4 Mózes 1:47-14:42
Hungarian New Translation
47 De a léviták ősi törzséből származókat nem vették számba közöttük.
A léviták feladata
48 Így beszélt az Úr Mózeshez:
49 Csak Lévi törzsét ne vedd számba, és ne sorold őket Izráel fiai közé,
50 hanem tedd a lévitákat a bizonyság hajlékának és az ahhoz tartozó egész fölszerelésnek a felügyelőivé. Ők vigyék a hajlékot és annak egész fölszerelését, ott szolgáljanak, és táborozzanak a hajlék körül.
51 Amikor elindul a hajlék, a léviták bontsák le azt, amikor pedig letáborozik a hajlék, a léviták állítsák föl. Ha illetéktelen közeledik hozzá, meg kell halnia.
52 Izráel fiai mindnyájan a maguk táborában táborozzanak, mindenki a maga seregének a hadijelvénye körül.
53 De a léviták a bizonyság hajléka körül táborozzanak, hogy ne törjön ki haragom Izráel fiainak a közössége ellen. A léviták végezzék a tennivalókat a bizonyság hajlékánál.
54 Egészen így cselekedtek tehát Izráel fiai. Mindent úgy cselekedtek, ahogyan megparancsolta az Úr Mózesnek.
A törzsek táborozásának és menetelésének a rendje
2 Azután így beszélt az Úr Mózeshez és Áronhoz:
2 Izráel fiai mindnyájan a maguk hadijelvénye körül táborozzanak, nagycsaládjaik jelvényeivel ellátva, a kijelentés sátrától távolabbra, körös-körül táborozzanak.
3 Keletre, napkelet felől legyen Júda táborának a hadijelvénye a csapatok között. Júda fiainak a fejedelme Nahsón, Ammínádáb fia.
4 Serege hetvennégyezer-hatszáz számba vett emberből áll.
5 Mellette táborozzék Issakár törzse. Issakár fiainak a fejedelme Netanél, Cúár fia.
6 Serege ötvennégyezer-négyszáz számba vett emberből áll.
7 Azután következik Zebulon törzse. Zebulon fiainak a fejedelme Eliáb, Hélón fia.
8 Serege ötvenhétezer-négyszáz számba vett emberből áll.
9 Júda táborának a seregei összesen száznyolcvanhatezer-négyszáz számba vett emberből állnak. Nekik kell elsőnek elindulniuk.
10 Dél felől legyen Rúben táborának a hadijelvénye a csapatok között. Rúben fiainak a fejedelme Elicúr, Sedéúr fia.
11 Serege negyvenhatezer-ötszáz számba vett emberből áll.
12 Mellette táborozzék Simeon törzse. Simeon fiainak a fejedelme Selumiél, Cúrisaddaj fia.
13 Serege ötvenkilencezer-háromszáz számba vett emberből áll.
14 Azután Gád törzse. Gád fiainak a fejedelme Eljászáf, Deúél fia.
15 Serege negyvenötezer-hatszázötven számba vett emberből áll.
16 Rúben táborának a seregei összesen százötvenegyezer-négyszázötven számba vett emberből állnak. Nekik kell másodiknak elindulniuk.
17 Utánuk induljon a kijelentés sátra, a léviták tábora a táborok között. Ahogyan táboroznak, úgy induljanak meg, mindegyik a maga helyén, hadijelvényeikkel.
18 Nyugat felől legyen Efraim táborának a hadijelvénye a csapatok között. Efraim fiainak a fejedelme Elisáma, Ammihúd fia.
19 Serege negyvenezer-ötszáz számba vett emberből áll.
20 Mellette legyen Manassé törzse. Manassé fiainak a fejedelme Gamliél, Pedácúr fia.
21 Serege harminckétezer-kétszáz számba vett emberből áll.
22 Azután következik Benjámin törzse. Benjámin fiainak a fejedelme Abidán, Gideóni fia.
23 Serege harmincötezer-négyszáz számba vett emberből áll.
24 Efraim táborának a seregei összesen száznyolcezer-száz számba vett emberből állnak. Nekik kell harmadiknak elindulniuk.
25 Észak felől legyen Dán táborának a hadijelvénye a csapatok között. Dán fiainak a fejedelme Ahiezer, Ammisaddaj fia.
26 Serege hatvankétezer-hétszáz számba vett emberből áll.
27 Mellette táborozzék Ásér törzse. Ásér fiainak a fejedelme Pagiél, Okrán fia.
28 Serege negyvenegyezer-ötszáz számba vett emberből áll.
29 Azután következik Naftáli törzse. Naftáli fiainak a fejedelme Ahíra, Énán fia.
30 Serege ötvenháromezer-négyszáz számba vett emberből áll.
31 Dán tábora összesen százötvenhétezer-hatszáz számba vett emberből áll. Nekik kell utoljára elindulniuk hadijelvényeikkel.
32 Ennyien voltak, akiket számba vettek Izráel fiainak a nagycsaládjaiból. Összesen hatszázháromezer-ötszázötvenen voltak a táborban számbavettek seregenként.
33 De a lévitákat nem vették számba Izráel fiai között, ahogyan megparancsolta az Úr Mózesnek.
34 Így cselekedtek tehát Izráel fiai. Pontosan úgy táboroztak hadijelvényeik mellett, és úgy indultak el mindnyájan nemzetségenként és nagycsaládonként, ahogyan megparancsolta az Úr Mózesnek.
Áron és családja
3 Ezek voltak Áron és Mózes leszármazottai, amikor beszélt az Úr Mózeshez a Sínai-hegyen.
2 Így hívták Áron fiait: Nádáb volt az elsőszülött, azután Abíhú, Eleázár és Ítámár.
3 Így hívták Áron fiait, a fölkent papokat, akiket felavattak a papi szolgálatra.
4 De Nádáb és Abíhú meghalt az Úr színe előtt, amikor idegen tűzzel járultak az Úr színe elé a Sínai-pusztában, fiaik pedig nem voltak. Ezért Eleázár és Ítámár végezték a papi szolgálatot apjuknak, Áronnak a felügyelete alatt.
A léviták feladata
5 Azután így beszélt az Úr Mózeshez:
6 Vezesd ide Lévi törzsét, és állítsd Áron főpap elé, hogy a szolgálatában segédkezzenek.
7 Álljanak szolgálatára és az egész közösség szolgálatára a kijelentés sátránál, és végezzék a tennivalókat a hajlék körül.
8 Ügyeljenek a kijelentés sátrának egész fölszerelésére és álljanak Izráel fiainak a szolgálatára a hajlék körüli tennivalók ellátásával.
9 Oszd be a lévitákat Áron és fiai mellé, mert egészen az én tulajdonaim ők Izráel fiai között.
10 Áronnak és fiainak pedig rendeld el, hogy végezzék papi teendőiket. Ha illetéktelen avatkozik bele, meg kell halnia.
11 Majd így beszélt az Úr Mózeshez:
12 Íme, én magam vettem ki a lévitákat Izráel fiai közül minden elsőszülött helyett, aki Izráel fiainál anyja méhét megnyitja: azért legyenek a léviták az enyéim.
13 Mert minden elsőszülött az enyém! Amikor megöltem Egyiptomban minden elsőszülöttet, magamnak szenteltem minden elsőszülöttet Izráelben. Mind az emberé, mind az állaté az enyém legyen. Én vagyok az Úr!
14 Azután így beszélt az Úr Mózeshez a Sínai-pusztában:
15 Vedd számba Lévi fiait nagycsaládonként és nemzetségenként! Az egyhónapos fiúktól fölfelé minden férfit végy számba!
16 Számba vette azért őket Mózes az Úr szava szerint, ahogyan megparancsolta.
17 Név szerint ezek voltak Lévi fiai: Gérsón, Kehát és Merári.
18 Ezek Gérsón fiainak a nevei és nemzetségei: Libni és Simei.
19 Kehát fiai és nemzetségei: Amrám, Jichár, Hebrón és Uzzíél.
20 Merári fiai és nemzetségei: Mahli és Músi. Ezek Lévi nemzetségei és nagycsaládjai.
21 Gérsóntól való a Libni-nemzetség és a Simei-nemzetség. Ezek a gérsóni nemzetségek.
22 A számba vett férfiak, akiket az egyhónapos fiúktól fölfelé számba vettek, szám szerint összesen hétezer-ötszázan voltak.
23 A gérsóni nemzetségeknek a hajlék mögött, nyugatra kellett táborozniuk.
24 A gérsóniak nagycsaládjának a feje Eljászáf, Láél fia volt.
25 Gérsón fiainak a feladata volt a kijelentés sátránál, a hajléknál, a sátornál, a sátor takarójánál, a kijelentés sátra bejárati függönyénél,
26 az udvar szőnyegfalainál, a hajlékot és az oltárt körülvevő udvar bejárati függönyénél és a hozzá tartozó köteleknél minden tennivaló elvégzése.
27 Keháttól való az Amrám-nemzetség, a Jichár-nemzetség, a Hebrón-nemzetség és az Uzzíél-nemzetség. Ezek a keháti nemzetségek.
28 Az egyhónapos fiúktól fölfelé a férfiak száma összesen nyolcezer-hatszáz volt. Ők voltak a szentély szolgálatára rendelve.
