Exodus 12
Common English Bible
First Passover
12 The Lord said to Moses and Aaron in the land of Egypt, 2 “This month will be the first month; it will be the first month of the year for you.[a] 3 Tell the whole Israelite community: On the tenth day of this month they must take a lamb for each household, a lamb per house. 4 If a household is too small for a lamb, it should share one with a neighbor nearby. You should divide the lamb in proportion to the number of people who will be eating it. 5 Your lamb should be a flawless year-old male. You may take it from the sheep or from the goats. 6 You should keep close watch over it until the fourteenth day of this month. At twilight on that day, the whole assembled Israelite community should slaughter their lambs. 7 They should take some of the blood and smear it on the two doorposts and on the beam over the door of the houses in which they are eating. 8 That same night they should eat the meat roasted over the fire. They should eat it along with unleavened bread and bitter herbs. 9 Don’t eat any of it raw or boiled in water, but roasted over fire with its head, legs, and internal organs. 10 Don’t let any of it remain until morning, and burn any of it left over in the morning. 11 This is how you should eat it. You should be dressed, with your sandals on your feet and your walking stick in your hand. You should eat the meal in a hurry. It is the Passover of the Lord. 12 I’ll pass through the land of Egypt that night, and I’ll strike down every oldest child in the land of Egypt, both humans and animals. I’ll impose judgments on all the gods of Egypt. I am the Lord. 13 The blood will be your sign on the houses where you live. Whenever I see the blood, I’ll pass over[b] you. No plague will destroy you when I strike the land of Egypt.
14 “This day will be a day of remembering for you. You will observe it as a festival to the Lord. You will observe it in every generation as a regulation for all time. 15 You will eat unleavened bread for seven days. On the first day you must remove yeast from your houses because anyone who eats leavened bread anytime during those seven days will be cut off from Israel. 16 The first day and the seventh day will be a holy occasion for you. No work at all should be done on those days, except for preparing the food that everyone is going to eat. That is the only work you may do. 17 You should observe the Festival of Unleavened Bread, because on this precise day I brought you out of the land of Egypt in military formation. You should observe this day in every generation as a regulation for all time. 18 In the first month, from the evening of the fourteenth day until the evening of the twenty-first day, you should eat unleavened bread. 19 For seven days no yeast should be found in your houses because whoever eats leavened bread will be cut off from the Israelite community, whether the person is an immigrant or a native of the land. 20 You should not eat anything made with yeast in all your settlements. You should eat only unleavened bread.”
21 Then Moses called together all of Israel’s elders and said to them, “Go pick out one of the flock for your families, and slaughter the Passover lamb. 22 Take a bunch of hyssop, dip it into the blood that is in the bowl, and touch the beam above the door and the two doorposts with the blood in the bowl. None of you should go out the door of your house until morning. 23 When the Lord comes by to strike down the Egyptians and sees the blood on the beam above the door and on the two doorposts, the Lord will pass over that door. He won’t let the destroyer enter your houses to strike you down. 24 You should observe this ritual as a regulation for all time for you and your children. 25 When you enter the land that the Lord has promised to give you, be sure that you observe this ritual. 26 And when your children ask you, ‘What does this ritual mean to you?’ 27 you will say, ‘It is the Passover sacrifice to the Lord, for the Lord passed over the houses of the Israelites in Egypt. When he struck down the Egyptians, he spared our houses.’” The people then bowed down and worshipped. 28 The Israelites went and did exactly what the Lord had commanded Moses and Aaron to do.
Death of Egypt’s oldest children
29 At midnight the Lord struck down all the first offspring in the land of Egypt, from the oldest child of Pharaoh sitting on his throne to the oldest child of the prisoner in jail, and all the first offspring of the animals. 30 When Pharaoh, all his officials, and all the Egyptians got up that night, a terrible cry of agony rang out across Egypt because every house had someone in it who had died. 31 Then Pharaoh called Moses and Aaron that night and said, “Get up! Get away from my people, both you and the Israelites! Go! Worship the Lord, as you said! 32 You can even take your flocks and herds, as you asked. Just go! And bring a blessing on me as well!”
Israel set free
33 The Egyptians urged the people to hurry and leave the land because they thought, We’ll all be dead. 34 So the people picked up their bread dough before the yeast made it rise, with their bread pans wrapped in their robes on their shoulders. 35 The Israelites did as Moses had told them and asked the Egyptians for their silver and gold jewelry as well as their clothing. 36 The Lord made sure that the Egyptians were kind to the people so that they let them have whatever they asked for. And so they robbed the Egyptians.
