Bible in 90 Days
22 Ne állj bosszút magadért,
inkább várj, amíg az Örökkévaló megfizet!
23 Ha nem egyforma mértékkel mérsz mindenkinek,
az utálatos az Örökkévaló számára!
Soha ne használj hamis mérleget!
24 Az Örökkévaló irányítja az emberek lépéseit.
Honnan tudhatnánk, utunk hová vezet?
25 Csapdába esel, ha elhamarkodottan fogadsz valamit Istennek,
és utána gondolkozol rajta, tudod-e teljesíteni.
26 A bölcs király különválasztja a gonoszokat az igazaktól,
ahogy a polyvát különválasztják a búzától,
a gonoszokat pedig összezúzza.
27 Az ember szelleme lámpa az Örökkévaló kezében,
amellyel az ember legbelsőbb zugait is megvizsgálja.
28 Kegyelem és hűség őrzi a királyt,
uralmát a hűséges szeretet tartja fenn.
29 A fiatalok dísze az erő,
az öregek ékessége pedig az ősz fej.
30 Kitisztítják lelkedből a gonoszt a megsebző csapások,
megtisztítanak a szíved mélyébe ható sebek.
21 Ahogy a földműves irányítja a csatorna vizét,
úgy tartja kezében az Örökkévaló a király szívét:
vezeti, amerre akarja.
2 A saját útját mindenki helyesnek tartja,
de aki megvizsgálja és mérlegeli szíved szándékait
— az Örökkévaló az!
3 Tedd meg, ami helyes és igazságos,
— ezt az Örökkévaló többre értékeli minden áldozatnál.
4 Büszke tekintet és gőgös gondolatok,
— ez az istentelen szántóföldje, amelyből bűn terem.
5 Ha szorgalmas vagy,
terveid bőséges hasznot hoznak,
de ha türelmetlen és kapkodó,
csak a szegénységet sietteted.
6 A hazugsággal szerzett gazdagság hamar eltűnik, mint a pára.
Aki így akar meggazdagodni, a halált keresi.
7 A gonoszokat a saját erőszakosságuk pusztítja el,
mert nem akarnak igazságosan élni.
8 A bűnös útja tekervényes,
az igaz pedig egyenes úton jár.
9 Jobb a szabad ég alatt, a lapos háztetőn lakni,
mint a veszekedős asszonnyal egy fedél alatt.
10 Az istentelen ember lelke vágyik a gonoszságra,
még a barátja iránt sem jóindulatú.
11 Ha megfenyítik a beképzelt ostobát,
még ő is bölcsebb lesz tőle,[a]
de a bölcs már a figyelmeztetésből is okul.
12 Az Örökkévaló igazságos! Szemmel tartja az istentelenek házát,
és porig rombolja őket.
13 Ha nem akarod meghallani a szegények segélykiáltását,
akkor neked sem felel senki,
amikor segítségért kiáltasz.
14 A titokban adott ajándék lecsendesíti a haragot,
a kézbe csúsztatott megvesztegetés lecsillapítja az indulatot.
15 Az igazságszerető emberek örülnek, mikor az igazság érvényesül,
a gonosztevők pedig megrettennek.
16 Aki letér a bölcsesség útjáról,
hamar a halottak közé jut.
17 Aki csak a szórakozást hajhássza, végül elszegényedik,
aki pedig szereti a bort és a költekezést, sohasem lesz gazdag.
18 Az istentelen fizet váltságdíjat az igazért,
és a csaló a becsületes helyett.
19 Jobb egyedül lakni a pusztában,
mint a hirtelen haragú és veszekedős asszonnyal egy házban.
20 Drága kincs és olaj van a bölcs házában,
az ostobának pedig semmije sincs, mert eltékozolja.
21 Aki igazságosságra, hűségre és szeretetre törekszik,
életet talál, jogosságot és megbecsülést.
22 A bölcs elfoglalja az erős harcosok városát,
lerombolja bástyáikat, melyekben bíztak.
23 Ha gondosan vigyázol szavaidra,
sok bajtól mentheted meg magad.
24 A büszke lenéz és kicsúfol mindenkit,
tetteit féktelen gőg hajtja.
25 A lustát a saját telhetetlen kívánsága öli meg,
mert nem akar dolgozni.
26 A kapzsi embernek soha semmi sem elég,
az igazságos pedig adakozik, és nem sajnálja.
27 Az Örökkévaló utálja, amikor istentelen hoz áldozatot neki,
különösen, mikor gonosz szándékkal teszi.
28 A hamis tanú el fog veszni,
aki pedig odafigyel az ügyre,
annak a tanúnak megáll a szava.
29 Aki becsületes, az biztos benne, hogy jó úton jár,
az istentelen pedig csak tetteti.
30 Sem bölcsesség, sem okosság, sem tanács
nem állhat ellen az Örökkévaló akaratának.
31 A lovakat felkészítheted a csatára,
de a győzelem az Örökkévaló kezében van!
22 A jó hírnév többet ér, mint a nagy gazdagság,
s ha jóindulattal vannak irántad,
az értékesebb, mint az ezüst és arany.
2 Az Örökkévaló szemében gazdag és szegény egyforma:
ő teremtette mind a kettőt.
3 A bölcs látja a közelgő veszedelmet, és elrejtőzik előle,
az ostoba pedig egyenesen belefut, és megszenvedi.
4 Tiszteld és féld az Örökkévalót, s légy alázatos!
Jutalmad: gazdagság, tisztesség és élet.
5 A tisztességtelen emberre tövisek és csapdák várnak,
de aki vigyáz magára, messze elkerüli azokat.
6 Neveld a gyermekedet hozzá illő módon,
s akkor még idős korában sem tér el tanításodtól.
7 A gazdag uralkodik a szegényen,
és az adós szolgája a hitelezőjének.
8 Aki jogtalanságot vet, veszedelmet arat,
és haragjának botja eltörik.
9 Aki jó szívvel adakozik, áldott lesz,
mert saját kenyeréből ad az éhezőknek.
10 Zavard el, aki másokat kigúnyol!
Vele együtt elmegy a viszály is,
megszűnik a vitatkozás és gyalázkodás.
11 Akinek szíve tiszta, beszéde kedves,
annak barátja a király.
12 Az Örökkévaló őrködik az igaz tudás fölött,
és meghiúsítja az istentelen szavait.