29 Kehát fiainak a nemzetségei dél felől, a hajlék oldala mellett táboroztak.
30 A keháti nemzetségek családfője Elicáfán, Uzzíél fia volt.
31 Az ő feladatuk volt a ládánál, az asztalnál, a lámpatartónál, az oltároknál, a szentélyben használt istentiszteleti fölszerelésnél és a függönynél minden szolgálat elvégzése.
32 A léviták legfőbb fejedelme Eleázár, Áron főpap fia volt, ő ügyelt fel azokra, akik a szentélynél végezték a tennivalókat.
33 Meráritól való a Mahlí-nemzetség és a Músí-nemzetség. Ezek Merári nemzetségei.
34 Az egyhónapos fiúktól fölfelé a számba vett férfiak száma összesen hatezer-kétszáz volt.
35 A Merári-nemzetségek családfője Cúriél, Abiháil fia volt. Észak felől, a hajlék oldala mellett táboroztak.
36 Merári fiainak a gondjaira bízták a hajlék deszkáit, reteszeit, oszlopait és talpait, egész fölszerelését és minden tennivalót azokkal kapcsolatban,
37 továbbá az udvar körül levő oszlopokat, azok talpait, cövekeit és köteleit.
38 A hajlék előtt, a kijelentés sátrától napkeletre Mózes, Áron és fiai táboroztak, akik a szent hely körül végezték teendőiket Izráel fiainak a szolgálatában. Ha illetéktelen avatkozott bele, meg kellett halnia.
39 Az összes névjegyzékbe vett lévita, akiket számba vett Mózes és Áron nemzetségenként az Úr parancsára az egyhónapos fiúktól fölfelé, összesen huszonkétezer férfi volt.
Izráel elsőszülötteinek a száma
40 Azután ezt mondta Mózesnek az Úr: Vedd számba Izráel fiai közül az elsőszülött férfiakat mind, az egyhónapos fiúktól fölfelé, és vedd őket névjegyzékbe!
41 De vedd külön a lévitákat nekem, az Úrnak, Izráel fiainak összes elsőszülöttje helyett, és a léviták állatait Izráel állatainak minden elsőszülöttje helyett.
42 Számba is vette Mózes Izráel fiainak minden elsőszülöttjét, ahogyan megparancsolta neki az Úr.
43 A névjegyzékbe vett elsőszülött férfiak az egyhónapos fiúktól fölfelé összesen huszonkétezer-kétszázhetvenhárman voltak.
44 Azután így beszélt az Úr Mózeshez:
45 Vedd külön a lévitákat Izráel fiainak minden elsőszülöttje helyett, és a léviták állatait azok állatai helyett, és legyenek a léviták az enyéim. Én vagyok az Úr!
46 Attól a kétszázhetvenhárom kiváltandótól pedig, akik a léviták létszámán felül vannak Izráel fiainak az elsőszülöttjei között,
47 szedj öt-öt sekelt fejenként. A szent sekel szerint vedd, amelyben húsz géra egy sekel.
48 Add azt a pénzt Áronnak és fiainak, azokért a kiváltandókért, akik közöttük létszámon felüliek.
49 Mózes tehát váltságpénzt szedett a léviták létszámán felül kiváltandóktól.
50 Izráel fiainak az elsőszülöttjeitől szedte be a pénzt, ezerháromszázhatvanöt sekelt, a szent sekel szerint.
51 Mózes a váltságpénzt Áronnak és fiainak adta, az Úr parancsa szerint, ahogyan megparancsolta az Úr Mózesnek.
A léviták tiszte
4 Azután így szólt az Úr Mózeshez és Áronhoz:
2 Vedd számba Kehát fiait Lévi fiai közül nemzetségenként és nagycsaládonként,
3 harmincévesektől fölfelé az ötvenévesekig minden hadkötelest, hogy munkát végezzenek a kijelentés sátránál.
4 Ez Kehát fiainak a tennivalója a kijelentés sátránál az igen szent dolgokkal:
5 Amikor elindul a tábor, menjen be Áron a fiaival, vegyék le a betakaró kárpitot, és fedjék be azzal a bizonyság ládáját.
6 Tegyenek arra delfinbőr takarót, terítsék le egy csupa kék bíborból készült ruhával, és dugják bele a rúdjait.
7 Az áldozati kenyerek asztalát is terítsék le kék bíborruhával, tegyék rá a tálakat, serpenyőket, kelyheket és italáldozati korsókat. Legyen rajta a szent kenyér is.
8 Terítsék le karmazsin fonálból készült ruhával, fedjék be delfinbőr takaróval, és dugják bele a rúdjait.
9 Azután vegyenek kék bíborruhát, és göngyöljék bele a lámpatartót és annak mécseseit, koppantóit, hamutartóit és minden olajosedényét, amelyből feltöltik.
10 Tegyék azt és egész fölszerelését delfinbőr takaróba, és tegyék a hordozórudakra.
11 Az aranyoltárra is terítsenek kék bíborruhát, takarják be delfinbőr takaróval, és dugják bele a rúdjait.
12 Szedjék össze az istentiszteleti edényeket mind, amelyeket a szentélyben használnak, tegyék kék bíborruhába, takarják be delfinbőr takaróval, és tegyék a hordozórudakra.
13 Azután takarítsák el a hamut az oltárról, és terítsenek rá piros bíborruhát.
14 Tegyék rá az egész hozzá tartozó fölszerelést, amellyel istentiszteletet végeznek: a szenesserpenyőket, villákat, lapátokat, hintőedényeket, az oltár egész fölszerelését, terítsenek rá delfinbőr takarót, és dugják bele a rúdjait.
15 Miután Áron és fiai elvégezték a szentélynek és a szentély egész fölszerelésének a letakarását a tábor elindulásakor, menjenek oda Kehát fiai, és ők vigyék azokat. De ne érintsék a szent dolgokat, mert akkor meghalnak. Ezt kell vinniük Kehát fiainak a kijelentés sátrából.
16 Eleázárnak, Áron főpap fiának a gondjaira bízták a világításra való olajat, a jóillatú füstölőszereket, az állandó ételáldozatot és a fölkenésre való olajat. Rábízták az egész hajlékot és mindazt, ami ahhoz tartozik, a szentélyt és fölszerelését.
A papok tiszte
17 Azután így beszélt az Úr Mózeshez és Áronhoz:
18 Ne engedjétek, hogy a keháti nemzetségek törzse kipusztuljon a léviták közül,
19 hanem úgy bánjatok velük, hogy éljenek, és ne haljanak meg, amikor közel mennek az igen szent dolgokhoz: Áron és fiai menjenek oda, és szabják meg mindegyiknek, hogy mit tegyen és mit vigyen.
20 Egy pillanatra se menjenek be, hogy megnézzék a szent dolgokat, mert akkor meghalnak!
21 Azután így beszélt az Úr Mózeshez:
22 Vedd számba Gérsón fiait is nagycsaládonként és nemzetségenként.
23 Harmincévestől fölfelé az ötvenévesekig vedd számba őket, minden hadkötelest, hogy szolgálatot végezzenek a kijelentés sátránál.
24 Ez a gérsóni nemzetségek dolga, amit tenniük és vinniük kell:
25 Ők vigyék a hajlék sátorlapjait, a kijelentés sátrát, ennek a takaróját, a delfinbőr takarót, amely rajta van, a kijelentés sátrának a bejárati függönyét,
26 az udvar szőnyegfalait, a hajlékot és az oltárt körülvevő udvar kapubejáratának függönyét, ezeknek a köteleit és a hozzájuk tartozó egész fölszerelést. Ők végezzék el mindazt, amit azokkal tenni kell.
27 Áronnak és fiainak a parancsa szerint történjék Gérsón fiainak minden tennivalója, mindaz, amit vinniük és tenniük kell. Bízzátok rájuk mindazt, amit vinniük kell.
28 Ez a gérsóni nemzetségek tennivalója a kijelentés sátra körül. Ítámárnak, Áron főpap fiának a parancsára végezzék kötelességüket.
29 Merári fiait is vedd számba nemzetségenként és nagycsaládonként.
30 Harmincévestől fölfelé az ötvenévesekig vedd számba őket, minden hadkötelest, hogy szolgálatot végezzenek a kijelentés sátránál.
31 Ezt kell vinniük a kijelentés sátránál végzendő minden szolgálatukban: a hajlék deszkáit, reteszeit, oszlopait és talpait,
32 az udvart körülvevő oszlopokat, azok talpait, cövekeit és köteleit, és a hozzájuk tartozó egész fölszerelést. Név szerint soroljátok föl a fölszerelést, amelyet vinniük kell.
33 Ez Merári fiai nemzetségeinek a tennivalója; a kijelentés sátránál végzendő egész szolgálatuk, Ítámárnak, Áron főpap fiának a parancsa szerint.
A léviták száma
34 Mózes, Áron és a közösség fejedelmei számba vették Kehát fiait nemzetségenként és nagycsaládonként,
35 harmincévestől fölfelé az ötvenévesekig, minden hadkötelest, hogy szolgálatot végezzenek a kijelentés sátránál.
36 Nemzetségeikből kétezer-hétszázötvenet soroztak be.
37 Ennyien voltak a keháti nemzetségekből számba vettek, akik a kijelentés sátránál végeztek szolgálatot. Mózes és Áron vette őket számba az Úr Mózesnek adott parancsa szerint.
