Bible in 90 Days
8 Az Úr pedig ezt mondta Mózesnek: Csinálj egy rézkígyót, és tűzd rá egy póznára. Mindenki, akit megmart a kígyó, életben marad, ha föltekint arra.
9 Mózes tehát csinált egy rézkígyót, és föltűzte egy póznára. Ha azután megmart valakit a kígyó, és föltekintett a rézkígyóra, életben maradt.
Izráel tovább vándorol a pusztában
10 Azután elindultak Izráel fiai, és tábort ütöttek Óbótban.
11 Óbótból továbbmenve, tábort ütöttek Ijjé-Abárimban, abban a pusztában, amely Móábtól napkeletre van.
12 Onnan is továbbmentek, és tábort ütöttek a Zered-pataknál.
13 Onnan is továbbmentek, és tábort ütöttek az emóriak határában eredő Arnón túlsó partján, a pusztában, mert az Arnón Móábnak a határa Móáb és az emóriak között.
14 Ezért van szó az Úr harcainak könyvében Váhébról Szúfában, a völgyekről, az Arnónról,
15 a völgyek lejtőiről, amelyek Ár városa felé húzódnak, és elérik Móáb határát.
16 Onnan Beérbe mentek. Ott van az a kút, amelynél ezt mondta az Úr Mózesnek: Gyűjtsd össze a népet, mert vizet adok neki.
17 Ekkor énekelte Izráel ezt a dalt: Buzogj föl, kút, zengjétek dalát!
18 Kút, fejedelmek ásták, nép vezérei vájták kormánypálcájukkal, vezérbotjaikkal, puszta ajándékát.
19 Mattánából Nahaliélba mentek, Nahaliélból pedig Bámótba.
20 Bámótból Gajba mentek, amely Móáb mezején van a Piszga csúcsánál, mely a sivatagra néz.
Szíhón legyőzése
21 Ekkor követeket küldött Izráel Szíhónhoz, az emóriak királyához, ezzel az üzenettel:
22 Szeretnék átvonulni országodon! Nem térünk le sem szántóföldre, sem szőlőbe, kútvizet sem iszunk. A király útján megyünk, amíg átvonulunk területeden.
23 De nem engedte meg Szíhón Izráelnek, hogy átvonuljon területén, hanem összegyűjtötte Szíhón egész hadinépét, kivonult Izráel ellen a pusztába, és Jahacba érve megütközött Izráellel.
24 De Izráel kardélre hányta őket, és birtokba vette az országot az Arnóntól a Jabbókig, az ammóni határig, mert meg volt erősítve az ammóniak határa.
25 Elfoglalta Izráel mindazokat a városokat, és letelepedett Izráel az emóriak városaiban, Hesbónban is, meg a hozzá tartozó falvakban.
26 Mert Hesbón Szíhónnak, az emóriak királyának a városa volt, aki hadat viselt Móáb előbbi királya ellen, és elfoglalta egész országát az Arnónig.
27 Ezért mondják a regélők: Jöjjetek Hesbónba! Épüljön és erősödjék Szíhón városa!
28 Mert tűz csapott ki Hesbónból, láng Szíhón városából: megemésztette Ár-Móábot, az Arnón menti magaslatok urait.
29 Jaj neked Móáb! Elvesztél Kemós népe! Fiai földönfutókká lettek, leányai az emóriak királyának, Szíhónnak foglyaivá.
30 Lőttünk rájuk, s elpusztult minden Hesbóntól Díbónig, elpusztítottuk Nófahig, egész Médebáig.
Óg legyőzése
31 Ezután letelepedett Izráel az emóriak földjén.
32 Mózes kémeket küldött Jazérba, elfoglalták a hozzá tartozó falvakat, és kiűzték onnan az emóriakat.
33 Azután megfordultak, és Básán felé vonultak. De kivonult ellenük Óg, Básán királya egész hadinépével, hogy megütközzék velük Edreiben.
34 Akkor ezt mondta az Úr Mózesnek: Ne félj tőle, mert kezedbe adom őt egész hadinépével és országával együtt. Úgy bánj el vele, ahogyan elbántál Szíhónnal, az emóriak királyával, aki Hesbónban lakott.
35 És úgy megverték őt fiaival és egész hadinépével együtt, hogy senki sem tudott elmenekülni közülük. Az országot pedig birtokba vették.
Bálák hívatja Bálámot
22 Azután elindultak Izráel fiai, és tábort ütöttek Móáb síkságán, a Jordánon túl, Jerikóval szemben.
2 Bálák, Cippór fia látta mindazt, amit Izráel véghezvitt az emóriakkal.
3 Móáb nagyon megrémült a néptől, mert sokan voltak, és megrettent Móáb Izráel fiaitól.
4 Ezért ezt mondta Móáb népe Midján véneinek: Ez a tömeg úgy lelegel körülöttünk mindent, ahogyan a marha lelegeli a zöld mezőt. Abban az időben Bálák, Cippór fia volt Móáb királya.
5 Követeket küldött Bálámhoz, Beór fiához az Eufrátesz mellett levő Petórba, honfitársainak a földjére, hogy hívják meg és ezt mondják neki: Íme, egy nép jött ki Egyiptomból, és már ellepte a föld színét, és velem szemben telepedett le.
6 Ezért jöjj el, átkozd meg ezt a népet, mert erősebb nálam. Talán akkor meg tudom verni, és kiűzöm az országból. Jól tudom, hogy akit te megáldasz, áldott lesz, és akit te megátkozol, átkozott lesz.
7 Elmentek tehát Móáb és Midján vénei, és náluk volt a varázslás díja. Megérkezve Bálámhoz, elmondták neki Bálák üzenetét.
8 Ő ezt felelte nekik: Maradjatok itt éjszakára, és én beszámolok nektek arról, hogy mit mondott nekem az Úr. Móáb vezető emberei ott maradtak Bálámnál.
9 Isten pedig eljött Bálámhoz, és ezt mondta: Miféle férfiak vannak nálad?
10 Bálám ezt felelte Istennek: Bálák, Cippór fia, Móáb királya ezt üzente nekem:
11 Egy nép jött ki Egyiptomból, és ellepte a föld színét. Jöjj tehát és rontsd meg azt, talán akkor meg tudok vele küzdeni, és ki tudom űzni.
12 De Isten ezt mondta Bálámnak: Ne menj el velük, ne átkozd meg azt a népet, mert áldott az.
13 Fölkelt tehát Bálám reggel, és ezt mondta Bálák vezető embereinek: Menjetek vissza országotokba, mert nem engedi meg az Úr, hogy veletek menjek.
14 Móáb vezető emberei fölkeltek, visszamentek Bálákhoz, és azt mondták: Nem jött el velünk Bálám.
15 Akkor még több és azoknál tekintélyesebb vezető embert küldött Bálák.
16 Ezek megérkeztek Bálámhoz, és ezt mondták neki: Így szól Bálák, Cippór fia: Ne vonakodj eljönni hozzám!
17 Igen gazdagon megjutalmazlak, és megteszek mindent, amit mondasz nekem. Csak jöjj el és rontsd meg ezt a népet.
18 De Bálám ezt felelte Bálák szolgáinak: Ha nekem adja Bálák a házát tele ezüsttel és arannyal, akkor sem szeghetem meg Istenemnek, az Úrnak a parancsát, és nem tehetek ellene egyáltalán semmit.
