The Daily Audio Bible
Today's audio is from the CEB. Switch to the CEB to read along with the audio.
14 Tartsátok emlékezetben ezt a napot, és ünnepeljétek meg az Úrnak nemzedékről nemzedékre. Örök rendelkezés ez, hogy megünnepeljétek!
A kovásztalan kenyér elrendelése
15 Hét napig kovásztalan kenyeret egyetek. Még az első napon távolítsátok el a kovászt a házatokból! Ki kell irtani Izráelből mindenkit, aki kovászosat eszik az első naptól a hetedik napig.
16 Az első napon tartsatok szent gyülekezést, és a hetedik napon is tartsatok szent gyülekezést. Semmiféle munkát ne végezzetek azokon; mindenkinek csak annyi munkát szabad végeznie, amennyi az étkezéshez szükséges.
17 Tartsátok meg a kovásztalan kenyér ünnepét, mert éppen ezen a napon hoztam ki seregeiteket Egyiptomból. Tartsátok meg tehát ezt a napot nemzedékről nemzedékre örök rendelkezés szerint.
18 Az első hónap tizennegyedik napjának estéjétől kezdve egyetek kovásztalan kenyeret a hónap huszonegyedik napjának estéjéig.
19 Hét napon át ne lehessen kovászt találni a házatokban; ki kell irtani Izráel közösségéből mindenkit, akár jövevény, akár az ország szülötte, aki kovászosat eszik.
20 Semmiféle kovászosat ne egyetek. Kovásztalan kenyeret egyetek bárhol laktok!
Tizedik csapás: Az egyiptomi elsőszülöttek megölése
21 Azután összehívta Mózes Izráel összes véneit, és azt mondta nekik: Fogjatok hozzá, vegyetek magatoknak juhokat nemzetségenként, és vágjátok le a páskát.
22 Vegyetek egy köteg izsópot, és mártsátok az edényben levő vérbe, azután érintsétek meg az edényben levő vérrel a szemöldökfát és a két ajtófélfát. Senki se menjen ki közületek reggelig a háza ajtaján.
23 Amikor átvonul az Úr, hogy megverje Egyiptomot, és meglátja a vért a szemöldökfán és a két ajtófélfán, akkor kihagyja az Úr azt az ajtót, és nem engedi, hogy bemenjen a pusztító a ti házatokba, és titeket is csapással sújtson.
24 Őrizzétek meg ezt az igét. Örökre szóló rendelkezés ez nektek és fiaitoknak.
25 Amikor bementek arra a földre, amelyet az Úr ad nektek, ahogyan megígérte, akkor is tartsátok meg ezt a szertartást.
26 És ha majd megkérdezik tőletek a fiaitok, hogy mit jelent ez a szertartás,
27 akkor így feleljetek: Az Úr páska áldozata ez, mert kihagyta Izráel fiainak a házait Egyiptomban, amikor megverte Egyiptomot, de a mi házainkat megkímélte. Ekkor mélyen meghajolt a nép, és leborult.
28 Azután elmentek, és úgy cselekedtek Izráel fiai, ahogyan az Úr parancsolta Mózesnek és Áronnak: úgy jártak el.
29 Történt azután éjfélkor, hogy megölt az Úr minden elsőszülöttet Egyiptom földjén, a trónján ülő fáraó elsőszülöttjét csakúgy, mint a tömlöcben levő foglyok elsőszülöttjét, és az állatok minden elsőszülöttjét.
30 Azon az éjszakán fölkelt a fáraó és összes szolgája, meg valamennyi egyiptomi, és nagy jajveszékelés támadt Egyiptomban, hiszen nem volt ház, ahol ne lett volna halott.
31 A fáraó még éjszaka hívatta Mózest és Áront, és ezt mondta: Induljatok, menjetek ki az én népem közül Izráel fiaival együtt, menjetek és tiszteljétek az Urat, ahogyan kívántátok.
32 Vigyétek juhaitokat és marháitokat is, ahogyan kívántátok, csak menjetek! Kérjetek áldást rám is!
33 Az egyiptomiak is erőltették, hogy sürgősen bocsássa el a népet az országból, mert ezt mondták: Így mindnyájan meghalunk!
Izráel elindul Egyiptomból
34 A nép köntösébe kötve, teknőstül vette vállára a kovásztalan tésztát,
35 és Izráel fiai Mózes beszéde szerint cselekedtek, mert ezüst és arany ékszereket, meg ruhákat is kértek az egyiptomiaktól.
36 Az Úr ugyanis jóindulatot támasztott a nép iránt az egyiptomiakban, s ezért hajlottak a kérésre. Így menekültek el Egyiptomból.
37 Útnak indultak tehát Izráel fiai Ramszeszből Szukkót felé, mintegy hatszázezer gyalogos férfi a családtagokon kívül.