38 Akiket Gérsón fiai közül számba vettek nemzetségenként és nagycsaládonként,
39 harmincévestől fölfelé az ötvenévesekig, minden hadkötelest, aki szolgálatot végzett a kijelentés sátránál,
40 a nemzetségeikből és nagycsaládjaikból számba vettek kétezer-hatszázharmincan voltak.
41 Ennyien voltak a Gérsón fiainak nemzetségeiből számba vettek, akik a kijelentés sátránál végeztek szolgálatot. Mózes és Áron vette őket számba az Úr parancsa szerint.
42 A Merári fiai nemzetségeiből számba vettek nemzetségenként és nagycsaládonként,
43 harmincévestől fölfelé az ötvenévesekig, minden hadkötelest, aki szolgálatot végzett a kijelentés sátránál,
44 az ő nemzetségeikből számba vettek háromezer-kétszázan voltak.
45 Ennyien voltak a Merári fiainak nemzetségeiből számba vettek. Mózes és Áron vette őket számba az Úr Mózesnek adott parancsa szerint.
46 Az összes számba vett léviták, akiket Mózes, Áron és Izráel fejedelmei számba vettek nemzetségenként és nagycsaládonként,
47 harmincévestől fölfelé az ötvenévesekig, mindenki, akinek szolgálatba kellett lépnie, hogy végezze mindazt, amit tennie és vinnie kell a kijelentés sátránál,
48 a közülük számba vettek nyolcezer-ötszáznyolcvanan voltak.
49 Az Úr Mózesnek adott parancsa szerint vették számba őket, mindenkinek megvolt a maga tennivalója és vinnivalója. Úgy vették számba őket, ahogyan az Úr megparancsolta Mózesnek.
A tisztátalanok elkülönítése
5 Azután így beszélt az Úr Mózeshez:
2 Parancsold meg Izráel fiainak, hogy küldjenek ki a táborból mindenkit, akinek kiütése vagy folyása van, vagy holttest miatt tisztátalan.
3 Akár férfi, akár asszony, küldjék ki. A táboron kívülre küldjék őket, hogy tisztátalanná ne tegyék táborukat, ahol én közöttük lakozom.
4 Izráel fiai így cselekedtek: kiküldték őket a táboron kívülre. Úgy cselekedtek Izráel fiai, ahogyan az Úr meghagyta Mózesnek.
A kár jóvátétele
5 Azután így beszélt az Úr Mózeshez:
6 Mondd meg Izráel fiainak, hogy ha férfi vagy asszony bármilyen vétket követ el, egy másik ember ellen, az az Úrral szemben válik hűtlenné, és így adós lesz,
7 az ilyenek vallják meg vétküket, amelyet elkövettek, térítsék meg adósságukat teljes értékében, és tegyék hozzá még az ötödrészét, úgy térítsék meg annak, akinek tartoznak vele.
8 De ha nincs annak az embernek örököse, és így nincs kinek megtéríteni az adósságot, akkor az Úré, vagyis a papé lesz a megtérítendő adósság, az engesztelési koson kívül, amellyel engesztelést végeznek érte.
9 A szent adományokból minden felajánlás, amelyet Izráel fiai a paphoz visznek, azé legyen.
10 Aki szent adományt visz, az övé legyen. Amit a papnak ad, az a papé legyen.
A féltékenységi törvény
11 Azután így beszélt az Úr Mózeshez:
12 Szólj Izráel fiaihoz, és mondd meg nekik: Ha valakinek a felesége eltévelyedik, és hűtlenséget követ el ellene,
13 és valaki vele hál, és közösül vele, de férje előtt titokban marad, hiszen az asszony titkolja, hogy tisztátalanná vált, tanú pedig nincs ellene, mert nem érték tetten,
14 de a férjben féltékenység támad és féltékeny a feleségére, hogy tisztátalanná lett; vagy ha féltékenység támad benne, és féltékeny a feleségére, holott az nem lett tisztátalanná,
15 akkor vigye el a férj a feleségét a paphoz. Vigye el az érte járó áldozatot is: egy tized véka árpalisztet, de olajat ne öntsön rá, se tömjént ne tegyen rá, mert féltékenységi áldozat az, emlékeztető áldozat, bűnre emlékeztet.
16 Vezesse oda a pap az asszonyt, és állítsa az Úr színe elé.
17 Vegyen a pap egy cserépedénybe szent vizet, azután vegyen a pap a hajlék földjén levő porból, és tegye a vízbe.
18 Állítsa a pap az asszonyt az Úr színe elé, bontsa ki az asszony haját, és tegye annak a tenyerére az emlékeztető áldozatot: féltékenységi áldozat az. A keserű, átokhozó víz azonban maradjon a pap kezében.
19 Azután eskesse meg őt a pap, és mondja ezt az asszonynak: Ha nem hált veled senki, ha nem tévelyedtél el tisztátalanul férjedtől, ne ártson neked ez a keserű, átokhozó víz,
20 csak akkor, ha eltévelyedtél férjedtől, és tisztátalanná váltál, mert férjeden kívül más is hált veled.
21 Eskesse meg a pap az asszonyt az átokhozó esküvel, és ezt mondja neki a pap: Tegyen téged az Úr esküvel elátkozottá néped között! Tegye az Úr medencédet koraszülővé, méhedet dagadttá!
22 Hatoljon be ez az átokhozó víz a belső részeidbe, dagadjon meg a méhed, és legyen koraszülővé a medencéd! Az asszony pedig mondja rá: Ámen! Ámen!
23 Azután írja föl a pap ezeket az átkokat egy lapra, mossa bele a keserű vízbe,
24 és itassa meg az asszonnyal a keserű, átokhozó vizet, hadd hatoljon bele az átokhozó víz, keserves fájdalmat okozva.
25 Azután vegye ki a pap az asszony kezéből a féltékenységi áldozatot, mutassa fel az áldozatot az Úr színe előtt, és vigye az oltárhoz.
26 Vegyen a pap egy marokkal az áldozatból az asszony emlékeztető áldozatául, és füstölögtesse el az oltáron. Azután itassa meg az asszonnyal a vizet.
27 Miután megitatta vele a vizet, az történik, hogy ha az asszony csakugyan tisztátalanná vált, mert hűtlenséget követett el férjével szemben, belehatol az az átokhozó víz, keserves fájdalmat okozva, megdagad a méhe, és koraszülővé válik a medencéje. Az az asszony átkozott lesz népe között.
28 De ha nem vált tisztátalanná az asszony, hanem tiszta maradt, akkor a víz nem árt neki, és képes lesz gyermeket szülni.
29 Ez a féltékenység törvénye. Ha egy asszony eltévelyedik férjétől, és tisztátalanná válik,
30 vagy ha valakiben féltékenység támad, féltékeny a feleségére, és ezért az Úr színe elé állítja az asszonyt, akkor hajtsa végre rajta a pap ezt az egész törvényt.
31 A férj mentesül a bűntől, az asszonynak pedig bűnhődnie kell, ha bűnös.
A názírfogadalom
6 Azután így beszélt az Úr Mózeshez:
2 Szólj Izráel fiaihoz, és mondd meg nekik: Ha egy férfi vagy nő külön fogadalmat tesz, názírfogadalmat, vagyis az Úrnak szenteli magát,
3 tartózkodjék bortól és részegítő italtól, ne igyék borecetet és részegítő italból való ecetet, ne igyék szőlőből készült italt, ne egyék se friss, se szárított szőlőt.
4 Názírsága egész ideje alatt semmi olyat se egyék, ami szőlőtőről való, még a magját vagy a héját se.
5 Názírfogadalmának egész ideje alatt ne érje borotva a fejét, míg le nem telnek azok a napok, amelyekre az Úrnak szentelte magát. Szent legyen, növessze meg fejének hajfürtjeit.
6 Ne menjen be halotthoz az egész idő alatt, amelyben az Úrnak szentelte magát.
7 Ne tegye magát tisztátalanná se apjával, se anyjával, se fiútestvérével, se nőtestvérével, amikor meghalnak, mert Istennek szentelt haj van a fején.
8 Názírsága egész idején az Úrnak legyen szentelve.
9 Ha pedig valaki hirtelen, váratlanul meghal nála, és tisztátalanná teszi a názír fejét, akkor nyírja meg a fejét tisztulása napján, a hetedik napon nyírja meg azt.
10 A nyolcadik napon pedig vigyen el két gerlicét vagy két galambfiókát a paphoz, a kijelentés sátrának bejáratához.
11 Készítse el a pap az egyiket vétekáldozatul, a másikat pedig égőáldozatul, és végezzen érte engesztelést, mert vétekbe esett a holttest miatt. Így szentelje oda újból a fejét azon a napon.
12 Szentelje magát újból az Úrnak názírsága idejére, és vigyen egy esztendős bárányt jóvátételi áldozatul. Az előző napok pedig nem számítanak, mert tisztátalanná lett a názír.
13 A názírnak ez a törvénye: amikor letelik názírságának az ideje, vezessék őt a kijelentés sátrának bejáratához.
14 Mutassa be áldozatát az Úrnak: egy esztendős hibátlan hím bárányt égőáldozatul, egy esztendős hibátlan nőstény bárányt vétekáldozatul, egy hibátlan kost békeáldozatul,
15 egy kosár kovásztalan kenyeret, finomlisztből olajjal gyúrt lepényeket és olajjal megkent kovásztalan lángosokat, a hozzájuk tartozó ételáldozatokkal és italáldozatokkal együtt.
