Print Page Options
Previous Prev Day Next DayNext

Bible in 90 Days

An intensive Bible reading plan that walks through the entire Bible in 90 days.
Duration: 88 days
Hungarian New Translation (NT-HU)
Version
Jeremiás 48 - Jeremiás siralmai 1

Jövendölés Móábról

48 Móábról ezt mondja a Seregek Ura, Izráel Istene: Jaj Nebónak, mert elpusztul! Kirjátaim megszégyenül, elfoglalják, Miszgáb megszégyenül, összezúzzák.

Odavan már Móáb dicsősége, Hesbónban gonosz tervet szőnek ellene: Jertek, irtsuk ki a népek közül! Te is elnémulsz, Madmén, utolér a fegyver!

Kiáltás hangzik Hórónaimból a pusztulás és nagy romlás miatt.

Összeomlott Móáb, kiáltásuk Cóárig hangzik.

Keservesen sírva mennek föl a Luhít-hágón, Hórónaim lejtőjén jajkiáltás hangzik az ellenség pusztítása miatt.

Meneküljetek, mentsétek meg életeteket, és legyetek olyanok, mint bokor a pusztában!

Mivel alkotásaidban és kincseidben bíztál, téged is elfoglalnak. Kemós fogságba megy papjaival és a vezetőkkel együtt.

Eljön a pusztító minden város ellen, egy város sem menekül meg. Odalesz a völgy, elpusztul a fennsík, ahogyan megmondta az Úr.

Adjatok szárnyat Móábnak, hogy elszállhasson, mert városai pusztává lesznek, senki sem lakik bennük.

10 Átkozott, aki az Úr dolgát hanyagul végzi, átkozott, aki kíméli kardját a vértől!

Móábot veszedelem fenyegeti

11 Gondtalanul élt Móáb ifjúsága óta, és pihent, mint seprőn a bor. Nem öntötték át egyik edényből a másikba, nem kellett fogságba mennie. Ezért maradt meg zamata, illata sem változott meg.

12 De jön már az az idő - így szól az Úr -, amikor csaposokat küldök hozzá, akik megcsapolják, edényeit kiürítik, korsóit összetörik.

13 Megszégyenül Móáb Kemós miatt, ahogyan megszégyenült Izráel háza Bétel miatt, amelyben bízott.

14 Hogyan mondhatjátok: Vitézek vagyunk, és harcra termett erős férfiak?

15 Elpusztul Móáb, városait megszállják, válogatott ifjai vágóhídra kerülnek! - így szól a Király, Seregek Ura a neve.

16 Közeledik Móáb veszedelme, nagyon gyorsan eléri romlása.

17 Szánakozzatok rajta, kik körülötte laktok, mindenki, aki ismeri nevét! Mondjátok: Jaj, de összetört az erős bot, az ékes pálca!

18 Szállj le dicsőségedből, ülj a porba, Díbón lakossága, mert Móáb pusztítója fölvonult ellened, lerombolja erődeidet!

19 Állj ki az útra, nézz körül, Aróér lakossága! Kérdezd a futva menekülőt: Mondd, mi történt?

20 Megszégyenült Móáb, összezúzták! Jajgassatok és kiáltsatok, hirdessétek az Arnón mellett, hogy elpusztult Móáb!

21 Eljött az ítélet a sík földre: Hólónra, Jahcára és Méfáatra,

22 Díbónra, Nebóra és Bét-Diblátaimra,

23 Kirjátaimra, Bét-Gámúlra és Bét-Meónra,

24 Kerijjótra, Bocrára és Móáb országának összes városára közel és távol.

25 Letörték Móáb szarvát, és karját összezúzták! - így szól az Úr.

A gőgös Móáb megalázása

26 Itassátok le Móábot, mert felfuvalkodott az Úrral szemben! Tenyereljen bele a maga okádásába, és legyen nevetségessé ő is!

27 Teelőtted is nevetséges volt Izráel, és mintha a tolvajok közé tartozott volna, valahányszor beszéltél róla, gúnyosan csóváltad a fejed!

28 Hagyjátok el a városokat, és lakjatok a kősziklán, Móáb lakosai! Legyetek olyanok, mint a galamb, amely a barlangok nyílásában fészkel!

29 Hallottunk Móáb gőgjéről, hogy milyen gőgös, büszke és dölyfös, fennhéjázó és kevély szívű.

30 Tudom, hogy milyen féktelen - így szól az Úr -, hazug a fecsegése, hamisak tettei.

31 Ezért jajgatok Móáb miatt, sóhajtozom egész Móábért, sóhajtozom Kír-Heresz lakóiért.

32 Jobban siratlak, mint Jazért, Szibmá szőlője! Hajtásaid a tengeren túlra nyúltak, Jazérig elértek, de gyümölcsszedésedre és szüretedre rátört a pusztító!

33 Odalett az öröm és a vigadozás Móáb földjéről és kertjeiből. A sajtóból kifogyott a bor, nem taposnak kurjongatva, nem is hallatszik kurjantás.

34 Hesbón és Elálé kiáltása Jahacig ér, hangjuk Cóártól Hórónaimig és Eglat-Selisijjáig hallatszik, mert Nimrím vizei is elapadnak.

35 Elpusztítom Móábban - így szól az Úr -, aki az áldozóhalmon áldozik, és isteneinek tömjénez.

36 Ezért sír a szívem Móábért, mint a fuvola; sír a szívem Kír-Heresz lakóiért, mint a fuvola. Mert elveszett mindene, amit szerzett.