38 Sok keverék nép is ment velük, meg juhok, marhák, igen nagyszámú jószág.
39 Az Egyiptomból magukkal hozott tésztából kovásztalan lepényeket sütöttek, hiszen nem volt benne kovász, mivel az egyiptomiak kergették őket. Nem késlekedhettek tehát, és útravalót sem tudtak készíteni maguknak.
40 Izráel fiai négyszázharminc esztendeig laktak Egyiptomban.
41 A négyszázharmincadik esztendő végén, éppen ezen a napon vonult ki az Úr egész serege Egyiptomból.
42 Virrasztott az Úr azon az éjszakán, amikor kihozta őket Egyiptomból. Ez az éjszaka az Úré volt. Virrasszon ezen Izráel minden fia nemzedékről nemzedékre!
A páska törvénye
43 Ezt mondta az Úr Mózesnek és Áronnak: Ez a páskára vonatkozó rendelkezés: Az idegenek közül senki sem ehet belőle.
44 De bárki pénzen vásárolt szolgája ehet abból, ha körülmetélték.
45 Zsellér és napszámos nem ehet belőle.
46 Abban a házban kell megenni, a házból nem szabad kivinni a húst, és a csontját sem szabad eltörni.
47 Izráel egész közössége készítse el ezt.
48 Ha jövevény tartózkodik nálad, és el akarja készíteni az Úr páskáját, metéltesse körül magát minden férfi, és csak akkor foghat hozzá annak elkészítéséhez. Így olyan lesz, mint az ország szülöttje. A körülmetéletlenek közül azonban senki sem ehet belőle.
49 Ez a törvény egyformán vonatkozik bennszülöttre és jövevényre, aki közöttetek tartózkodik.
50 Izráel fiai mindnyájan úgy cselekedtek, ahogyan megparancsolta az Úr Mózesnek és Áronnak: úgy jártak el.
51 Ugyanazon a napon ki is hozta az Úr Egyiptom földjéről Izráel fiait seregestől.
Rendelkezések az elsőszülöttekről és a kovásztalan kenyérről
13 Azután így beszélt az Úr Mózeshez:
2 Nekem szentelj Izráel fiai közül minden elsőszülöttet, amely megnyitja anyja méhét; akár ember, akár állat, enyém az.
3 Mózes ezt mondta a népnek: Megemlékezzél erről a napról, amelyen kijöttél Egyiptomból, a szolgaság házából, mert erős kézzel hozott ki onnan benneteket az Úr. Ezért nem szabad kovászosat enni.
4 Ma, Ábíb havában vonultok ki.
5 És ha majd bevisz az Úr a kánaániak, hettiták, emóriak, hivviek és jebúsziak földjére, mert megesküdött atyáidnak, hogy neked adja a tejjel és mézzel folyó földet, akkor ebben a hónapban végezd el ezt a szertartást.
6 Hét napig egyél kovásztalan kenyeret, a hetedik napon pedig tarts ünnepet az Úrnak.
7 Kovásztalan kenyeret kell enned hét napon át, és ne lássanak nálad kovászos kenyeret. Még csak kovászt se lássanak sehol a határodban.
8 És mondd el fiaidnak azon a napon: Amiatt történik ez, amit az Úr cselekedett velünk, amikor kijöttünk Egyiptomból.
9 Legyen ez jelül a kezeden és emlékeztetőül a homlokodon, hogy az Úr törvénye a szádban legyen. Mert erős kézzel hozott ki az Úr Egyiptomból.
10 Tartsd meg ezt a rendelkezést a megszabott időben évről évre.
11 Amikor bevisz az Úr a kánaániak földjére, ahogyan megesküdött neked és őseidnek, hogy neked adja,
12 akkor add át az Úrnak mindazt, ami megnyitja anyja méhét. Minden állatodnak az elsőszülöttje, ha hím, az Úré.
13 A szamár elsőszülöttjét juhon váltsd meg. Ha nem váltod meg, szegd a nyakát. Minden ember elsőszülött fiát váltsd meg.
14 És ha majd megkérdezi egykor a fiad, hogy mit jelent ez, akkor mondd el neki: Erős kézzel hozott ki bennünket az Úr Egyiptomból, a szolgaság házából.
15 Mert amikor a fáraó makacs volt, és nem bocsátott el bennünket, megölt az Úr minden elsőszülöttet Egyiptomban, az ember elsőszülöttjét csakúgy, mint az állat elsőszülöttjét. Ezért áldozok véresáldozatul az Úrnak minden hímet, amely megnyitja anyja méhét, és ezért váltok meg minden elsőszülött fiút.
16 Legyen ez jelül a kezeden és emlékeztetőül a homlokodon, mert erős kézzel hozott ki bennünket az Úr Egyiptomból.
A két jerikói vak meggyógyítása(A)
29 Amikor elindultak Jerikóból, nagy sokaság követte őt.
30 És íme, két vak ült az út mellett, és amikor hallották, hogy Jézus arra megy, felkiáltottak: "Uram, Dávid Fia, könyörülj rajtunk!"
