Add parallel Print Page Options

29 A lovasok és íjászok kiáltása elől
    minden város lakói elfutnak,
    menekülnek az erdőkbe és a sziklák közé.
Üresen maradnak a házak,
    lakatlanok a városok.

30 Júda, te mihez kezdesz,
    mikor elpusztítanak?
Felveszed legszebb ruhádat,
    arannyal-ezüsttel ékesíted magad,
    kifested arcodat?
Bizony, hiába szépítkezel,
    mert szeretőid megvetnek,
    és életedre törnek!
31 Sion leányának jajszavát hallom:
    mint aki vajúdik, úgy kiált!
Jajgat, mint aki először szül,
    sikoltozik, és kezét tördeli:
„Jaj nekem, végem van!
    Roskadozik lelkem a gyilkosok előtt!”

Read full chapter