37 Minden fej kopaszra van nyírva, minden szakáll le van vágva, minden kéz össze van vagdosva, minden derékon zsákruha.

38 Móábban minden háztetőn és minden téren gyászolnak, mert összetörtem Móábot, mint egy edényt, amely nem kell senkinek - így szól az Úr.

39 Jaj, de összetört Móáb! Jajgassatok! Jaj, de szégyenletesen megfutamodott! Nevetséges lett Móáb, elrettennek tőle szomszédai.

40 Ezt mondja az Úr: Lecsap Móábra, mint a sas, kiterjesztett szárnnyal.

41 Elfoglalja a városokat, beveszi a várakat. Olyan lesz azon a napon Móáb vitézeinek a szíve, mint a vajúdó asszony szíve.

42 Elpusztul Móáb, nem lesz többé, mert felfuvalkodott az Úrral szemben.

43 Rettegés, verem és csapda fenyeget téged, Móáb lakossága - így szól az Úr.

44 Aki a rettegés miatt menekül, verembe esik, és aki feljön a veremből, kelepce fogja meg, mert elhozom Móábra a büntetés esztendejét! - így szól az Úr.

45 Hesbón árnyékában állnak meg erőtlenül a menekülők. De tűz csap ki Hesbónból, és láng Szíhón palotájából, megégeti Móáb halántékát és a lármázók koponyáját.

46 Jaj neked, Móáb! Elpusztul Kemós népe, mert fiaidat fogságba viszik, és leányaidat rabságba.

47 De majd jóra fordítom Móáb sorsát az utolsó időben - így szól az Úr. Eddig tart Móáb ítélete.

Jövendölés Ammónról

49 Ammón fiairól ezt mondja az Úr: Talán nincsenek Izráelnek fiai, nincs neki örököse? Miért vette birtokba Gádot Milkóm, és népe miért lakik annak városaiban?

Ezért még eljön az idő - így szól az Úr -, amikor harci riadó hallatszik az ammóni Rabbá körül. Romhalmazzá lesz, falvait felégetik, Izráel pedig birtokba veszi örökségét - mondja az Úr.

Jajgassatok Hesbón miatt, mert romba dől, kiáltozzatok, Rabbá leányai! Öltsetek gyászruhát, gyászoljatok, tántorogjatok a kőfalak között! Mert Milkóm fogságba megy papjaival és a vezetőkkel együtt.

Mit dicsekszel a völgyeiddel, termékeny völgyeiddel, te elbizakodott leány, aki kincseidben bízol, és azt mondod: Ki törhetne rám?

Majd bocsátok én rád rettegést mindenfelől - így szólt az Úr, a Seregek Ura. Szétszóródtok, ki merre lát, senki sem gyűjti össze a bujdosókat.

De végül jóra fordítom Ammón fiainak sorsát - így szól az Úr.

Jövendölés Edómról

Edómról ezt mondja a Seregek Ura: Nincs már bölcsesség Témánban? Semmivé lett az értelmesek terve, megzavarodott bölcsességük?

Fussatok, távozzatok innen, völgyek mélyén bujkáljatok, Dedán lakosai! Mert veszedelmet hozok Ézsaura, a büntetés idejét.

Ha szüretelők jönnek ellened, böngésznivalót sem hagynak; ha rablók jönnek éjjel, rombolnak, míg megelégelik.

10 Átkutatom Ézsaut, rejtekhelyeit fölfedem, nem tud elbújni. Elpusztul ivadéka, rokonsága és szomszédai. Senki sem mondja:

11 Hagyd rám árváidat, én eltartom őket, és özvegyeid bízzanak bennem!

12 Mert ezt mondja az Úr: Akikre nem vonatkozott az ítélet, hogy kiigyák a serleget, kénytelenek kiinni, és te büntetlenül maradnál?! Nem maradsz büntetlenül, hanem ki kell innod!

13 Mert magamra esküszöm - így szól az Úr -, hogy Bocrá borzalmas, gyalázatos és átkozott romhalmaz lesz; a többi város is örökre romhalmaz marad.

14 Hírt hallottam az Úrtól, követ küldetett a népekhez: Gyűljetek össze, támadjatok rá, keljetek harcra ellene!

15 Kicsinnyé teszlek a népek között, megvetetté az emberek között.

16 Az szedett rá téged, hogy rettegtek tőled; kevély volt a szíved. Sziklahasadékokban laksz, elfoglaltad a magas halmokat. De ha oly magasan fészkelsz is, mint a sas, onnan is ledöntelek! - így szól az Úr.

17 Edóm pusztává lesz: aki csak arra jár, megborzad és fölszisszen az őt ért mindenféle csapás miatt.

18 Nem lakik ott többé senki, és nem tartózkodik benne egy ember sem - mondja az Úr -, akárcsak az elpusztított Sodomában, Gomorában és szomszédságában.

19 Mint a Jordán bozótjából a zöldellő legelőre feljövő oroszlán, úgy űzöm el őket egy pillanat alatt, és választottamat helyezem föléje. Hiszen ki fogható hozzám, ki vonhat engem felelősségre, és melyik pásztor szállhat szembe velem?

20 Így hát halljátok meg az Úr tervét, amelyet eltervezett Edóm ellen, és gondolatait, amelyeket kigondolt Témán lakói ellen: Még a kis bárányokat is elhurcolják, a legelőjüket is pusztává teszik.

