Add parallel Print Page Options

16 Nyomorúságunkban téged kerestünk, Örökkévaló,
    mikor megfenyítettél, suttogva imádkoztunk,
    lelkünket kiöntöttük előtted.
17 Mint vajúdó asszony, közel a szüléshez,
    hozzád kiált kínjai között
    — olyanok voltunk előtted, Örökkévaló.
18 Bizony, mi is vajúdtunk, mint a terhes asszony,
    de csak szelet szültünk.
Nem jöttek világra új lakosok,
    nem hoztunk szabadulást a földre.

Read full chapter