The Daily Audio Bible
Today's audio is from the CSB. Switch to the CSB to read along with the audio.
József álmai
37 Jákób is azon a földön lakott, ahol apja jövevény volt: Kánaán földjén.
2 Ez Jákób nemzetségének a története: Amikor József tizenhét éves lett, testvéreivel együtt a nyájat legeltette, és ő volt a bojtár Bilhának és Zilpának, apja feleségeinek a fiai mellett. József rossz híreket hordott róluk az apjuknak.
3 De Izráel Józsefet minden fiánál jobban szerette, mert öregkorában született fia volt, s ezért tarka ruhát csináltatott neki.
4 Amikor testvérei látták, hogy apjuk jobban szereti őt minden testvérénél, úgy meggyűlölték, hogy egy jó szót sem tudtak hozzá szólni.
5 Egyszer József álmot álmodott, elmondta testvéreinek, és emiatt még jobban meggyűlölték.
6 Ezt mondta nekik: Hallgassátok csak meg azt az álmot, amelyet álmodtam!
7 Éppen kévéket kötöttünk a mezőn. Az én kévém fölkelt, és állva is maradt, a ti kévéitek pedig körülállták, és leborultak az én kévém előtt.
8 Testvérei azt mondták neki: Talán király akarsz lenni fölöttünk? Vagy uralkodni akarsz rajtunk? És még jobban meggyűlölték az álmaiért és beszédéért.
9 Egy másik álmot is álmodott, és azt is elbeszélte testvéreinek. Ezt mondta: Már megint álmodtam valamit. Egyszer csak leborult előttem a nap, a hold és tizenegy csillag.
10 Amikor ezt apjának és testvéreinek elbeszélte, az apja megdorgálta, és ezt mondta neki: Micsoda álmot álmodtál? Talán bizony járuljunk eléd, anyáddal és testvéreiddel együtt, hogy földre boruljunk előtted?!
11 Ezért féltékenykedni kezdtek rá a testvérei. Apja pedig megjegyezte ezt a dolgot.
Józsefet eladják testvérei
12 Egyszer a testvérek elmentek Sikembe apjuk nyáját legeltetni.
13 Izráel ezt mondta Józsefnek: Testvéreid Sikemben legeltetnek. Gyere csak, elküldelek hozzájuk! József azt mondta neki: Kész vagyok rá.
14 Apja azt mondta neki: Menj és nézd meg, hogy jól vannak-e testvéreid és a nyáj. Azután számolj be nekem! Elküldte tehát Hebrón völgyéből, és ő elment Sikembe.
15 Amikor a mezőn bolyongott, találkozott egy emberrel, aki megkérdezte tőle: Mit keresel?
16 József azt felelte: Testvéreimet keresem. Mondd meg nekem, hol legeltetnek?
17 Az az ember így felelt: Elmentek innen, és hallottam is, amikor ezt mondták: Menjünk Dótánba! Elment tehát József a testvérei után, és megtalálta őket Dótánban.
18 Amikor távolról meglátták, még mielőtt a közelükbe ért, összebeszéltek, hogy megölik.
19 Ezt mondták egymásnak: Nézzétek, ott jön az álomlátó!
20 Gyertek, öljük meg, dobjuk bele egy kútba, és mondjuk azt, hogy vadállat ette meg. Majd meglátjuk, mi lesz az álmaiból!
21 Amikor ezt Rúben meghallotta, meg akarta menteni a kezükből, és ezt mondta: Ne üssük agyon!
22 Majd ezt mondta nekik Rúben: Ne ontsatok vért! Dobjátok bele ebbe a kútba itt a pusztában, de kezet ne emeljetek rá! Így akarta megmenteni a kezükből és visszajuttatni apjához.
23 Amikor odaért József a testvéreihez, lehúzták róla a ruháját, a tarka ruhát.
24 Azután fogták, és beledobták a kútba. A kút üres volt, nem volt benne víz.
25 Ezután leültek enni. Föltekintve, látták, hogy éppen egy izmaeli karaván közeledik Gileád felől. Tevéik gyógyfűvel, balzsammal és mirhával voltak megrakva, amit Egyiptomba szállítottak.