13 Azt mondja a lusta: „Oroszlán jár az utcán,
még megölne, ha kimennék!”
14 Mély verem a paráznaság:
akire az Örökkévaló haragszik, beleesik abba.
15 A gyermekhez könnyen tapad a bolondság,
de a fenyítés pálcája elűzi tőle.
16 Aki elvesz a szegénytől,
hogy saját vagyonát gyarapítsa,
vagy aki gazdagnak ajándékoz,
biztosan szegény lesz mind a kettő!
Harminc bölcs mondás
17 Figyelj arra, amit a bölcsek mondanak,
hallgasd meg szavaimat!
Vésd szívedbe, amire tanítalak!
18 Hasznodra válik, ha jól megjegyzed,
és segítségedre lesz, amikor mondogatod.
19 Bízz az Örökkévalóban, higgy benne,
és őrá támaszkodj!
Most erre tanítalak téged,
igen, éppen téged!
20 Ezért írtam ezt a harminc bölcs mondást a számodra.
Kiválogattam a legfontosabb tudnivalókat
és a legjobb tanácsokat,
21 hogy tanítsalak az igazságra.
Így majd helyesen meg tudsz felelni annak,
aki elküldött téged.
— 1 —
22 Ne foszd ki a szegényt,
és ne okozz kárt a nyomorultnak a bíróság előtt!
23 Vigyázz, mert az Örökkévaló támogatja és védi őket!
Aki a szegényt megrabolja,
annak az Örökkévaló is elveszi életét!
— 2 —
24 Ne barátkozz haragos természetű emberrel,
és ne tarts azzal, aki hirtelen haragú,
25 különben te is hasonló leszel hozzá,
és bajt hozol magadra!
— 3 —
26 Ne vállalj felelősséget mások adósságáért,
ne légy kezese senkinek!
27 Ha nem tudsz helyette fizetni,
még az ágyadat is kihúzhatják alólad!
— 4 —
28 Ne vidd odébb a birtokhatár kövét,
amelyet még őseid állítottak!
— 5 —
29 Aki tehetséges és szorgalmas, királyokat fog szolgálni,
nem közönséges embereket.
— 6 —
23 Ha az uralkodó vendégül lát,
jól gondold meg, kinek az asztalánál ülsz!
2 Ne egyél túl sokat,
még akkor se, ha nagyon éhes vagy!
3 Ne kívánd meg a kínált finom falatokat,
lehet, hogy csak próbára tesz.
— 7 —
4 Ne törekedj a gazdagságra!
Legyen eszed, és meg se próbáld!
5 A pénz gyorsan elszáll,
egy szempillantás alatt eltűnik,
elrepül, mint a madár.
— 8 —
6 Ha kapzsi ember hív vendégségbe, ne ülj az asztalához,
s ne kívánd a finom ételeket, amivel kínál!
7 Azt mondja: „Egyél, igyál!” — de sajnálja tőled,
és azt számolgatja, mennyibe kerül ez neki.
8 Amit megettél, kihányod,
és hiába udvariaskodtál.
— 9 —
9 Meg se próbálj tanácsot adni a magabiztos ostobának!
Úgyis csak kineveti bölcs szavaidat.
— 10 —
10 Ne vidd odébb a birtokhatár kövét,
amelyet még elődeid állítottak!
Ne vedd el az árváktól birtokukat,
11 mert erős az Örökkévaló, az árvák védelmezője!
Ő védi meg ügyüket veled szemben!
— 11 —
12 Fogadd meg az intést,
hallgass a bölcs beszédre!
— 12 —
13 Fegyelmezd meg a gyermeket, ha szükséges!
Még ha meg is kell fenyítened, nem hal bele.
14 Lehet, hogy a haláltól mented meg,
ha megvesszőzöd!
— 13 —
15 Fiam, ha bölcs leszel,
boldoggá teszel engem is!
16 Mennyire örülök majd,
ha bölcsen beszélsz!
— 14 —
17 Ne irigyeld a bűnösöket,
de mindig teljes szívedből tiszteld és féld az Örökkévalót!
18 Akkor jó jövő vár rád,
és amit remélsz, abban nem fogsz csalódni!
— 15 —
19 Hallgass rám fiam, hogy bölcs legyél,
és irányítsd szíved az Örökkévaló útjára!
20 Ne barátkozz iszákosokkal,
és ne járj együtt azokkal, akik túl sokat esznek!
21 Mert az ilyenek elszegényednek:
folyton csak esznek, isznak, alszanak,
végül semmijük sem marad.
— 16 —
22 Hallgass apád tanácsára,
mert neki köszönheted, hogy élsz!
Tiszteld anyádat,
még idős korában is!
23 Az igazság, bölcsesség, tanács és értelem
minden pénzt megér,
vedd meg bármi áron,
de soha el ne add semmiért!
24 Milyen boldog az igazságszerető gyermek apja,
s mennyi öröme telik az apának bölcs gyermekében!
25 Hadd örüljenek a te szüleid is,
hadd teljék öröme benned annak, aki megszült!
— 17 —
26 Add nekem a szívedet, fiam!
Kövesd életem példáját!
27 A prostituált veszélyes,
mint a mély verem,
más asszonya pedig, mint a szűk kút:
nehéz kiszabadulni belőle.
28 Leselkedik rád, hogy rabul ejtsen,
mint a rabló áldozatára,
és a házasságtörő férfiak számát szaporítja.
— 18 —
29 Kik azok, akik folyton vitatkoznak és verekednek,
sok szomorúságot és bajt okoznak,
sebeket kapnak ok nélkül,
és szemük a bortól vöröslik?
30 Azok, akik egész éjjel bor mellett mulatnak,
s folyton ürügyet keresnek, hogy ihassanak.
31 Ne nézd hát a bort, ne csodáld rubin színét!
Ne nézd, hogyan gyöngyözik a pohárban,
mert hamar lecsúszik a torkodon!
32 Végül megmar, mint a kígyó,
megmérgez, mint a vipera!
33 Részegen furcsa dolgokat látsz,
és össze-vissza beszélsz.
34 Úgy érzed, viharos tengeren hánykolódsz,
az árboc tetején.
35 Azt mondod: „Ütöttek, de nem fájt.
Vertek, de nem is éreztem.
Mikor fogok felébredni?
Hadd igyak még egy kicsit!”
— 19 —
24 Ne irigykedj a gonoszokra!
Messze kerüld őket,
2 mert folyton valami pusztítást terveznek,
gonoszságról beszélnek!