21 Bukásuk hangjától megrendül a föld, hangos jajkiáltásuk elhallatszik a Vörös-tengerig.

22 Fölszáll, mint a sas, majd lecsap Bocrára kiterjesztett szárnnyal. Olyan lesz azon a napon Edóm vitézeinek a szíve, mint a vajúdó asszony szíve.

Jövendölés Damaszkuszról

23 Damaszkuszról. Megdöbbent Hamát és Arpád, remegnek, mert rossz hírt hallottak. A tenger mellett aggodalom uralkodik, amely nem tud csillapodni.

24 Erőtlen lett Damaszkusz, menekülésre készül, rémület fogta el, szorongás és fájdalom jön rá, mint a szülő asszonyra.

25 Miért nem hagyták el a dicső várost, az örvendező várost?

26 Ezért elesnek ifjai a tereken, és a harcosok mind elvesznek azon a napon - így szól a Seregek Ura.

27 Tüzet vetek Damaszkusz várfalára, és megemészti Ben-Hadad palotáit.

Jövendölés az arabokról

28 Így szól az Úr Kédárról és Hácór királyságairól, amelyeket megvert Nebukadneccar, Babilónia királya: Rajta, vonuljatok Kédár ellen, és pusztítsátok a keleti népet!

29 Elveszik sátraikat és nyájukat, sátorlapjaikat, minden értéküket, elviszik tevéiket is, és így kiáltoznak feléjük: Iszonyat mindenütt!

30 Fussatok, bujdossatok el messzire, völgyek mélyén bujkáljatok, Hácór lakói! - így szól az Úr. Mert tervet szőtt ellenetek Nebukadneccar, Babilónia királya, és gondolatokat gondolt ki ellenetek.

31 Rajta, vonuljatok föl a nép ellen, mely békében és biztonságban lakik! - így szól az Úr. Nincsen kapuja, nincsen zára, egyedül lakik.

32 Tevéik prédára jutnak, tömérdek jószágukat elzsákmányolják. Szétszórom a lenyírt hajúakat minden égtáj felé, veszedelmet hozok rájuk mindenfelől - így szól az Úr.

33 Hácór sakálok tanyája lesz, puszta marad örökre. Nem lakik ott senki, nem tartózkodik ott ember.

Jövendölés Élámról

34 Így szólt az Úr igéje Jeremiás prófétához Élámról, Cidkijjá júdai király uralkodása kezdetén:

35 Ezt mondja a Seregek Ura: Összetöröm Élám íját, legfőbb erősségét.

36 Négy szelet támasztok Élám ellen az ég négy tája felől, szélnek szórom őket mindenfelé, és nem lesz olyan nép, amelyhez ne kerülnének az Élámból szétszóródottak.

37 Rémületbe ejtem Élámot ellenségei előtt, akik életére törnek. Veszedelmet hozok rájuk izzó haragomban - így szól az Úr. Fegyvert küldök a nyomukba, míg csak meg nem semmisítem őket.

38 Felállítom trónomat Élámban, elpusztítom királyát és vezetőit! - így szól az Úr.

39 De az utolsó időben jóra fordítom Élám sorsát! - így szól az Úr.

Jövendölés Babilóniáról

50 Ezt az igét jelentette ki az Úr Jeremiás próféta által Babilóniáról, a káldeusok országáról:

Mondjátok el a népeknek, hirdessétek, adjatok jelt, hirdessétek, ne titkoljátok! Mondjátok: Elfoglalták Babilont! Megszégyenült Bél, összetört Marduk; megszégyenültek szobrai, összetörtek bálványai.

Mert észak felől egy nép vonul ellene, országát pusztává teszi, nem lesz annak lakója. Ember és állat elbujdosik, elmegy!

Azokban a napokban, abban az időben - így szól az Úr -, megjönnek majd Izráel fiai Júda fiaival együtt. Sírva mennek, és keresik Istenüket, az Urat.

Sion felől kérdezősködnek, arrafelé igyekeznek: Jertek, csatlakozzunk az Úrhoz örök szövetséggel, amely nem megy feledésbe!

Pusztuló nyáj volt népem: pásztorai félrevezették, a hegyeken tévútra terelték. Hegyeken-halmokon jártak, elfeledték legelőjüket.

Aki csak érte, pusztította őket. Ellenségeik azt gondolták, hogy nem fognak bűnhődni, hiszen ezek vétkeztek az Úr ellen. Pedig az Úr volt az ő igazi hajlékuk, atyáik reménysége.

Bujdossatok el Babilonból, távozzatok a káldeusok országából! Legyetek olyanok, mint a kosok a nyáj előtt!

Mert én nagy népek tömegét indítom és hozom Babilon ellen észak földjéről. Felsorakoznak ellene, és úgy foglalják el. Nyilaik olyanok, mint a győztes vitéz, aki nem tér vissza eredménytelenül.

10 A káldeusok országa zsákmánnyá lesz, annyit zsákmányolnak, amennyit csak bírnak! - így szól az Úr.

11 Örüljetek és vigadjatok, akik kifosztottátok örökségemet! Ugrándozzatok csak, mint a nyomtató üsző, és nyerítsetek, mint a mének!

12 Nagyon megszégyenül anyátok, pironkodni fog szülőtök, hiszen utolsó lesz a népek között, pusztaság, kiszikkadt föld és sivatag.

13 Az Úr haragja miatt lakatlan lesz, és merő pusztaság. Aki csak elmegy Babilon mellett, megborzad és fölszisszen az őt ért mindenféle csapás miatt.