37 The Israelites traveled from Rameses to Succoth. They numbered about six hundred thousand men on foot, besides children. 38 A diverse crowd also went up with them along with a huge number of livestock, both flocks and herds. 39 They baked unleavened cakes from the dough they had brought out of Egypt. The dough didn’t rise because they were driven out of Egypt and they couldn’t wait. In fact, they didn’t have time to prepare any food for themselves.
40 The length of time that the Israelites had lived in Egypt was four hundred thirty years. 41 At the end of four hundred thirty years, on that precise day, all the Lord’s people in military formation left the land of Egypt. 42 For the Lord, that was a night of intent watching, to bring them out of the land of Egypt. For all Israelites in every generation, this same night is a time of intent watching to honor the Lord.
Instructions for observing Passover
43 The Lord said to Moses and Aaron: This is the regulation for the Passover. No foreigner may eat it. 44 However, any slave who has been bought may eat it after he’s been circumcised. 45 No temporary foreign resident or day laborer may eat it. 46 It should be eaten in one house. You shouldn’t take any of the meat outside the house, and you shouldn’t break the bones. 47 The whole Israelite community should observe it. 48 If an immigrant who lives with you wants to observe the Passover to the Lord, then he and all his males should be circumcised. Then he may join in observing it. He should be regarded as a native of the land. But no uncircumcised person may eat it. 49 There will be one Instruction for the native and for the immigrant who lives with you.
50 All the Israelites did just as the Lord had commanded Moses and Aaron. 51 On that precise day, the Lord brought the Israelites out of the land of Egypt in military formation.
Footnotes
- Exodus 12:2 March–April; cf Exod 13:4
- Exodus 12:13 Heb verb of the noun Passover
2 Mózes 12
Hungarian Bible: Easy-to-Read Version
A páskabárány vére és a tizedik csapás
12 Az Örökkévaló ezt mondta Mózesnek és Áronnak Egyiptomban: 2 „Ezt a hónapot tekintsétek az első hónapnak! Ez legyen az első számotokra az év hónapjai között! 3 Rendeljétek el Izráel egész közösségének: ennek a hónapnak a 10. napján minden családfő válasszon ki egy bárányt vagy kecskegidát[a] a háza népe[b] számára! Tehát minden háznépnek jusson egy-egy bárány!
4 Ha a házban kevesen vannak ahhoz, hogy az egész bárányt együtt meg tudják enni, akkor csatlakozzanak egy szomszédos háznéphez, és együtt egyék meg a páskabárányt. Ügyeljenek rá, hogy mindenkinek jusson elég a bárányból. 5 A kiválasztott bárány vagy kecskegida ép és egészséges legyen, egyéves és hímnemű. 6 A hónap 14. napjáig gondosan őrizzétek, majd ezen a napon este, de még sötétedés előtt vágjátok le. Izráel egész közössége ugyanabban az időben vágja le a páskabárányt.
7 A bárány vérét fogjátok föl egy edénybe, majd vegyetek belőle, és kenjétek rá annak a háznak az ajtófélfáira meg a szemöldökfájára,[c] ahol megeszik a páskabárányt.
8 A páskabárány húsát tűzön süssétek meg, majd kovásztalan kenyérrel és keserű növényekkel együtt még akkor éjjel egyétek meg. 9 Nem szabad a bárány húsát sem nyersen, sem vízben főve fogyasztanotok, csakis tűzön sütve. A bárányt egészben süssétek meg, fejével, lábaival és belső részeivel együtt. 10 Azon az éjjelen közösen fogyasszátok el az összes megsütött bárányhúst, ne hagyjatok belőle reggelre. Ami mégis megmarad, azt égessétek el.
11 Amikor a páskabárányt eszitek, legyetek útra készen! Vegyétek magatokra az úti ruhát, kössétek meg öveteket, sarutok a lábatokon legyen, és botjaitok a kezetekben! Így egyétek azt nagy sietve, mert ez az Örökkévaló Páskája! 12 Mert azon az éjjelen keresztülmegyek Egyiptom földjén, és megölöm az egyiptomiak elsőszülött fiait, és háziállataik elsőszülöttjeit is. Végrehajtom büntető ítéletemet Egyiptom összes istene fölött. Én vagyok az Örökkévaló.
13 A páskabárány vére megjelöli házaitokat és a benne lakókat. Amelyik házon látom ezt a vért, annak lakóit nem sújtom a halálos csapással, hanem elmegyek mellette,[d] amikor átvonulok Egyiptom földjén, és lesújtok az egyiptomiakra.
14 Mostantól fogva emlékezzetek erre a napra, és ünnepeljétek meg azt minden évben! Tartsátok meg a Páska ünnepét az Örökkévaló tiszteletére! Így legyen ez nemzedékről-nemzedékre! Örökre érvényes rendelkezés ez a számotokra!”
