Bible in 90 Days

²⁷ S ha még ezek után sem engedelmeskedtek, hanem továbbra is ellenkeztek velem, ²⁸ akkor haragomban én is ellenetek fordulok, és hétszeresen megbüntetlek benneteket bűneitekért. ²⁹ A szörnyű éhínség miatt végül saját gyermekeitek testét eszitek meg. ³⁰ Elpusztítom bálványaitokat és azokat a helyeket, ahol azokat imádtátok, meg oltáraikat. Holttesteiteket pedig a bálványszobrok romjaira vetem, mert utálatossá lesztek a számomra. ³¹ Romhalmazzá rombolom városaitokat, elhagyottá teszem szent helyeiteket, áldozataitokat többé nem fogadom el. ³² Pusztulást rendelek földetekre is, hogy még ellenségeitek is elborzadnak tőle, mikor elfoglalják helyeteket. ³³ Titeket meg szétszórlak a nemzetek közé, de még ott is kivont karddal üldöznek ellenségeitek. Országotok lakatlan pusztává, városaitok romhalmazokká lesznek.

³⁴ Akkor földetek élvezi a szombatévek nyugalmának idejét, mert elhagyatottá lesz, ameddig ti foglyok lesztek ellenségeitek földjén. Akkor végre megnyugodhat a föld, és megkapja az elmaradt szombatéveket. ³⁵ Ameddig pusztán hever, végre pihenhet — mert nem adtátok meg neki a szombati nyugalom idejét, amíg rajta laktatok. ³⁶ Akik még életben maradnak ellenségeik földjén, azoknak szívébe gyávaságot öntök, hogy megfutamodjanak a hulló falevél zörrenésétől is. Bizony, elmenekülnek, mintha fegyver elől futnának, pedig senki sem kergeti őket. Elhullanak, pedig senki nem űzi őket. ³⁷ Egymásra hullanak, mint akiket lekaszaboltak, pedig nem is üldözi őket senki. Ha meg ellenség tör rájuk, nem lesz erejük, hogy ellenálljanak.

³⁸ Bizony, elpusztultok a nemzetek között, ellenségetek földje megemészt titeket. ³⁹ Akik még kevesen megmaradnak ellenségeik országaiban, azok is elsorvadnak bűneik miatt és őseik vétkeiért.

Akkor megemlékezem a szövetségemről

^40-41 De ha majd beismerik, hogy ők is, meg őseik is vétkeztek ellenem; és ha belátják, hogy azért fordultam ellenük, és vittem el őket ellenségeik földjére, mert hűtlenek lettek hozzám és ellenem fordultak; és ha majd körülmetéletlen szívük megalázkodik, és elfogadják a vétkeikért járó teljes büntetést; ⁴² akkor majd én is visszaemlékezem a szövetségre, amelyet Jákóbbal, Izsákkal és Ábrahámmal kötöttem, és annak megfelelően gondom lesz arra is, amit földjükkel kapcsolatban ígértem.

⁴³ Országuk földjét azonban el kell hagyniuk, hogy a föld megkapja a szombatévek nyugalmának idejét az idő alatt, amíg pusztán marad lakói nélkül. Népemnek pedig el kell fogadnia büntetését — amiatt, hogy megutálták parancsaimat, és elutasították határozataimat. ⁴⁴ De még akkor sem fordulok el tőlük véglegesen, amikor ellenségeik földjén raboskodnak. Nem utálom meg őket annyira, hogy véget vessek nekik, mert én nem töröm meg a velük kötött szövetségemet. Én vagyok Istenük, az Örökkévaló! ⁴⁵ Megemlékezem az ő javukra szövetségemről, amelyet őseikkel kötöttem, akiket az összes nemzetek szeme láttára kihoztam Egyiptomból, hogy népemnek Istene legyek. Én vagyok az Örökkévaló!”

⁴⁶ Ezeket a törvényeket, rendelkezéseket és parancsokat adta az Örökkévaló Izráel népének Mózes által. Ezek szerint kötött szövetséget az Örökkévaló Izráel népével a Sínai-hegyen.

A fogadalmak megváltása

27 Így szólt az Örökkévaló Mózeshez: ² „Add tudtára Izráel népének: Amikor valaki különleges fogadalmat tesz, és saját magát vagy valaki mást az Örökkévalónak szentel, akkor a következő árat kell fizesse, ha meg akarja váltani a fölajánlott személyt. ³ Ezt az árat ezüstben kell megfizetnie a papnak a szent mérték szerinti sékelben,^[a] a következők szerint:

⁸ Azonban ha valaki fogadalmat tesz, de a megfelelő árat szegénysége miatt nem tudja kifizetni, akkor állítsák a pap elé. A pap vegye figyelembe az illető anyagi teherbírását, és így állapítson meg számára alacsonyabb megváltási árat.

Fogadalmi ajándékok az Örökkévalónak

^9-10 Ha valaki fogadalmi ajándékul ajánl föl az Örökkévalónak valamilyen áldozatra alkalmas tiszta állatot, akkor az az állat szentnek tekintendő, és nem helyettesíthető mással. Az ilyen állatot ne cseréljék ki, még jobbra vagy értékesebbre se. Ha mégis kicserélnék egy másik állatra, akkor mind a kettő szentnek számít.

¹¹ Ha az Örökkévalónak fölajánlott fogadalmi állat nem alkalmas az áldozatra, vagyis tisztátalan, vigyék azt a paphoz, ¹² aki becsülje meg az értékét. Akár sokra, akár kevésre becsülte, azon az értéken már nem lehet változtatni. ¹³ Ha az ilyen állatot akarják megváltani^[b], a pap által becsült értékhez még adják hozzá az egyötödét — így kapják meg a megváltási árat.

¹⁴ Amikor valaki a saját házát ajánlja föl az Örökkévalónak fogadalmi ajándékul, a pap becsülje föl annak árát a ház minősége szerint, de akár sokra, akár kevésre becsülte, azon az értéken már nem lehet változtatni. ¹⁵ Ha az, aki fölajánlotta, meg akarja váltani, a pap által becsült értékhez még adja hozzá az egyötödét — ez lesz a megváltási ára. Ha ezt megfizeti, ismét az övé lesz a ház.

¹⁶ Ha valaki a saját örökségét képező földjéből szentel az Örökkévalónak egy részt, annak értékét annak megfelelően kell megállapítani, hogy mennyi vetőmag szükséges a bevetéséhez. Egy hómer^[c] árpa vetőmaggal bevethető föld értéke 50 sékel legyen. ¹⁷ Ha a fogadalom ideje az ötvenedik év, akkor ezt a teljes összeget kell számítani. ¹⁸ Ha viszont később történik a felajánlás, akkor a pap számítsa ki a teljes érték arányosan kisebb részét, annak megfelelően, hogy a következő ötvenedik évig hány év van még hátra.