16 Mutassa be a pap az Úr színe előtt, és készítse el a názír vétekáldozatát és égőáldozatát.
17 A kost is készítse el békeáldozatul az Úrnak, egy kosár kovásztalan kenyérrel együtt. Készítse el a pap az ahhoz tartozó ételáldozatot és italáldozatot is.
18 A názír pedig nyírja le fejének hajkoronáját a kijelentés sátrának bejáratánál, azután fogja fejének a hajkoronáját, és tegye azt a tűzre, amelyen a békeáldozat van.
19 Fogja a pap a kos megfőtt lapockáját, egy kovásztalan lepényt a kosárból meg egy kovásztalan lángost, tegye a názír tenyerére, miután a názír lenyírta hajkoronáját,
20 és mutassa fel azokat a pap felmutatott áldozatul az Úr színe előtt. A papé az szent adományként, a felmutatott szügyön és felajánlott combon kívül. Azután ihat bort a názír.
21 Ez a názír törvénye, aki fogadalmat tett. Az Úrnak szóló áldozat ez hajkoronájáért, azon kívül, amire telik neki. Úgy kell a názírság törvényét megtartania, ahogyan a fogadalmat tette.
Az ároni áldás
22 Azután így beszélt az Úr Mózeshez:
23 Mondd meg Áronnak és fiainak: Így áldjátok meg Izráel fiait, ezt mondjátok nekik:
24 téged az Úr, és őrizzen meg téged!
25 rád orcáját az Úr, és könyörüljön rajtad!
26 léd orcáját az Úr, és adjon neked békességet!
27 Így szóljanak nevemben Izráel fiaihoz, és én megáldom őket.
A fejedelmek ajándéka
7 Amikor befejezte Mózes a hajlék fölállítását, fölkente és fölszentelte azt egész fölszerelésével együtt, az oltárt is egész fölszerelésével együtt; fölkente és fölszentelte azokat.
2 Odajárultak Izráel fejedelmei, nagycsaládfői, a törzsek fejedelmei, akik a számba vettek élén álltak.
3 Odavitték áldozatukat az Úr elé: hat födeles szekeret és tizenkét szarvasmarhát, két fejedelem egy szekeret, és mindegyik egy marhát. Odavezették azokat a hajlék elé.
4 Az Úr ezt mondta Mózesnek:
5 Vedd át tőlük ezeket a kijelentés sátrának szolgálatára; add oda a lévitáknak, mindegyiknek a maga szolgálata szerint!
6 Átvette tehát Mózes a szekereket és a szarvasmarhákat, és odaadta a lévitáknak.
7 Két szekeret és négy szarvasmarhát adott Gérsón fiainak, szolgálatukhoz mérten.
8 Négy szekeret és nyolc szarvasmarhát pedig Merári fiainak adott, szolgálatukhoz mérten, amelyet ők Ítámárnak, Áron főpap fiának a parancsa szerint végeztek.
9 De Kehát fiainak semmit sem adott, mert az ő tennivalójuk az volt, hogy a szent dolgokat a vállukon vigyék.
10 Azután odavitték a fejedelmek az oltár fölszentelésére szánt ajándékot azon a napon, amelyen fölkenték azt. A fejedelmek odavitték áldozati ajándékukat az oltár elé.
11 Akkor ezt mondta Mózesnek az Úr: Az egyik napon az egyik fejedelem, a másik napon a másik fejedelem vigye oda az oltár fölszentelésére szánt áldozati ajándékát.
12 Az első napon Nahsón, Ammínádáb fia, Júda nemzetségéből mutatta be áldozati ajándékát.
13 Áldozati ajándéka egy százharminc sekel súlyú ezüsttál meg egy hetven sekel súlyú ezüst hintőedény volt, a szent sekel szerint. Mindkettő tele volt olajjal gyúrt finomliszttel, ételáldozatul.
14 Továbbá egy tíz sekel súlyú aranyserpenyő, tele füstölőszerekkel,
15 egy bikaborjú, egy kos és egy esztendős bárány égőáldozatul,
16 egy kecskebak vétekáldozatul,
17 békeáldozatul pedig két szarvasmarha, öt kos, öt bak és öt egyéves bárány. Ez Nahsónnak, Ammínádáb fiának az áldozati ajándéka.
18 A második napon Netanél, Cúár fia, Issakár fejedelme áldozott.
19 Bemutatta áldozati ajándékát: egy százharminc sekel súlyú ezüsttálat meg egy hetven sekel súlyú ezüst hintőedényt, a szent sekel szerint. Mindkettő tele volt olajjal gyúrt finomliszttel, ételáldozatul.
20 Továbbá egy tíz sekel súlyú aranyserpenyőt, tele füstölőszerekkel,
21 egy bikaborjút, egy kost, egy esztendős bárányt égőáldozatul,
22 egy kecskebakot vétekáldozatul,
23 békeáldozatul pedig két szarvasmarhát, öt kost, öt bakot és öt egyéves bárányt. Ez Netanélnak, Cúár fiának az áldozati ajándéka.
24 A harmadik napon Zebulon fiainak a fejedelme, Eliáb, Hélón fia következett.
25 Áldozati ajándéka egy százharminc sekel súlyú ezüsttál meg egy hetven sekel súlyú ezüst hintőedény volt, a szent sekel szerint. Mindkettő tele volt olajjal gyúrt finomliszttel, ételáldozatul.
26 Továbbá egy tíz sekel súlyú aranyserpenyő, tele füstölőszerekkel,
27 egy bikaborjú, egy kos és egy esztendős bárány égőáldozatul,
28 egy kecskebak vétekáldozatul,
29 békeáldozatul pedig két szarvasmarha, öt kos, öt bak és öt egyéves bárány. Ez Eliábnak, Hélón fiának az áldozati ajándéka.
30 A negyedik napon Rúben fiainak a fejedelme, Elicúr, Sedéúr fia következett.
31 Áldozati ajándéka egy százharminc sekel súlyú ezüsttál meg egy hetven sekel súlyú ezüst hintőedény volt, a szent sekel szerint. Mindkettő tele volt olajjal gyúrt finomliszttel, ételáldozatul.
32 Továbbá egy tíz sekel súlyú aranyserpenyő, tele füstölőszerekkel,
33 egy bikaborjú, egy kos és egy esztendős bárány égőáldozatul,
34 egy kecskebak vétekáldozatul,
35 békeáldozatul pedig két szarvasmarha, öt kos, öt bak és öt egyéves bárány. Ez Elicúrnak, Sedéúr fiának az áldozati ajándéka.
36 Az ötödik napon Simeon fiainak a fejedelme, Selumiél, Cúrisaddaj fia következett.
37 Áldozati ajándéka egy százharminc sekel súlyú ezüsttál meg egy hetven sekel súlyú ezüst hintőedény volt, a szent sekel szerint. Mindkettő tele volt olajjal gyúrt finomliszttel, ételáldozatul.
38 Továbbá egy tíz sekel súlyú aranyserpenyő tele füstölőszerekkel,
39 egy bikaborjú, egy kos és egy esztendős bárány égőáldozatul,
40 egy kecskebak vétekáldozatul,
41 békeáldozatul pedig két szarvasmarha, öt kos, öt bak és öt egyéves bárány. Ez Selumiélnak, Cúrisaddaj fiának az áldozati ajándéka.
42 A hatodik napon Gád fiainak a fejedelme, Eljászáf, Deúél fia következett.
43 Áldozati ajándéka egy százharminc sekel súlyú ezüsttál meg egy hetven sekel súlyú ezüst hintőedény volt, a szent sekel szerint. Mindkettő tele volt olajjal gyúrt finomliszttel, ételáldozatul.
44 Továbbá egy tíz sekel súlyú aranyserpenyő, tele füstölőszerekkel,
45 egy bikaborjú, egy kos és egy esztendős bárány égőáldozatul,
46 egy kecskebak vétekáldozatul,
47 békeáldozatul pedig két szarvasmarha, öt kos, öt bak és öt egyéves bárány. Ez Eljászáfnak, Deúél fiának az áldozati ajándéka.
48 A hetedik napon Efraim fiainak a fejedelme, Elisámá, Ammihúd fia következett.
49 Áldozati ajándéka egy százharminc sekel súlyú ezüsttál meg egy hetven sekel súlyú ezüst hintőedény volt, a szent sekel szerint. Mindkettő tele volt olajjal gyúrt finomliszttel, ételáldozatul.
50 Továbbá egy tíz sekel súlyú aranyserpenyő, tele füstölőszerekkel,
51 egy bikaborjú, egy kos és egy esztendős bárány égőáldozatul,
52 egy kecskebak vétekáldozatul,
53 békeáldozatul pedig két szarvasmarha, öt kos, öt bak és öt egyéves bárány. Ez Elisámának, Ammihúd fiának az áldozati ajándéka.
54 A nyolcadik napon Manassé fiainak a fejedelme, Gamliél, Pedácúr fia következett.
55 Áldozati ajándéka egy százharminc sekel súlyú ezüsttál meg egy hetven sekel súlyú ezüst hintőedény volt, a szent sekel szerint. Mindkettő tele volt olajjal gyúrt finomliszttel, ételáldozatul.