— 20 —
3 Bölcsesség által épül a ház, az otthon és a család,
és az értelem által lesz erős.
4 Az otthont és a családi élet minden területét pedig
a tudás tölti meg drága és kedves kincsekkel.
— 21 —
5 A bölcs férfi hatalmasabb, mint az erős,
és a tudós hatalmasabb, mint akinek csak a testi ereje nagy.
6 Ezért bölcs tanácsosokkal viselj háborút,
és ha igazán győzni akarsz, sok ilyenre van szükséged.
— 22 —
7 Az ostobának elérhetetlen a bölcsesség,
ezért ki se nyissa száját,
mikor a vezetők tanácskoznak!
— 23 —
8 Aki gonosz dolgokat tervez,
azt bajkeverőnek hívják.
9 Istentelen tervet szőni bűn.
A csúfolódót mindenki utálja.
— 24 —
10 Ha nehéz időkben gyengének bizonyulsz,
akkor valóban kevés az erőd!
— 25 —
11 Mentsd meg a halálra szánt foglyokat!
Szabadítsd ki azokat,
akik a vesztőhely felé tántorognak!
12 Ne mondd: „Nem is tudtam róla!”,
mert az Örökkévaló, aki a szíveket vizsgálja,
jól tudja, mit miért teszel!
Aki a lelkedet őrzi, tudja,
és mindenkinek tettei szerint fizet.
— 26 —
13 Fiam, egyél mézet, mert jó!
Bizony, édes a tiszta méz.
14 Ilyen a bölcsesség is: édes a lelkednek.
Ha megtalálod, szép jövő vár rád,
és amit remélsz, abban nem fogsz csalódni.
— 27 —
15 Ne légy olyan, mint a lesben álló rabló,
ne akard kirabolni az igazságszerető ember
otthonát és családját,
ne támadd meg otthonát!
16 Mert az igaz ember is sokszor elesik,
mégis mindannyiszor felkel,
de az istentelent egyetlen baj is teljesen elpusztítja.
— 28 —
17 Ne örülj annak, ha ellenségedet baj éri,
ne légy kárörvendő, mikor elesik!
18 Mert az Örökkévaló látja, és megharagszik rád,
ellenségedről pedig elfordul haragja.
— 29 —
19 Ne bosszankodj a gonosztevők miatt,
és ne irigykedj az istentelenekre!
20 Mert a gonosznak nincs jövője,
és az istentelen világossága kialszik.
— 30 —
21 Fiam, tiszteld az Örökkévalót és a királyt,
és egyik ellen se lázadj!
22 A lázadót hirtelen baj éri,
mert sokféle veszedelmet zúdíthat rá
az Örökkévaló is, meg a király is!
További bölcs mondások
23 Ezek a mondások is a bölcsektől származnak:
A bíró legyen pártatlan és elfogulatlan
azokkal szemben, akik fölött ítélkezik!
24 A bírót, aki felmenti a bűnöst,
átkozzák az emberek és utálják a népek.
25 De ha elítéli a bűnöst, jó dolga lesz,
és bőséges áldásban lesz része.
26 Aki őszintén válaszol,
az az igaz barátod.[b]
27 Előbb végezd el a szántóföldi munkákat, majd a vetést,
azután építsd fel a házad.
28 Ne beszélj alapos ok nélkül senki ellen,
különben ostobának tűnhetsz!
29 Ne mondd: „Én is úgy bánok vele, ahogy ő velem!
Bosszút állok azért, amit velem tett!”
30 Láttam egy lusta és gondatlan ember kertjét,
amikor mellette mentem el.
Milyen ostoba lehet ennek a szőlőskertnek a gazdája!
31 A kert ki se látszott a gazból,
úgy elborították a tövisek,
kőkerítése pedig leomlott.
32 Ezt látva elgondolkoztam,
és ezt tanultam belőle:
33 „Csak még egy kicsit hadd aludjak,
egy kicsit pihenek még!” —
34 így tör rád a szegénység, mint a rabló!
Mire körülnézel, már semmid sincsen,
mintha tolvaj lopta volna el.
További bölcs mondások Salamon királytól
25 Ezek is Salamon bölcs mondásai, amelyeket Ezékiásnak, Júda királyának szolgái gyűjtöttek össze.
2 Istent tiszteljük azokért, amiket eltitkol előlünk,
a királyt pedig azokért, amiket felfedez.
3 Az ég magassága, a föld mélye
és a királyok szíve kifürkészhetetlen!
4 Tisztítsd meg az ezüstöt a salaktól,
akkor az ötvös gyönyörű mestermunkát készít belőle!
5 Távolítsd el az istentelen tanácsadókat a király közeléből,
és megerősíti trónját az igazságosság!
6 Ne dicsekedj a király előtt,
és ne foglald el a vezetők helyét!
7 Jobb, ha azt mondják: „Jöjj előrébb!”,
mintha megaláznak,
s a vezetők szeme láttára hátrébb állítanak.
8 Ne fordulj elhamarkodottan a bírósághoz!
Mihez kezdesz, ha ellenfeled kerül ki győztesen?
9 Ha panaszod van valaki ellen,
ezt vele beszéld meg négyszemközt, ne mással!
Ne pletykáld ki más dolgait,
10 különben a másik megszégyenít téged,
és rossz híredet terjeszti.
11 Mint aranyalmák ezüsttányéron,
olyan a helyén mondott szó,
és a helyes döntés.
12 Mint arany fülbevaló,
vagy színarany ékszer,
olyan a bölcs figyelmeztetés annak,
aki azt elfogadja.
13 Mint egy pohár hideg víz
a nyári hőségben az aratónak,
olyan a megbízható küldött annak, aki elküldte:
felüdíti lelkét.
14 Aki ajándékot ígér,
de mégsem ad,
olyan, mint a felhős, szeles idő,
amely nem hoz esőt.
15 Türelemmel még a királyt is meggyőzheted,
a makacs ellenkezést is megtörheted szelíd beszéddel.
16-17 Ha mézet találtál, egyél, amennyi jólesik,
de ne túl sokat, mert kihányod!
Még a barátodhoz se menj túl gyakran,
mert megsokallja, és elege lesz belőled!
18 Aki hamisan tanúskodik valaki ellen,
veszélyes, mint a buzogány, a kard, vagy az éles nyíl!