14 Sorakozzatok föl Babilon ellen mindenfelől, ti íjászok! Lőjétek, ne sajnáljátok a nyilat, mert vétkezett az Úr ellen!

15 Harsanjon fel körülötte a diadalkiáltás: Megadta magát, ledőltek oszlopai, leomlottak várfalai! Az Úr bosszúállása ez, álljatok bosszút rajta! Úgy bánjatok el vele, ahogyan ő bánt el másokkal!

16 Irtsátok ki Babilonból a magvetőt és azt, aki sarlót fog aratás idején! A gyilkos fegyver elől mindenki népéhez igyekszik, hazájába menekül.

Izráel megszabadul Babilon bukásakor

17 Meghajszolt bárány Izráel, oroszlánok kergették. Először Asszíria királya marcangolta, utoljára pedig Nebukadneccar, Babilónia királya rágta le csontjait.

18 Azért ezt mondja a Seregek Ura, Izráel Istene: Megbüntetem Babilónia királyát és országát, ahogyan megbüntettem Asszíria királyát is.

19 Izráelt pedig visszaviszem legelőjére, és a Karmelen meg Básánban legel, Efraim hegyvidékén és Gileádban kedvére jóllakhat.

20 Azokban a napokban, abban az időben - így szól az Úr -, keresni fogják Izráel bűnét, de nem lesz, és Júda vétkeit, de nem fogják találni, mert megbocsátok azoknak, akiket meghagyok.

21 Vonulj Merátaim földje ellen és Pekód lakói ellen! Kaszabold le, irtsd ki őket egészen! - így szól az Úr. Mindent úgy tégy, ahogyan parancsoltam!

22 Harci zaj hangzik országszerte, és nagy összeomlás!

23 Hogy levágták, hogy összetörték az egész föld pörölyét! Milyen borzasztó lett Babilon a népek között!

24 Csapdába ejtettelek, meg is vagy már fogva, Babilon, észre sem vetted! Rád találtak, és megragadtak, mert az Úr ellen mertél harcolni!

25 Kinyitotta fegyvertárát az Úr, előhozta haragja fegyvereit. Mert munkája van az Úrnak, a Seregek Urának a káldeusok országában.

26 Törjetek rá mindenfelől, nyissátok ki raktárait, hányjátok halomra, és semmisítsétek meg, ne maradjon belőle semmi!

27 Mészároljátok le minden bikáját, menjenek a vágóhídra! Jaj nekik, mert eljött a napjuk, büntetésük ideje!

28 Hallatszik már a Babilóniából futva menekülők hangja, akik hírül viszik Sionnak, hogy bosszút állt Istenünk, az Úr, bosszút állt templomáért!

Babilónia megbűnhődik kevélységéért

29 Hívjátok össze Babilon ellen a lövészeket, minden íjászt! Verjetek tábort körülötte, ne menekülhessen el senki! Fizessetek meg neki tettei szerint, bánjatok el vele egészen úgy, ahogyan ő bánt el másokkal! Mert kevélyen viselkedett az Úrral, Izráel Szentjével szemben.

30 Ezért elesnek ifjai a tereken, és harcosai mind elvesznek azon a napon - így szól az Úr.

31 Rád támadok, te kevély - így szól az Úr, a Seregek Ura -, mert eljött a napod, büntetésed ideje!

32 Elbukik a kevély, elesik, nincs, aki talpra állítsa. Tüzet gyújtok városaiban, megemészti egész környékét.

33 Ezt mondja a Seregek Ura: Nyomorgatták Izráel fiait Júda fiaival együtt. Akik fogságba hurcolták, ott tartják őket, nem akarják elbocsátani.

34 De megváltójuk erős, Seregek Ura a neve. Győzelemre viszi ügyüket, nyugalmat hoz a földre; Babilon lakóira azonban rettegést.

35 Fegyvert küldök a káldeusok ellen - így szól az Úr -, Babilónia lakói ellen, vezetői és bölcsei ellen;

36 fegyvert a hazugok ellen, derüljön ki, hogy bolondok! Fegyvert vitézei ellen: rémüljenek meg!

37 Fegyvert lovai és harci kocsijai ellen, az ott levő keverék nép ellen: legyenek olyanok, mint az asszonyok! Fegyvert raktárai ellen: fosszák ki azokat!

38 Fegyvert vizei ellen: száradjanak ki! Mert a bálványszobrok országa ez, és szörnyalakokkal dicsekszenek.

39 Azért vadmacskák meg hiénák fognak ott lakni, és struccmadarak laknak majd benne. Soha többé nem lakják, lakatlan lesz nemzedékről nemzedékre.

40 Ahogyan elpusztította Isten Sodomát és Gomorát meg a szomszédságát - így szól az Úr -, úgy itt sem lakik senki, nem tartózkodik benne egy ember sem.

Az északról jövő ellenség Isten eszköze

41 Egy nép jön északról, nagy nemzet, és nagy királyok indulnak el a föld széleiről.

42 Íjat és kopját ragadnak, kegyetlenek, nem irgalmaznak. Hangjuk zúg, mint a tenger, lovakon nyargalnak. Mint harcosok sorakoznak ellened, Babilon leánya!

43 Ha meghallja hírüket Babilónia királya, kezei elernyednek, szorongás vesz erőt rajta, és vonaglik, mint a szülő asszony.

44 Mint a Jordán bozótjából a zöldellő legelőre feljövő oroszlán, úgy űzöm el őket egy pillanat alatt, és választottamat helyezem föléje. Hiszen ki fogható hozzám, ki vonhat felelősségre, és melyik pásztor szállhat szembe velem?