26 Ekkor azt mondta Júda a testvéreinek: Mi haszna, ha megöljük testvérünket, és elföldeljük a vérét?
27 Gyertek, adjuk el az izmaelieknek, ne emeljünk rá kezet, hiszen a mi testünk és vérünk ő! A testvérei pedig hallgattak rá.
28 Közben azonban midjáni kereskedők mentek arra, fölhúzták Józsefet a kútból, és eladták Józsefet az izmaelieknek húsz ezüstért. Azok pedig elvitték Józsefet Egyiptomba.
29 Amikor Rúben visszatért a kúthoz, József már nem volt a kútban. Akkor megszaggatta a ruháját,
30 visszatért testvéreihez, és azt mondta: Nincs meg a gyerek! Jaj nekem! Hova legyek?
31 Akkor fogták József ruháját, levágtak egy kecskebakot, és belemártották a ruhát a vérébe.
32 Azután elküldték a tarka ruhát, elvitették apjukhoz, ezzel az üzenettel: Ezt találtuk. Nézd meg jól: a fiad ruhája ez, vagy sem?
33 Ő felismerte, és azt mondta: Az én fiam ruhája ez! Vadállat ette meg, biztosan széttépte Józsefet!
34 És megszaggatta Jákób a felsőruháját, zsákruhát tekert a derekára, és sokáig gyászolta a fiát.
35 Fiai és leányai mind vigasztalni igyekeztek, de nem akart vigasztalódni, hanem ezt mondta: Gyászolva megyek el fiamhoz a halottak hazájába. Így siratgatta őt az apja.
36 A midjániak pedig eladták Józsefet Egyiptomban Potifárnak, a fáraó főemberének, a testőrök parancsnokának.
Júda és Támár
38 Történt abban az időben, hogy Júda elvált testvéreitől, és csatlakozott egy adullámi emberhez, akinek Hírá volt a neve.
2 Ott meglátta Júda egy Súa nevű kánaáni embernek a leányát, elvette, és bement hozzá.
3 Az teherbe esett, és fiút szült, akit Érnek nevezett el.
4 Majd ismét teherbe esett, fiút szült, és azt Ónánnak nevezte el.
5 Azután még egy fiút szült, akit Sélának nevezett el. Amikor ezt szülte, Júda Kezíbben volt.
6 Júda feleséget vett elsőszülött fiának, Érnek. Az asszonynak Támár volt a neve.
7 De Ért, Júda elsőszülött fiát az Úr gonosznak tartotta, ezért megölte őt az Úr.
8 Ekkor azt mondta Júda Ónánnak: Menj be a bátyád feleségéhez, vedd el őt mint a sógora, és támassz utódot a bátyádnak!
9 De Ónán tudta, hogy az utód nem az övé lesz. Ezért amikor bement a bátyja feleségéhez, a földre vesztegette a magot, hogy ne támasszon utódot a bátyjának.
10 De az Úr rosszallotta, amit tett, ezért őt is megölte.
11 Ekkor azt mondta Júda Támárnak, a menyének: Maradj özvegyen apád házában, amíg felnő a fiam, Sélá. Mert így gondolkodott: Ne haljon meg ő is, mint a bátyjai! Támár elment, és apja házában lakott.
12 Hosszabb idő múlva meghalt Súa leánya, Júda felesége. Amikor Júda megvigasztalódott, elment barátjával, az adullámi Hírával Timnába, ahol a juhait nyírták.
13 De megmondták Támárnak: Most megy az apósod Timnába a juhai nyírására.
14 Ekkor levetette magáról özvegyi ruháját, elfátyolozta és elváltoztatta magát. Azután odaült Énaim kapujába a Timnába vezető úton. Mert látta, hogy Sélá felnőtt, de őt nem adták hozzá feleségül.
15 Júda meglátta, és paráznának gondolta, mert eltakarta az arcát.
16 Csatlakozott hozzá az úton, és ezt mondta: Hadd menjek be hozzád! Mert nem tudta, hogy a menye az. De ő azt kérdezte: Mit adsz nekem, ha bejössz hozzám?
