Add parallel Print Page Options

Fészket raktak ágain az égi madarak,
    alatta szülték kicsinyeiket a mezei vadak,
    árnyékában nagy nemzetek laktak.
Gyökereit mély vizekhez nyújtotta,
    azért nőtt olyan hatalmasra,
    ágait messzire terjesztette.
Még Isten kertjének a cédrusai
    sem versenyezhettek vele,
ágai dúsabbak voltak a ciprusoknál,
    pompás lombját irigyelték a platánok.
Isten kertjében egyetlen fa
    sem volt szépségben hozzá fogható.
Oly széppé tettem,
    oly dús és fenséges lett koronája,
hogy Éden minden fája irigyelte
    Isten kertjében.”

Read full chapter