The Daily Audio Bible
Today's audio is from the NET. Switch to the NET to read along with the audio.
Jákób megáldja Efraimot és Manassét
48 Történt ezek után, hogy megmondták Józsefnek: Apád beteg! Ekkor odavitte két fiát, Manassét és Efraimot.
2 Jákóbnak jelentették: Nézd, József, a fiad jön hozzád! Izráel összeszedte erejét, és felült az ágyon.
3 Ezt mondta Jákób Józsefnek: A mindenható Isten megjelent nekem Lúzban, Kánaán földjén, megáldott engem,
4 és azt mondta nekem: Megszaporítalak és megsokasítalak, népek gyülekezetévé teszlek, és a te utódaidnak adom ezt a földet örökségül.
5 Ezért legyen az enyém a két fiad, akik Egyiptom országában születtek, mielőtt hozzád jöttem Egyiptomba. Efraim és Manassé éppúgy az enyém lesz, mint Rúben és Simeon.
6 Viszont azok a gyermekeid, akiket utánuk nemzettél, a tieid lesznek, és bátyjaik nevét fogják viselni örökségükben.
7 Mert amikor Paddánból eljöttem, fájdalmamra meghalt Ráhel útközben, Kánaán földjén, amikor már csak rövid út választott el Efrátától. Ott temettem el az Efrátába, azaz Betlehembe vezető úton.
8 Amikor Izráel meglátta József fiait, ezt mondta: Kik ezek?
9 József ezt felelte apjának: Az én fiaim, akiket itt adott nekem az Isten. Jákób így szólt: Hozd ide őket hozzám, hadd áldjam meg őket!
10 Izráel szemei az öregség miatt homályosak voltak, és már nem látott jól. Közel vitte azért őket Jákóbhoz, ő pedig megcsókolta, és megölelte őket.
11 Izráel ezt mondta Józsefnek: Nem gondoltam, hogy még meglátom arcodat, és most Isten még a gyermekeidet is megláttatta velem.
12 Akkor József elhúzta őket apja térdétől, és arccal a földre borult.
13 Azután fogta József mindkettőjüket, és odavitte jobb kezével Efraimot Izráel baljára, bal kezével pedig Manassét Izráel jobbjára.
14 Izráel kinyújtotta a jobb kezét, és Efraim fejére tette, pedig ő volt a kisebbik. A bal kezét meg Manassé fejére tette, keresztbe téve a kezét, pedig Manassé volt az elsőszülött.
15 Azután így áldotta meg Józsefet: Az Isten, aki előtt jártak az őseim, Ábrahám és Izsák, az Isten, aki pásztorom, mióta csak vagyok mind a mai napig,
16 az angyal, aki megváltóm minden bajban, áldja meg e fiúkat! Nevemről nevezzék őket, meg őseimnek, Ábrahámnak és Izsáknak a nevéről! Szaporodjanak el, legyen sok utódjuk ezen a földön!
17 Amikor József látta, hogy apja Efraim fejére tette a jobb kezét, rosszallotta ezt. Megfogta apja kezét, hogy Efraim fejéről Manassé fejére tegye át.
18 József ezt mondta apjának: Nem úgy, apám, mert ez az elsőszülött, az ő fejére tedd a jobb kezedet!
19 Apja azonban elutasította, és azt mondta: Tudom, fiam, tudom. Ő is néppé lesz, ő is nagy lesz, de a kisebb testvér nagyobb lesz nála, és utódaiból népek tömege lesz.
20 És így áldotta meg őket azon a napon: A ti nevetekkel mondanak majd áldást Izráelben: Tegyen Isten olyanná, mint Efraimot és Manassét! De Efraimot megint Manassé elé tette.
21 Azután ezt mondta Izráel Józsefnek: Én már meghalok. De Isten veletek lesz, és visszavisz benneteket atyáitok földjére.
22 Neked azonban egy hegyháttal többet adok, mint testvéreidnek, amit karddal és íjjal vettem el az emóriaktól.
Jákób megáldja tizenkét fiát
49 Jákób hívatta fiait, és ezt mondta: Gyűljetek össze, hadd mondjam el, mi történik veletek a messze jövőben!
2 Gyűljetek egybe, hallgassatok meg, Jákób fiai! Hallgassatok atyátokra, Izráelre!
3 Rúben, te vagy elsőszülöttem, erőm, férfierőm első termése, kiválóan hatalmas, kiválóan erős.
4 Kiáradtál mint a víz, nem maradsz az első, mert atyád ágyába léptél, akkor meggyaláztál, nyoszolyámba léptél.
5 Simeon és Lévi testvérek, erőszak eszközei a fegyvereik.
6 Közösségükbe ne menj, lelkem, gyülekezetükkel ne egyesülj, dicsőségem! Mert embert öltek haragjukban, kedvtelésükben bikát bénítottak.