19 De azért maradjatok csak itt ti is ezen az éjszakán, hogy megtudjam, akar-e még valamit beszélni az Úr?
20 Isten eljött Bálámhoz éjjel, és ezt mondta neki: Ha azért jöttek ezek a férfiak, hogy elhívjanak téged, kelj föl, menj el velük, de csak azt tedd, amit én parancsolok neked.
21 Fölkelt tehát Bálám reggel, megnyergelte a szamarát és elment Móáb vezető embereivel.
22 Isten azonban haragra gerjedt, amikor elment Bálám. Ezért odaállt az Úr angyala az útra, hogy feltartóztassa. Ő a szamarán ügetett, és vele volt két szolgája is.
23 De a szamár meglátta az Úr angyalát, ahogyan ott állt az úton kivont karddal a kezében, és letért a szamár az útról, és a mezőre ment. Bálám ütni kezdte a szamarat, hogy visszaterelje az útra.
24 Azután odaállt az Úr angyala a szőlők között egy mély útra, ahol innen is, onnan is fal volt.
25 Amikor meglátta a szamár az Úr angyalát, odalapult a kőfalhoz, és Bálám lábát is a falhoz lapította. Ekkor újból megverte.
26 Az Úr angyala továbbment, és ismét megállt egy szoros helyen, ahol nem lehetett kitérni sem jobbra, sem balra.
27 Amikor meglátta a szamár az Úr angyalát, lefeküdt Bálám alatt. Ekkor haragra gerjedt Bálám, és ütni kezdte botjával a szamarat.
28 De az Úr beszédre nyitotta a szamár száját, és az így szólt Bálámhoz: Mit vétettem ellened, hogy már harmadszor versz meg engem?
29 Bálám így felelt a szamárnak: Mert csúfot űztél belőlem. Lenne csak kard a kezemben, meg is ölnélek!
30 A szamár ezt mondta Bálámnak: A te szamarad vagyok. Rajtam jársz régtől fogva mindmáig. Szoktam-e ilyet tenni veled? Bálám azt felelte: Nem.
31 Ekkor az Úr megnyitotta Bálám szemét, aki meglátta az Úr angyalát, amint ott áll az úton kivont karddal a kezében. Bálám meghajolt, és arcra borult.
32 Az Úr angyala ezt mondta neki: Miért verted meg a szamaradat már háromszor? Azért jöttem, hogy feltartóztassalak, mert szerintem veszedelmes ez az út.
33 A szamár látott engem, azért tért ki előlem háromszor is. Ha nem tért volna ki előlem, téged meg is öltelek volna, azt pedig életben hagytam volna.
34 Bálám így felelt az Úr angyalának: Vétkeztem, nem tudtam, hogy te állsz velem szemben az úton. De ha nem tetszik neked, inkább visszatérek.
35 De az Úr angyala ezt felelte Bálámnak: Menj el ezekkel a férfiakkal, de csak azt mondd, amit én mondok neked. Bálám tehát elment Bálák vezető embereivel.
36 Amikor meghallotta Bálák, hogy jön Bálám, kiment eléje Ír-Móábig, amely az Arnón határvonalánál van, a határ legszélén.
37 Ezt mondta Bálák Bálámnak: Már többször is hívattalak téged, miért nem akartál jönni? Azt hitted, hogy nem tudlak megjutalmazni?
38 De Bálám ezt felelte Báláknak: Látod, hogy eljöttem hozzád! De nem szólhatok magamtól semmit, csak azt mondhatom, amit az Isten ad a számba.
39 Ezután továbbment Bálám Bálákkal, és megérkeztek Kirjat-Húcótba.
40 Ott marhákat és juhokat vágatott Bálák, és küldött belőle Bálámnak és a vezető embereknek is.
41 Reggel aztán magával vitte Bálák Bálámot, fölvezette Baal magaslatára, ahonnan láthatta Izráel népének egy részét.
Bálám megáldja Izráelt
23 Akkor ezt mondta Bálám Báláknak: Építs itt hét oltárt, és készíts ide hét bikát és hét kost.
2 Úgy cselekedett Bálák, ahogyan Bálám meghagyta. Azután Bálák és Bálám bikát és kost áldozott az oltárokon.
3 Majd ezt mondta Bálám Báláknak: Állj oda az égőáldozatod mellé, én pedig elmegyek. Talán lesz találkozásom az Úrral, és amit majd láttat velem, azt elmondom neked. És fölment a hegytetőre.
4 Isten találkozott Bálámmal, aki ezt mondta neki: Hét oltárt állítottam fel, és bikát meg kost áldoztam mindegyik oltáron.
5 Az Úr pedig Bálám szájába adta igéjét, és azt mondta: Térj vissza Bálákhoz, és eszerint beszélj.
6 Amikor visszatért hozzá, ő még ott állt az égőáldozat mellett, Móáb valamennyi vezető emberével együtt.
7 Bálám példabeszédbe kezdett és ezt mondta: Arámból hozatott ide Bálák, Kelet hegyeiről Móáb királya: Jöjj, átkozd meg Jákóbot, jöjj, kárhoztasd Izráelt!
8 Hogy ronthatnám meg, kit Isten nem ront meg? Hogy kárhoztatnám, kit az Úr nem kárhoztat?
9 Jól látom őt a sziklacsúcsról, szemlélem a halmokról. E nép egyedül fog lakni, nem számítja magát a nemzetek közé.
10 Ki számolhatja meg Jákóbot - száma mint a por - és Izráelnek csak a negyedét is? Bár úgy halnék meg, mint ez igazak, s lenne végem olyan, mint az övék!
11 Akkor ezt mondta Bálák Bálámnak: Mit tettél velem?! Elhoztalak ellenségeim megrontására, te pedig megáldottad őket!
12 De ő ezt felelte: Nekem vigyáznom kell, hogy csak azt mondjam, amit az Úr ad a számba.
13 Akkor ezt mondta neki Bálák: Jöjj velem egy másik helyre, ahonnan láthatod azt a népet. De csak a szélét láthatod, az egészet nem látod. Onnan rontsd meg őket!
14 Magával vitte a Cófim mezejére, a Piszga csúcsára. Épített ott hét oltárt, és mindegyik oltáron bikát és kost áldozott.
15 Majd ezt mondta Báláknak: Állj ide égőáldozatod mellé, én pedig amott szeretnék találkozni Istennel.
16 Az Úr találkozott Bálámmal, igéjét adta a szájába, és ezt mondta: Térj vissza Bálákhoz, és eszerint beszélj.
17 Amikor visszament hozzá, még ott állt égőáldozata mellett Móáb vezető embereivel együtt. Bálák ezt kérdezte tőle: Mit mondott az Úr?
18 Ő pedig példabeszédbe kezdett, és ezt mondta: Hallgass csak rám, Bálák, figyelj ide, Cippór fia!
19 Nem ember az Isten, hogy hazudnék, nem embernek fia, hogy bármit megbánna. Mond-e olyat, amit meg ne tenne, ígér-e olyat, amit nem teljesít?
20 Áldásra kaptam parancsot, s ha ő áld, meg nem másíthatom.
21 Nem látnak bajt Jákóbban, nem látnak nyomorúságot Izráelben. Vele van Istene, az Úr, királynak szóló ujjongás hangzik benne.