45 Így hát halljátok meg az Úr tervét, amelyet eltervezett Babilónia ellen, és gondolatait, amelyeket kigondolt a káldeusok országa ellen: Még a kis bárányokat is elhurcolják, legelőjüket is pusztává teszik.

46 Babilon elfoglalásának zajától megrendül a föld, jajkiáltása hangzik a népek között.

Babilónia pusztulása Isten akarata

51 Így szól az Úr: Pusztító szelet támasztok én Babilónia ellen, Káldea lakói ellen.

Idegeneket küldök Babilónia ellen, akik szétszórják, pusztává teszik országát. Rátámadnak mindenfelől a veszedelem napján.

Az íjász feszítse íját, és öltse föl páncélját! Ne kíméljétek ifjait, irtsátok ki egész seregét!

Hulljanak a halálrasebzettek a káldeusok országában, és a ledöföttek az utcákon!

Mert nem hagyta magára Izráelt és Júdát Istenük, a Seregek Ura, bár megtelt országuk vétekkel Izráel Szentjével szemben.

Meneküljetek Babilonból, mentse mindenki az életét, ne vesszetek el az ő bűne miatt! Mert az Úr bosszúállásának ideje ez, megfizet neki tetteiért.

Aranyserleg volt Babilon az Úr kezében, megrészegítette az egész földet. Borából ittak a népek, ezért vesztették eszüket a népek.

Hirtelen esett el Babilon, összeomlott, jajgassatok miatta! Szerezzetek balzsamot sebére, hátha meggyógyul!

Gyógyítgattuk Babilont, de nem gyógyult meg. Hagyjátok hát, menjen mindenki a hazájába! - mert az égig ért ítélete, a fellegekig emelkedett.

10 Kiderítette igazunkat az Úr. Jöjjetek, beszéljük el a Sionon, hogy mit tett Istenünk, az Úr!

11 Hegyezzétek a nyilakat, készítsétek elő a pajzsokat! Fölindította az Úr a méd királyok lelkét, mert azt akarja, hogy feldúlják Babilont. Bizony, az Úr bosszúállása ez, bosszút áll templomáért.

12 Tűzzétek ki a hadi jelvényeket Babilon falaival szemben, erősítsétek meg az őrséget! Helyezzetek el őrszemeket, állítsatok lesbe csapatokat! Mert az Úr elhatározta és végre is hajtja, amit megmondott Babilon lakosairól.

13 Te nagy vizek mellett lakó, kincsekben gazdag nép, eljött a véged, rablásod véget ért!

14 Megesküdött önmagára a Seregek Ura: Ha tele vagy is annyi emberrel, mint a sáska, akkor is fölhangzik majd fölötted a diadalének!

15 Az Úr ereje alkotta a földet, az ő bölcsessége szilárdította meg a világot, az ő értelme feszítette ki az eget.

16 Mennydörgő szavára víztömeg támad az égben, felhőt hoz fel a föld széléről, villámokat alkot az esőhöz, és szelet bocsát ki kamráiból.

17 Megáll a tudománya minden embernek, szégyent vall bálványával minden ötvös, mert csalódik öntvényében: nincsen abban lélek.

18 Hitvány és nevetséges dolgok azok, semmivé lesznek a megtorlás idején.

19 De nem ilyen Jákób osztályrésze, mert Ő a mindenség formálója, Izráel törzse pedig az ő tulajdona: Seregek Ura a neve!

Babilónia bűne és bűnhődése

20 Kalapácsom voltál, fegyverem. Népeket zúztam veled össze, országokat pusztítottam el.

21 Összezúztam veled lovat és lovasát, összezúztam veled harci kocsit és kocsisát.

22 Összezúztam veled férfit és nőt, összezúztam veled öreget és fiatalt, összezúztam veled ifjat és szüzet.

23 Összezúztam veled pásztort és nyáját, összezúztam veled földművest és igás állatait, összezúztam veled helytartókat és elöljárókat.

24 Megfizetek Babilonnak és Káldea minden lakójának azért a sok gonoszságért, amelyet a Sionon elkövettek szemetek láttára - így szól az Úr.

25 Én most ellened fordulok, te rombolás hegye, aki az egész földet rombolod! - így szól az Úr. Kinyújtom a kezem ellened, lehengerítlek a sziklákról, és égő heggyé teszlek!

26 Nem vesznek belőled sarokkövet és alapkövet, mert elpusztulsz örökre! - így szól az Úr.

27 Tűzzetek ki hadi jelvényeket az országban, fújjátok meg a kürtöt a népek között! Indítsátok ellene a népeket, hívjátok ellene Ararát, Minní és Askenáz országait! Nevezzetek ki összeírókat, vonultassátok fel a lovasságot, mint roppant sáskahadat!

28 Indítsátok ellene a népeket, a médek királyait, helytartóit, minden elöljáróját és az uralmuk alatt álló egész földet!

29 Megrendül a föld és megvonaglik, mert beteljesednek Babilonon az Úr szándékai, amikor Babilon földjét lakatlan pusztasággá teszi.

30 Abbahagyták a harcot Babilon vitézei, az erődökbe húzódtak. Odalett a bátorságuk, olyanok lettek, mint az asszonyok. Fölgyújtották Babilon házait, letörték zárait.