¹⁹ Aki a fogadalmat tette, visszaválthatja földjét, de ebben az esetben az esedékes megváltási árhoz még tegye hozzá annak egyötöd részét is. Így a földje ismét az övé lehet. ²⁰ Ha nem váltja vissza az Örökkévalótól, vagy előzőleg már eladta a földet valaki másnak, akkor elveszti a jogát, hogy valaha még visszaválthassa. ²¹ Ilyen esetben ez a föld a következő ötvenedik évben véglegesen az Örökkévaló tulajdonává válik — vagyis a papok használatába kerül.

²² Ha valaki olyan földet ajánl föl az Örökkévalónak fogadalmi ajándékul, amely eredetileg nem volt a családja birtokában, hanem csak megvette^[d] valakitől, ²³ akkor a pap becsülje meg annak értékét — tekintettel a következő ötvenedik évig még hátra lévő időre — ez lesz annak megváltási ára. Aki a felajánlást tette, ezt kell megadja még azon a napon az Örökkévalónak. ²⁴ A következő ötvenedik évben pedig térjen vissza az a föld az eredeti tulajdonosához.

²⁵ Minden ilyen esetben a szent mértéket, a szent sékelt használjátok, amely 20 gérával^[e] egyenlő.

²⁶ A szarvasmarhák első borját, a juhok első bárányát vagy a kecskék első gidáját nem lehet az Örökkévalónak szentelni, mert azok egyébként is az Örökkévaló tulajdonát képezik. ²⁷ Ha valaki áldozatra alkalmatlan állatot szentel az Örökkévalónak, azt megválthatja, de a pap becslése szerinti árhoz még tegye hozzá az egyötödét. Ha pedig nem váltja meg, akkor a pap adja el azt a becsült áron.

²⁸ Ha valaki különleges esküvel szentel valamit vagy valakit az Örökkévalónak, azt »kherem«-nek kell tekinteni, vagyis az Örökkévaló különleges és örökös tulajdonának. A »kherem« nem adható el, és nem váltható meg, akár személyről, akár állatról vagy örökölt földtulajdonról van szó. ²⁹ Ha valakit »kherem«-nek nyilvánítanak, az a személy sem váltható meg: feltétlenül meg kell halnia.^[f]

³⁰ A föld termésének tizedrésze az Örökkévaló tulajdona, akár gabonáról, akár gyümölcsről van szó. A tized az ő szent része. ³¹ Ha valaki meg akar váltani valamit a tizedből, amellyel az Örökkévalónak tartozik, adja meg annak értékét, de tegye még hozzá annak ötödrészét is.

³² A föld terméséhez hasonlóan a háziállatok tizedrésze is őt illeti. Amikor állataidat áthajtod a pásztorbot alatt, hogy megszámold őket, minden tizediket jelöld meg: az az állat az Örökkévalónak legyen szentelve. ³³ De ne vizsgáld, hogy milyen az az állat, sovány-e vagy kövér. Minden tizedik legyen az Örökkévalóé. Ne váltsd meg ezeket. Ne cseréld ki ezeket az állatokat, ha pedig mégis megteszed, mindkét állat legyen az övé.”

³⁴ Ezeket parancsolta az Örökkévaló Izráel népének Mózes által a Sínai-hegyen.

Az Örökkévaló elrendeli a népszámlálást Izráelben

1 Az Örökkévaló szólt Mózeshez a Találkozás Sátorában. Ez az Egyiptomból való kivonulás után, a második év második hónapjának első napján történt, a Sínai-pusztában. Ezt mondta az Örökkévaló: ² „Vegyétek számba Izráel népének egész közösségét! Egyenként írjatok össze minden férfit a családja és nemzetsége^[g] szerint. ³ A férfiak közül a húsz éveseket és annál idősebbeket vegyétek számba, vagyis azokat, akik hadkötelesek. Mózes és Áron, ti ketten számoljátok meg őket a hadsereg egységei szerint! ⁴ Segíteni fog nektek minden törzsből egy-egy férfi, akik egyúttal a nemzetségük vezetői. ⁵ Ezek a férfiak a következők:

¹⁶ Az Örökkévaló tehát Izráel egész közösségéből kiválasztotta ezeket a férfiakat, akik egyúttal a nemzetségük és a törzsük vezetői is voltak. ¹⁷ Mózes és Áron maguk mellé vették ezeket a név szerint kiválasztott férfiakat, ¹⁸ és a második hónap első napjára összehívták Izráel egész közösségét. Majd törzsek, nemzetségek és családok szerint számba vették a 20 éves és annál idősebb férfiakat. ¹⁹ Mózes úgy végezte el a népszámlálást a Sínai-pusztában, ahogyan azt az Örökkévaló megparancsolta.

²⁰ Minden törzsből összeírták és számba vették a 20 éves és annál idősebb, vagyis a hadköteles férfiakat nemzetségek és családok szerint.^[h] Az egyes törzsekben a következő létszámokat találták:

^44-46 Tehát Mózes, Áron és a törzsek képviselői számba vették a férfiakat és ezeket a létszámokat jegyezték föl az egyes törzsekből. Miután ezt elvégezték, összegezték, és úgy találták, hogy Izráel népében a hadköteles, vagyis 20 éves, vagy annál idősebb férfiak száma mindösszesen 603 550 volt.

⁴⁷ Azonban a Lévi törzsébe tartozókat nem vették számba. ⁴⁸ Ugyanis az Örökkévaló ezt mondta Mózesnek: ⁴⁹ „Amikor a népszámlálást végzitek, Lévi törzsét hagyjátok ki, ne vegyétek őket számba, és ne soroljátok őket a többi törzs közé!

⁵⁰ Parancsold meg a lévitáknak, hogy viseljenek gondot a Találkozás Sátorára, meg mindarra a fölszerelésre, amely abban található. Amikor a tábor úton van, az ő feladatuk a Találkozás Sátorának és fölszerelésének hordozása és őrzése. Amikor letáboroztok, ők sátorozzanak a Találkozás Sátora körül. ⁵¹ Amikor a tábor útnak indul, a léviták feladata a Találkozás Sátorának lebontása, s amikor tábort vertek, nekik kell újra fölállítaniuk. Ha bárki más — vagyis nem a léviták közé tartozó — merészelne hozzányúlni a Találkozás Sátorához, annak halállal kell bűnhődnie.