22 Isten hozta ki őket Egyiptomból, olyan az ereje, mint a bivaly szarva.
23 Nem fog a varázslás Jákóbon, sem az igézet Izráelen. Idejében megmondják Jákóbnak, Izráelnek, hogy mit tesz az Isten.
24 Ez a nép mint nőstényoroszlán kel föl s mint hímoroszlán emelkedik föl, nem fekszik le, míg prédát nem eszik, és elejtettek vérét nem issza.
25 Akkor Bálák ezt mondta Bálámnak: Ha már nem tudod megrontani, legalább ne áldd meg!
26 De Bálám ezt felelte Báláknak: Megmondtam már neked, hogy csak azt fogom tenni, amit az Úr meghagy!
27 Akkor Bálák ezt mondta Bálámnak: Jöjj, elviszlek egy másik helyre! Talán jónak látja Isten, hogy onnan rontsd meg Izráelt.
28 Bálák tehát magával vitte Bálámot a Peór csúcsára, amely a síkságra néz.
29 Ott ezt mondta Bálám Báláknak: Építs itt hét oltárt, és készíts ide hét bikát meg hét kost.
30 Bálák megtette, amit Bálám mondott, és mindegyik oltáron bikát és kost áldozott.
Bálám Jákób csillagáról jövendöl
24 Amikor Bálám látta, hogy az tetszik az Úrnak, ha megáldja Izráelt, nem folyamodott többé varázsláshoz, mint azelőtt. A puszta felé fordította arcát,
2 és fölemelte Bálám a tekintetét. Amint meglátta Izráelt törzsenként sátorozni, rászállt az Isten Lelke,
3 példabeszédbe kezdett, és ezt mondta: Így szól Bálám, Beór fia, így szól az a férfi, kinek megnyílt a szeme,
4 így szól, aki hallja Isten mondásait, aki látja a Mindenhatótól kapott látomást leborulva, de nyitott szemekkel:
5 Mily szépek a te sátraid, Jákób, hajlékaid, ó Izráel!
6 Mint hosszan húzódó völgyek, mint folyó mentén a kertek, mint az Úr ültette aloék, mint víz mentén a cédrusok.
7 Kicsordul a víz vedreiből, vetése bő vizeknél van. Királya hatalmasabb Agágnál, és fölemelkedik királysága.
8 Isten hozta ki Egyiptomból, olyan az ereje mint a bivaly szarva. Nemzeteket emészt, akik szorongatják, szétmorzsolja csontjaikat, összetöri nyilaikat.
9 Hever, fekszik, mint a hímoroszlán, és mint nőstényoroszlán, ki meri fölkelteni? Áldott, aki téged áld, átkozott, aki téged átkoz!
10 Ekkor haragra gerjedt Bálák Bálám ellen, összecsapta a kezét, és ezt mondta Bálák Bálámnak: Idehívattalak ellenségeim megrontására, te pedig megáldottad már háromszor is!
11 Most azért takarodj a hazádba! Azt ígértem, hogy gazdagon megjutalmazlak, de most az Úr megfosztott téged a jutalomtól.
12 Bálám ezt felelte Báláknak: Megmondtam már követeidnek is, akiket hozzám küldtél,
13 hogy ha nekem adja Bálák a házát tele ezüsttel és arannyal, akkor sem szeghetem meg az Úr parancsát, és nem teszek magamtól sem jót, sem rosszat. Csak azt mondom, amit az Úr meghagy.
14 De most, amikor elmegyek népemhez, jöjj, föltárom még előtted, hogy mit fog tenni ez a nép a te népeddel a messze jövőben.
15 Példabeszédbe kezdett és ezt mondta: Így szól Bálám, Beór fia, így szól az a férfi, kinek megnyílt a szeme,
16 így szól, aki hallja Isten mondásait, aki ismeri a Felségestől jövő ismeretet, aki látja a Mindenhatótól kapott látomást leborulva, de nyitott szemekkel:
17 Látom őt, de nem most, szemlélem, de nem közel. Csillag jön fel Jákóbból, királyi pálca támad Izráelből. Bezúzza Móáb halántékát és Sét összes fiainak a koponyáját.
18 Birtokába kerül Edóm, birtokába kerül ellensége, Széír, mert hatalmasan cselekszik Izráel.
19 Eltapossa Jákób, még a városból menekülőket is elpusztítja.
20 Amikor meglátta Amálékot, példabeszédbe kezdett, és ezt mondta: Népek eleje Amálék, mégis pusztulás a vége.
21 Amikor meglátta a kénieket, példabeszédbe kezdett, és ezt mondta: Szilárd a te lakóhelyed, sziklára van rakva fészked.
22 Mégis megsemmisül Kain, amikor fogságba viszi Assúr.
23 Megint példabeszédbe kezdett, és ezt mondta: Ó jaj, ki élhet tovább, mint ahogy Isten megszabta?!
24 Hajók jönnek Kittim partjairól, megalázzák Assúrt, megalázzák Ébert, míg el nem pusztul az is.
25 Azután felkelt Bálám, elment és visszatért hazájába. Bálák is elment útjára.
Izráel paráznasága és bűnhődése
25 Amikor Izráel Sittimben tartózkodott, elkezdett a nép paráználkodni Móáb leányaival,
2 mert ezek meghívták a népet isteneik áldozatára. A nép ott evett, leborult azoknak az istenei előtt,
3 és odaszegődött Izráel Baal-Peórhoz. De haragra gerjedt az Úr Izráel ellen,
4 és ezt mondta az Úr Mózesnek: Fogasd el a nép minden főemberét, és akasztasd fel őket fényes nappal az Úr előtt, hogy elforduljon az Úr fölgerjedt haragja Izráeltől.
5 Mózes tehát ezt mondta Izráel bíráinak: Gyilkolja le mindenki a maga emberei közül azokat, akik Baal-Peórhoz szegődtek!
6 Éppen akkor jött egy izráeli ember, aki egy midjáni nőt hozott testvéreihez Mózes szeme láttára, meg Izráel egész közösségének a szeme láttára. Azok pedig sírtak a kijelentés sátrának a bejárata előtt.
7 Amikor meglátta ezt Fineás, Áron főpap fiának, Eleázárnak a fia, kilépett a közösség közül, dárdát fogott a kezébe,
8 bement az izráeli ember után a sátor belsejébe, és hasonszúrta mindkettőjüket, az izráeli embert és azt a nőt is. Ezzel elhárult a csapás Izráel fiairól.
9 Huszonnégyezer halottja lett a csapásnak.
10 Azután így beszélt az Úr Mózeshez:
11 Fineás, Áron főpap fiának, Eleázárnak a fia elfordította haragomat Izráel fiairól, amikor felindulásomnak megfelelően bánt velük. Ezért nem semmisítem meg Izráel fiait felindulásomban.
12 Mondd meg tehát: Íme, én békességem szövetségével ajándékozom meg.
13 Övé és utódaié lesz a papság szövetsége örökre, mivel haragra indult Istenéért, és engesztelést végzett Izráel fiaiért.
14 Annak a megölt izráeli embernek a neve, akit a midjáni nővel együtt öltek meg, Zimri volt, annak a Szálúnak a fia, aki Simeon egyik nagycsaládjának a vezető embere volt.