31 Futár futár után fut, és hírnök hírnök után, hírül viszik Babilónia királyának, hogy betörtek városába mindenfelől;

32 birtokba vették a gázlókat, fölgyújtották a nádasokat, a harcosokat rémület fogta el.

33 Mert így szól a Seregek Ura, Izráel Istene: Olyan lett Babilon leánya, mint a szérű, amikor ledöngölik. Még egy kis idő, és eljön az aratás ideje!

34 Megevett, tönkretett engem Nebukadneccar, Babilónia királya, üres edénnyé tett. Elnyelt, mint egy sárkány, megtöltötte hasát csemegéimmel, és elűzött engem.

35 A rajtam elkövetett erőszak szálljon Babilonra - mondja ezt Sion lakója! Vérem Káldea lakóira - mondja ezt Jeruzsálem!

36 Ezért így szól az Úr: Íme, én perlem peredet, én állok bosszút érted! Kiszárítom tengerét, kiapasztom forrását.

37 Kőhalommá lesz Babilon, sakálok tanyájává. Pusztává és iszonyatossá lesz, lakatlanná válik.

38 Együtt ordítanak, mint a fiatal oroszlánok, morognak, mint az oroszlánkölykök.

39 Mikor fölhevülnek, lakomát készítek nekik, lerészegítem őket, hogy vigadjanak, aludjanak örök álmot, és ne ébredjenek föl! - így szól az Úr.

40 Vágóhídra viszem őket, mint a bárányokat, mint a kosokat és a bakokat.

Vége van Babilonnak!

41 Hogy elfoglalták Sésakot! Meghódították az egész föld büszkeségét! Milyen pusztává lett Babilon a népek között!

42 Rázúdult Babilonra a tenger, hullámainak özöne elborította.

43 Városai pusztává lettek, kiszikkadt földdé és pusztasággá, olyan országgá, ahol senki sem lakik, és nem jár arra egy ember sem.

44 Megbüntetem Bélt Babilonban, és kiveszem szájából, amit elnyelt. Nem özönlenek hozzá többé a népek, Babilon várfala is leomlik.

45 Jöjj ki onnan, népem! Mentse mindenki az életét, hogy el ne érje az Úr haragja!

46 Ne lágyuljon meg a szívetek, és ne féljetek, ha hírek hallatszanak a földön, ha egyik esztendőben ez a hír járja, a másik esztendőben az a hír, és ha erőszak lesz is a földön, és uralkodó tör uralkodó ellen!

47 Mert eljön az az idő, amikor megbüntetem Babilont bálványai miatt. Egész országa megszégyenül, és hullanak benne a halálra sebzettek.

48 Ujjongani fog Babilon bukásán az ég, a föld és minden, ami bennük van. Mert pusztítók törnek rá északról - így szól az Úr.

49 Babilonnak is el kell esnie Izráel halálra sebzettjeiért, ahogyan Babilon miatt hullottak az egész földön a halálra sebzettek.

50 Menjetek, akik a fegyvertől megmenekültetek, meg ne álljatok! Gondoljatok a távolból is az Úrra, jusson eszetekbe Jeruzsálem!

51 Szégyenkeztünk, mert gyalázkodást kellett hallanunk, arcunkat szégyenpír borította, mert idegenek törtek az Úr házának a szentélyére.

52 Azért eljön az az idő - így szól az Úr -, amikor megbüntetem Babilont bálványai miatt, és egész országában halálra sebzettek hörögnek.

53 Ha az égig emelkedik is Babilon, és ha hozzáférhetetlenné teszi is magas erődítményét, akkor is rátörnek a pusztítók, akiket én küldök - így szól az Úr.

54 Jajkiáltás hallatszik Babilonból, és nagy összeomlás zaja Káldeából.

55 Mert elpusztítja az Úr Babilont, elnémítja benne a nagy hangot, ha úgy zúgnának is hullámai, mint a nagy vizek, és visszhangzanék harsogásuk.

56 Mert pusztító tör Babilonra, elfogják vitézeit, összetörik íjukat, mert a megtorlás Istene, az Úr, bizonyosan megfizet.

57 Lerészegítem vezetőit, bölcseit, helytartóit, elöljáróit és vitézeit. Örök álmot alusznak, és nem ébrednek föl - így szól a Király, akinek Seregek Ura a neve.

58 Így szól a Seregek Ura: Babilon széles várfalát teljesen lerombolják, és magas kapui tűzben égnek el. Így dolgoznak a népek semmiért; a nemzetek a tűznek fáradoznak.

A jövendölést az Eufráteszbe süllyesztik

59 Ezt parancsolta Jeremiás próféta Szerájának, Nérijjá fiának, Mahszéjá unokájának, amikor Babilonba ment Cidkijjával, Júda királyával, uralkodása negyedik esztendejében. Ez a Szerájá szállásmester volt.

60 Jeremiás ugyanis leírta egy tekercsre azt a sok veszedelmet, amely Babilont fogja érni; mindazokat az igéket, amelyek megírattak Babilonról.

61 Ezt mondta Jeremiás Szerájának: Mihelyt Babilonba érkezel, láss hozzá, és olvasd fel ezeket az igéket,

62 és ezt mondd: Uram, te kijelentetted, hogy elpusztítod ezt a helyet, és nem lakik benne sem ember, sem állat, hanem pusztaság marad örökké!

63 Amikor befejezed ennek a tekercsnek a felolvasását, köss rá egy követ, dobd bele az Eufráteszbe,

64 és ezt mondd: Így süllyed el Babilon, és nem kel fel többé, bárhogyan fáradozik is, olyan nagy veszedelmet hozok rá! Eddig tartanak Jeremiás beszédei.