⁵² Izráel többi törzsei mind a maguk tábori rendje szerint verjenek sátort, és mindenki maradjon a saját törzsi zászlaja közelében. ⁵³ A léviták azonban úgy állítsák fel a sátraikat, hogy vegyék körül a Találkozás Sátorát, nehogy haragra gyulladjak Izráel közössége ellen. A Találkozás Sátorát a léviták őrizzék, és a sátor körüli teendőket csakis ők végezzék!”

⁵⁴ Ezeket a parancsokat adta az Örökkévaló Mózesnek, és Izráel népe mindent ennek megfelelően tett.

Izráel népének táborozási és vonulási rendje

2 Az Örökkévaló szólt Mózeshez és Áronhoz: ² „Izráel népe a következő rendben táborozzon a Találkozás Sátora körül. Mindenki a maga nemzetségének és törzsének zászlaja alatt verjen sátort, a Találkozás Sátorától bizonyos távolságra.

³ A keleti oldalon, amerre a nap fölkel, Júda törzse táborozzon a saját zászlaja alatt, Nahsón, Amminádáb fia vezetésével. ⁴ Ebbe az altáborba 74 600 számba vett férfi tartozik.

⁵ Mellette Issakár törzse táborozzon a saját zászlaja alatt, Cúár fia, Netanél vezetésével. ⁶ Ebbe az altáborba 54 400 számba vett férfi tartozik.

⁷ Júda törzse mellett a másik oldalon Zebulon törzse táborozzon a saját zászlaja alatt, Hélón fia, Eliáb vezetésével. ⁸ Ebbe az altáborba 57 400 számba vett férfi tartozik.

⁹ Ez a három törzs, Júda törzsének vezetése alatt, együttesen 186 400 jegyzékbe vett férfit számlál. Amikor a tábor elindul, ők induljanak elsőnek.

¹⁰ A déli oldalon Rúben törzse táborozzon a saját zászlaja alatt, Sedéúr fia, Elicúr vezetésével. ¹¹ Ebbe az altáborba 46 500 számba vett férfi tartozik.

¹² Mellette Simeon törzse táborozzon a saját zászlaja alatt, Cúrisaddaj fia, Selumiél vezetésével. ¹³ Ebbe az altáborba 59 300 számba vett férfi tartozik.

¹⁴ Rúben törzse mellett a másik oldalon Gád törzse táborozzon a saját zászlaja alatt, Deúél fia, Eljászáf vezetésével. ¹⁵ Ebbe az altáborba 45 650 számba vett férfi tartozik.

¹⁶ Ez a három törzs, Rúben törzsének vezetése alatt, együttesen 151 450 jegyzékbe vett férfit számlál. Amikor a tábor elindul, ők induljanak másodiknak.

¹⁷ Amikor a nép vonul, Lévi törzse legyen a következő, amely elindul. Ők hordozzák a Találkozás Sátorát, amelyet így a vonuló törzsek elől-hátul közrefognak.

Ahogyan a törzsek táboroznak, abban a sorrendben induljanak meg, mindenki a maga helyén és a saját zászlóját követve.

¹⁸ A nyugati oldalon Efraim törzse táborozzon a saját zászlaja alatt, Ammihúd fia, Elisáma vezetésével. ¹⁹ Ebbe az altáborba 40 500 számba vett férfi tartozik.

²⁰ Mellette Manassé törzse táborozzon a saját zászlaja alatt, Pedácúr fia, Gamliél vezetésével. ²¹ Ebbe az altáborba 32 200 számba vett férfi tartozik.

²² Efraim törzse mellett a másik oldalon Benjámin törzse táborozzon a saját zászlaja alatt, Gideóni fia, Abidán vezetésével. ²³ Ebbe az altáborba 35 400 számba vett férfi tartozik.

²⁴ Ez a három törzs, Efraim törzsének vezetése alatt, együttesen 108 100 jegyzékbe vett férfit számlál. Amikor a tábor elindul, ők induljanak harmadiknak.

²⁵ Az északi oldalon Dán törzse táborozzon a saját zászlaja alatt, Ammisaddaj fia, Ahiezer vezetésével. ²⁶ Ebbe az altáborba 62 700 számba vett férfi tartozik.

²⁷ Mellette Ásér törzse táborozzon a saját zászlaja alatt, Okrán fia, Pagiél vezetésével. ²⁸ Ebbe az altáborba 41 500 számba vett férfi tartozik.

²⁹ Dán törzse mellett a másik oldalon Naftáli törzse táborozzon a saját zászlaja alatt, Énán fia, Ahíra vezetésével. ³⁰ Ebbe az altáborba 53 400 számba vett férfi tartozik.

³¹ Ez a három törzs, Dán törzsének vezetése alatt, együttesen 157 600 jegyzékbe vett férfit számlál. Amikor a tábor elindul, ők induljanak utoljára. Minden törzs a maga zászlaja alatt vonuljon”.

³² Ezek a törzsek tehát összesen 603 550 hadköteles férfit számláltak, akiket a népszámlálás során nemzetségek és törzsek szerinti rendben jegyzékbe vettek. ³³ Csak Lévi törzsét nem vették számba, mert az Örökkévaló így parancsolta Mózesnek.

³⁴ Ez tehát Izráel népének táborozási és vonulási rendje. Mindenki a maga nemzetsége és törzsének zászlaja szerint verte fel a sátrát, és vonuláskor is a saját csoportjában maradt, ahogyan azt Mózesnek az Örökkévaló megparancsolta.

Áron családja, a papok rendje

3 Ezek voltak Áron és Mózes leszármazottjai abban az időben, amikor a Sínai-hegyen az Örökkévaló beszélt Mózessel.

² Áron fiai: Nádáb, az elsőszülött, azután Abihú, Eleázár és Ítámár. ³ Mind a négyüket fölkenték^[i] és felavatták a papi szolgálatra. ⁴ Nádáb és Abihú azonban a Sínai-pusztában meghalt az Örökkévaló jelenlétében, amikor olyan illat-áldozatot^[j] mutattak be az Örökkévalónak, amelyet ő nem parancsolt. Nádábnak és Abihúnak nem volt fia. Tehát csak Eleázár és Ítámár maradt Áron fiai közül, akik a papi szolgálatot végezték apjuk, Áron felügyelete alatt.