31 A sokaság azonban rájuk szólt, hogy hallgassanak el, de ők még hangosabban kiáltották: "Uram, Dávid Fia, könyörülj rajtunk!"
32 Jézus megállt, megszólította őket, és ezt kérdezte: "Mit akartok, mit tegyek veletek?"
33 Ők így feleltek: "Azt, Uram, hogy megnyíljék a szemünk."
34 Jézus megszánta őket, megérintette szemüket, és azonnal visszanyerték látásukat, és követték őt.
Jézus bevonul Jeruzsálembe(B)
21 Amikor közeledtek Jeruzsálemhez, és Betfagéba, az Olajfák hegyéhez értek, Jézus elküldött két tanítványt,
2 és ezt mondta nekik: "Menjetek az előttetek fekvő faluba, és ott mindjárt találtok egy megkötött szamarat a csikójával együtt: oldjátok el, és vezessétek hozzám.
3 Ha valaki szól nektek valamit, mondjátok meg, hogy az Úrnak van szüksége rájuk, és azonnal elengedi azokat."
4 Mindez pedig azért történt, hogy beteljesedjék a próféta mondása:
5 "Mondjátok meg Sion leányának: Íme, királyod jön hozzád, szelíden és szamáron ülve, igavonó állat csikóján."
6 A tanítványok elmentek, és úgy cselekedtek, ahogy Jézus parancsolta nekik:
7 odavezették a szamarat a csikójával együtt, ráterítették felsőruhájukat, Jézus pedig ráült.
8 A sokaság legnagyobb része az útra terítette felsőruháját, mások ágakat vagdaltak a fákról, és az útra szórták.
9 Az előtte és utána menő sokaság pedig ezt kiáltotta: "Hozsánna a Dávid Fiának! Áldott, aki jön az Úr nevében! Hozsánna a magasságban."
10 Amint beért Jeruzsálembe, felbolydult az egész város, és ezt kérdezgették: "Ki ez?"
11 A sokaság ezt mondta: "Ez Jézus, a galileai Názáretből való próféta."
Jézus megtisztítja a templomot(C)
12 Azután bement Jézus a templomba, és kiűzte mindazokat, akik a templomban árusítottak és vásároltak, a pénzváltók asztalait és a galambárusok székeit pedig felborította,
13 és ezt mondta nekik: "Meg van írva: Az én házamat imádság házának nevezik: ti pedig rablók barlangjává teszitek."
14 Azután vakok és bénák mentek hozzá a templomba, és meggyógyította őket.
15 Amikor pedig a főpapok és az írástudók látták azokat a csodákat, amelyeket tett, és a gyermekeket, akik a templomban ezt kiáltották: "Hozsánna a Dávid Fiának!" - haragra lobbantak,
16 és így szóltak hozzá: "Hallod, mit mondanak ezek?" Jézus pedig így válaszolt nekik: "Hallom. Sohasem olvastátok: Gyermekek és csecsemők szája által szereztél dicséretet?"
17 Erre otthagyva őket kiment a városból Betániába, és ott töltötte az éjszakát.
A fügefa elszáradása(D)
18 Amikor korán reggel a város felé ment, megéhezett.
19 Meglátott egy fügefát az út mellett, odament, de semmit sem talált rajta, csak levelet. Ekkor így szólt hozzá: "Ne teremjen rajtad gyümölcs soha többé!" És hirtelen elszáradt a fügefa.
20 Amikor látták ezt a tanítványok, elcsodálkoztak, és azt kérdezték: "Hogyan száradt el ez a fügefa ilyen hirtelen?"
21 Jézus így válaszolt nekik: "Bizony, mondom néktek, ha van hitetek, és nem kételkedtek, nem csak a fügefával tehetitek meg ezt, hanem ha ennek a hegynek azt mondjátok: Emelkedj fel, és vesd magad a tengerbe! - az is meglesz.
22 És mindazt, amit imádságban hittel kértek, megkapjátok."
16 Fordulj felém, és könyörülj rajtam, mert magányos és nyomorult vagyok.
17 Enyhítsd szívem szorongását, szorult helyzetemből szabadíts ki!
18 Lásd meg nyomorúságomat és gyötrődésemet, és bocsásd meg minden vétkemet!
19 Nézd, mennyi ellenségem van! Gyűlölnek kegyetlen gyűlölettel.
20 Tartsd meg életemet, ments meg, ne szégyenüljek meg, mert hozzád menekültem!
21 Feddhetetlen becsület őrizzen engem, mert benned reménykedem.
22 Szabadítsd ki, ó Isten, Izráelt minden nyomorúságából!
Az álnok embert gyűlöli az Úr
12 A mihaszna és rosszindulatú ember hamis szájjal jár-kel,
13 szemével kacsingat, lábával jelt ad, és ujjával integet.
14 Fonákság van szívében, rosszat kohol mindenkor, és viszálykodást szít.
15 Azért hirtelen tör rá a veszedelem, egy pillanat alatt összetörik menthetetlenül.
Copyright © 1975, 1990 Hungarian Bible Society