15 A megölt midjáni nő neve pedig Kozbi volt, annak a Cúrnak a leánya, aki Midján törzsei egyik nagycsaládjának a feje volt.
16 Azután így beszélt Mózeshez az Úr:
17 Támadjátok meg a midjániakat, és verjétek le őket,
18 mert ők is ellenetek támadtak, amikor cselt szőttek ellenetek Peór révén és Kozbi révén, aki midjáni fejedelem leánya, az ő húguk volt, de megölték a Peór miatt támadt csapás napján.
19 A csapás után a következők történtek:
Népszámlálás Móáb síkságán
26 Az Úr ezt mondta Mózesnek és Eleázár papnak, Áron fiának:
2 Számoljátok össze Izráel fiainak egész közösségét, húszévestől fölfelé nagycsaládonként minden hadkötelest Izráelben.
3 Mózes és Eleázár pap tehát így beszélt hozzájuk Móáb síkságán, a Jordán mellett, Jerikóval szemben:
4 Számoljátok össze a népet húszévestől fölfelé, ahogyan megparancsolta az Úr Mózesnek. Izráel fiai, akik kijöttek Egyiptomból, ezek voltak:
5 Rúben volt Izráel elsőszülöttje. Rúben fiai voltak: Hanók, tőle való a hanóki nemzetség, Pallútól való a pallúi nemzetség,
6 Hecróntól a hecróni nemzetség, Karmitól a karmi nemzetség.
7 A rúbeni nemzetségekből negyvenháromezer-hétszázharmincat vettek számba.
8 Pallú fia volt Eliáb.
9 Eliáb fiai voltak: Nemuél, Dátán és Abirám. Ezek, Dátán és Abirám, a közösség képviselői voltak, de lázadást szítottak Mózes és Áron ellen Kórah csoportjával, föllázadva az Úr ellen.
10 Ezért a föld megnyitotta száját, és elnyelte őket Kórahhal együtt annak a csoportnak a halálakor, amikor a tűz megemésztett kétszázötven embert. Így lettek intő jellé.
11 De Kórah fiai nem haltak meg.
12 Simeon fiai nemzetségeik szerint ezek voltak: Nemuéltól való a nemuéli nemzetség, Jámintól a jámini nemzetség, Jákintól a jákini nemzetség,
13 Zerahtól a zerahi nemzetség, Saultól a sauli nemzetség.
14 Ezek a Simeon nemzetségei: huszonkétezer-kétszáz ember.
15 Gád fiai nemzetségeik szerint ezek voltak: Cefóntól való a cefóni nemzetség, Haggitól a haggi nemzetség, Súnitól a súni nemzetség.
16 Oznitól az ozni nemzetség, Éritől az éri nemzetség,
17 Aródtól az aródi nemzetség, Arélitól az aréli nemzetség.
18 Gád fiai nemzetségeiből összesen negyvenezer-ötszázat vettek számba.
19 Júda fiai voltak Ér és Ónán, de Ér és Ónán meghalt Kánaán földjén.
20 Júda fiai nemzetségeik szerint ezek voltak: Sélától való a sélái nemzetség, Pérectől a péreci nemzetség, Zerahtól a zerahi nemzetség.
21 Pérec fiai ezek voltak: Hecróntól való a hecróni nemzetség, Hámultól a hámuli nemzetség.
22 Júda törzseiből összesen hetvenhatezer-ötszázat vettek számba.
23 Issakár fiai nemzetségeik szerint ezek voltak: Tólától való a tólái nemzetség, Púvától a púvai nemzetség,
24 Jásúbtól a jásúbi nemzetség, Simróntól a simróni nemzetség.
25 Issakár nemzetségeiből összesen hatvannégyezer-háromszázat vettek számba.
26 Zebulon fiai nemzetségeik szerint ezek voltak: Szeredtől való a szeredi nemzetség, Élóntól az élóni nemzetség, Jahleéltól a jahleéli nemzetség.
27 Zebulon nemzetségeiből összesen hatvanezer-ötszázat vettek számba.
28 József fiai nemzetségeik szerint ezek voltak: Manassé és Efraim.
29 Manassé fiai: Mákírtól való a mákíri nemzetség. Mákír nemzette Gileádot. Gileádtól való a gileádi nemzetség.
30 Ezek Gileád fiai: Íezertől való az íezeri nemzetség, Hélektől a héleki nemzetség,
31 Aszriéltól az aszriéli nemzetség, Sikemtől a sikemi nemzetség,
32 Semidától a semidái nemzetség, Héfertől a héferi nemzetség.
33 Héfer fia volt Celofhád. Neki nem voltak fiai, csak leányai. Celofhád leányainak a nevei: Mahlá, Nóá, Hoglá, Milká és Tircá.
34 Manassé nemzetségeiből összesen ötvenkétezer-hétszázat vettek számba.
35 Efraim fiai pedig nemzetségeik szerint ezek voltak: Sútelahtól való a sútelahi nemzetség, Bekertől a bekeri nemzetség, Tahantól a tahani nemzetség.
36 Sútelah fia volt Érán, akitől az éráni nemzetség való.
37 Efraim fiainak a nemzetségeiből összesen harminckétezer-ötszázat vettek számba. Ezek voltak József fiai nemzetségeik szerint.
38 Benjámin fiai nemzetségeik szerint ezek voltak: Belától való a belai nemzetség, Asbéltól az asbéli nemzetség, Ahirámtól az ahirámi nemzetség,
39 Súfámtól a súfámi nemzetség, Húfámtól a húfámi nemzetség.
40 Bela fiai voltak: Ard és Naamán. Ardtól való az ardi nemzetség, Naamántól a naamáni nemzetség.
41 Benjámin fiainak a nemzetségeiből összesen negyvenötezer-hatszázat vettek számba.
42 Dán fiainak a nemzetsége ez: Súhámtól való a súhámi nemzetség; ez a család alkotta Dán nemzetségét.
43 A súhámi nemzetségből összesen hatvannégyezer-négyszázat vettek számba.
44 Ásér fiai nemzetségeik szerint ezek voltak: Jimnától való a jimnái nemzetség, Jisvitől a jisvi nemzetség, Beriától a beriai nemzetség.
45 Beria fiaitól: Hebertől a heberi nemzetség, Malkiéltól a malkiéli nemzetség.
46 Ásér leányának a neve Szerah volt.
47 Ásér fiainak a nemzetségeiből összesen ötvenháromezer-négyszázat vettek számba.
48 Naftáli fiai nemzetségeik szerint ezek voltak: Jahceéltől való a jahceéli nemzetség, Gúnitól a gúni nemzetség,
49 Jécertől a jéceri nemzetség, Sillémtől a sillémi nemzetség.
50 Naftáli nemzetségeinek a családjából összesen negyenötezer-négyszázat vettek számba.
51 Izráel fiai közül tehát összesen hatszázegyezer-hétszázharminc embert vettek számba.
52 Ezután így beszélt Mózeshez az Úr:
53 Ezek között osszátok fel a földet örökségül a névjegyzék szerint.
54 A nagyobbnak nagyobb örökséget adj, a kisebbnek kisebb örökséget. Mindegyiknek a számbavettek száma szerint adjatok örökséget!
