Add parallel Print Page Options

A bálványimádók megbüntetése

„Ők bikát áldoznak,
    de embert is ölnek,
bárányt áldoznak,
    de nyakát szegik a kutyának is,
ételáldozatot hoznak,
    de disznó[a] vérét is áldozzák,
tömjént füstölögtetnek,
    de a bálványokat is imádják,[b]
mert a saját útjaikon járnak,
    és undorító bálványaikban gyönyörködnek.
Hát én is megszégyenítem őket,
    és rájuk hozom, amitől félnek,
mert mikor hívtam őket, nem feleltek,
    mikor szóltam hozzájuk, rám sem figyeltek,
azt tették, amit gonosznak tartok,
    s azt választották, amit nem szeretek.”

Mielőtt vajúdott volna Sion, máris szült

Halljátok meg, mit üzen nektek az Örökkévaló,
    akik félitek és tisztelitek szavait:
„Testvéreitek, akik gyűlölnek,
    és miattam kirekesztenek titeket,
    így gúnyolódtak rajtatok:
»Mutassa meg dicsőségét az Örökkévaló,
    hadd lássuk, hogy örültök neki!«
De nem ti, hanem ők szégyenülnek meg!”

Read full chapter

Footnotes

  1. Ézsaiás 66:3 kutya… disznó Ezek az állatok a Törvény szerint tisztátalanok, s nem alkalmasak áldozatra.
  2. Ézsaiás 66:3 Ők bikát… imádják Az eredeti szöveg nehezen érthető. Talán azt jelenti, hogy az áldozatok (bika, galamb, stb.) bemutatását az igazi istenfélő lelkület és magatartás nélkül Isten úgy tekinti, mintha súlyos bűnöket követnének el ellene (pl. gyilkosságot és tisztátalan állatok feláldozását).