Add parallel Print Page Options

30 Hiába fenyítettem fiaitokat,
    nem fogott rajtuk, elutasították!
A prófétákat úgy gyilkolta kardotok,
    mint éhes oroszlán a prédáját.”
31 Halljátok meg, mit üzen az Örökkévaló nektek,
    akik ma éltek!

„Olyan voltam én hozzátok,
    mint a kietlen pusztaság,
    vagy a sötétség földje?
Miért mondjátok hát:
    »A magunk útján járunk,
    szabadok vagyunk,
    s többé nem jövünk vissza hozzád!«”

32 „Elfelejti-e felvenni ékszereit,
    vagy díszes menyegzői övét a menyasszony?
    De népem, bizony, számtalanszor elfelejtkezett rólam!”

Read full chapter