55 De a földet sorsvetéssel osszátok föl. Az ősi törzsek nevei szerint örököljenek.
56 Sorsvetéssel osszátok ki mindegyiknek az örökségét, mind a nagyoknak, mind a kicsiknek.
57 Ezek voltak a Lévi nemzetségeiből számba vettek: Gérsóntól a gérsóni nemzetség, Keháttól a keháti nemzetség és Meráritól a merári nemzetség.
58 Ezek voltak Lévi nemzetségei: a libni nemzetség, a hebróni nemzetség, a mahli nemzetség, a músi nemzetség és a kórahi nemzetség. Kehát nemzette Amrámot.
59 Amrám feleségének a neve Jókebed volt, Lévi leánya, akit Egyiptomban szült az anyja Lévinek. Ő szülte Amrámnak Áront, Mózest és nénjüket, Mirjámot.
60 Áronnak született Nádáb, Abíhú, Eleázár és Ítámár.
61 De Nádáb és Abíhú meghaltak, mert idegen tüzet vittek az Úr elé.
62 Közülük összesen huszonháromezer férfit vettek számba, egyhónapostól fölfelé. De ezeket nem Izráel fiaival együtt vették számba, mert nekik nem adtak örökséget Izráel fiai között.
63 Ezeket vette számba Mózes és Eleázár pap. Ők vették számba Izráel fiait Móáb síkságán, a Jordán mellett, Jerikóval szemben.
64 De ezek között nem volt már senki a Mózes és Áron pap által számbavettek közül, akik még a Sínai-pusztában vették számba Izráel fiait.
65 Mert az Úr megmondta nekik, hogy meg kell halniuk a pusztában. Nem is maradt meg közülük senki, csak Káléb, Jefunne fia és Józsué, Nún fia.
Örökösödés leányágon Izráelben
27 Ekkor előálltak Celofhád leányai. Celofhád Héfer fia volt, ez Gileád fia, ez Mákír fia, ez pedig József fiának, Manassénak a fia volt. A Manassé nemzetségei közül való leányok nevei ezek voltak: Mahlá, Nóá, Hoglá, Milká és Tircá.
2 Ezek odaálltak Mózes és Eleázár pap elé, meg a vezető emberek és az egész közösség elé a kijelentés sátra bejáratánál, és ezt mondták:
3 Apánk meghalt a pusztában. De nem volt azoknak a csoportjában, akik összefogtak az Úr ellen, azaz Kórah csoportjában, hanem a maga vétke miatt halt meg, fiai pedig nem voltak.
4 Miért tűnjék el apánk neve a nemzetségéből, csak azért, mert nem volt fia? Adj nekünk örökséget apánk testvérei között.
5 Mózes az Úr elé vitte ügyüket,
6 és az Úr ezt mondta Mózesnek:
7 Igazat mondanak Celofhád leányai. Adjál csak nekik birtokot apjuk testvérei között, és juttasd nekik apjuk örökségét.
8 Izráel fiaihoz pedig így beszélj: Ha valaki úgy hal meg, hogy nincs fia, juttassák az örökséget a leányának.
9 Ha leánya sincs, akkor adjátok az örökséget a testvéreinek.
10 Ha pedig testvérei sincsenek, akkor adjátok az örökséget az apja testvéreinek.
11 Ha apjának sincsenek testvérei, adjátok az örökséget annak, aki a nemzetségében a legközelebbi rokon, az örökölje. Legyen ez Izráel fiai között törvényes rendelkezés, ahogyan megparancsolta az Úr Mózesnek.
Józsué Mózes utódja
12 Az Úr ezt mondta Mózesnek: Menj föl ide az Abárim-hegyre, és tekintsd meg azt a földet, amelyet Izráel fiainak adtam.
13 Ha megtekintetted, te is odakerülsz elődeidhez, ahogyan odakerült testvéred, Áron.
14 Hiszen föllázadtatok parancsom ellen a Cin-pusztában, amikor perlekedett a közösség, és nem tartottatok engem szentnek előttük azoknál a vizeknél, Meríbá vizeinél, Kádésban, a Cin-pusztában!
15 Mózes így felelt az Úrnak:
16 Az Úr, a minden embernek lelket adó Isten rendeljen egy férfit a közösség élére.
17 Az legyen előttük jártukban-keltükben, vezesse harcba, és vezesse haza őket, hogy ne legyen olyan az Úr közössége, mint a pásztor nélkül való nyáj.
18 Az Úr ezt mondta Mózesnek: Vedd magad mellé Józsuét, Nún fiát, akiben van lélek. Tedd rá kezedet,
19 állítsd Eleázár pap és az egész közösség elé, és előttük iktasd be tisztébe.
20 Adj neki olyan méltóságot, mint a tied, hogy hallgasson rá Izráel fiainak egész közössége.
21 Józsué álljon Eleázár pap elé, és kérjen döntést az Úrtól sorsvetés útján. A kapott parancs szerint induljon harcba, és a kapott parancs szerint térjen haza Izráel fiaival, az egész közösséggel együtt.
22 Mózes úgy cselekedett, ahogyan az Úr parancsolta neki. Maga mellé vette Józsuét, odaállította Eleázár pap és az egész közösség elé,
23 rátette a kezét, és beiktatta tisztébe, ahogyan az Úr meghagyta Mózes által.
A mindennapi égőáldozat
28 Azután így beszélt az Úr Mózeshez:
2 Parancsold meg Izráel fiainak, és mondd meg nekik: Vigyázzatok arra, hogy a megszabott időben mutassátok be a nekem szóló áldozatot, az én kenyeremet, kedves illatú tűzáldozatul.
3 Mondd meg nekik: Ezt a tűzáldozatot mutassátok be az Úrnak: naponta két hibátlan egyéves bárányt állandó égőáldozatul.
4 Az egyik bárányt reggel készítsd el, a másik bárányt pedig estefelé készítsd el.
5 Ételáldozatul egytized véka finomlisztet mutass be egynegyed hín préselt olajjal gyúrva.
6 Állandó égőáldozat ez, amelyet a Sínai-hegyen rendeltem el az Úrnak szóló kedves illatú tűzáldozatul.
7 A hozzátartozó italáldozat egynegyed hín legyen bárányonként. A szentélyben öntsd ki a jó borból készült áldozatot az Úr elé.
8 A második bárányt estefelé készítsd el. Ugyanolyan ételáldozatot és italáldozatot készíts hozzá, mint reggel. Az Úrnak szóló kedves illatú tűzáldozat ez.
9 A nyugalom napján két hibátlan egyesztendős bárányt mutass be, ahhoz ételáldozatul kéttized véka finomlisztet, olajjal gyúrva, meg a hozzá tartozó italáldozatot.
10 Ezt a nyugalomnapi égőáldozatot be kell mutatni minden nyugalom napján az állandó égőáldozaton és a hozzá tartozó italáldozaton kívül.
11 Minden hónap első napján mutassatok be égőáldozatul az Úrnak két bikaborjút, egy kost és hét egyesztendős hibátlan bárányt.
12 Mindegyik bikához adjatok ételáldozatul háromtized véka finomlisztet olajjal gyúrva, a koshoz pedig adjatok ételáldozatul kéttized véka finomlisztet olajjal gyúrva.
13 Mindegyik bárányhoz adjatok ételáldozatul egy-egy tized véka finomlisztet olajjal gyúrva. Égőáldozat ez, kedves illatú tűzáldozat az Úrnak.
