Add parallel Print Page Options

Azután az éjjeli látomásban láttam a negyedik vadállatot is, amely ijesztőnek, rettenetesnek és igen erősnek látszott. Nagy vasfogai voltak, amelyekkel összezúzta és felzabálta, ami a szájába került. Amit nem tudott megenni, azt a lábaival összetaposta. Ez a vadállat különbözött a másik háromtól, és tíz szarva volt.

Mialatt a szarvait néztem, észrevettem, hogy egy újabb kis szarva nőtt ki, amelyen nagyokat mondó száj és emberi szemek voltak. Három szarvat az előbbiek közül gyökerestül kitéptek, hogy helyet készítsenek a kis szarvnak.

Az Öregkorú és az Emberfia

Trónokat helyeztek el,
    és az Öregkorú[a] trónjára ült.
Ruhája fehér volt, mint a hó,
    haja, mint a tiszta gyapjú,
trónja, mint a tűz lángja,[b]
    a trón kerekei, mint izzó parázs.

Read full chapter

Footnotes

  1. Dániel 7:9 Öregkorú Szó szerint: „Napok Véne” — ez a név valószínűleg azt fejezi ki, hogy az Atya-Isten öröktől fogva uralkodik. A 13. és 22. versben is.
  2. Dániel 7:9 tűz lángja Vagy: „fény”, „világosság”.