A léviták nemzetségei és feladataik

⁵ Ezt mondta az Örökkévaló Mózesnek: ⁶ „A Lévi törzséből való férfiakat rendeld Áron felügyelete alá, hogy segítsék őt a feladatainak teljesítésében. ⁷ Őrizzék a Sátrat, és álljanak Áron szolgálatára, meg az egész közösség szolgálatára a Találkozás Sátoránál. ⁸ A léviták viseljenek gondot a Sátor egész fölszerelésére és őrizzék azokat, amikor az egész nép úton van, vagy tábort ver. ⁹ Tehát rendeld a lévitákat Áron és fiai mellé, mert a lévitákat választottam ki Izráel egész népéből, hogy szolgáljanak a papoknak.

¹⁰ Áronnak és fiainak pedig parancsold meg, hogy viseljenek gondot a papi szolgálatra. Ha bárki illetéktelen személy beleavatkozik a papi szolgálatba,^[k] az halállal bűnhődjön”.

¹¹ Ezt mondta az Örökkévaló Mózesnek: ^12-13 „Minden elsőszülött az én tulajdonom! Amikor az egyiptomiak elsőszülöttjeit megöltem, egyúttal magamnak szenteltem minden elsőszülöttet Izráel népéből, sőt még háziállataik közül is. Most azonban a lévitákkal helyettesítem Izráel elsőszülöttjeit. A lévitákat választottam ki Izráel népéből, hogy személyesen engem szolgáljanak. Én vagyok az Örökkévaló!”

¹⁴ Ezt mondta az Örökkévaló Mózesnek a Sínai-pusztában: ¹⁵ „Vedd számba a lévitákat, vagyis a Lévi törzsébe tartozó fiúkat és férfiakat egy hónapos kortól fölfelé, nemzetségeik és családjaik szerint”. ¹⁶ Mózes tehát számba vette őket, ahogyan az Örökkévaló megparancsolta.

Tehát ezek a Lévi törzsének nemzetségei.

^21-22 Gérsóntól származik a Libni- és a Simei-nemzetség. Ezek tehát a Gersón-nemzetségek, amelyekben összesen 7 500 egy hónapos és annál idősebb fiút, illetve férfit vettek számba. ²³ E két nemzetség a Találkozás Sátora mögött, a nyugati oldalon táborozott. ²⁴ Eljászáf, Láél fia vezette őket, mint nemzetségfő. ^25-26 A gersóni nemzetségek feladata volt, hogy gondot viseljenek a Találkozás Sátorát borító takarókra, a bejáratokat fedő kárpitokra, és az udvar kerítését borító kárpitokra, meg a hozzájuk tartozó kötelekre és egyéb felszerelésekre, az oltárra, és őrizzék azokat. Az ő dolguk volt a Sátor részeinek szállítása, felállítása és szétbontása is.

^27-28 Keháttól származnak az Amrám-, Jichár-, Hebron- és Uzzíél-nemzetségek. Ezek tehát a Kehát-nemzetségek, amelyek a Szent Sátorban lévő szent tárgyak őrzésére és gondozására voltak rendelve. A keháti nemzetségekben összesen 8 600^[l] egy hónapos és annál idősebb fiút, illetve férfit vettek számba. ²⁹ Ők a Találkozás Sátora mellett, a déli oldalon táboroztak. ³⁰ Elicáfán, Uzzíél fia vezette őket, mint nemzetségfő. ³¹ A keháti nemzetségek feladata volt, hogy gondot viseljenek a Találkozás Sátorában lévő eszközökre és berendezési tárgyakra, őrizzék azokat, és ellássák a velük kapcsolatos szolgálatokat, amikor a tábor vonult, vagy megállt. Tehát rájuk volt bízva a Szövetségláda, az asztal, a mécstartó, a füstölő-oltár, a különféle eszközök és az a kárpit, amely a Szentek Szentje előtt függött.

³² Eleázár főpap, Áron fiaivolt az elöljárója a léviták vezetőinek. Az ő felügyelete alatt végezték a szolgálatukat mindazok, akik a Találkozás Sátorában lévő szent tárgyakat őrizték és gondozták.

^33-34 Meráritól származik a Mahli- és a Músi-nemzetség. Ezek tehát a Merári-nemzetségek, amelyekben összesen 6 200 egy hónapos és annál idősebb fiút, illetve férfit vettek számba. ³⁵ Cúriél, Abihail fia vezette őket, mint nemzetségfő. E két nemzetség a Találkozás Sátora mellett, az északi oldalon táborozott. ³⁶ A merári nemzetségek feladata volt, hogy gondot viseljenek a Találkozás Sátorának deszkáira, reteszeire, oszlopaira, talpaira, ³⁷ valamint az udvar kerítésére, az oszlopokra, talpakra, cövekekre, kötelekre, és őrizzék azokat. ³⁸ A Találkozás Sátora előtt, attól keletre Mózes és Áron fiai sátoroztak. Ők voltak felelősek Izráel egész népe érdekében a szent hely bejáratának őrzéséért. Ugyanis ha illetéktelen személy jött a szent hely közelébe, annak meg kellett halnia.

³⁹ Mózes és Áron az Örökkévaló parancsa szerint tehát nemzetségenként számba vették az összes lévitát, vagyis az egy hónapos és annál idősebb fiúkat és férfiakat, és úgy találták, hogy ezek létszáma 22 000 fő.

A léviták helyettesítik az elsőszülötteket

⁴⁰ Ezt mondta az Örökkévaló Mózesnek: „Vedd számba Izráel népe között az összes elsőszülött fiút és férfit, akik legalább egy hónaposak, és vedd őket névjegyzékbe! ⁴¹ Az elsőszülöttekért cserébe a léviták lesznek az enyémek — én vagyok az Örökkévaló! Hasonlóképpen a léviták háziállatait is a saját tulajdonomnak tekintem azok helyett az elsőszülött háziállatok helyett, amelyek Izráel népének tulajdonában vannak”.

^42-43 Mózes tehát számba vette az egy hónapos, vagy annál idősebb elsőszülött fiúkat és férfiakat Izráel egész népe között — ahogyan azt az Örökkévaló megparancsolta. Névjegyzékbe vette ezeket, és úgy találta, hogy a létszámuk 22 273 fő.

⁴⁴ Akkor az Örökkévaló ezt mondta Mózesnek: ⁴⁵ „Mostantól fogva a számba vett léviták az enyémek Izráel elsőszülöttjei helyett, s a léviták háziállatai a többi törzs háziállatainak elsőszülöttjei helyett. Bizony, a léviták hozzám tartoznak, mert személyesen engem szolgálnak — én vagyok az Örökkévaló! ⁴⁶ Ami pedig azt a 273 kiváltandó elsőszülöttet illeti, akik a léviták létszámán fölül vannak, ⁴⁷ értük szedj be fejenként öt sékel^[m] ezüstöt. A szent sékel szerint számítsátok, amelyben egy sékel 20 gérát ér. Gyűjtsd össze ezt az ezüstöt, ⁴⁸ és add oda Áronnak és a fiainak. Ez legyen a váltságdíj azért a 273 személyért”.

