Add parallel Print Page Options

Ne nézzetek engem, hogy én fekete vagyok, hogy a nap lesütött engem;
az én anyámnak fiai ellenem megharagudtak,
a szõlõknek õrizõjévé tettek engem, -
a magam szõlõjét nem õriztem.

Mondd meg nékem, [te,] a kit az én lelkem szeret,
hol legeltetsz, hol deleltetsz délben;
mert miért legyek én olyan, mint a ki elfátyolozza magát, társaid nyájainál?

Mivelhogy nem tudod, oh asszonyok között legszebb!
jõjj ki a nyájnak nyomdokain,
és õrizd a te kecskéidet a pásztoroknak sátorai körül.

Read full chapter