17 Ő így felelt: Küldök neked a nyájamból egy kecskegödölyét. De Támár ezt mondta: Adj zálogot, amíg megküldöd!
18 Júda megkérdezte: Mit adjak neked zálogba? Az ezt felelte: Pecsétnyomódat zsinórostul, meg azt a botot, ami a kezedben van. Odaadta azért neki, azután bement hozzá; az asszony pedig teherbe esett tőle.
19 Majd fölkelt Támár, és elment. Azután levetette fátylát, és felöltötte özvegyi ruháját.
20 Júda megküldte a kecskegödölyét adullámi barátjával, hogy az visszavegye a zálogot az asszonytól, de nem találta meg.
21 Akkor megkérdezte annak a helynek a lakóit: Hol van az a parázna nő, aki Énaimnál az útfélen volt? Azok ezt felelték: Nem volt erre parázna nő.
22 Visszatért tehát Júdához, és ezt mondta: Nem találtam meg. Annak a helynek a lakói is azt mondták: Nem volt erre parázna nő.
23 Júda azt mondta: Tartsa meg magának, hogy gúnyt ne űzzenek belőlünk! Én megküldtem ezt a gödölyét, de te nem találtad meg őt.
24 Mintegy három hónap múlva hírül vitték Júdának: Paráználkodott Támár, a menyed, és már terhes is a paráznaság miatt. Akkor ezt mondta Júda: Vigyétek ki, és égessétek meg!
25 Már vitték kifelé, amikor megüzente apósának: Attól a férfitól lettem terhes, akinek a holmija ez. Nézd meg jól, kié ez a pecsétnyomó, zsinór és bot?
26 Júda megnézte, és ezt mondta: Igaza van velem szemben, mert nem adtam őt a fiamhoz, Sélához. Többször azonban nem hált vele Júda.
27 Amikor a szülés ideje elérkezett, kitűnt, hogy ikrek voltak a méhében.
28 Szülés közben az egyik kidugta a kezét, a bába megfogta, vörös fonalat kötött a kezére, és így szólt: Ez jött ki először.
29 De amikor visszahúzta a kezét, mégis a testvére jött ki. A bába ezt kérdezte: Hogyan törtél magadnak rést? Ezért nevezte el az apja Pérecnek.
30 Utána kijött a testvére, akinek a vörös fonál volt a kezén. Ezt Zerahnak nevezte el.
Jézust Belzebub szövetségesének mondják(A)
22 Akkor odavittek hozzá egy vak és néma megszállottat, és ő meggyógyította, úgyhogy a néma beszélt és látott.
23 Az egész sokaság elcsodálkozott ezen, és ezt mondta: "Csak nem ez a Dávid Fia?"
24 A farizeusok azonban, amikor ezt meghallották, kijelentették: "Ez nem űzheti ki az ördögöket másként, csak Belzebubnak, az ördögök fejedelmének a segítségével."
25 Ő pedig, ismerve gondolataikat, ezt mondta nekik: "Minden ország, amely meghasonlik önmagával, elpusztul, és egyetlen város vagy ház sem maradhat fenn, amely meghasonlik önmagával.
26 Ha pedig a Sátán a Sátánt űzi ki, meghasonlott önmagával, és akkor hogyan maradhat fenn az országa?
27 És ha én Belzebubbal űzöm ki az ördögöket, a ti fiaitok kivel űzik ki? Ezért ők lesznek a ti bíráitok!
28 Ha viszont én Isten Lelkével űzöm ki az ördögöket, akkor bizony elérkezett hozzátok az Isten országa.
29 Vagy hogyan mehetne be valaki egy erős ember házába, és hogyan rabolhatná el annak javait, ha előbb meg nem kötözi azt az erős embert? Akkor azonban kirabolhatja a házát.
30 Aki nincs velem, ellenem van, és aki nem velem gyűjt, tékozol."
31 "Ezért mondom nektek: minden bűn és káromlás meg fog bocsáttatni az embereknek, de a Lélek káromlása nem bocsáttatik meg.
32 Még ha valaki az Emberfia ellen szól, annak is megbocsáttatik, de aki a Szentlélek ellen szól, annak nem bocsáttatik meg sem ebben a világban, sem az eljövendőben."