19 Nehéz helyzetben sohase bízz meg hűtlen emberben,
mert cserbenhagy, mint a fájós fogad, vagy a kificamodott bokád.
20 Vidám dalt énekelni bánatos embernek oly ostobaság,
mint hidegben levetkőzni,
vagy a sebre ecetet önteni.
21 Ha ellenséged éhezik, adj neki enni,
ha szomjazik, itasd meg!
22 Ha így bánsz vele, égetni fogja a szégyen,
mintha parazsat tennél a fejére.
Az Örökkévaló pedig megjutalmaz téged.
23 Az északi szél esőt hoz.
A másik háta mögötti vádaskodás pedig
haragot támaszt.
24 Jobb a szabad ég alatt, a lapos háztető sarkában lakni,
mint a veszekedős feleséggel egy házban.
25 Olyan a messzi földről érkezett jó hír,
mint a pohár hideg víz a szomjas embernek.
26 Mint a felkavart kút,
vagy a beszennyezett forrás,
olyan az igaz ember, ha elbizonytalanodik,
és enged a gonosznak.
27 Túl sok mézet enni,
vagy a magunk dicsőségét keresni, nem jó.
28 Ha nem tudsz uralkodni magadon,[c]
olyan vagy, mint a város kőfal nélkül.
Bölcs mondások az ostobákról
26 Mint hóesés a nyárhoz, vagy záporeső az aratáshoz,
úgy nem illik a megtiszteltetés az öntelt ostobához.
2 Ahogy elszáll a madár, elrepül a fecske,
úgy száll el az ok nélkül mondott átok is.
3 Ostor a lónak, zabla a szamárnak,
és verés való az öntelt ostobának.
4 Ne válaszolj az öntelt ostobának a bolondsága szerint,
különben te is hasonló leszel hozzá!
5 De felelj meg az öntelt ostobának a bolondságához mérten,
hogy ne képzelje magát olyan okosnak!
6 Ha üzeneted ostoba emberre bízod,
olyan, mintha saját lábadat vágnád le,
és hívnád a bajt.
7 Mint a sánta bicegése,
olyan, ha az ostoba bölcs mondást idéz.
8 Amilyen értelmetlen hozzákötni a követ a parittyához,
olyan, ha az ostobát megtisztelik.
9 Mint mikor a részeg kezébe beleakad a tövis,
olyan az, ha az ostoba bölcs mondást akar idézni.
10 Aki ostobát fogad szolgálatába, vagy idegen csavargót,
olyan, mint aki vaktában lövi nyilait, és valakit megsebez.
11 Az ostoba újra meg újra elköveti ugyanazt a butaságot,
mint a kutya, amely visszatér ahhoz, amit kihányt.
12 Láttál-e olyan embert, aki magát bölcsnek tartja?
Még az ostoba felől is több reményed lehet, mint felőle!
13 Azt mondja a lusta, ha otthon akar maradni:
„Nem mehetek ki, mert oroszlán járkál az utcán!”
14 Ide-oda forog ágyán a lusta,
mint az ajtó a sarkán.
15 Kinyújtja kezét a tálba,
de szájához már nem emeli — ilyen a lusta.
16 A lusta hétszer okosabbnak gondolja magát azoknál,
akik valóban bölcsek.
17 Mintha kóbor kutyát fognál fülön,
ha az, ha veszekedésbe avatkozol,
amely nem rád tartozik.
18-19 Mint az őrült, aki találomra
tüzes nyilakat lövöldöz, s gyilkol,
olyan, aki becsapja társát,
s azt mondja: „Ugyan, csak tréfáltam!”
20 Kialszik a tűz, ha elfogy a tűzrevaló,
megszűnik a viszály, ha elmegy a rágalmazó.
21 Fát a tűzre, szenet a parázsra,
— ilyen a bajkeverő a viszály felszítására.
22 A rágalom mélyen behatol a lélekbe,
akárcsak a finom falatok a test belsejébe.
23 Mint olcsó cserépkorsón hamis ezüstborítás,
olyan a hízelgő beszéd,
mely gonosz szívből származik.
24 Aki gyűlöletet hordoz a szívében,
beszédével igyekszik azt palástolni,
de közben gonosz terveket szövöget.
25 Ezért ne higgy neki, akármilyen kedvesen is szól,
mert szíve tele van gonoszsággal!
26 A gyűlöletet egy ideig el lehet takarni álnoksággal,
de előbb-utóbb lelepleződik mindenki előtt.
27 Aki másnak vermet ás, maga esik bele,
és aki sziklát görget fel az emelkedőn, arra gurul vissza.
28 A hazug ember gyűlöli azt, akit tönkretett,
és a hízelgés bukást okoz.
27 Ne légy elbizakodott a jövőre nézve,
mert nem tudhatod, mit hoz a holnap.
2 Más dicsérjen téged, ne te magadat,
inkább az idegen szája, mint a tiéd!
3 Súlyos a kő, és nehéz a homok,
de még nehezebb a bosszúság,
amelyet az ostobák okoznak.
4 Pusztító árvíz a kegyetlen harag,
de az irigység még veszedelmesebb!
5 Jobb, ha nyíltan megintesz valakit,
mint ha titokban szereted.
6 A barátodban akkor is bízhatsz, ha fáj, amit mond,
de az ellenséged akkor is rosszat akar, mikor hízeleg.
7 A jóllakott ember még a mézet is megtapossa,
de aki valóban éhes, annak még a keserű is édes.
8 Mint a fészkéből kiesett madárfióka,
olyan az ember, aki messze vándorol otthonától.
9 Felvidít az illatos olaj és az édes illatú füstölő,
de még inkább a barátod szívből jövő jó tanácsa.
10 Barátod el ne hagyd, se apád barátját!
Ne utazz a testvéredhez, hogy meglátogasd,
amikor bajban vagy!
Többet ér a közeli szomszéd,
mint a távoli testvér.
11 Fiam, légy bölcs, hadd örüljek sikerednek,
s hadd tudjak megfelelni annak, aki gyaláz.
12 Az okos ember előre látja a bajt,
és kitér előle,
az ostoba pedig nekimegy,
és megszenvedi.
13 Vedd zálogba a ruháját attól,
aki idegenért vállal kezességet!
14 Ha kora hajnalban nagy hangon
köszöntöd szomszédodat,
lehet, hogy áldás helyett átoknak veszi.