7 Átkozott haragjuk, mert erőszakos, és dühöngésük, mert elkeseredett. Szétosztom őket Jákóbban, elszélesztem Izráelben.
8 Júda, téged magasztalnak testvéreid. Kezed ellenségeid nyakán lesz, leborulnak előtted atyádnak fiai.
9 Fiatal oroszlán vagy, Júda, prédától lettél naggyá, fiam! Lehevert, elnyújtózott, mint a hím oroszlán vagy a nőstény oroszlán - ki merné fölkelteni?!
10 Nem távozik Júdából a jogar, sem a kormánypálca térdei közül, míg eljő Siló, akinek engednek a népek.
11 Szőlőtőhöz köti szamarát, nemes tőkéhez szamárcsíkaját. Ruháját borban mossa, köntösét a szőlő vérében.
12 Szemei bornál ragyogóbbak, fogai tejnél fehérebbek.
13 Zebulon a tengerpart felé lakik, a hajók kikötője felé, s oldala Szidónnal határos.
14 Issakár nagy csontú szamár, az aklok között heverész.
15 De látva, mily jó a nyugalom, és mily szép a föld, teher alá hajtja vállát, és robotos szolgává lesz.
16 Dán ítéli a maga népét, mint Izráel bármely törzse.
17 Dán kígyó lesz az úton, vipera az ösvényen, a ló csüdjébe harap, és lovasa hanyatt esik.
18 Szabadításodra várok, Uram!
19 Gádot martalócok marják, de ő a sarkukba mar!
20 Ásér kenyere kövér, királyi csemegéket ad.
21 Naftáli gyors lábú szarvasünő, szép szavakat hallat.
22 Termő fa ága József, termő fa ága forrás mellett, ágai átnyúlnak a kőfalon.
23 Ezért keserítik, nyilazzák, kergetik az íjászok.
24 De mozdulatlan marad íja, feszülnek izmos kezei Jákób erősségének kezétől, onnan, Izráel pásztorától, kősziklájától,
25 atyád Istenétől, ki megsegít téged, a Mindenhatótól, aki megáld téged az ég áldásával felülről, a lent elterülő mélység áldásaival, az emlők és anyaméh áldásaival.
26 Atyád áldásai erősebbek az örök hegyek áldásainál, az örök halmok gyönyörűségénél. Szálljanak József fejére, a testvérek közt megszenteltnek fejére.
27 Benjámin ragadozó farkas, reggel zsákmányt eszik, este prédát oszt.
28 Ez Izráel tizenkét törzse. Ezt mondta el nekik apjuk, amikor megáldotta őket; mindegyiket a ráillő áldással áldotta meg.
Jákób halála
29 Azután parancsot adott nekik, és ezt mondta: Ha majd elődeim mellé kerülök, atyáim mellé temessetek, a hettita Efrón mezején levő barlangba.
30 Abba a barlangba, amely Kánaán földjén van, Mamréval szemben, a makpélai mezőn, amelyet Ábrahám vett meg a mezővel együtt a hettita Efróntól, sírhelynek való birtokul.
31 Oda temették el Ábrahámot és feleségét, Sárát, oda temették el Izsákot és feleségét, Rebekát, oda temettem el Leát is.
32 A hettitáktól megvett tulajdon az a mező és a rajta levő barlang.
33 Amikor befejezte Jákób a fiainak szóló parancsokat, felhúzta lábait az ágyra, azután elhunyt, és elődei mellé került.
Négyezer ember megvendégelése(A)
29 Jézus azután eltávozott onnan, elment a Galileai-tenger mellé, felment a hegyre, és ott leült.
30 Nagy sokaság ment hozzá, és bénákat, nyomorékokat, vakokat, némákat és sok más beteget vittek magukkal. Ezeket Jézus lába elé tették, és ő meggyógyította őket.
31 A sokaság pedig csodálkozott, amikor látta, hogy a némák beszélnek, a nyomorékok épek lesznek, a bénák járnak, a vakok pedig látnak, és dicsőítette Izráel Istenét.
32 Jézus ekkor odahívta tanítványait, és így szólt: "Szánakozom a sokaságon, mert már három napja velem vannak, és nincs mit enniük; éhesen pedig nem akarom őket elbocsátani, nehogy kidőljenek az úton."