15 „Hét napig nem szabad kovásszal készült kenyeret ennetek, csak kovásztalant. Már az első napon takarítsatok ki házatokból minden kovászt és kovásszal készült ételt! Ha közületek valaki az ünnep hét napja alatt kovásszal készült kenyeret eszik, azt ki fogják gyomlálni Izráel közösségéből!
16 Az ünnep első és utolsó napján tartsatok egy-egy szent gyűlést. Ezen a két napon ne végezzetek semmiféle munkát, kivéve az ételek elkészítését. 17 Tartsátok meg tehát a Kovásztalan Kenyerek ünnepét, mert ezen a napon hoztam ki törzseitek seregeit Egyiptomból. Utódaitok is ünnepeljék meg ezt, nemzedékről-nemzedékre! Örökre érvényes rendelkezés ez a számotokra!
18 Tehát az első hónap 14. napján, estétől kezdve kovásztalan kenyereket egyetek a hónap 21. napjának végéig, vagyis estig. 19 Ezen a hét napon ne legyen házatokban semmiféle kovász! Ha valaki mégis valamilyen kovásszal készült ételt enne ez idő alatt, azt ki fogják gyomlálni Izráel népének közösségéből, akár született izráeli, akár közöttetek lakó idegen nemzetiségű az illető. 20 Tehát az ünnep ideje alatt semmiféle kovásszal készült ételt ne egyetek, hanem csak kovásztalant, bárhol is laktok!”
21 Ezután Mózes magához hívta Izráel népének minden vezetőjét, és ezt mondta nekik: „Mindegyik családfő válasszon családja számára egy bárányt — az legyen a páskaáldozat. Ma este vágjátok le ezt a bárányt. 22 Vegyetek egy köteg izsópot, mártsátok bele a bárány vérébe, majd kenjetek a vérből házaitok szemöldökfájára és a két ajtófélfára. Holnap reggelig senki se menjen ki a ház ajtaján! 23 Ma éjjel az Örökkévaló átvonul Egyiptom földjén, hogy lesújtson az egyiptomiakra, de mikor meglátja a vért az ajtó szemöldökfáján és a két ajtófélfán, akkor elmegy az ajtó mellett, és nem engedi, hogy a pusztító belépjen a házaitokba, és rátok is lesújtson.
24 Minden évben tartsátok meg a Páska ünnepét! Örökké érvényes törvény ez a számotokra, és minden utódotok számára is. 25 Ne felejtsétek el akkor sem, amikor majd bementek arra a földre, amelyet az Örökkévaló ad nektek, ahogyan megígérte! Ott is tartsátok meg a Páska ünnepét minden évben. 26 Gyermekeitek majd megkérdezik: »Mit jelent ez a szertartás?« 27 Ti pedig akkor így válaszoljatok nekik: »Páskaáldozat ez az Örökkévalónak, aki elment otthonaink ajtaja mellett, és megmentett minket a haláltól. Ugyanakkor azonban megölte az egyiptomiak elsőszülöttjeit. Akkor történt ez, amikor Izráel népe még Egyiptomban lakott.«”
Amikor Izráel vezetői hallották ezt, földre borultak, és úgy imádták az Örökkévalót. 28 Azután Izráel népe megtartotta a Páska ünnepét úgy, ahogy az Örökkévaló parancsolta Mózes és Áron által. Mindenben engedelmeskedtek.
29 Azon az éjjelen, éjfélkor az Örökkévaló megölte az elsőszülött fiút minden egyiptomi családban. Az éppen uralkodó fáraó elsőszülött fiát éppen úgy megölte, mint a börtönben raboskodó fogoly elsőszülöttjét, sőt, még a háziállatok elsőszülötteit is. 30 Azon az éjjelen fölkelt a fáraó, meg főemberei és mindenki más is. Egész Egyiptom hangos volt a sírástól-jajgatástól, mert minden családban halottat sirattak.
Izráel népe kivonul Egyiptomból
31 A fáraó még azon az éjjelen hívatta Mózest és Áront, és ezt mondta nekik: „Azonnal induljatok el! Sürgősen hagyjátok el országomat, és menjetek ki népem közül! Mindannyian menjetek innen, és áldozzatok az Örökkévalónak, ahogy mondtátok! 32 Vigyétek magatokkal állataitokat is kívánságotok szerint, csak menjetek már! Mondjatok áldást rám is!” 33 Az egyiptomiak sürgették az izráelieket, hogy minél hamarabb hagyják el az országot. Azt mondták: „Menjetek innen, amilyen gyorsan csak tudtok, különben mind meghalunk!”