56 Továbbá egy tíz sekel súlyú aranyserpenyő, tele füstölőszerekkel,
57 egy bikaborjú, egy kos és egy esztendős bárány égőáldozatul,
58 egy kecskebak vétekáldozatul,
59 békeáldozatul pedig két szarvasmarha, öt kos, öt bak és öt egyéves bárány. Ez Gamliélnak, Pedácúr fiának az áldozati ajándéka.
60 A kilencedik napon Benjámin fiainak a fejedelme, Abidán, Gideóni fia következett.
61 Áldozati ajándéka egy százharminc sekel súlyú ezüsttál meg egy hetven sekel súlyú ezüst hintőedény volt, a szent sekel szerint. Mindkettő tele volt olajjal gyúrt finomliszttel, ételáldozatul.
62 Továbbá egy tíz sekel súlyú aranyserpenyő, tele füstölőszerekkel,
63 egy bikaborjú, egy kos és egy esztendős bárány égőáldozatul,
64 egy kecskebak vétekáldozatul,
65 békeáldozatul pedig két szarvasmarha, öt kos, öt bak és öt egyéves bárány. Ez Abidánnak, Gideóni fiának az áldozati ajándéka.
66 A tizedik napon Dán fiainak a fejedelme, Ahiezer, Ammisaddaj fia következett.
67 Áldozati ajándéka egy százharminc sekel súlyú ezüsttál meg egy hetven sekel súlyú ezüst hintőedény volt, a szent sekel szerint. Mindkettő tele volt olajjal gyúrt finomliszttel, ételáldozatul.
68 Továbbá egy tíz sekel súlyú aranyserpenyő, tele füstölőszerekkel,
69 egy bikaborjú, egy kos és egy esztendős bárány égőáldozatul,
70 egy kecskebak vétekáldozatul,
71 békeáldozatul pedig két szarvasmarha, öt kos, öt bak és öt egyéves bárány. Ez Ahiezernek, Ammisaddaj fiának az áldozati ajándéka.
72 A tizenegyedik napon Ásér fiainak a fejedelme, Pagiél, Okrán fia következett.
73 Áldozati ajándéka egy százharminc sekel súlyú ezüsttál meg egy hetven sekel súlyú ezüst hintőedény volt, a szent sekel szerint. Mindkettő tele volt olajjal gyúrt finomliszttel, ételáldozatul.
74 Továbbá egy tíz sekel súlyú aranyserpenyő, tele füstölőszerekkel,
75 egy bikaborjú, egy kos és egy esztendős bárány égőáldozatul,
76 egy kecskebak vétekáldozatul,
77 békeáldozatul pedig két szarvasmarha, öt kos, öt bak és öt egyéves bárány. Ez Pagiélnak, Okrán fiának az áldozati ajándéka.
78 A tizenkettedik napon Naftáli fiainak a fejedelme, Ahira, Énán fia következett.
79 Áldozati ajándéka egy százharminc sekel súlyú ezüsttál meg egy hetven sekel súlyú ezüst hintőedény volt, a szent sekel szerint. Mindkettő tele volt olajjal gyúrt finomliszttel, ételáldozatul.
80 Továbbá egy tíz sekel súlyú aranyserpenyő, tele füstölőszerekkel,
81 egy bikaborjú, egy kos és egy esztendős bárány égőáldozatul,
82 egy kecskebak vétekáldozatul,
83 békeáldozatul pedig két szarvasmarha, öt kos, öt bak és öt egyéves bárány. Ez Ahirának, Énán fiának az áldozati ajándéka.
84 Ez volt Izráel fejedelmeinek az oltár fölszentelésére szánt ajándéka azon a napon, amelyen fölkenték azt: tizenkét ezüsttál, tizenkét ezüst hintőedény és tizenkét aranyserpenyő.
85 Százharminc sekel súlyú volt egy ezüsttál és hetven sekel súlyú egy ezüst hintőedény. Az ezüstedények súlya összesen kétezer-négyszáz sekel volt, a szent sekel szerint.
86 Továbbá tizenkét aranyserpenyő, tele füstölőszerekkel. Tíz sekel súlyú volt egy-egy serpenyő, a szent sekel szerint. Az aranyserpenyők súlya összesen százhúsz sekel volt.
87 Égőáldozatra szánt szarvasmarha volt összesen tizenkét bika, azután tizenkét kos és tizenkét egyéves bárány, a hozzájuk tartozó ételáldozatokkal együtt, meg tizenkét kecskebak vétekáldozatul.
88 Békeáldozatra szánt szarvasmarha volt összesen huszonnégy bika, azután hatvan kos, hatvan bak, és hatvan egyéves bárány. Ez volt az oltár fölszentelésére szánt ajándék, miután fölkenték azt.
89 Amikor bement Mózes a kijelentés sátrába, hogy beszéljen az Úrral, hallotta a hangot, mely a födélről beszélt hozzá, a bizonyság ládáján levő két kerúb közül. Onnan beszélt hozzá.
Az arany lámpatartó
8 Azután így beszélt az Úr Mózeshez:
2 Szólj Áronhoz, és mondd meg neki: Úgy rakd föl a mécseket, hogy a hét mécs a lámpatartó elején világítson.
3 Így cselekedett Áron: a lámpatartó elejére rakta föl a mécseket, ahogyan megparancsolta Mózesnek az Úr.
4 A lámpatartó ötvözött aranyból készült, a szára is meg a virága is ötvösmunka volt. Arra a mintára készítette el Mózes a lámpatartót, amelyet az Úr mutatott neki.
A léviták szolgálatba állítása
5 Azután így beszélt az Úr Mózeshez:
6 Válaszd külön a lévitákat Izráel fiai közül és tisztítsd meg őket.
7 Ezt cselekedd velük, hogy megtisztuljanak: hints rájuk vétektől megtisztító vizet, egész testüket borotválják le, mossák ki ruhájukat, hogy tiszták legyenek.
8 Vegyenek egy bikaborjút és hozzá ételáldozatul olajjal gyúrt finomlisztet. Egy másik bikaborjút pedig végy vétekáldozatul.
9 Vezesd a lévitákat a kijelentés sátra elé, és gyűjtsd össze Izráel fiainak egész közösségét.
10 Azután vezesd a lévitákat az Úr színe elé, és Izráel fiai tegyék kezüket a lévitákra.
11 Áron pedig ajánlja fel a lévitákat mint Izráel fiainak felajánlását az Úrnak, hogy ők végezzék az Úr szolgálatát.
12 A léviták tegyék kezüket a bikák fejére, te pedig készítsd el az egyik bikát vétekáldozatul, a másikat pedig égőáldozatul az Úrnak, engesztelésül a lévitákért.
13 Állítsd a lévitákat Áron és fiai elé, és ajánld fel őket az Úrnak szóló felajánlásként.
14 Válaszd külön a lévitákat Izráel fiaitól, hogy a léviták az enyémek legyenek.
15 Csak azután kezdhetik el a léviták a szolgálatot a kijelentés sátránál, ha megtisztítottad és felajánlottad őket ajándékul.
16 Mert egészen az én tulajdonaim ők Izráel fiai között. Őket választottam ki magamnak Izráel fiai közül minden elsőszülött helyett, aki anyja méhét megnyitja.
17 Mert enyém minden elsőszülött Izráel fiainál, akár embertől, akár állattól való. Akkor szenteltem őket magamnak, amikor lesújtottam Egyiptom földjén minden elsőszülöttre.
18 A lévitákat minden elsőszülött helyett választottam ki magamnak Izráel fiai közül,
19 és a lévitákat Áron és fiai rendelkezésére bocsátottam Izráel fiai közül, hogy Izráel fiai helyett végezzék a szolgálatot a kijelentés sátránál. Szerezzenek engesztelést Izráel fiaiért, hogy ne sújtsa csapás Izráel fiait, ha a szentélyhez közelednek.
20 Így cselekedett Mózes, Áron és Izráel fiainak egész közössége a lévitákkal. Egészen úgy cselekedtek a lévitákkal Izráel fiai, ahogyan megparancsolta az Úr Mózesnek.
21 A léviták megtisztították magukat a vétektől, és kimosták ruhájukat. Áron pedig felajánlotta őket ajándékul az Úrnak, és engesztelést végzett értük Áron, hogy tisztává tegye őket.
22 Csak azután kezdték el a léviták szolgálatukat a kijelentés sátránál, Áron és fiai irányításával. Úgy cselekedtek a lévitákkal, ahogyan megparancsolta az Úr Mózesnek.
23 Majd így beszélt az Úr Mózeshez:
24 Még ez is a lévitákra tartozik: a huszonöt éven felüli lévita hadköteles, és végezzen szolgálatot a kijelentés sátránál.
25 Az ötvenéves pedig vonuljon vissza a szolgálatot végzők seregéből, és ne szolgáljon többé,
26 hanem szolgálja ki testvéreit a kijelentés sátránál, teljesítse kötelességét, istentiszteleti szolgálatot azonban ne végezzen. Így szabd meg a léviták kötelességeit.
A páska megünneplése
9 Azután így beszélt az Úr Mózeshez a Sínai-pusztában, a második év első hónapjában azután, hogy kijöttek Egyiptomból:
2 Készítsék el Izráel fiai a páskát a megszabott időben.
3 Ennek a hónapnak a tizennegyedik napján, estefelé készítsék el a megszabott időben. Egészen a rávonatkozó rendelkezések és végzések szerint készítsétek el.