^49-50 Mózes tehát összegyűjtötte a váltságdíjat attól a 273 elsőszülött fiútól és férfitól, akik a léviták létszámán fölül voltak. Összesen 1 365 sékel^[n] ezüstöt gyűjtött össze (a szent sékel, vagyis a hivatalos mérték szerint számítva), ⁵¹ és ezt odaadta Áronnak és fiainak — ahogyan az Örökkévaló parancsolta.

A Kehát-nemzetségek feladatai

4 Az Örökkévaló szólt Mózesnek és Áronnak: ² „Vedd számba a Lévi törzsébe tartozó Kehát-nemzetségeket! Családonként és nemzetségenként írj össze ³ minden 30 és 50 év közötti hadköteles férfit, akik alkalmasak a Találkozás Sátora körüli szolgálatok ellátására! ⁴ Az ő feladatuk és felelősségük, hogy gondot viseljenek a legszentebb dolgokra: őrizzék és szállítsák azokat.

⁵ Amikor a tábor útnak indul, Áron és a fiai menjenek be a szentélybe, vegyék le a Szentély és a Szentek Szentje közötti kárpitot, és azzal takarják be a Szövetségládát. ⁶ Azután az egészet borítsák be delfinbőr-takaróval^[o], s ezen fölül még egy kék bíborvászonnal is fedjék le. A Szövetségláda hordozására szolgáló rudakat dugják bele a láda oldalán lévő karikákba.

⁷ A szent kenyerek asztalát is takarják le kék bíborvászonnal, majd tegyék rá a tálakat, tömjénes serpenyőket, kelyheket, az italáldozathoz való korsókat, egyéb eszközöket és a kenyereket is. ⁸ Az egészet födjék be skarlátvörös vászonnal, azt meg a delfinbőr-takaróval, végül illesszék a helyükre a hordozásra szolgáló rudakat.

⁹ Azután takarják le kék bíborvászonnal az arany mécstartót, a mécseseket, a gondozásukra szolgáló szerszámokat, hamutartókat és a feltöltésre szolgáló olajtartó edényeket. ¹⁰ Ezen kívül takarják le még bőrtakaróval is, majd az egészet helyezzék a hordozókeretre.

¹¹ Az arany füstölő-oltárt is takarják le kék bíborvászonnal, majd bőrtakaróval, a hordozó rudakat pedig illesszék a helyükre.

¹² Minden egyéb eszközt és edényt gyűjtsenek össze a szentélyből, takarják le kék bíborvászonnal, majd bőrtakaróval, és helyezzék az egészet a hordozókeretre.

¹³ Az oltárról takarítsák el a hamut, azután takarják le piros bíborvászonnal. ¹⁴ Helyezzék rá az összes eszközt, amelyet az oltárnál szoktak használni: parázstartó serpenyőket, lapátokat, villákat, hintőedényeket. Az egészet födjék be bőrtakaróval, végül illesszék a helyükre a hordozásra szolgáló rudakat.

¹⁵ Amikor a tábor indulása előtt Áron és a fiai már befejezték ezeknek a legszentebb dolgoknak és eszközöknek a betakarását, csak akkor jöjjenek a keháti nemzetségekből való férfiak, és ők hordozzák a fölszerelést. De vigyázzanak, hogy csak a hordozó rudakat fogják, magukat a legszentebb dolgokat ne érintsék meg, mert akkor meghalnak! Tehát a keháti nemzetségek ezeket a Sátorhoz tartozó legszentebb dolgokat hordozzák, amikor a tábor vonul.

¹⁶ Eleázár főpap, Áron fia felelős az egész Találkozás Sátoráért, és minden fölszerelésért, amely abban van, mind a szent, mind a legszentebb dolgokért. Személyesen kell gondot viselnie a szent olajra, amely a mécsesekben ég, a jó illatú füstölőszerekre, a mindennapi lisztáldozatra^[p] és a fölkenetés szent olajára”.

¹⁷ Azután ezt mondta az Örökkévaló Mózesnek és Áronnak: ^18-19 „Ezt tegyétek, hogy a kehátiak nemzetségéből való férfiak ne haljanak meg, amikor a szent dolgokat hordozzák: Áron és a fiai menjenek be először a Találkozás Sátorába. Azután ők állítsanak minden keháti lévitát a maga helyére, és irányítsák őket, amikor a szent dolgokat hordozzák. ²⁰ De amíg Áron és fiai mindent le nem takartak, a kehátiaknak nem szabad bemenniük a Sátorba, nehogy meglássák a legszentebb dolgokat, mert akkor meghalnak!”

A Gerson-nemzetségek feladatai

²¹ Azután ezt mondta az Örökkévaló Mózesnek: ²² „Vedd számba a Gerson-nemzetségeket! Családonként és nemzetségenként ²³ írj össze minden 30 és 50 év közötti hadköteles férfit, akik alkalmasak a Találkozás Sátora körüli szolgálatok ellátására!

²⁴ Az ő feladatuk és felelősségük, hogy gondot viseljenek a fölszerelésekre, hordozzák és őrizzék azokat, amikor a tábor vonul, megáll vagy elindul. ²⁵ Ezek a következők: a Sátort borító összes takaró, beleértve a külső delfinbőr-takarót is; a bejáratokat fedő kárpitok, ²⁶ a sátor és az oltár körüli udvar kerítését alkotó takarók; az udvar bejáratának kárpitja, és az ezekhez tartozó kötelek és egyéb fölszerelések. Ők végezzenek minden, ezekkel kapcsolatos teendőt a vonulás alatt, a Sátor szétszedésénél és fölállításánál egyaránt. ^27-28 A szolgálatukat Áron és fiai felügyelete alatt végezzék akkor is, amikor vonul a tábor, meg akkor is, amikor helyben vesztegel. A gersoniak felelősek ezeknek a dolgoknak az őrzéséért is, mind vonuláskor, mind pedig a táborozás idején. Mindezeket Ítámár, Áron főpap fiának irányítása alatt végezzék.”