Nebukadneccar elfoglalja Jeruzsálemet(A)

52 Huszonegy éves volt Cidkijjá, amikor uralkodni kezdett, és tizenegy évig uralkodott Jeruzsálemben. Anyjának a neve Hamútal volt, Jirmejá leánya, Libnából.

Azt művelte, amit rossznak lát az Úr, egészen úgy, ahogyan Jójákim tette.

Bizony, az Úr haragja miatt történt ez Jeruzsálemmel és Júdával! Végül is elvetette őket maga elől. Cidkijjá azután föllázadt Babilónia királya ellen.

Uralkodásának kilencedik évében, a tizedik hónap tizedikén megérkezett Nebukadneccar, Babilónia királya egész hadseregével Jeruzsálem alá. Tábort ütöttek vele szemben, és ostromműveket építettek körülötte.

Ostrom alatt állt a város Cidkijjá király uralkodásának tizenegyedik évéig.

A negyedik hónap kilencedikén már úgy elhatalmasodott a városban az éhínség, hogy nem volt ennivalója az ország népének.

Akkor betörtek a városba. A harcosok azonban éjszaka mind kimenekültek a városból a két várfal közt levő kapun át, amely a király kertje mellett van, és bár a káldeusok ott voltak körös-körül a város alatt, eljutottak a síkság felé vezető útra.

A káldeusok egy csapata azonban üldözőbe vette a királyt, és utolérték Cidkijját a jerikói síkságon, mivel egész csapata szétszóródott mellőle.

El is fogták a királyt, és elvitték Babilónia királyához Riblába, Hamát földjére, aki ítéletet tartott fölötte.

10 Babilónia királya Cidkijjá fiait a szeme láttára ölette meg, és Júda összes vezéreit is megölette Riblában.

11 Ezután Cidkijját megvakították, majd bilincsbe verték, és elvitte a babilóniai király Babilonba; és börtönben tartotta halála napjáig.

Jeruzsálem kifosztása és elpusztítása

12 Az ötödik hónap tizedikén, Nebukadneccar királynak, Babilónia királyának tizenkilencedik évében, eljött Jeruzsálembe Nebuzaradán testőrparancsnok, aki Babilónia királyának a szolgálatában állt.

13 Felgyújtotta az Úr házát és a királyi palotát, és fölperzselte Jeruzsálem minden házát és valamennyi nagy palotáját.

14 A testőrparancsnokkal levő egész káldeus haderő pedig lerombolta Jeruzsálem várfalait körös-körül.

15 A nép nincstelenjeinek egy részét és a városban megmaradt többi népet, meg az átpártolókat, akik Babilónia királyához pártoltak, a maradék népséggel együtt fogságba hurcolta Nebuzaradán testőrparancsnok.

16 Az ország nincstelenjeinek másik részét otthon hagyta Nebuzaradán testőrparancsnok szőlőműveseknek és mezei munkásoknak.

17 Összetörték a káldeusok az Úr házánál levő rézoszlopokat, továbbá az Úr házához tartozó mosdóállványokat meg a réztengert, és az összes rezet elvitték Babilóniába.

18 Elvitték a fazekakat, a lapátokat, a késeket és a hintőedényeket, a serpenyőket és minden rézeszközt, amelyekkel a szent szolgálatot szokták végezni.

19 Elvitte a testőrparancsnok a tálakat, a szenesserpenyőket, a hintőedényeket, a fazekakat, a mécstartókat, a serpenyőket, az áldozati kelyheket: mindent, ami csak aranyból és ezüstből volt.

20 A két oszlopban, az egyetlen réztengerben meg a talapzatként alatta levő tizenkét rézbikában, amelyeket Salamon király készíttetett az Úr házához, mindezekben a tárgyakban megmérhetetlen súlyú réz volt.

21 Az oszlopok magassága tizennyolc könyök volt, és tizenkét könyöknyi zsinór érte körül őket, vastagságuk négyujjnyi volt, és belül üres volt mindegyik oszlop.

22 Réz oszlopfő volt rajtuk. Egyik oszlopfő öt könyök magas volt, és az oszlopfőn körös-körül recézet és gránátalma volt, mind rézből. Ugyanilyen gránátalmák voltak a másik oszlopon is.

23 Kilencvenhat grátánalma volt a külső oldalon, összesen száz gránátalma volt a recézeten körös-körül.

24 Elvitte a testőrparancsnok Szerájá főpapot, meg Cefanjá papot, a helyettesét és három ajtóőrt.

25 Elvitt egy főembert is a városból, aki a harcosok parancsnoka volt, hét embert a király személyes környezetéből, akiket a városban találtak, továbbá a hadseregparancsnok írnokát, aki fegyverbe szokta hívni az ország hadinépét, végül hatvan férfit az ország népéből, akiket ott találtak a városban.

26 Fogta, és elvitte őket Nebuzaradán testőrparancsnok Babilónia királyához Riblába.

27 Babilónia királya pedig levágatta, megölette őket Riblában, Hamát földjén. Így kellett fogságba mennie Júdának a saját földjéről.

28 Ennyien voltak azok, akiket fogságba vitt Nebukadneccar: uralkodása hetedik évében háromezer-huszonhárom júdait,

29 Nebukadneccar uralkodásának tizennyolcadik esztendejében nyolcszázharminckét lelket Jeruzsálemből.

30 Nebukadneccar uralkodásának huszonharmadik esztendejében hétszáznegyvenöt lelket vitt fogságba Júdából Nebuzaradán testőrparancsnok. Összesen négyezer-hatszáz lelket.