4 Megmondta tehát Mózes Izráel fiainak, hogyan készítsék el a páskát.
5 Elkészítették a páskát az első hónap tizennegyedik napján, estefelé a Sínai-pusztában. Pontosan úgy jártak el Izráel fiai, ahogyan megparancsolta az Úr Mózesnek.
6 Néhány férfi azonban tisztátalan volt emberi holttest miatt, és így nem készíthették el a páskát azon a napon. Ezért Mózes és Áron elé járultak azon a napon
7 ezek a férfiak, és ezt mondták: Mi emberi holttest miatt tisztátalanok vagyunk. Miért rövidüljünk meg azzal, hogy nem mutathatunk be áldozatot az Úrnak a megszabott időben Izráel fiaival együtt?
8 Mózes ezt felelte nekik: Várjatok, míg meghallom, mit parancsol rólatok az Úr.
9 Az Úr így beszélt Mózeshez:
10 Mondd meg Izráel fiainak, hogy ha valaki holttest miatt tisztátalanná válik, vagy messze úton van közületek, vagy utódaitok közül, az is készítsen páskát az Úrnak.
11 A második hónap tizennegyedik napján estefelé készítsék el ezek, és kovásztalan kenyérrel meg keserű füvekkel egyék meg.
12 Ne hagyjanak belőle reggelre, és a csontját se törjék el. Pontosan úgy járjanak el, ahogy a páskára vonatkozó rendelkezés szól.
13 De ha valaki tiszta, és úton sincs, mégis elmulasztja a páska elkészítését, azt az embert ki kell irtani népe közül, mert nem mutatott be áldozatot az Úrnak a megszabott időben. Az ilyen embernek bűnhődnie kell.
14 Ha jövevény tartózkodik köztetek, és elkészíti az Úr páskáját, ő is a páskára vonatkozó rendelkezés és végzés szerint járjon el. Ugyanaz a rendelkezés vonatkozzék országotokban a jövevényre is, meg a bennszülöttre is.
A felhő és tűzoszlop
15 Amikor a hajlékot fölállították, felhő takarta be a hajlékot, a bizonyság sátrát. Estétől reggelig pedig tűz alakjában volt a hajlék fölött.
16 Így volt ez mindig: felhő takarta be, éjjel pedig az, ami tűznek látszott.
17 Valahányszor fölszállt a felhő a sátorról, elindultak Izráel fiai. Ott ütöttek tábort Izráel fiai, ahol a felhő megállapodott.
18 Az Úr parancsa szerint indultak el Izráel fiai, és az Úr parancsa szerint ütöttek tábort. Mindaddig a táborban maradtak, amíg a felhő a hajlékon nyugodott.
19 Ha a felhő hosszabb ideig maradt a hajlék fölött, megtartották Izráel fiai az Úr rendelkezését, és nem indultak el.
20 Megtörtént, hogy a felhő csak néhány napig volt a hajlék fölött; akkor is az Úr parancsa szerint maradtak a táborban, és az Úr parancsa szerint indultak el.
21 Megtörtént, hogy a felhő csak estétől reggelig volt ott, és reggel már fölszállt a felhő, akkor ők is elindultak. Akár nappal, akár éjjel szállt föl a felhő, elindultak.
22 Ha két napig, egy hónapig vagy még hosszabb ideig nyugodott a felhő a hajlék fölött, a táborban maradtak Izráel fiai, és nem indultak el. De ha fölszállt, elindultak.
23 Az Úr parancsa szerint maradtak a táborban, és az Úr parancsa szerint indultak el. Megtartották az Úr rendelkezését, az Úr Mózesnek adott parancsa szerint.
Az ezüst harsonák
10 Azután így beszélt az Úr Mózeshez:
2 Készíts két harsonát, ötvözött ezüstből készítsd azokat. A közösség összehívására és a táborok elindítására valók lesznek azok.
3 Amikor megfújják azokat, gyűljön hozzád az egész közösség a kijelentés sátrának a bejáratához.
4 Ha az egyiket fújják meg, gyűljenek hozzád a fejedelmek, Izráel nemzetségfői.
5 Ha pedig riadót fújtok, induljanak el azok a táborok, amelyek keletre táboroznak.
6 Ha másodszor fújtok riadót, induljanak el azok a táborok, amelyek délre táboroznak. Riadót kell fújniuk induláskor.
7 De ha a gyülekezetet gyűjtitek össze, ne riadót fújjatok.
8 A harsonákat Áron fiai, a papok fújják. Örök rendelkezés legyen ez nálatok nemzedékről nemzedékre.
9 Ha hadba indultok országotokban a benneteket szorongató ellenség ellen, akkor is ezekkel a harsonákkal fújjatok riadót. Akkor majd megemlékezik rólatok Istenetek, az Úr, és megszabadultok ellenségeitektől.
10 Fújjátok meg ezeket a harsonákat az öröm napjain, az ünnepeken és a hónapok kezdetén, amikor égőáldozatokat és békeáldozatokat mutattok be, és emlékeztetni fogják Istent rátok. Én vagyok az Úr, a ti Istenetek.
Elindulás a Sínai-hegytől
11 A második év második hónapjának a huszadik napján fölszállt a felhő a bizonyság hajlékáról.
12 Izráel fiai pedig elindultak a Sínai-pusztából és mentek táborhelyről táborhelyre, míg meg nem állapodott a felhő a Párán-pusztában.
13 Ekkor indultak el először az Úrnak Mózes által adott parancsa szerint.
14 Először Júda fiai táborának a hadijelvénye indult el a csapatok élén. A sereg élén Nahsón, Ammínádáb fia állt.
15 Az Issakár-törzs seregének élén Netanél, Cúár fia állt.
16 A Zebulon-törzs seregének élén Eliáb, Hélón fia állt.
17 Miután a hajlékot lebontották, elindultak Gérsón és Merári fiai, a hajlék hordozói.
18 Azután elindult Rúben táborának a hadijelvénye a csapatok élén. A sereg élén Elicúr, Sedéúr fia állt.
19 A Simeon-törzs seregének élén Selumiél, Cúrisaddaj fia állt.
20 A Gád-törzs seregének élén Eljászáf, Deúél fia állt.
21 Majd elindultak a kehátiak is, a szentély hordozói, és fölállították a hajlékot, mire a többiek megérkeztek.
22 Azután Efraim táborának a hadijelvénye indult el a csapatok élén. A sereg élén Elisámá, Ammihúd fia állt.
23 A Manassé-törzs seregének élén Gamliél, Padácúr fia állt.
24 A Benjámin-törzs seregének élén Abidán, Gideóni fia állt.
25 Majd Dán táborának a hadijelvénye indult el a csapatok élén, mint az egész tábor utóvédje. A sereg élén Ahiezer, Ammisaddaj fia állt.
26 Az Ásér-törzs seregének élén Pagiél, Okrán fia állt.
27 A Naftáli-törzs seregének élén Ahira, Énán fia állt.
28 Ez volt Izráel menetelésének a rendje seregeik szerint, valahányszor elindultak.
29 Mózes ezt mondta Hóbábnak, aki a midjáni Reúélnak, Mózes apósának a fia volt: Mi elindulunk arra a helyre, amelyről azt mondta az Úr: Nektek adom azt. Gyere velünk, és mi jót teszünk veled, mert az Úr jót ígért Izráelnek.
30 De ő így felelt: Nem megyek, inkább visszamegyek hazámba, a rokonságomhoz.
31 Mózes ezt mondta: Ne hagyj el bennünket, hiszen te tudod, hol lehet tábort ütnünk a pusztában. Te légy a vezetőnk.
32 Ha velünk jössz, akkor részesíteni fogunk abban a jóban, ami jót velünk tesz az Úr.
33 Elindultak az Úr hegyétől háromnapi útra. A háromnapi úton előttük vonult az Úr szövetségének ládája, hogy pihenőhelyet jelöljön ki nekik.
34 Az Úr felhője volt felettük nappal, amikor elindultak a táborból.
35 Valahányszor elindult a láda, ezt mondta Mózes: Kelj föl, Uram! Szóródjanak szét ellenségeid, fussanak el előled gyűlölőid!
36 Amikor pedig megállt, ezt mondta: Telepedj le, Uram, Izráel ezreinek sokaságánál!
A táborégés
11 Egyszer a nép siránkozott az Úrnak, hogy rosszul megy a sora. Az Úr pedig meghallotta, és haragra gerjedt. Fölgyulladt ellenük az Úr tüze, és belekapott a tábor szélébe.
2 Ekkor a nép Mózeshez kiáltott, Mózes pedig imádkozott az Úrhoz, és elaludt a tűz.
3 Ezért nevezték el azt a helyet Tabérának, mert felgyulladt ellenük az Úr tüze.
A nép húst kíván
4 De a közöttük levő gyülevész nép telhetetlen volt kívánságában, ezért Izráel fiai újra siránkozni kezdtek, és ezt mondták: Ki tart jól bennünket hússal?
5 Emlékszünk, hogy Egyiptomban olcsón ettünk halat, uborkát, dinnyét, póréhagymát, vöröshagymát és fokhagymát.
6 Most pedig elepedünk, mert semmit sem látunk a mannán kívül.
7 A manna olyan volt, mint a koriandermag, hasonló az illatos gyantacsepphez.
8 A nép elszéledt, és úgy szedegette. Kézimalmon megőrölték, vagy mozsárban megtörték, azután fazékban megfőzték, és lepényt készítettek belőle. Olyan íze volt, mint az olajos süteménynek.