14 A hozzájuk tartozó italáldozat pedig legyen fél hín bor egy bikához, egyharmad hín egy koshoz és egynegyed hín egy bárányhoz. Ez az újhold égőáldozata havonként, az esztendő hónapjai szerint.
15 Vétekáldozatul pedig készítsetek egy kecskebakot az Úrnak az állandó égőáldozaton kívül, a hozzá tartozó italáldozattal együtt.
A páskaáldozat
16 Az első hónap tizennegyedik napján kezdődik az Úr páskája,
17 és ennek a hónapnak a tizenötödik napján van az ünnep. Hét napig kovásztalan kenyeret kell enni.
18 Az első napon szent összegyülekezés legyen. Ne végezzetek semmiféle foglalkozáshoz tartozó munkát.
19 Tűzáldozatul mutassatok be égőáldozatot az Úrnak: két bikaborjút, egy kost és hét egyesztendős bárányt, amelyek hibátlanok legyenek.
20 A hozzájuk tartozó ételáldozat olajjal gyúrt finomliszt legyen: egy bikához háromtized, a koshoz kéttized vékával adjatok.
21 A hét bárányhoz pedig egy-egy tizedet adjatok bárányonként.
22 Vétekáldozatul mutassatok be egy bakot, hogy engesztelést szerezzen nektek.
23 A reggeli égőáldozaton kívül, amely állandó égőáldozat, készítsétek el ezeket.
24 Ezek szerint készítsétek el naponként hét napon át az Úr kedves illatú tűzáldozati eledelét. Az állandó égőáldozaton kívül kell elkészíteni a hozzá tartozó italáldozattal együtt.
25 A hetedik napon is legyen szent összegyülekezésetek. Ne végezzetek semmiféle foglalkozáshoz tartozó munkát!
Áldozat a hetek ünnepén
26 Az első termés napján, amikor új ételáldozatot mutattok be az Úrnak, azaz a hetek ünnepén legyen szent összegyülekezésetek. Ne végezzetek semmiféle foglalkozáshoz tartozó munkát,
27 hanem mutassatok be kedves illatú égőáldozatul az Úrnak két bikaborjút, egy kost és hét egyesztendős bárányt.
28 A hozzájuk tartozó ételáldozat olajjal gyúrt finomliszt legyen: mindegyik bikához háromtized vékával, a koshoz kéttized vékával,
29 a hét bárányhoz pedig egy-egy tized vékával kell adni bárányonként.
30 Egy kecskebakot is mutassatok be, hogy engesztelést szerezzen nektek.
31 Az állandó égőáldozaton és az ahhoz tartozó ételáldozaton kívül készítsétek el italáldozatukkal együtt. Az állatok hibátlanok legyenek.
Áldozat a kürtzengés ünnepén
29 A hetedik hónap első napján szent összegyülekezésetek legyen. Ne végezzetek semmiféle foglalkozáshoz tartozó munkát. A kürtzengés napja ez.
2 Készítsetek égőáldozatot kedves illatul az Úrnak, egy bikaborjút, egy kost és hét egyesztendős hibátlan bárányt.
3 A hozzájuk tartozó ételáldozat olajjal gyúrt finomliszt legyen: a bikához háromtized, a koshoz kéttized vékával adjatok,
4 a hét bárányhoz pedig egytized vékával bárányonként.
5 Egy kecskebakot is mutassatok be vétekáldozatul, hogy engesztelést szerezzen nektek.
6 Az újhold napjára előírt égőáldozaton és a hozzá tartozó ételáldozaton, az állandó égőáldozaton és a hozzá tartozó ételáldozaton, meg italáldozataikon kívül legyen ez kedves illatú tűzáldozat az Úrnak.
Áldozat az engesztelés napján
7 Ennek a hetedik hónapnak a tizedik napján szent összegyülekezésetek legyen. Tartóztassátok meg magatokat, és semmiféle munkát ne végezzetek.
8 Mutassatok be az Úrnak kedves illatú égőáldozatul egy bikaborjút, egy kost és hét egyesztendős bárányt, amelyek hibátlanok legyenek.
9 A hozzájuk tartozó ételáldozat olajjal gyúrt finomliszt legyen: a bikához háromtized vékával, a koshoz kéttized vékával adjatok,
10 a hét bárányhoz pedig egy-egy tized vékával bárányonként.
11 Egy kecskebakot is mutassatok be vétekáldozatul az engesztelés vétekáldozatán és az állandó égőáldozaton, meg a hozzájuk tartozó étel- és italáldozatokon kívül.
Áldozatok a sátoros ünnepen
12 A hetedik hónap tizenötödik napján szent összegyülekezésetek legyen. Ne végezzetek semmiféle foglalkozáshoz tartozó munkát, hanem ünnepeljétek hét napig az Úr ünnepét.
13 Mutassatok be égőáldozatot kedves illatú tűzáldozatul az Úrnak: tizenhárom bikaborjút, két kost és tizennégy egyesztendős bárányt, amelyek hibátlanok legyenek.
14 A hozzájuk tartozó ételáldozat olajjal gyúrt finomliszt legyen: háromtized vékával egy bikához mind a tizenhárom bikánál, kéttized vékával egy koshoz mind a két kosnál,
15 egy-egy tized vékával pedig egy bárányhoz mind a tizennégy báránynál.
16 Egy kecskebakot is mutassatok be vétekáldozatul az állandó égőáldozaton és a hozzá tartozó étel- és italáldozaton kívül.
17 A második napon pedig mutassatok be tizenkét bikaborjút, két kost és tizennégy egyesztendős hibátlan bárányt.
18 A hozzájuk tartozó étel- és italáldozat pedig a bikák, kosok és bárányok száma szerint az előírásnak megfelelő legyen.
19 Egy kecskebakot is mutassatok be vétekáldozatul az állandó égőáldozaton és a hozzá tartozó étel- és italáldozaton kívül.
20 A harmadik napon pedig mutassatok be tizenegy bikát, két kost és tizennégy egyesztendős hibátlan bárányt.
21 A hozzájuk tartozó étel- és italáldozat pedig a bikák, kosok és bárányok száma szerint, az előírásnak megfelelő legyen.
22 Egy bakot is mutassatok be vétekáldozatul az állandó égőáldozaton és a hozzá tartozó étel- és italáldozaton kívül.
23 A negyedik napon mutassatok be tíz bikát, két kost és tizennégy egyesztendős hibátlan bárányt.
24 A hozzájuk tartozó étel- és italáldozat a bikák, kosok és bárányok száma szerint az előírásnak megfelelő legyen.
25 Egy kecskebakot is mutassatok be vétekáldozatul az állandó égőáldozaton és a hozzá tartozó étel- és italáldozaton kívül.