A Merári-nemzetségek feladatai

²⁹ „Vedd számba a Merári-nemzetségeket is! Családonként és nemzetségenként ³⁰ írj össze minden 30 és 50 év közötti hadköteles férfit, akik alkalmasak a Találkozás Sátora körüli szolgálatok ellátására! ³¹ Az ő feladatuk és felelősségük, hogy gondot viseljenek a következő fölszerelésekre, hordozzák és őrizzék azokat, amikor a tábor vonul, megáll vagy elindul. Ezek a következők: a sátor deszkái, reteszei, oszlopai és talpai, ³² az udvar kerítésének oszlopai, talpai, cövekei, kötelei, és minden egyéb ide tartozó fölszerelés. Készíts listát ezekről a tárgyakról, amelyekért a meráriak felelősek. ³³ Ezeket a feladatokat kell ellátniuk a merári nemzetségeknek, Ítámár pap, Áron fia felügyelete és irányítása alatt”.

A léviták számbavétele

³⁴ Mózes, Áron és a közösség törzsi vezetői együtt vették számba a Kehát-nemzetségeket családjaik és nemzetségeik szerint. ³⁵ Jegyzékbe vették azokat a 30 és 50 év közötti férfiakat, akik alkalmasak voltak a szolgálatra a Találkozás Sátora körül, ³⁶ és úgy találták, hogy a létszámuk 2 750 fő. ³⁷ Tehát ennyien teljesítettek szolgálatot a Találkozás Sátoránál a Kehát-nemzetségekből, ahogyan azt az Örökkévaló parancsa szerint Mózes és Áron megszámolta.

³⁸ Azután számba vették a Gerson-nemzetségeket is családjaik és nemzetségeik szerint. ³⁹ Jegyzékbe vették a 30 és 50 év közötti férfiakat, akik alkalmasak voltak a szolgálatra a Találkozás Sátora körül, ⁴⁰ és úgy találták, hogy a létszámuk 2 630 fő. ⁴¹ Tehát ennyien teljesítettek fizikai szolgálatot a Találkozás Sátoránál a gersoni nemzetségekből, ahogyan azt az Örökkévaló parancsa szerint Mózes és Áron megszámolta.

⁴² Azután számba vették a Merári-nemzetségeket is családjaik és nemzetségeik szerint. ⁴³ Jegyzékbe vették a 30 és 50 év közötti férfiakat, akik alkalmasak voltak a szolgálatra a Találkozás Sátora körül, ⁴⁴ és úgy találták, hogy a létszámuk 3 200 fő. ⁴⁵ Tehát ennyien teljesítettek szolgálatot a Találkozás Sátoránál a merári nemzetségekből, ahogyan azt az Örökkévaló parancsa szerint Mózes és Áron megszámolta.

⁴⁶ Mózes, Áron és Izráel törzsi vezetői így vették számba a lévitákat nemzetségeik és családjaik szerint. ⁴⁷ Jegyzékbe vették az összes 30 és 50 év közötti férfit, aki alkalmas volt arra, hogy a Találkozás Sátorát és annak fölszerelését hordozza, fölállítsa és szétszedje. ⁴⁸ Úgy találták, hogy a teljes létszámuk 8 580 fő. ⁴⁹ Az Örökkévaló Mózesnek adott parancsai szerint tehát számba vették őket, és minden egyes lévitának meghatározták a maga feladatát a Sátor fölállításában, szétszedésében, és a vonulás idején.

Tisztasági törvények

5 Az Örökkévaló ezt mondta Mózesnek: ² „Parancsold meg Izráel népének, hogy küldjenek ki a táborukból mindenkit, aki tisztátalanná vált valamilyen rosszindulatú bőrbetegség miatt, vagy testéből származó folyás miatt, vagy mert megérintett egy holttestet. ³ Akár férfi, akár asszony az illető, küldjék ki a táboron kívülre, nehogy a tábor, ahol közöttetek lakom, tisztátalanná váljon miatta”.

⁴ Izráel népe engedelmeskedett az Örökkévaló szavának, amelyet Mózesnek mondott, és azokat a személyeket kiküldték a táboron kívülre.

A másik ember elleni vétek jóvátétele

⁵ Az Örökkévaló így szólt Mózeshez: ⁶ „Mondd meg Izráel népének: amikor egy férfi vagy asszony vétkezik a másik ember ellen — ahogyan az emberek szoktak vétkezni —, akkor valójában az Örökkévaló ellen vétkezik, és ennek terhét viseli. ⁷ A vétkes ismerje el és vallja meg tettét. Azután teljes mértékben térítse meg az okozott kárt. Ezen fölül tegye hozzá annak ötödrészét, és azt is adja oda annak, aki ellen vétkezett. ⁸ Abban az esetben, ha az a személy, aki ellen vétkezett már nem él, és nincs örököse sem, akinek a jóvátételt ki lehetne fizetni, akkor ez az összeg az Örökkévalót illeti, ezért azt a vétkes adja oda a papnak. A pap áldozza fel a kost, hogy a vétkes számára engesztelést szerezzen, a jóvátétel összege pedig legyen a papé.

⁹ Amikor valaki önkéntes ajándékot visz az Örökkévalónak, azt adja át a papnak. Amelyik pap átveszi, annak a járandósága lesz, megtarthatja magának. ¹⁰ Tehát, ha valaki az Örökkévalónak szentel valamit, azt adja át annak a papnak, amelyiknek akarja. A pap pedig vegye át, az ő járandósága az.”

A házastársi hűtlenség gyanújának tisztázása

¹¹ Az Örökkévaló így szólt Mózeshez: ¹² „Mondd meg Izráel népének: Előfordulhat, hogy valakinek a felesége eltévelyedik, hűtlenné lesz, ¹³ és házasságtörést követ el. Az is előfordulhat, hogy erről a férj nem szerez tudomást, mert nincs rá tanú, és nem érik tetten a hűtlen asszonyt, aki eltitkolja a férje elől, hogy tisztátalanná lett. ¹⁴ Azonban ezek után a férjet mégis hatalmába kerítheti a féltékenység és gyanakvás szelleme, és azzal gyanúsíthatja a feleségét, hogy házasságtörést követett el. Az is előfordulhat, hogy a férj akkor is ezzel vádolja a feleségét, amikor az asszony semmit nem vétett. ¹⁵ Ilyen esetben a férj vigye a feleségét a paphoz. Egyúttal vigyen magával lisztáldozatul a feleségéért egy tized éfá^[q] árpalisztet, de ne tegyen arra se olajat, se tömjént. Házastársi hűtlenség gyanúja miatti áldozat ez, amely arra szolgál, hogy világosságra hozza az elkövetett bűnt.

¹⁶ A pap állítsa az asszonyt az Örökkévaló jelenlétébe, ¹⁷ és vegyen egy kevés szent vizet egy cserépedénybe, majd szórjon bele a szentély földjéről egy kevés port. ¹⁸ Állítsa az asszonyt az Örökkévaló jelenlétébe, bontsa ki az asszony haját, és adja a kezébe a házastársi hűtlenség gyanúja miatti lisztáldozatot. A cserépedényt azonban, amelyben a keserű átokhozó víz van, a pap tartsa a kezében.

