Add parallel Print Page Options

17 Olyanok voltunk előtted, Uram, mint a terhes asszony, amikor szülni kezd: míg vajúdik, kiált fájdalmában.

18 Terhesek voltunk, vajúdtunk, de csak szelet szültünk: nem szereztünk szabadulást az országnak, és nem jöttek emberek a világra.

19 Életre kelnek hallottaid, föltámadnak a holttestek! Ébredjetek, és ujjongjatok, kik a porban laktok! Mert harmatod a világosság harmata, és a föld visszaadja az árnyakat.

Read full chapter