15 Mint esős napon a szüntelen csepegő víz,
olyan a feleség, aki folyton veszekszik.
16 Elhallgattatni őt oly nehéz,
mint a szelet visszafogni,
vagy az olajat megtartani a markodban.
17 Az acélpengét acéllal élesítik,
csakúgy, mint a barátok egymást csiszolják.
18 Aki fügefát gondoz,
eszi is a gyümölcsét,
s aki hűségesen szolgálja mesterét,
azt megbecsülik.
19 Ahogy a víztükör megmutatja arcodat, ha belenézel,
úgy mutatja meg a szíved, milyen a valódi természeted.
20 A halál országa és a feneketlen mélység soha be nem telik,
ilyen az ember szemének kívánsága is: telhetetlen.
21 Az ezüstöt az olvasztótégely,
az aranyat a kemence,
az ember jellemét pedig az teszi próbára,
ha megdícsérik.
22 Az öntelt ostobát akár mozsárban is apróra törheted,
a bolondságát mégsem tudod kitisztítani belőle.
23 Gondosan vizsgáld meg juhaidat és kecskéidet,
viselj gondot nyájaidra,
24 mert a gazdagság nem tart örökké,
sőt, a korona sem marad fenn örökre!
25 Mikor lekaszálják a füvet, és új sarjad a helyén,
és begyűjtik a hegyekről a szénát,
26 nyírd meg juhaidat, készíts a gyapjúból ruhákat!
Adj el néhány kecskét, és vásárolj értük földet!
27 Akkor lesz elég kecsketej, hogy táplálja családodat,
s még a szolgáidat is.
28 Az istentelen akkor is menekül, ha senki sem üldözi,
az igazságszerető pedig bátor, mint az oroszlán.
2 Amelyik országban sokat vétkeznek a törvény ellen,
annak vezetői sűrűn váltják egymást.
De a bölcs és értelmes vezető sokáig fog uralkodni,
ha a nép engedelmeskedik a törvénynek.
3 Ha egy szegényből válik szegényeket elnyomó uralkodó,
az olyan, mint a pusztító felhőszakadás,
amely után nem terem semmi.
4 Akik nem akarnak engedelmeskedni a törvénynek,
dicsérik a gonoszokat,
akik pedig engedelmeskednek annak,
harcolnak a gonoszok ellen.
5 A gonoszok föl sem fogják, mi az igazságosság,
de akik szeretik az Örökkévalót, egészen megértik.
6 Jobb becsületesen élni szegénységben,
mint tisztességtelenül és gazdagon.
7 A bölcs fiú engedelmeskedik a törvénynek,
aki pedig haszontalan emberek társaságába keveredik,
szégyent hoz apjára.
8 Aki hitelezéssel és uzsorakamattal szerzi vagyonát,
annak gyűjti azt, aki a szegényeknek adakozik.
9 Aki elfordul Isten törvényétől és tanításától,
annak még az imádsága is utálatos Isten számára.
10 Aki rossz útra vezeti az igazságszeretőt,
az maga esik csapdába,
az ártatlan pedig szép örökséget kap.
11 Aki gazdag, mind bölcsnek képzeli magát,
de az értelmes szegény kiismeri őt, és átlát rajta.
12 Amikor igazságszeretők győznek,
nagy az örvendezés,
de ha az istentelenek kerekednek fölül,
elrejtőznek az emberek.
13 Ha takargatod bűneidet,
nem lesz jó dolgod,
de ha bevallod, és elfordulsz tőlük,
kegyelmet kapsz.
14 Boldog és áldott, aki tiszteli embertársait,
de aki makacs, bajba kerül.
15 Mint zsákmányára rohanó oroszlán, vagy támadó medve,
olyan a nyomorult népen uralkodó istentelen vezető.
16 Az ostoba uralkodó kegyetlenül elnyomja népét,
de a becsületes vezető, aki gyűlöli a megvesztegetést,
sokáig uralkodik.
17 A gyilkos, akit szándékos emberölés bűne terhel,
hadd fusson a sírig,
az ilyenen ne segíts!
18 Aki egyenes úton jár, biztonságban él,
aki pedig görbe utakon, hirtelen elbukik.
19 Aki földjét szorgalmasan műveli,
jóllakik annak termésével,
de aki haszontalan dolgokat kerget,
elszegényedik.
20 Aki megbízható és hűséges,
sokféle áldást kap,
aki pedig hirtelen akar meggazdagodni,
büntetést.
21 Légy pártatlan és elfogulatlan az ítéletben,
különben még egy falat kenyérért is hamisan ítélhetsz!
22 A pénzsóvár hirtelen akar meggazdagodni,
de nem veszi észre,
hogy ehelyett szegénységre jut.
23 Aki őszintén megint valakit,
azt végül megkedvelik,
inkább, mint a hízelegőt.
24 Aki apjától, vagy anyjától lop, és azt mondja:
„Nem tettem semmi rosszat!”
— az olyan, mint a gonosztevő.
25 Aki kapzsi és telhetetlen,
az viszályt szít az emberek között,
de aki az Örökkévalóban bízik,
az meggazdagodik.
26 Aki saját magában bízik, az öntelt ostoba,
aki viszont bölcsen él,
az megmenekül a bajtól.
27 Ha adakozol a szegényeknek,
semmiben sem látsz hiányt,
de ha nem akarsz segíteni rajtuk,
sokan átkozni fognak.
28 Mikor gonoszok kaparintják meg a hatalmat,
elrejtőznek az emberek.
Mikor pedig vereséget szenvednek a gonoszok,
gyarapodnak és sokasodnak az igazak.
29 Aki sok intés ellenére mégis önfejű marad,
egyszer csak összetörik, menthetetlenül.
2 Amikor igazságszerető kerül hatalomra,
örül a nép,
ha pedig istentelen uralkodik,
mindenki sóhajtozik.
3 Ha szereted a bölcsességet,
örömet szerzel apádnak,
de ha prostituáltakhoz jársz,
eltékozlod a vagyonát.
4 Amikor igazságos király uralkodik,
megerősödik a nemzet.
Aki pedig súlyos adókat vet ki,
romba dönti az országot.
5 Aki hízeleg a másiknak,
az csapdát állít neki.
6 A gonoszt a saját bűne ejti csapdába,
az igazságszerető pedig énekel és örül.
7 Az igazságszerető törődik a szegények ügyével,
de az istentelent nem érdeklik a szegények.