33 "Ha jó a fa, jó a gyümölcse is, ha rossz a fa, rossz a gyümölcse is. Mert gyümölcséről lehet megismerni a fát.
34 Viperák fajzata! Hogyan szólhatnátok jót gonosz létetekre? Mert amivel csordultig van a szív, azt szólja a száj.
35 A jó ember jó kincséből hoz elő jót, a gonosz ember gonosz kincséből hoz elő gonoszt.
36 De mondom nektek, hogy minden haszontalan szóról, amelyet kimondanak az emberek, számot fognak adni az ítélet napján:
37 mert szavaid alapján mentenek fel, és szavaid alapján marasztalnak el téged."
Jézustól jelt kívánnak(B)
38 "Akkor újra megszólították néhányan az írástudók és a farizeusok közül: "Mester, jelt akarunk látni tőled."
39 Ő pedig így válaszolt nekik: "Ez a gonosz és parázna nemzedék jelt követel, de nem adatik neki más jel, csak a Jónás próféta jele.
40 Mert ahogyan Jónás három nap és három éjjel volt a hal gyomrában, úgy lesz az Emberfia is a föld belsejében három nap és három éjjel.
41 A ninivei férfiak feltámadnak az ítéletkor ezzel a nemzedékkel együtt, és elítélik ezt a nemzedéket, mert ők megtértek Jónás prédikálására; ámde itt nagyobb van Jónásnál!
42 Dél királynője feltámad az ítéletkor ezzel a nemzedékkel együtt, és elítéli ezt a nemzedéket, mert ő eljött a föld végső határairól, hogy meghallgassa Salamon bölcsességét; ámde itt nagyobb van Salamonnál!"
43 "Amikor a tisztátalan lélek kimegy az emberből, víz nélküli helyeken bolyong, nyugalmat keres, de nem talál.
44 Akkor így szól: Visszatérek házamba, ahonnan kijöttem. Amikor odaér, gazdátlanul, kiseperve és felékesítve találja azt.
45 Akkor elmegy, vesz maga mellé másik hét magánál is gonoszabb lelket; bemennek, és ott laknak, és annak az embernek az utóbbi állapota rosszabb lesz az előbbinél. Ez történik majd ezzel a gonosz nemzedékkel is."
Isten fiaié a legszebb örökség
16 Dávid bizonyságtétele. Tarts meg engem, Istenem, mert hozzád menekültem!
2 Ezt mondom az Úrnak: Te vagy az én Uram, rajtad kívül nincs, ami jó nekem.
3 A szentekben, akik a földön élnek, és a dicsőségesekben telik minden kedvem.
4 Sok fájdalmuk lesz azoknak, akik máshoz csatlakoznak. Nem mutatok be nekik vérrel kevert italáldozatot, még nevüket sem veszem ajkamra.
5 Uram, te vagy osztályrészem és poharam, te tartod kezedben sorsomat.
6 Osztályrészem kies helyre esett, örökségem nagyon tetszik nekem.
7 Áldom az Urat, mert tanácsot ad nekem, még éjszaka is figyelmeztet bensőm.
8 Az Úrra tekintek szüntelen, nem tántorodom meg, mert a jobbomon van.
9 Ezért örül a szívem, és ujjong a lelkem, testem is biztonságban van.
10 Mert nem hagysz engem a holtak hazájában, nem engeded, hogy híved leszálljon a sírba.
11 Megismerteted velem az élet útját, teljes öröm van tenálad, örökké tart a gyönyörűség jobbodon.
27 Ne késs jót tenni a rászorulóval, ha módodban van, hogy megtedd!
28 Ha van mit adnod, ne mondd embertársadnak: Menj el, jöjj holnap, majd akkor adok!
29 Ne koholj rosszat embertársad ellen, aki gyanútlanul lakik melletted!
30 Ne pörölj ok nélkül olyan emberrel, aki nem bánt rosszul veled!
31 Ne irigykedj az erőszakos emberre, és egyik útját se válaszd!
32 Mert a rossz úton járókat utálja az Úr, de a becsületesekkel közösségben van.
Copyright © 1975, 1990 Hungarian Bible Society