9 Amikor a harmat leszállt éjjel a táborra, akkor szállt le a manna is.
10 Mózes meghallotta, hogy a nép nemzetségeiben mindenki a sátra bejáratánál siránkozik. Akkor igen fölgerjedt az Úr haragja, és Mózes is rossznak látta ezt.
11 Ezért Mózes ezt mondta az Úrnak: Miért tettél szolgáddal ilyen rosszat? Miért nem vagy jóindulattal hozzám, miért raktad rám ennek az egész népnek a gondját?
12 Vajon bennem fogant-e meg ez az egész nép, és én szültem-e, hogy ezt mondod nekem: Ahogyan a dajka viszi a csecsemőt, úgy vidd az öledben arra a földre, amelyet esküvel ígértem atyáiknak?
13 Honnan vegyek húst, hogy adjak ennek az egész népnek? Hiszen így siránkoznak előttem: Adj nekünk húst, hadd együnk!
14 Nem tudom egyedül vinni ezt az egész népet, mert túl nehéz nekem.
15 Ha így bánsz velem, inkább nyomban ölj meg, légy ennyi jóindulattal hozzám! Ne kelljen látnom nyomorúságomat!
A hetven prófétáló vén
16 Azután ezt mondta az Úr Mózesnek: Gyűjts össze hetven férfit Izráel vénei közül, akikről tudod, hogy a nép vénei és elöljárói. Vidd oda őket a kijelentés sátrához, és álljanak föl ott veled.
17 Akkor leszállok és beszélek ott veled. Elveszek abból a lélekből, amely benned van, és nekik is adok, hogy veled együtt hordozzák a nép terhét, és ne magad hordozd azt.
18 A népnek pedig mondd meg: Szenteljétek meg magatokat holnapra, mert húst esztek! Hiszen így siránkoztok az Úrnak: Ki tart jól bennünket hússal? Milyen jó dolgunk volt Egyiptomban! Ezért majd ad nektek az Úr húst, és ehettek.
19 Nemcsak egy napig ehettek, nem is két napig, nem öt napig, nem tíz napig, nem húsz napig,
20 hanem egy álló hónapig, míg csak ki nem hányjátok, és míg meg nem undorodtok tőle, mivel megvetettétek az Urat, aki köztetek van, és így siránkoztatok előtte: Miért is jöttünk ki Egyiptomból?
21 Akkor ezt mondta Mózes: Hatszázezer gyalogos van ebben a népben, amely között vagyok, és te ezt mondod: Húst adok nekik enni egy álló hónapig?!
22 Vajon lehet-e annyi juhot és szarvasmarhát vágni nekik, hogy elég legyen? Vagy össze lehet-e gyűjteni a tenger minden halát, hogy elég legyen nekik?
23 De az Úr ezt mondta Mózesnek: Hát olyan kevés az Úr ereje? Majd meglátod, beteljesedik-e az én beszédem, vagy sem.
24 Mózes kiment és elbeszélte a népnek az Úr szavait, majd összegyűjtött hetven férfit a nép vénei közül, és a sátor köré állította őket.
25 Az Úr pedig leszállt felhőben, és beszélt hozzá. Majd elvett abból a lélekből, amely Mózesben volt, és annak a hetven vénnek adta. Amikor a lélek rajtuk nyugodott, akkor prófétáltak, de máskor nem.
26 Két férfi azonban a táborban maradt: az egyiknek Eldád, a másiknak Médád volt a neve. Rajtuk is megnyugodott a lélek, mert ők is az összeírottak között voltak. De ők nem mentek ki a sátorhoz, hanem a táborban prófétáltak.
27 Egy szolga meg elfutott és jelentette Mózesnek, hogy Eldád és Médád prófétálnak a táborban.
28 Akkor megszólalt Józsué, Nún fia, aki ifjúkorától fogva Mózes szolgája volt, és ezt mondta: Uram, Mózes, tiltsd meg nekik!
29 De Mózes ezt mondta neki: Miért vagy ilyen féltékeny? Bárcsak az Úr egész népe próféta volna, és nekik is adná lelkét az Úr!
30 Ezután Mózes visszavonult a táborba Izráel véneivel együtt.
A fürjek
31 Akkor az Úr szelet támasztott, amely a tenger felől fürjeket sodort, és lehullatta a táborra, innen is, onnan is egynapi távolságban a tábor körül, két könyöknyire a föld színén.
32 Akkor fölkelt a nép, és egész nap és egész éjjel, sőt az egész következő napon is gyűjtötték a fürjeket. Még aki keveset gyűjtött, az is gyűjtött tíz hómert, és sűrűn kiterítették azokat a tábor körül.
33 De a hús még a foguk között volt, még meg sem rágták, amikor az Úr haragra gerjedt a nép ellen, és megverte az Úr a népet igen nagy csapással.
34 Azt a helyet Kibrót-Taavának nevezték el, mert ott temették el a telhetetlen népet.
35 Kibrót-Taavából elindult a nép Hacérót felé, és Hacérótban tartózkodtak.
Mirjám poklossága
12 Egyszer Mirjám és Áron Mózes ellen beszélt a kúsi asszony miatt, akit feleségül vett. Mert Mózes kúsi asszonyt vett el.
2 Ezt mondták: Vajon csak Mózes által beszélt az Úr? Nem beszélt-e miáltalunk is? De az Úr meghallotta.
3 Ez a Mózes pedig igen alázatos volt, a földön élő minden embernél alázatosabb.
4 Az Úr mindjárt ezt mondta Mózesnek, Áronnak és Mirjámnak: Menjetek ki mindhárman a kijelentés sátrához. Ki is mentek mindhárman.
5 Akkor az Úr leszállt felhőoszlopban, megállt a sátor bejáratánál, és szólította Áront és Mirjámot, ők ketten pedig odamentek.
6 Az Úr ezt mondta: Halljátok meg beszédemet: Ha van az Úrnak prófétája köztetek, azzal látomásban ismertetem meg magam, álomban beszélek hozzá.
7 De nem ilyen Mózes, a szolgám! Őrá az egész házam van bízva!
8 Szemtől szemben beszélek vele, világosan, nem rejtélyesen, az Úr alakját is megpillanthatja. Hogy mertetek hát beszélni szolgám, Mózes ellen?!
9 Az Úr haragra gerjedt ellenük, és elment.
10 Amikor a felhő eltávozott a sátorról, Mirjám egyszerre poklos lett, olyan, mint a hó. Áron Mirjám felé fordult, és látta, hogy poklos.
11 Akkor ezt mondta Áron Mózesnek: Kérlek, uram, ne ródd föl nekünk ezt a vétket, hogy esztelenül vétkeztünk!
12 Ne legyen olyan Mirjám, mint a halvaszületett, akinek a teste félig már oszlásnak indult!
13 Ezért így kiáltott Mózes az Úrhoz: Istenem, gyógyítsd meg őt!
14 Az Úr azonban ezt mondta Mózesnek: Ha csak az apja köpte volna is arcul, akkor is szégyenkeznie kellene hét napig. Zárják ki a táborból hét napra, és csak azután fogadják vissza.
15 Ki is zárták Mirjámot a táborból hét napra. A nép nem indult tovább addig, amíg vissza nem fogadták Mirjámot.
16 Azután elindult a nép Hacérótból, és a Párán-pusztában ütött tábort.
Mózes kémeket küld Kánaánba
13 Az Úr így beszélt Mózeshez:
2 Küldj férfiakat, hogy kémleljék ki Kánaán földjét, amelyet Izráel fiainak akarok adni. Mindegyik ősi törzsből egy férfit küldjetek, csupa tekintélyes embert.
3 Mózes elküldte őket a Párán-pusztából az Úr parancsa szerint. Valamennyien főemberek voltak Izráelben.
4 Név szerint ezek voltak: Rúben törzséből Sammúa, Zakkúr fia.
5 Simeon törzséből Sáfát, Hóri fia.
6 Júda törzséből Káléb, Jefunne fia.
7 Issakár törzséből Jigál, Jószéf fia.
8 Efraim törzséből Hóséa, Nún fia.
9 Benjámin törzséből Palti, Ráfú fia.
10 Zebulon törzséből Gaddiél, Szódi fia.
11 A József törzséhez tartozó Manassé-törzsből Gaddi, Szúszi fia.
12 Dán törzséből Ammiél, Gemalli fia.
13 Ásér törzséből Szetúr, Míkáél fia.
14 Naftáli törzséből Nahbi, Vofszi fia.
15 Gád törzséből Geúél, Máki fia.
16 Név szerint ezek azok a férfiak, akiket elküldött Mózes a föld kikémlelésére. Mózes Hóséát, Nún fiát Józsuénak nevezte el.
17 Amikor elküldte őket Mózes Kánaán földjének kikémlelésére, ezt mondta nekik: Menjetek el itt a Délvidéken át, föl a hegyekbe.
18 Nézzétek meg, hogy milyen az a föld és a rajta lakó nép, erős-e vagy gyenge, kevés-e vagy sok?
19 Milyen az a föld, amelyen lakik, jó-e vagy rossz? Milyenek a városok, amelyekben lakik: táborfélék vagy megerősített helyek?