¹⁹ Ezután a pap eskesse meg az asszonyt, és ezt mondja neki: »Ha nem lettél hűtlen a férjedhez, ha nem háltál más férfival, tisztátalanná téve magadat, akkor ne ártson neked ez az átokhozó víz! ²⁰ De ha hűtlenné lettél a férjedhez, és a férjeden kívül más férfival háltál, s így tisztátalanná tetted magadat, ²¹ akkor ártson neked ez az átokhozó víz, amikor megiszod. Akkor az Örökkévaló tegyen téged átkozottá néped között azáltal, hogy nem tudsz többé gyermeket szülni!^{[r] 22} Akkor ez a víz hatoljon be a belső részeidbe, és ne tudjál többé gyermeket szülni!«

Az asszony pedig felelje rá: »Ámen! Ámen!«

²³ Azután a pap írja fel ezeket az átkokat egy könyvtekercsre, és az írást mossa bele az átokhozó vízbe, ²⁴ majd az asszony igya meg azt a vizet. Ha az asszony bűnös volt, ez a víz behatol a belsejébe, és sok bajt okoz neki.

²⁵ A pap vegye el az asszonytól a házastársi hűtlenség gyanúja miatti lisztáldozatot, mutassa fel az Örökkévaló előtt, és vigye az oltárhoz. ²⁶ Vegyen ki abból egy marékkal, és égesse el az oltár tüzén, az egészet jelképező áldozatul. Az asszony pedig igya meg az átokhozó vizet. ²⁷ Ha az asszony vétkezett a férje ellen, és tisztátalanná lett házasságtörés bűne miatt, akkor ez az átokhozó víz sok bajt okoz neki, képtelen lesz gyermeket szülni, és átkozottá lesz népe között. ²⁸ Azonban, ha az asszony nem vétkezett, és nem lett tisztátalanná, akkor ártatlannak kell tekinteni, és képes lesz gyermeket szülni.

²⁹ Ez tehát a házastársi hűtlenség gyanúja miatti lisztáldozat törvénye. Ennek megfelelően kell eljárni, ha egy asszony vétkezik a férje ellen, és házasságtörést követ el. ³⁰ Így kell eljárni akkor is, ha a férjet hatalmába keríti a féltékenység és gyanakvás szelleme, és azzal gyanúsítja a feleségét, hogy házasságtörést követett el. Állítsa a feleségét az Örökkévaló elé, és a pap a fenti törvény szerint járjon el. ³¹ Akkor a férj mentes lesz a bűn következményeitől, az asszony pedig — ha vétkes — viseli azokat”.

A nazírok törvénye

6 Így szólt az Örökkévaló Mózeshez: ² „Mondd meg Izráel népének, ha valaki — akár férfi, akár nő — különleges fogadalmat tesz: nazírfogadalmat, vagyis az Örökkévalónak szenteli magát, akkor fogadalmának ideje alatt a következők szerint kell eljárnia. ³ Nem szabad bort vagy más részegítő italt innia, de még borecetet vagy más alkoholos italból készült ecetet sem! Nem ihat szőlőmustot, nem ehet friss szőlőt, vagy mazsolát sem. ⁴ Semmi olyat nem ehet vagy ihat, ami szőlőből származik, még a szőlő magját vagy héját sem.

⁵ Nazírfogadalmának ideje alatt nem szabad sem a hajából, sem a szakállából levágnia. Borotva ne is érintse a fejét, hanem szent legyen, és hagyja haját és szakállát szabadon nőni.

⁶ Nazírfogadalmának ideje alatt nem szabad holttestnek még a közelébe se mennie! ⁷ Még akkor se menjen be a halottas házba, ha apja, anyja vagy testvére halt meg, mert teljesen az Örökkévalónak szentelte magát!^{[s] 8} Fogadalmának egész ideje alatt az Örökkévalónak van szentelve!

⁹ Ha pedig a nazír véletlenül mégis tisztátalanná válik, mert valaki váratlanul meghalt a jelenlétében, akkor a következők szerint kell eljárnia. Hét napot várjon, amíg megtisztul, s azon a napon egészen vágja le a haját.^{[t] 10} Majd a nyolcadik napon vigyen két gerlét vagy galambfiókát a Találkozás Sátorának bejáratához, és adja oda azokat a papnak. ¹¹ A pap az egyik madarat bűnáldozatként, a másikat égőáldozatként áldozza az Örökkévalónak. Így végezzen engesztelést a nazírért, aki tisztátalanná vált a holttest miatt. Egyúttal a nazír ismét szentelje oda magát^[u] az Örökkévalónak. ¹² Tehát újra tegyen nazírfogadalmat az előző fogadalom teljes idejére. Az előző nazírfogadalom ideje nem számít, mert közben tisztátalanná lett. Egyúttal vigyen az Örökkévalónak egy esztendős hím bárányt vétekáldozatul.

¹³ A nazírra ez a törvény vonatkozik: amikor a fogadalom ideje letelik, vezessék a Találkozás Sátorának bejáratához. ¹⁴ Ő pedig vigye magával a következő áldozatokat:

¹⁶ A pap készítse el a bűnáldozatot és az égőáldozatot, ¹⁷ majd a kost is készítse el hálaáldozatul az Örökkévalónak a kovásztalan kenyerekkel és a többi liszt- és italáldozattal együtt.

¹⁸ A nazír ekkor nyírja le a haját a Szent Sátor bejáratánál, és a levágott hajat is helyezze az oltár tüzére, amelyen a hálaáldozat ég.

¹⁹ A pap vegye a kos megfőtt lapockáját, meg egy kovásztalan kenyeret és egy kovásztalan lángost, és ezeket tegye a nazír kezébe, miután az már lenyírta a haját. ²⁰ Majd vegye el a nazír kezéből, és mutassa fel az Örökkévaló előtt ezeket az áldozatokat. Ezek a szent áldozati dolgok, akárcsak a kos melle része és a combja, mind a papot illetik meg. Ezek után a nazír már ihat bort.

²¹ Ezek tehát a nazírokra és a fogadalmukra vonatkozó törvények. Ezeket az áldozatokat mindenképpen be kell mutassa a nazír az Örökkévalónak, amikor fogadalmának ideje letelt. Ha ezen felül még mást is felajánlott, mert a vagyona lehetővé tette, azt is pontosan teljesítse a fogadalma szerint.”

