Oh Uram, Izráel Istene! igaz vagy te, mert meghagytál minket, maradék gyanánt, mint e mai nap [bizonyítja.] Ímé elõtted vagyunk vétkünkben, és nem állhatunk meg elõtted e miatt!
Ó Örökkévaló, Izráel Istene, igazságos Isten! Itt állunk előtted — a maradék, amelyet magadnak megőriztél — és bűneink súlya terhel bennünket. Bizony, bűnösök vagyunk mindannyian! Egyikünk sem állhat meg előtted ártatlanul.”
Uram, Izráel Istene! Igaz vagy te, hiszen megmaradhattunk mint menekültek, ahogyan ma is van. Mi vétkesek vagyunk előtted, pedig így senki sem állhat színed elé!