20 Milyen a föld: kövér-e vagy sovány? Van-e rajta fa vagy nincs? Legyetek bátrak, és hozzatok a föld gyümölcséből! Azok a napok éppen az első szőlőfürtök érésének napjai voltak.
21 Elmentek tehát a férfiak, és kikémlelték a földet, a Cin-pusztától egészen Rehóbig, a hamáti úton.
22 A Délvidéken át mentek föl, és Hebrónig jutottak. Anák ivadékai, Ahiman, Sésaj és Talmaj éltek ott. - Hebrón hét esztendővel előbb épült, mint az egyiptomi Cóan.
23 Amikor eljutottak az Eskól-völgyig, lemetszettek ott egy szőlővesszőt egyetlen szőlőfürttel, amelyet ketten vittek rúdon. Szedtek gránátalmát és fügét is.
24 Azt a helyet Eskól-völgynek nevezték el arról a szőlőfürtről, amelyet ott metszettek le Izráel fiai.
25 Negyven nap múlva visszatértek a föld kikémleléséből.
26 Visszamentek, és megérkeztek Mózeshez, Áronhoz és Izráel fiainak egész közösségéhez a Párán-pusztába, Kádésba. Beszámoltak nekik meg az egész közösségnek, és megmutatták nekik a föld gyümölcsét is.
27 Elbeszélésükben ezt mondták: Elmentünk arra a földre, ahová küldtél bennünket. Valóban tejjel és mézzel folyó föld az, ilyen a gyümölcse!
28 De erős nép lakik azon a földön, a városok erődítményei igen nagyok, és még Anák ivadékait is láttuk ott!
29 A Délvidéken Amálék lakik, a hegyvidéken a hettiták, jebúsziak és emóriak laknak, a tenger és a Jordán partján pedig kánaániak laknak.
30 Bár Káléb csitította a Mózessel szembeforduló népet, és ezt mondta: Bátran fölmehetünk és elfoglalhatjuk, mert meg tudunk birkózni vele,
31 de azok a férfiak, akik vele mentek, ezt mondták: Nem tudunk az ellen a nép ellen menni, mert erősebb nálunk.
32 És rossz hírét terjesztették Izráel fiai között annak a földnek, amelyet kikémleltek, mert ezt mondták: Az a föld, amelyet bejártunk és kikémleltünk, olyan föld, amely megemészti lakosait! A nép pedig, amelyet ott láttunk, csupa szálas emberekből áll.
33 Sőt láttunk ott óriásokat is, Anák óriás fiait. Olyannak láttuk magunkat, mint a sáskák, és ők is úgy néztek ránk.
A nép zúgolódása és bűnhődése
14 Ekkor az egész közösség elkezdett hangosan jajveszékelni, és sírt a nép egész éjjel.
2 Izráel fiai mindnyájan zúgolódtak Mózes és Áron ellen. Ezt mondta nekik az egész közösség: Bárcsak meghaltunk volna Egyiptomban, vagy halnánk meg itt a pusztában!
3 Miért akar bevinni minket az Úr arra a földre? Azért, hogy fegyvertől hulljunk el, asszonyaink és gyermekeink pedig prédára jussanak? Nem volna jobb visszatérnünk Egyiptomba?
4 Majd ezt mondták egymásnak: Válasszunk vezetőt, és térjünk vissza Egyiptomba!
5 Ekkor Mózes és Áron arcra borult Izráel közösségének egész gyülekezete előtt.
6 De Józsué, Nún fia és Káléb, Jefunne fia, akik a föld kikémlelői között voltak, megszaggatták ruhájukat,
7 és ezt mondták Izráel fiai egész közösségének: A föld, amelyet bejártunk és kikémleltünk, igen-igen jó föld.
8 Ha az Úr kedvel bennünket, akkor bevisz arra a földre, és nekünk adja a tejjel és mézzel folyó földet.
9 Csak az Úr ellen ne lázadjatok, és ne féljetek a föld népétől, mert megesszük őket. Tőlük eltávozott oltalmuk, de az Úr velünk van! Ne féljetek tőlük!
10 De az egész közösség azt mondta, hogy meg kell őket kövezni. Akkor megjelent az Úr dicsősége a kijelentés sátra fölött egész Izráelnek,
11 és ezt mondta az Úr Mózesnek: Meddig utál engem ez a nép, és meddig nem hisz bennem a sok jel ellenére sem, amelyeket közöttük tettem?!
12 Megverem dögvésszel, és elűzöm őket, de téged náluk nagyobb és erősebb nemzetté teszlek.
13 Mózes azonban azt mondta az Úrnak: Hallották az egyiptomiak, hogy te hoztad ki közülük hatalmaddal ezt a népet,
14 és elmondták a föld lakosságának. Hallották, hogy te, Uram, e nép között vagy; hogy te, Uram, szemtől szemben megjelentél, és hogy a te felhőd áll fölöttük, és felhőoszlopban jársz előttük nappal, éjjel pedig tűzoszlopban.
15 Ha most mind egy szálig megölöd ezt a népet, akkor ezt fogják mondani azok a nemzetek, amelyek hallották a híredet:
16 Mivel nem tudta az Úr bevinni ezt a népet arra a földre, amelyet esküvel ígért nekik, azért mészárolta le őket a pusztában.
17 Most azért mutasd meg, Uram, hogy nagy a te hatalmad, ahogyan megmondtad:
18 Az Úr türelme hosszú, szeretete nagy, megbocsátja a bűnt és hitszegést; bár nem hagyja egészen büntetés nélkül, hanem megbünteti az atyák bűnéért a fiakat harmad- és negyedízig.
19 Bocsásd meg ennek a népnek a bűnét nagy szereteteddel, ahogyan megbocsátottál ennek a népnek Egyiptomtól fogva mindeddig!
20 Akkor az Úr ezt mondta: Megbocsátok a te beszéded szerint.
21 De életemre mondom és az Úr dicsőségére, amely betölti az egész földet,
22 hogy azok közül az emberek közül, akik látták dicsőségemet és a jeleket, amelyeket Egyiptomban és a pusztában tettem, mégis megkísértettek engem tízszer is, és nem hallgattak szavamra,
23 senki sem fogja meglátni azt a földet, amelyet esküvel ígértem atyáiknak. Senki sem látja meg azt azok közül, akik engem megutáltak.
24 De szolgámat, Kálébot, mivel más lélek volt benne, és tökéletesen követett engem, beviszem arra a földre, ahol járt, és az ő utódai birtokolni fogják azt.
25 A völgyekben azonban az amálékiek és a kánaániak laknak. Holnap forduljatok meg, és induljatok el a pusztába a Vörös-tenger felé!
26 Az Úr így beszélt Mózeshez és Áronhoz:
27 Meddig zúgolódik ellenem ez a gonosz közösség? Meghallottam Izráel fiainak zúgolódását, mert sokat zúgolódtak ellenem.
28 Mondd meg nekik: Életemre mondom - így szól az Úr -, hogy úgy fogok veletek bánni, ahogyan ti beszéltetek ellenem!
29 Itt a pusztában fogtok holtan elhullani, a számba vettek mind, ahányan csak vagytok, húszévestől fölfelé, mert zúgolódtatok ellenem.
30 Nem mentek be arra a földre, amelyről esküvel ígértem, hogy ott fogtok lakni, csak Káléb, Jefunne fia és Józsué, Nún fia.
31 De gyermekeiteket, akikről azt mondtátok, hogy prédává lesznek, azokat beviszem, és megismerik azt a földet, amelyet ti megvetettetek.
32 De ti holtan hullotok el itt a pusztában.
33 Fiaitok pásztorok lesznek a pusztában negyven esztendeig, és bűnhődnek a ti hűtlenségetekért, míg holttesteitek az utolsóig a pusztában nem lesznek.
34 Negyven napig kémleltétek ki azt a földet, most negyven évig bűnhődjetek, egy-egy napért egy-egy esztendőt számítva, hogy megtudjátok, mi az, ha én ellenkezem veletek.
35 Én, az Úr, megmondtam, hogy ezt teszem ezzel az egész gonosz közösséggel, amely összefogott ellenem: az utolsóig itt halnak meg a pusztában!
36 Azok a férfiak, akiket Mózes elküldött az ország kikémlelésére, és akik visszatérve föllázították ellene az egész közösséget, mert rossz hírét terjesztették annak a földnek,
37 meghaltak azok a férfiak, akik az ország rossz hírét terjesztették, az Úr csapásától.
38 Csak Józsué, Nún fia és Káléb, Jefunne fia maradt életben azok közül a férfiak közül, akik elmentek az országot kikémlelni.
39 Amikor elbeszélte Mózes ezeket a dolgokat egész Izráelnek, a nép nagyon megszomorodott.
40 Korán reggel fölkeltek, hogy fölmenjenek a hegység tetejére. Ezt mondták: Itt vagyunk, menjünk hát arra a helyre, amelyről az Úr beszélt. Bizony, vétkeztünk!
41 Mózes azonban ezt mondta: Miért akarjátok áthágni az Úr parancsát? Nem fog az sikerülni!
42 Ne menjetek, mert nem lesz köztetek az Úr! Vereséget fogtok szenvedni ellenségeitektől!
Copyright © 1975, 1990 Hungarian Bible Society