26 Az ötödik napon pedig mutassatok be kilenc bikát, két kost és tizennégy egyesztendős hibátlan bárányt.
27 A hozzájuk tartozó étel- és italáldozat a bikák, kosok és bárányok száma szerint az előírásnak megfelelő legyen.
28 Egy bakot is mutassatok be vétekáldozatul az állandó égőáldozaton és a hozzá tartozó étel- és italáldozaton kívül.
29 A hatodik napon mutassatok be nyolc bikát, két kost és tizennégy egyesztendős hibátlan bárányt.
30 A hozzájuk tartozó étel- és italáldozat a bikák, kosok és bárányok száma szerint, az előírásnak megfelelő legyen.
31 Egy bakot is mutassatok be vétekáldozatul az állandó égőáldozaton és a hozzá tartozó étel- és italáldozaton kívül.
32 A hetedik napon pedig mutassatok be hét bikát, két kost és tizennégy egyesztendős hibátlan bárányt.
33 A hozzájuk tartozó étel- és italáldozat a bikák, kosok és bárányok száma szerint, az előírásnak megfelelő legyen.
34 Egy bakot is mutassatok be vétekáldozatul az állandó égőáldozaton és a hozzá tartozó étel- és italáldozaton kívül.
35 A nyolcadik napon tartsatok ünnepet, ne végezzetek semmiféle foglalkozáshoz tartozó munkát.
36 Mutassatok be égőáldozatot kedves illatú tűzáldozatul az Úrnak: egy bikát, egy kost és hét egyesztendős hibátlan bárányt.
37 A hozzájuk tartozó étel- és italáldozat a bika, a kos és a bárányok száma szerint az előírásnak megfelelő legyen.
38 Egy bakot is mutassatok be égőáldozatul az állandó égőáldozaton és a hozzá tartozó étel- és italáldozaton kívül.
39 Ezeket készítsétek el az Úrnak ünnepeiteken azon kívül, amit fogadalomból, vagy önként mutattok be égőáldozatul, ételáldozatul, italáldozatul, vagy békeáldozatul.
30 És Mózes elmondta Izráel fiainak mindazt, amit az Úr parancsolt Mózesnek.
Az asszonyok fogadalma
2 Azután így beszélt Mózes Izráel fiai törzsfőihez: Ezt parancsolta az Úr:
3 Ha férfi tesz fogadalmat az Úrnak, vagy esküt tesz arra, hogy megtartóztatja magát, ne szegje meg a szavát, hanem tegyen meg mindent úgy, ahogyan kimondta.
4 De ha nő tesz fogadalmat az Úrnak, és önmegtartóztatásra kötelezi magát még leánykorában, apja házában,
5 ha apja hallotta fogadalmát és azt, hogy önmegtartóztatásra kötelezte magát, és nem ellenezte az apja, akkor érvényes minden fogadalma, és érvényes minden elkötelezése, amellyel önmegtartóztatást fogadott.
6 Ha azonban ellene mond neki az apja, amikor hallja őt, akkor nem érvényes semmiféle fogadalma vagy elkötelezése, amellyel önmegtartóztatást fogadott. És az Úr megbocsát neki, mert az apja mondott neki ellene.
7 Ha pedig úgy megy férjhez, hogy fogadalom terheli, vagy meggondolatlan beszéddel kötelezte el magát,
8 és a férje hallott róla, de amikor hallott róla, nem mondott ellene, akkor érvényesek a fogadalmai, és az az elkötelezés is érvényes, amellyel önmegtartóztatást fogadott.
9 De ha a férje ellentmond neki, amikor hall róla, akkor érvénytelenné teszi az asszony fogadalmát, amely őt terheli, és a meggondolatlan beszédet, amellyel önmegtartóztatásra kötelezte magát. Az Úr is megbocsát neki.
10 Az özvegynek vagy férjétől elbocsátottnak minden fogadalma érvényes, amellyel önmegtartóztatásra kötelezte magát.
11 Ha már a férje házában tesz fogadalmat egy asszony, vagy esküvel kötelezi magát önmegtartóztatásra,
12 és meghallja a férje, de nem ellenzi, és nem mond neki ellent, akkor érvényes az asszony minden fogadalma, és érvényes minden elkötelezése, amellyel önmegtartóztatást fogadott.
13 De ha a férje határozottan érvénytelenné teszi a fogadalmakat, amikor meghallja azokat, akkor nem érvényes semmi abból, amit kimondott fogadalomként vagy elkötelezésként. A férje érvénytelenné tette azokat, és az Úr is megbocsát neki.
14 Minden fogadalmat és minden esküt, amellyel önmegtartóztatásra kötelezi magát, a férje tesz érvényessé, és a férje tesz érvénytelenné.
15 De ha a férje egy teljes napig nem ellenzi, akkor érvényessé teszi minden fogadalmát vagy minden elkötelezését, amely terheli. Érvényessé tette azokat, mert nem ellenezte, amikor meghallotta.
16 De ha később akarja érvénytelenné tenni azokat, mint amikor hallott róluk, akkor őt terheli az asszony bűne.
17 Ezeket a rendelkezéseket parancsolta az Úr Mózesnek a férjre és a feleségre, az apára és a leányra vonatkozólag, amikor az leánykorában apja házában van.
Izráel bosszút áll Midjánon
31 Azután így beszélt az Úr Mózeshez:
2 Állj bosszút Izráel fiaiért a midjániakon, azután odakerülsz elődeidhez.
3 Mózes így beszélt a néphez: Fegyverezzetek föl magatok közül férfiakat a harcra, támadjátok meg Midjánt, és álljatok bosszút Midjánon az Úrért.
4 Ezret küldjetek egy-egy törzsből, Izráel mindegyik törzséből a harcba.
5 Kivezényeltek tehát Izráel soraiból törzsenként ezret: tizenkétezer harcra fölfegyverzett embert.
6 Azután elküldte őket Mózes a harcba, törzsenként ezret; velük együtt Fineást, Eleázár pap fiát is, mert ő kezelte a szent eszközöket és a riadót jelző harsonákat.
7 Harcot kezdtek Midján ellen, ahogyan megparancsolta az Úr Mózesnek, és megöltek minden férfit.
8 Megölték Midján királyait is a lemészároltakkal együtt: Evit, Rekemet, Cúrt, Húrt és Rebát: Midján öt királyát. Megölték fegyverrel Bálámot, Beór fiát is.
9 Midján asszonynépét és a családtagokat azonban foglyul ejtették Izráel fiai, és elzsákmányoltak minden állatot, jószágot és egész vagyonukat.
10 Fölperzseltek lakóhelyükön minden várost és sátortábort.
11 Azután fogták az egész zsákmányt és minden embert és állatot, amelyet elfogtak,
12 és odavitték Mózeshez, Eleázár paphoz és Izráel fiai közösségéhez a foglyokat és a megszerzett zsákmányt a táborba, Móáb síkságán, a Jordán mellett, Jerikóval szemben.
13 Mózes, Eleázár pap és a közösség összes vezető emberei kivonultak eléjük a táboron kívülre.
14 De Mózes megharagudott a haderő vezetőire, az ezredesekre és a századosokra, akik megjöttek a megvívott harcból.
15 Ezt mondta nekik Mózes: Hát ti életben hagytátok az összes asszonynépet?!
16 Hiszen ők csábították hitszegésre az Úr ellen Izráel fiait Bálám tanácsa szerint Peór kedvéért! Ezért érte csapás az Úr közösségét.
17 Most azért öljetek meg minden fiúgyermeket, és öljetek meg minden nőt is, aki úgy ismert férfit, hogy vele hált.
18 De hagyjatok életben minden leánygyermeket, aki még nem ismeri a férfival való hálást.
19 Ti pedig maradjatok a táboron kívül hét napig. Mindaz, aki megölt valakit, vagy megérintett egy elesettet, tisztítsa meg magát a harmadik napon, meg a hetedik napon is, a foglyokkal együtt.
