Add parallel Print Page Options

17 Ami marad a fából,
    abból istent készít magának!
Bálványszobrot, hogy leboruljon előtte,
    imádja és könyörögjön neki:
„Ments meg engem,
    hiszen te vagy istenem!”

18 Nincs bennük egy szikrányi értelem!
    Ennyire ostobák hogy lehetnek?
Van szemük, mégsem látnak?
    Értelmük ennyire elhomályosult?
19 Egyikük sem kap észbe,
    meg sem gondolja,
    hogy ezt mondaná:
„Hiszen a fának egyik felét tűzre tettem,
    parazsánál kenyeret, húst sütöttem,
    s azt megettem.
Hát a másik feléből utálatos bálványt csináljak?
    Egy faragott fatuskót imádjak?”

Read full chapter