Evil-Meródak megkegyelmez Jójákinnak

31 Jójákin júdai király fogságának harminchetedik évében, a tizenkettedik hónap huszonötödikén történt, hogy Evil-Meródak, Babilónia királya abban az évben, amikor uralkodni kezdett, megkegyelmezett Jójákin júdai királynak, és kiengedte a fogházból.

32 Jóindulattal beszélt vele, és székét följebb tétette a többi király székénél, akik nála voltak Babilonban.

33 Kicseréltette rabruháit, és Jójákin állandóan vele étkezett egész életében.

34 Ellátását állandó ellátásként Babilónia királyától kapta, napi szükséglete szerint, egész életében, halála napjáig.

Az elpusztult Jeruzsálem

Jaj, de magára maradt az egykor oly népes város! Olyanná lett, mint az özvegy. Nagy volt a népek között, úrnő a tartományok között, de kényszermunkássá lett!

Sírva sír az éjszakában, könny áztatja arcát. Senki sem vigasztalja azok közül, akik szerették, barátai mind hűtlenné lettek, ellenségeivé váltak.

A nyomorúság és terhes szolgálat után fogságba került Júda. Ott lakik a pogányok között, de nem talál nyugodt helyet. Üldözői mind utolérik nyomorúságában.

Gyászolnak a Sion útjai, nincs, aki ünnepekre járjon. Kapui mind elpusztultak, papjai sóhajtoznak. Szüzei szomorkodnak, neki csak keserűsége van!

Elnyomói fölülkerekedtek, ellenségei jólétben élnek. Az Úr szomorította meg sok vétke miatt. Gyermekei fogságba mentek elnyomóik előtt.

Odalett Sion leányának minden ékessége. Vezérei olyanok lettek, mint a szarvasok, amelyek nem találnak legelőt: erőtlenül mentek üldözőik előtt.

Visszagondol Jeruzsálem nyomorúsága és hontalansága idején arra, hogy milyen jó dolga volt az elmúlt időkben. De népe ellenség kezébe esett, és nem volt segítője, csak nézték ellenségei, és nevettek romlásán.

Sokat vétkezett Jeruzsálem, beszennyezte magát. Volt tisztelői mind lenézik, mert látták gyalázatát. Ő maga is sóhajtozott, és elfordult.

Ruhája szegélye piszkos; nem gondolt a jövendőre. Szörnyű mélyre süllyedt, nincs vigasztalója. Nézd, Uram, milyen nyomorult vagyok, milyen fölfuvalkodott az ellenség!

10 Kinyújtotta kezét az ellenség Sion minden drága kincsére. Látnia kellett, amint bementek szentélyébe azok a népek, akikről azt parancsoltad: Nem mehetnek be gyülekezetedbe!

11 Az egész nép sóhajtozik, kenyeret keresgélnek, odaadják értékeiket ennivalóért, hogy föléledjenek. Nézd, Uram, és lásd meg, mennyire lenéznek minket!

12 Mindnyájan, akik erre jártok, nézzetek ide, és lássátok: Van-e oly fájdalom, mint az én fájdalmam, amelyet nekem okoztak, amellyel megszomorított az Úr izzó haragja napján?!

13 A magasból tüzet bocsátott csontjaimba, és eltiport engem. Hálót feszített ki lábaim elé, és hanyatt ejtett engem. Elhagyottá tett, beteggé naphosszat.

14 Számon tartotta vétkeimet, összefonódtak kezében, és nyakamra csavarodva megrendítették erőmet. Olyanok kezébe adott az Úr, akiknek nem tudok ellenállni.

15 Félredobta hőseimet mind mellőlem az Úr. Kitűzte azt a napot, melyen összetörte ifjaimat; sajtóba taposta az Úr Júda szűz leányát.

16 Ezek miatt sírok én, szemem könnybe lábadt, mert messze van vigasztalóm, aki engem föléleszthetne. Fiaim odalettek, oly erős az ellenség.

17 Sion kinyújtja a kezét, de nincs vigasztalója. Az Úr rendelt elnyomókat mindenünnen Jákób ellen. Jeruzsálemre úgy tekintettek, mint egy tisztátalanra.

18 Igazságos az Úr, mert szembeszálltam parancsával. Halljátok meg mind, ti népek, és lássátok fájdalmamat: szüzeim és ifjaim fogságba mentek.

19 Hívtam azokat, akik szerettek, de ők cserbenhagytak. Papjaim és véneim elpusztultak a városban, amikor ennivalót keresgéltek, hogy föléledjenek.

20 Nézd, Uram, milyen nyomorult vagyok, belsőm háborog, vergődik bennem a szívem, mert nagyon engedetlen voltam. Ott kint a fegyver öli gyermekeimet, otthon a halál.

21 Hallották, hogy sóhajtozom, de nincs vigasztalóm. Minden ellenségem hallotta bajomat, és örvendezett, hogy így tettél, és elhoztad a napot, melyet kitűztél. Járjanak ők is úgy, mint én!

22 Jusson eléd minden gonoszságuk, és bánj velük úgy, ahogyan velem bántál sok vétkem miatt! Bizony, sokat sóhajtozom, és beteg a szívem!

Hungarian New Translation (NT-HU)

Copyright © 1975, 1990 Hungarian Bible Society