20 Tisztítsatok meg minden ruhát, bőrholmit, kecskeszőrkészítményt és minden faeszközt.
21 Eleázár pap pedig ezt mondta a katonáknak, akik megjárták a háborút: Ez a törvény rendelkezése, amelyet az Úr parancsolt meg Mózesnek:
22 Az arany-, ezüst-, réz-, meg vas-, cin- és ólomholmit,
23 mindazt, ami tűzálló, tartsátok tűzbe, hogy megtisztuljon, de még tisztítóvízzel is tisztítsátok meg. A nem tűzálló dolgokat pedig merítsétek vízbe!
24 Ruhátokat is mossátok ki a hetedik napon, hogy tiszták legyetek. Azután bejöhettek a táborba.
25 Azután ezt mondta az Úr Mózesnek:
26 Vedd számba a foglyul ejtett embereket és állatokat, Eleázár pappal és a közösség családfőivel együtt.
27 Felezd meg a zsákmányt a hadba vonult harcosok és az egész közösség között.
28 Végy el egy részt az Úrnak a hadba vonult harcosoktól, ötszázból egyet: embert, marhát, szamarat és juhot egyaránt.
29 Az egyik feléből vegyétek el ezt, és adjátok Eleázár papnak az Úrnak szóló fölajánlásként.
30 Az Izráel fiainak jutott felerészből pedig végy el ötvenenként egyet: embert, marhát, szamarat, juhot és mindenféle állatot egyaránt. Add azokat a lévitáknak, akik az Úr hajlékánál teljesítenek szolgálatot.
31 Mózes és Eleázár pap úgy járt el, ahogyan az Úr parancsolta Mózesnek.
32 Ez volt az a prédának megmaradt zsákmány, amelyet prédául ejtett a hadinép: hatszázhetvenötezer juh,
33 hetvenkétezer marha
34 és hatvanegyezer szamár.
35 Ember pedig harminckétezer lélek, olyan nők, akik nem ismerték a férfival való hálást.
36 Ez volt az egyik fele, a hadbavonultak része, szám szerint háromszázharminchétezer-ötszáz juh.
37 Az Úrnak járó rész hatszázhetvenöt juh volt.
38 Továbbá harminchatezer marha, ebből az Úrnak járó rész hetvenkettő volt.
39 Továbbá harmincezer-ötszáz szamár, ebből az Úrnak járó rész hatvanegy volt.
40 Ember volt tizenhatezer, közülük az Úrnak járó rész harminckét lélek volt.
41 Mózes odaadta Eleázár papnak az Úrnak fölajánlott részt, ahogyan megparancsolta az Úr Mózesnek.
42 Az Izráel fiainak jutott felerészt elvette Mózes a harcosoktól.
43 A közösségre eső felerész ez volt: háromszázharminchétezer-ötszáz juh,
44 harminchatezer marha
45 és harmincezer-ötszáz szamár,
46 ember pedig tizenhatezer lélek.
47 Az Izráel fiainak jutott felerészből elvett Mózes minden ötven emberből és állatból egyet, és odaadta azokat a lévitáknak, akik az Úr hajlékánál teljesítettek szolgálatot, ahogyan megparancsolta az Úr Mózesnek.
48 Akkor odamentek Mózeshez a sereg egységeinek a parancsnokai, az ezredesek és a századosok,
49 és ezt mondták Mózesnek: Mi, a te szolgáid, számbavettük a ránk bízott harcosokat, és senki sem hiányzik közülünk.
50 Ezért elhozta mindenki az Úrnak szóló áldozatul, amit talált: az aranyékszereket, a karkötőket és a karpereceket, a pecsétgyűrűket, a fülbevalókat és a nyakláncokat, hogy engesztelést szerezzenek nekünk az Úr előtt.
51 Mózes és Eleázár pap átvette tőlük az aranyat és az összes ékszerfélét.
52 Az összes arany, amelyet az ezredesek és századosok fölajánlottak az Úrnak tizenhatezer-hétszázötven sekel súlyú volt.
53 Minden katona magának is tartott meg zsákmányt.
54 Mózes és Eleázár pap átvették az aranyat az ezredesektől és századosoktól, és bevitték a kijelentés sátrába az Úr elé, emlékeztetőül Izráel fiaira.
A Jordántól keletre eső országrész felosztása
32 Rúben és Gád fiainak igen sok jószága volt. Amikor látták, hogy Jazér és Gileád földje mennyire jószágtartásra való hely,
2 akkor Gád és Rúben fiai odamentek Mózeshez és Eleázár paphoz, meg a közösség vezető embereihez, és ezt mondták:
3 Atárót, Díbón, Jazér, Nimrá, Hesbón, Elálé, Szebám, Nebó és Beón,
4 az a föld, amelyet megvert az Úr Izráel közössége előtt, jószágtartásra való föld, szolgáidnak pedig van jószáguk.
5 Ha jóindulattal vagy hozzánk - mondták -, hadd kapják meg szolgáid ezt a földet örökségül, és ne vigyél át bennünket a Jordánon!
6 Mózes ezt felelte Gád és Rúben fiainak: Ti itt akartok maradni, amikor testvéreitek harcba vonulnak?!
7 Miért akarjátok elvenni Izráel fiainak a bátorságát attól, hogy átkeljenek arra a földre, amelyet az Úr adott nekik?
8 Atyáitok is így cselekedtek, amikor elküldtem őket Kádés-Barneából, hogy megtekintsék az országot.
9 Fölmentek az Eskól-völgyig, és megnézték az országot, de elvették Izráel fiainak a bátorságát attól, hogy bemenjenek abba az országba, amelyet nekik adott az Úr.
10 Ezért fellángolt az Úr haragja azon a napon, és így esküdött meg:
11 Az Egyiptomból feljött férfiak, húszévestől fölfelé, nem látják meg azt a földet, amelyet esküvel ígértem oda Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak, mivel nem követtek engem tökéletesen,
12 kivéve Kálébot, a kenizzi Jefunne fiát és Józsuét, Nún fiát, mivel ők tökéletesen követték az Urat.
13 Fellángolt az Úr haragja Izráel ellen, hagyta őket bolyongani a pusztában negyven évig, míg ki nem pusztult az az egész nemzedék, amely olyat követett el, ami nem tetszett az Úrnak.
14 És most ti, vétkes emberek fajzata, atyáitok nyomdokába léptek, hogy még növeljétek az Úr Izráel ellen fellángolt haragját?!
15 Ha elfordultok tőle, még tovább hagyja népét bolyongani a pusztában, és az egész népnek vesztét okozzátok.
16 Ekkor közelebb léptek hozzá, és ezt mondták: Csak juhaklokat építünk itt a jószágnak, meg városokat a családunknak,
17 de mi magunk hamarosan fölfegyverkezünk, és megyünk Izráel fiai előtt, míg be nem visszük őket a területükre. Csak a családunk lakjék megerősített városokban az ország lakosai miatt.
18 Nem térünk vissza házainkba, amíg meg nem kapja minden izráeli a maga örökségét.
19 Hiszen mi nem akarunk velük együtt örökséget kapni ott a Jordánon túl, mert már jutott nekünk örökség a Jordánon innen, keleten.
Copyright © 1975, 1990 Hungarian Bible Society