34 Izráel népe a nagy sietség miatt nem tudta elkészíteni még a mindennapi kenyeret sem. Ruhákba csavarták a dagasztóteknőket, amelyekben a kovásztalan tészta volt, vállukra vették, és úgy vitték magukkal. 35 Az izráeliek — Mózes utasítása szerint — kértek az egyiptomi szomszédjaiktól ezüst- és aranytárgyakat, meg ruhákat. 36 Az Örökkévaló jóindulatúvá tette az egyiptomiakat irántuk, és adtak nekik bőségesen mindent, amit kértek. Így fosztotta ki Izráel népe az egyiptomiakat.
37 Elindultak tehát az izráeliek az egyiptomi Ramszesz városától Szukkót felé. Izráel seregében ekkor mintegy 600 000 férfi volt, nem számítva családtagjaikat. 38 Sokan, akik nem tartoztak Izráel közösségéhez, szintén velük mentek, meg rengeteg sok jószág is: marhák, juhok, kecskék és egyéb háziállatok. 39 Mivel az egyiptomiak sürgették Izráel népét, hogy hagyják el az országot, az izráelieknek nem volt idejük arra, hogy a szokásos kovásszal kelesztett kenyereiket elkészítsék, sem arra, hogy útravalót készítsenek maguknak. Ezért abból a tésztából, amelyet Egyiptomból cipeltek magukkal, kovásztalan kenyereket sütöttek.
40 Izráel népe összesen 430 évig tartózkodott Egyiptomban, 41 és éppen azon a napon vonult ki az Örökkévaló serege onnan, amikor ez az idő letelt. 42 Azon az éjszakán, amikor kivonultak, az Örökkévaló éberen őrködött felettük, hogy biztonságban kihozza őket Egyiptomból. Ezért minden évben ugyanezen az éjjelen Izráel népe is nemzedékről-nemzedékre megünnepli ezt, és megemlékezik arról, hogy az Örökkévaló mit tett velük.
43 Az Örökkévaló ezt mondta Mózesnek és Áronnak: „Ezek a Páska ünnepére vonatkozó rendelkezések: Aki nem tartozik Izráel közösségéhez, az nem vehet részt a Páska-vacsorán.[e] 44 Azonban, ha egy izráeli pénzen vásárol szolgát magának, és előbb körülmetéli férfi szolgáját, akkor az a szolga részt vehet a Páska-vacsorán. 45 Aki csak átmenetileg tartózkodik, vagy csak napszámosként dolgozik Izráelben, az nem vehet részt ezen az ünnepen.
46 Minden család abban a házban fogyassza el az egész páska-vacsorát, ahol azt elkészítették. A kész páskabárányból semmit nem szabad kivinni a házból. A páskabáránynak egyetlen csontját se törjék el! 47 Izráel közösségéből mindenki vegyen részt a Páska-vacsorán.
48 Ha a közöttetek élő idegen nemzetiségű férfi is részt akar venni az Örökkévaló Páska ünnepén, akkor őt, és háza népében minden fiút és férfit előbb körül kell metélni. Ezután már ugyanúgy részt vehetnek a Páska-vacsorán, mint az aki izráelinek született. De az a fiú vagy férfi, aki nincs körülmetélve, nem ehet a páskabárányból. 49 Ezek a rendelkezések egyformán vonatkoznak a született izráeliekre és a közöttetek élő idegen nemzetiségű lakosokra.”
50 Izráel népe engedelmeskedett mindazoknak a parancsoknak, amelyeket az Örökkévaló Mózesnek és Áronnak mondott. 51 Azon a napon az Örökkévaló kihozta Izráel népét Egyiptomból. Törzseik szerint, rendezett csoportokban vonultak ki onnan.
Footnotes
- 2 Mózes 12:3 bárányt vagy kecskegidát Az eredetiben egy szó, amely bárányt és kecskegidát is jelent. Lásd az 5. verset! Akkoriban a „nyáj” is olyan állatcsoportot jelentett, amelyben juhok és kecskék vegyesen voltak. A továbbiakban tehát a „bárány” jelenthet kecskegidát is.
- 2 Mózes 12:3 háza népe Szó szerint: „háza”, vagyis a saját családja, vele lakó rokonai, meg a szolgái, sőt az éppen ott tartózkodó vendégek is, együttesen.
- 2 Mózes 12:7 ajtófélfáira meg a szemöldökfájára Vagyis az ajtó keretének két függőleges és fölső vízszintes részére.
- 2 Mózes 12:13 elmegyek mellette A Páska ünnep neve abból a héber szóból származik, amely azt jelenti: „elmegy mellette”. Lásd még a 27. verset.
- 2 Mózes 12:43 nem vehet részt a Páska-vacsorán Szó szerint: „nem ehet a páskabárányból.”
Copyright © 2011 by Common English Bible
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center