8 A büszke csúfolódók fellázítják a várost,
és zűrzavart okoznak,
a bölcsek pedig lecsillapítják a gyűlölködést.
9 Ha bölcs és ostoba vitatkozik,
az ostoba hol dühös, hol meg nevet,
de nem tudnak megegyezni semmiképp.
10 A gyilkos gyűlöli az ártatlant,
az igazságszeretők pedig igyekeznek megmenteni az ártatlan életét.
11 Az ostoba szabad folyást enged indulatának,
a bölcs pedig megfékezi és lecsillapítja haragját.[d]
12 Amelyik vezető hallgat a hazugságra,
annak romlott minden beosztottja is.
13 Egy dologban a szegény és elnyomója is hasonló:
az Örökkévaló élteti mind a kettőt.
14 Amelyik király igazságosan bánik a szegényekkel,
annak uralkodása hosszú és szilárd.
15 A gyermeket a helyreigazítás és fenyítés bölccsé teszi,
de a szabadjára engedett gyermek
szégyent hoz anyjára.
16 Amikor istentelenek kaparintják meg a hatalmat,
megszaporodik a bűn,
de az igazak meglátják a gonoszok bukását.
17 Fegyelmezd meg a fiadat,
akkor nyugalmat hoz neked, és örömöd lesz benne.
18 Ahol nincs prófétai látás,
ott elvadul és lezüllik a nemzet.
De milyen boldog és áldott,
aki követi a tanítást!
19 Pusztán szavakkal nem lehet fegyelmezni a szolgát,
megérti ugyan, de mégsem engedelmeskedik.
20 Még a magabiztos ostobához is több reményt fűzhetsz,
mint akinek gondolkodás nélkül jár a szája.
21 Ha gyermekkorától fogva mindent megengedsz a szolgádnak,
a végén majd nem bírsz vele.
22 A haragos ember viszályt szít,
és a hirtelen haragú sokat vétkezik.
23 Büszkeséged miatt megaláztatás ér,
alázatosságodért pedig megtiszteltetés.
24 Saját magának ellensége, aki a tolvajjal társul,
mert bár hallja az esküt, mégsem tanúskodhat.
25 Az emberektől való félelem csapdába ejt,
de aki az Örökkévalóban bízik, megmenekül.
26 Sokan a királyhoz fordulnak ügyükkel,
pedig csak az Örökkévaló szolgáltat igazságot!
27 Az igazságszerető irtózik a gonosztól,
az istentelen gonosz pedig gyűlöli azt, aki becsületesen él.
Ágúr bölcs mondásai
30 Ágúrnak, a masszái Jáke fiának bölcs mondásai.
Ezt mondta Itielnek és Ukalnak:
2 Bizony, én mindenkinél kevesebbet tudok,
semmit sem ismerek és értek úgy, ahogy az emberek.
3 Nem tanultam bölcsességet,
és nem ismerem a Szentet.
4 Ki ment fel valaha is a Mennybe,
és jött vissza onnan?
Ki tudta összefogni a szelet a markába?
Ki gyűjtötte össze a vizeket ruhája sarkába?
Ki jelölte ki a Föld határait?
Ismered-e a nevét?
Vagy tudod-e a fiának nevét?
5 Isten minden szava színtiszta, kipróbált igazság,
ő maga pedig biztonságos menedék mindenkinek,
aki bízik benne.
6 Ezért amit ő mond, ahhoz ne tégy hozzá egy szót se,
mert számon kéri rajtad, és rád bizonyítja hazugságodat!
7 Örökkévaló, két dolgot kérek tőled,
add meg, kérlek, mielőtt meghalok!
8 Messze űzd el tőlem a hazugságot és a hamiskodást!
Se túl szegénnyé, se túl gazdaggá ne tégy engem!
Add meg a mindennapi kenyeremet!
9 Különben még jó dolgomban megtagadnálak,
és azt mondanám: „Ugyan, kicsoda az Örökkévaló?!”
Vagy szegénységem miatt lopni kényszerülnék,
s ezzel szégyent hoznék Istenem nevére.
10 Ne vádold be a szolgát uránál,
mert megátkoz téged, és megbűnhődsz érte!
11 Micsoda nemzedék az, amely átkozza apját,
és nem áldja anyját?!
12 Micsoda nemzedék az, amely tisztának tartja magát,
noha nem tisztult meg bűneitől?!
13 Micsoda nemzedék az, amelynek büszke a tekintete
és gőgös a pillantása?!
14 Micsoda nemzedék az, amelynek fogai, mint a kardok,
zápfogai, mint a kések,
hogy felfalja a szegényeket az egész földről,
és a nincsteleneket az emberek közül?!
15 A piócának két szája[e] van, s mindkettő ezt mondja:
„Add nekem! Add nekem!”
Ugyanígy ezeket soha ki nem elégítheted,
sohasem mondják, hogy elég:
16 a halottak országa, a meddő asszony,
a száraz föld, amely esőre szomjazik,
és a tűz.
Ezeknek soha semmi sem elég.
17 Aki apját kicsúfolja, vagy idős anyját lenézi,
az megérdemli, hogy a szemét hollók vájják ki,
testét pedig keselyűk szaggassák szét.
18 Vannak felfoghatatlan csodák számomra,
amelyeket semmiképpen nem tudok megérteni:
19 miképp repül a sas az égen,
merre megy a kígyó a sziklán,
hol jár a hajó a tengeren,
és hogyan jár együtt a férfi és a nő.
20 A hűtlen asszony megcsalja férjét,
azután megmosdik, és azt mondja:
„Nem tettem semmi rosszat!”
21 Van, ami miatt megrendül a föld,
s amit nem tud elviselni:
22 a szolgát, akiből király lesz,
az üresfejű ostobát, ha jól megy a sora,
23 az asszonyt, akit férje megvet,
mégis elveszi feleségül,
a szolgálólányt, aki úrnője helyére lép.
24 Vannak állatok, amelyek aprók
— mégis nagyon bölcsek:
25 a hangyák népe: kicsik és gyengék
— nyáron mégis élelmet gyűjtenek télre,
26 a mormoták sem erősek
— mégis sziklákra építik házukat,
27 a sáskáknak nincs királyuk
— mégis szép rendben vonulnak,
28 a gyíkok kézzel megfoghatók
— mégis ott vannak a királyok palotájában is.
