És eljõnek hozzád, a hogy a nép össze szokott jõni, s oda ülnek elõdbe, mint az én népem, és hallgatják beszédidet, de nem cselekeszik, hanem szerelmeskedõ [énekként] veszik azokat ajkokra, szívök pedig nyereség után jár.

Azután eljönnek hozzád, és leülnek előtted, mint ahogy népem szokta. Meghallgatják szavaidat, de nem engedelmeskednek annak, amit mondasz. Úgy veszik, mintha csupán egy szerelmes ének lenne — közben egyre azon jár az eszük, hogy szerezhetnének minél több pénzt.

Azután eljönnek hozzád, mintha népgyűlésre jönnének; odaül eléd az én népem, hallgatják beszédedet, de nem aszerint élnek. Pajzán dallá lesz az a szájukban, az eszük pedig nyereségen jár.