Az ároni áldás

²² Szólt az Örökkévaló Mózesnek: ²³ „Mondd meg Áronnak és a fiainak, hogy amikor megáldják Izráel népét, ezt mondják:

²⁷ Azután az Úr még ezt mondta: „Tehát Áron és a fiai így helyezzék nevemet Izráel népére — és én megáldom őket”.

A Találkozás Sátorának fölszentelése

7 Mózes befejezte a Találkozás Sátorának felállítását és berendezését, majd fölállította az oltárt is. Ezután szent olajjal mindezt megkente: a Sátrat, annak berendezését és az oltárt, meg a hozzá tartozó eszközöket — így szentelte föl azokat.

^2-3 Ezután odajöttek a szent helyhez Izráel népének törzsi vezetői, és mindegyikük ajándékokat hozott az Örökkévalónak. Ezek a vezetők segítettek Mózesnek és Áronnak a népszámlálásban. Mindannyian nemzetségfők és egyúttal a saját törzsük vezetői is voltak. Együttesen hozták az Örökkévalónak ajándékaikat: hat fedett ökrös szekeret, amelyeket két-két ökör húzott. Két-két fejedelem adott egy szekeret, és mindegyik egy-egy ökröt.

⁴ Akkor az Örökkévaló azt mondta Mózesnek: ⁵ „Vedd át tőlük ezeket az ajándékokat, és add oda a lévitáknak — a saját kijelölt feladataiknak megfelelően —, hogy használják azokat a Találkozás Sátorának szállításához”.

⁶ Mózes így is tett. ⁷ Két szekeret és hozzájuk két-két ökröt adott a gersóni nemzetségeknek. ⁸ Négy szekeret és hozzá nyolc ökröt pedig a merári nemzetségeknek adott annak megfelelően, hogy a szolgálatuk ellátásához mennyire volt szükségük. Ezek a nemzetségek mind Ítámár pap, Áron fia felügyelete alá voltak rendelve. ⁹ A keháti nemzetségeknek Mózes nem adott szekeret, mert az ő feladatuk az volt, hogy a legszentebb dolgokat gyalogosan, a vállukon hordozzák.

Izráel törzsi vezetőinek ajándékai

¹⁰ Azon a napon, amikor Mózes fölszentelte az égőáldozati oltárt, mind a tizenkét vezető ajándékokat hozott az Örökkévalónak, hogy azokkal szenteljék föl az oltárt. Mindannyian odahozták az oltár elé ajándékaikat, ¹¹ de az Örökkévaló ezt mondta Mózesnek: „Ne egyszerre, hanem egymás után hozzák ide az oltár fölszentelésére szánt ajándékaikat: minden nap egy-egy vezető kerüljön sorra”. Így is történt.

^12-83 Ebben a sorrendben hozták ajándékaikat a vezetők:^[v]

Mindegyik fejedelem ajándéka egyforma volt, és a következőkből állt (a súlyok a szent mérték szerint voltak):

^84-86 Tehát mindegyik fejedelem ajándéka ezekből állt, és ezt hozták ajándékul az Örökkévalónak, amikor az oltárt fölkenték, vagyis fölavatták.

Összesen a fejedelmek 12 ezüsttálat, 12 ezüstcsészét és 12 aranycsészét hoztak. Az ezüsttálak egyenként 130, az ezüstcsészék 70, az aranycsészék pedig 10 sékelt nyomtak. Az ezüstedények együttes súlya 2 400 sékel^[z] volt a szent sékel szerint. A 12 aranycsésze együttes súlya 120 sékel^[aa] volt, és mindegyik meg volt töltve füstölőszerrel.

⁸⁷ Égőáldozatul hoztak 12 bikát, 12 kost, 12 darab egyesztendős hím bárányt, és a hozzájuk tartozó lisztáldozatokat, bűnáldozatul pedig 12 kecskebakot. ⁸⁸ Hálaáldozatra hoztak 24 bikát, 60 kost, 60 bakot és 60 darab egyesztendős hím bárányt. Ezeket hozták az Örökkévalónak ajándékul az oltár fölszentelésére, miután Mózes megkente az oltárt szent olajjal.

⁸⁹ Amikor Mózes bement a Találkozás Sátorába, hogy az Örökkévalóval beszéljen, hallotta az Örökkévaló hangját, amint szólt hozzá a Szövetségláda fedelén lévő két kerub közül. Így beszélt az Örökkévaló Mózessel.

Az arany mécstartó

8 Így szólt az Örökkévaló Mózeshez: ² „Mondd meg Áronnak: az arany mécstartón úgy helyezze el a hét olajmécsest, hogy azok előre világítsanak”.

³ Áron így is tett: úgy helyezte el a mécseket, ahogy az Örökkévaló azt Mózesnek mondta. ⁴ A mécstartó színaranyból készült, ötvösmunkával. Egyetlen darabból kalapálták ki az aljától a szárain lévő virágokig. Pontosan arra a mintára készült, amelyet az Úr megmutatta Mózesnek.

A léviták szolgálatba állítása

⁵ Azt mondta az Örökkévaló Mózesnek: ⁶ „Válaszd külön a lévitákat Izráel népéből és végezd el megtisztításuk szertartását, hogy rituálisan tiszták legyenek! ⁷ Ezt kell tenniük, hogy megtisztuljanak: először hintsd rájuk a megtisztulás vizét, azután borotválják le a hajukat és egész testüket, majd mossák ki ruháikat, és mosakodjanak meg.

⁸ Hozzanak egy bikaborjút és a hozzá tartozó lisztáldozatot: olajjal gyúrt finomlisztet. Azután egy másik bikaborjút is hozzanak bűnáldozatul. ⁹ Állítsd a lévitákat a Találkozás Sátora elé, és hívd össze Izráel egész közösségét. ¹⁰ Azután ahogy ott állnak az Örökkévaló jelenlétében, Izráel fiai tegyék rá kezüket a lévitákra. ¹¹ Áron pedig ajánlja föl a lévitákat az Örökkévalónak Izráel népe részéről, hogy ezentúl a léviták végezzék az Örökkévaló szolgálatának munkáit.

¹² Azután a léviták tegyék kezüket a bikák fejére, te pedig készítsd el az egyik bikát vétekáldozatul, a másikat égőáldozatul az Örökkévalónak, engesztelésül a lévitákért. ¹³ Így ajánld föl a lévitákat az Örökkévalónak, és állítsd őket szolgálatba, hogy legyenek Áronnak és fiainak, a papoknak segítői.

¹⁴ Így válaszd külön a lévitákat Izráel népének többi részétől, hogy személyesen nekem szolgáljanak.