29 Vannak, akik méltósággal járnak,
s akiknek minden lépése fejedelmi:
30 az oroszlán, az állatok fejedelme,
nem hátrál meg senki elől,
31 a peckesen lépkedő kakas,
a kecskebak,
és a király, aki hadseregét vezeti.
32 Ha büszke voltál, ha ostobán viselkedtél,
ha mások ellen rosszat gondoltál,
tedd kezed a szádra, és hallgass!
33 Ha sokáig köpülöd a tejet[f],
vaj lesz belőle,
ha sokáig fújod az orrod,
vérezni kezd,
ha pedig sokáig bosszantasz valakit,
viszály lesz belőle.
Lemúél király bölcs mondásai
31 Lemúél, Massza királya bölcs mondásai, amelyeket anyjától tanult:
2 Hallgass rám, fiam, hallgass meg, gyermekem,
hallgass rám, fiam, akit Istentől kértem!
3 Ne pazarold erőd asszonyokra!
Ne tékozold erőd azokra,
akik már sok királyt tönkretettek!
4 Lemúél, nem való a királyhoz a borivás!
Nem illik az uralkodóhoz, ha részegítő italt kíván!
5 Mert ha iszik, elfelejti, mit mond a törvény,
és nem tud igazságosan ítélni a szegények ügyében.
6 Annak való a részegítő ital, akinek nincs reménye,
és a bor annak, aki el van keseredve!
7 Ezek igyanak, hogy elfelejtsék a bajt,
és ne gondoljanak nyomorúságukra!
8 Szólj annak érdekében, aki nem tudja jogait megvédeni!
Emelj szót a mellett, aki bajba került!
9 Szólj, ne hallgass! Ítélj igazságosan!
Karold fel a szegények és nyomorultak ügyét,
szolgáltass nekik igazságot!
A tökéletes feleség
10 Bizony, nem könnyű derék[g] feleséget találni![h]
Mennyivel drágább az ilyen asszony az igazgyöngyöknél!
11 Férje teljesen megbízik benne,
semmiben nem lát hiányt,
12 mert felesége mindig erősíti, bátorítja,
soha nem fordul ellene.
13 Az igazi feleség összegyűjti a gyapjút és a lenfonalat,
és jókedvűen maga készít belőle szövetet és vásznat.
14 Élelmet hoz a családnak messziről,
mint a kereskedőhajók a tengeren túlról.
15 Felkel még hajnal előtt,
ételt készít családjának, és eligazítja a szolgákat.
16 Eladó földet keres, kiválasztja, megveszi,
saját kezével szőlőskertet telepít.
17 Keményen dolgozik, de nem fárad bele,
karját megerősíti, hogy minden munkáját el tudja végezni.
18 Tudja, hogy munkája hasznos,
még éjszaka sem alszik ki világossága.
19 Maga készíti a fonalat,
maga szövi a ruhák szövetét.
20 Bőkezűen adakozik a szegényeknek,
és szívesen segít a nyomorultakon.
21 Nem aggódik, mikor a tél eljön,
mert egész családját meleg ruhákba öltözteti.
22 Színes szőtteseket és takarókat készít ágyára,
maga készítette fehér lenvászonba és bíborba öltözik.
23 Férjét jól ismerik, megbecsülik a városi tanácsban,
ahol az ország vezetői között foglal helyet.
24 Az igazi feleség öveket és finom szövetet sző,
és eladja a kereskedőknek.
25 Erő és méltóság a ruhája,
ő pedig nem fél a jövőtől, örömmel néz a holnap elé.
26 Ha megszólal, bölcsen beszél,
kedvességre és szeretetre tanít.
27 Gondot visel családja minden dolgára,
sohasem lustálkodik.
28 Előállnak gyermekei, és áldják,
férje pedig dicséri őt:
29 „Bizony, sok-sok derék asszony élt előtted,
de te fölülmúlod valamennyit!”
30 Mert a báj csalóka, és elmúlik a szépség,
de dicséretre méltó az az asszony, aki tiszteli és féli az Örökkévalót!
31 Adjatok neki jutalmat keze munkájának gyümölcséből!
Dicsérje őt munkája eredménye a város kapuiban!
1 Ezek a Prédikátornak[i], Dávid fiának, Jeruzsálem királyának gondolatai és mondásai.
2 Milyen nagy hiábavalóság!
— mondja a Prédikátor. —
Milyen nagy hiábavalóság!
Bizony, minden hiábavalóság[j].
3 Mi haszna van a nap alatt[k] az embernek abból, hogy egész életében töri magát, és keményen dolgozik?
Minden vég nélkül folytatja útját
4 Az egyik nemzedék elmegy, a másik jön,
de a föld ugyanaz marad.
5 Felkel a nap, azután lenyugszik,
majd sietve visszatér előbbi helyére,
hogy megint felkeljen.
6 Egyszer dél felé fúj a szél,
utána északra fordul,
körbe-körbe jár a földön,
majd újra visszatér.
7 A folyók mind sietnek a tengerbe,
mégsem töltik meg azt soha.
Visszatér a víz a kiszáradt mederbe[l]
újra meg újra.
8 Minden vég nélkül folytatja útját!
Nincs vége a sok beszédnek,
nincs vége annak, amit a szem láthat,
s nincs vége annak, amit a fül hallhat.
Nincs új a nap alatt!
9 Minden ugyanúgy megmarad ezután is,
ahogy eddig volt.
Minden úgy lesz a jövőben is,
amint a múltban történt,
mert nincs új a nap alatt.
10 Van, amiről azt gondolják:
„Lám, ez valóban újdonság!”
— de az is megvan már régóta.
Még mielőtt születtünk volna,
már régen létezett.
11 Bizony, senki sem emlékszik a régiekre!
De a jövendő nemzedéket is
ugyanígy elfelejtik a következők.
A bölcsesség hajszolása is hiábavaló
12 Én, a Prédikátor, Izráel királya voltam Jeruzsálemben. 13 Teljes szívvel rászántam magam, hogy a bölcsességemmel alaposan kikutassak és megvizsgáljak mindent, ami az ég alatt[m] történik. De ez is keserves és fáradságos feladatnak bizonyult, amelyet Isten azért adott az embereknek, hogy bajlódjanak vele.
14 Megvizsgáltam mindent, ami a nap alatt történik, és úgy találtam, hogy minden hiábavalóság, időpocsékolás és hasztalan erőlködés. 15 Ami görbe, azt nem lehet kiegyenesíteni, és ami nincs, azt nem lehet számításba venni.