33 Tanítványai így válaszoltak: "Honnan volna itt a pusztában annyi kenyerünk, hogy jóllakassunk ekkora sokaságot?"
34 Jézus megkérdezte tőlük: "Hány kenyeretek van?" Ők így feleltek: "Hét, és egy kevés halunk."
35 Ekkor megparancsolta a sokaságnak, hogy telepedjenek le a földre,
36 azután vette a hét kenyeret és a halakat, hálát adott, megtörte és a tanítványoknak adta, a tanítványok pedig a sokaságnak.
37 Mindnyájan ettek, és jóllaktak, azután összeszedték a maradék darabokat hét tele kosárral.
38 Négyezer férfi volt, aki evett, az asszonyokat és a gyermekeket nem számítva.
39 Ezek után elbocsátotta a sokaságot, beszállt a hajóba, és lement Magadán vidékére.
A farizeusok jelt kívánnak(B)
16 A farizeusok és a szadduceusok odamentek, hogy kísértsék őt: kérték, hogy mutasson mennyei jelt nekik.
2 Ő azonban így válaszolt nekik: "(Amikor esteledik, ezt mondjátok: Szép idő lesz, mert vöröslik az ég!
3 Reggel pedig: Ma zivatar lesz, mert vörös és borús az ég. Képmutatók! Az ég arcát meg tudjátok ítélni, az idők jeleit pedig nem tudjátok?)
4 E gonosz és parázna nemzedék jelt követel, de nem adatik neki más jel, csak a Jónás próféta jele." Ezzel otthagyta őket, és elment.
5 Amikor a tanítványok átmentek a túlsó partra, elfelejtettek kenyeret vinni magukkal.
6 Jézus így szólt hozzájuk: "Vigyázzatok, és őrizkedjetek a farizeusok és szadduceusok kovászától!"
7 Ők pedig így tanakodtak egymás közt: "Nem hoztunk kenyeret!"
8 De Jézus észrevette, és így szólt hozzájuk: "Mit tanakodtok azon, kicsinyhitűek, hogy nincs kenyeretek?
9 Még mindig nem értitek? Nem emlékeztek az ötezer ember öt kenyerére, és arra, hogy hány kosár maradékot szedtetek össze?
10 A négyezer ember hét kenyerére sem emlékeztek, és arra sem, hogy hány kosár maradékot szedtetek össze?
11 Miért nem értitek meg, hogy én nem kenyérről beszéltem nektek?! Őrizkedjetek a farizeusok és szadduceusok kovászától!"
12 Ekkor értették meg, hogy nem azt mondta, hogy a kenyér kovászától óvakodjanak, hanem a farizeusok és szadduceusok tanításától.
Könyörgés győzelemért
20 A karmesternek: Dávid zsoltára.
2 Hallgasson meg téged az Úr a veszedelem napján, legyen oltalmad Jákób Istenének neve!
3 Küldjön neked segítséget szentélyéből, erősítsen a Sionról!
4 Gondoljon sok ételáldozatodra, égőáldozatodat fogadja szívesen. (Szela.)
5 Adja meg szíved vágyát, teljesítse minden tervedet!
6 Akkor örvendezünk győzelmednek, és zászlót emelünk Istenünk nevében. Teljesítse az Úr minden kérésedet!
7 Jól tudom, hogy az Úr győzelmet ad felkentjének, felel neki szent egéből győzelmes jobbjának hőstetteivel.
8 Ezek a harci kocsikat, amazok a lovakat emlegetik dicsekedve, mi pedig Istenünknek, az Úrnak a nevét.
9 Ők térdre rogynak és elesnek, mi pedig felkelünk és talpon maradunk.
10 Uram, segítsd meg a királyt! Hallgass meg minket, ha hozzád kiáltunk!
20 Fiam, figyelj szavaimra, hajtsd füledet mondásaimra!
21 Ne téveszd szemed elől, őrizd meg azokat szíved mélyén,
22 mert életet adnak azoknak, akik megtalálják, és gyógyulást egész testüknek.
23 Minden féltve őrzött dolognál jobban óvd szívedet, mert onnan indul ki az élet!
24 Tartsd távol szádtól a csalárdságot, és távolítsd el ajkadról a hamisságot!
25 Szemed előre tekintsen, és egyenesen magad elé nézz!
26 Ügyelj, hogy merre tart a lábad, akkor minden utad biztos lesz.
27 Ne térj le se jobbra, se balra, tartsd távol lábadat a rossztól!
Copyright © 1975, 1990 Hungarian Bible Society