Ha testvérek laknak együtt, és meghal egy közülök, és nincs annak fia: a megholtnak felesége ne menjen ki a háztól idegen férfiúhoz; [hanem] a sógora menjen be hozzá, és vegye el õt magának feleségül, és éljen vele sógorsági házasságban.

Ha felnőtt, házas fivérek laknak együtt a nagy családban, akkor előfordulhat, hogy egyikük úgy hal meg, hogy nem hagy hátra fiúgyermeket. Ilyen esetben az özvegy ne menjen feleségül a családon kívüli idegenhez, hanem a sógora háljon vele, hogy az özvegynek gyermeke szülessen. Így teljesítse a sógor a meghalt testvére iránti kötelességét.

Ha testvérek laknak együtt, és közülük az egyik meghal fiúgyermek nélkül, akkor az elhunytnak a felesége ne menjen hozzá idegen férfihoz. A sógora menjen be hozzá, és vegye feleségül mint sógora.