16 Azt gondoltam magamról: „Lám, milyen nagy hatalomra tettem szert, mennyi bölcsességet összegyűjtöttem! Fölülmúltam a Jeruzsálemben előttem uralkodó királyokat. Szívem megtelt bölcsességgel és tudással.”
17 Teljes szívvel rászántam magam, hogy megtudjam és kipróbáljam, mit jelent a bölcsesség és az ostobaság. De arra jutottam, hogy ez is csak időpocsékolás és hasztalan erőlködés. 18 Mert igaz a mondás:
„A sok bölcsességgel sokasodik a szomorúság is,
aki tudását gyarapítja, szenvedését szaporítja.”
Az élvezetek hajszolása is hiábavaló
2 Azt gondoltam, átadom magam az élvezeteknek és az örömnek. Kipróbálom, hová vezetnek. De arra jutottam, hogy ez is hiábavalóság! 2 A nevetésről azt mondtam: „Bolondság!” — az élvezetekről pedig: „Semmit sem érnek!”
3 Majd kigondoltam, hogy borral vidítom fel testemet, egészen a szélső határig, de úgy, hogy közben szívemet a bölcsesség vezesse. Kipróbálom ezt a bolondságot, hogy lássam, mire jó ez az ég alatt az embereknek rövid életük napjaiban.
A gazdagság és hírnév is hiábavaló
4 Azután nagy vállalkozásokba fogtam: saját kedvemre palotákat építettem, majd szőlőket és 5 díszkerteket telepítettem. Gyümölcsösöket is ültettem, amelyekben mindenféle gyümölcs termett. 6 Víztárolókat is építettem, hogy növekvő fáimat öntözni tudjam. 7 Szereztem magamnak rabszolgákat és szolgálólányokat, sőt már házamnál született szolgáim is voltak. Rengeteg marhacsordám és juhnyájam is volt, több, mint előttem bárkinek Jeruzsálemben.
8 Összegyűjtöttem a kincstáramba töméntelen ezüstöt, aranyat, meg különböző tartományok és királyok kincseit. Szereztem énekeseket és énekesnőket, meg nagyon sok asszonyt és háremhölgyet. Mindent megszereztem, amit csak egy férfi kívánhat.
9 Hatalmas lettem és gazdag, fölülmúltam mindazokat, akik előttem éltek Jeruzsálemben, s közben bölcsességem is velem maradt. 10 Amit csak akartam, mindent elértem. Nem tagadtam meg a szívemtől semmit, ami örömöt szerzett. Mert valóban nagy örömöt találtam mindabban, amit véghezvittem és elértem! Ez lett a jutalma sok fáradozásomnak.
11 De amikor gondosan mérlegeltem, amit elértem, és hogy mennyit fáradoztam mindezért, megint csak arra jutottam, hogy ez is mind hiábavalóság, időpocsékolás és hasztalan erőlködés. Ennek sincs semmi értelme, sem haszna a nap alatt!
A bölcsesség hasznos és jó
12 Azután elhatároztam, hogy megvizsgálom magát a bölcsességet, meg a bolondságot és az ostobaságot is.
Gondosan megvizsgáltam azt is, mit tehet majd az, aki a király után következik a trónon. Arra jutottam, hogy ő is csak ugyanazt fogja tenni, mint az elődje.
13 Láttam, hogy a bölcsesség olyan, mint a világosság: jó és hasznos. A bolondságnak ellenben — akárcsak a sötétségnek — semmi haszna sincsen. 14 A bölcs jól látja, hová megy, az ostoba pedig sötétben botorkál.
Ugyanakkor felismertem, hogy mindkettőre ugyanaz a sors vár: egyik is meghal, meg a másik is. 15 Ekkor azt kérdeztem magamtól: „Ha neked is ugyanúgy meg kell halnod, mint a bolondnak, akkor mi hasznod van a nagy bölcsességedből?” Ezért arra jutottam, hogy ez is hiábavalóság! 16 Hiszen a bölcsre sem fognak jobban emlékezni, mint a bolondra! Bizony, a következő időkben örökre elfelejtik mind a kettőt. Igen, meghal a bolond is, a bölcs is — ebben nincs semmi különbség!
Kiábrándultság és reménytelenség
17 Még az életet is megutáltam, annyira kiábrándítónak találtam mindazt, ami a nap alatt történik. Bizony mindez hiábavalóság, időpocsékolás és hasztalan erőlködés!
18 Megutáltam minden erőfeszítésemet, amellyel fáradoztam a nap alatt, mivel fölismertem, hogy amikor meghalok, mindezt azokra kell hagynom, akik utánam következnek. 19 Ugyan ki tudhatja, hogy aki utánam következik, bölcs lesz-e, vagy ostoba? Mégis hatalmába kerül mindaz, amit bölcsességemmel és sok fáradsággal építettem és gyűjtöttem a nap alatt! Ez is hiábavalóság!
20 Emiatt úrrá lett rajtam a reménytelenség minden dolog miatt, amelyért fáradoztam a nap alatt. 21 Mert itt van egy férfi, aki egész életében bölcsen, értelmesen és nagy hozzáértéssel dolgozott, és olyan valakire kell hagyja munkája gyümölcsét, aki a kisujját sem mozdította érte, mégis élvezheti. Bizony ez is hiábavalóság és nagy igazságtalanság!
22 Mert végül is mi haszna van a nap alatt a halandónak abból, hogy egész életében keményen dolgozott és a lelkét gyötörte? 23 Hiszen napjai tele vannak szomorúsággal, munkája vesződséggel, s még éjjel sincs lelkének nyugta. Bizony, ez is hiábavalóság!
24 Arra jutottam hát, hogy az ember nem tehet annál jobbat, mint hogy egyen-igyon, meg örömét lelje a munkájában és annak gyümölcsében. Azt is beláttam, hogy ezt is Isten kezéből kapjuk. 25 Mert ha ő nem adná, ugyan mit ennénk, és miben lenne örömünk? 26 Hiszen Isten a bölcsnek — akit kedvel — bölcsességet, tudást és örömöt ad. Ugyanakkor az ostoba bűnösnek fáradozást és küszködést ad, hogy az vagyont gyűjtsön — azután pedig átadja annak, akit Isten kedvel.
Bizony, ez is hiábavalóság, időpocsékolás és hasztalan erőlködés!
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center