Add parallel Print Page Options

Ezer esztendő neked csak annyi, mint a tegnapi nap,
    mint egy őrváltás ideje éjjel.
Hirtelen elragadod őket, mint az árvíz.
    Olyanok lesznek, mint az álom,
    amelynek reggelre kelve nyoma sem marad,
    vagy mint a fű, amely felnő, és elszárad.
Bizony, olyanok vagyunk, mint a mező virága:
    reggel nyílik, virágzik,
    de estére elhervad, és vége van!

Read full chapter