Jobban siratlak téged, mint siratták Jaézert, a ki Sibmának szõlõje! A te hajtásaid túlhatoltak a tengeren, a Jaézer tengeréig értek; a te nyári gyümölcseidre és a te szüretedre pusztító rontott.
Szibmá szőlője, jobban siratlak, mint Jazért, mert ágaid a tengerig és Jazérig értek! De a pusztító téged is elért, rátört szüretedre, elvitte szőlődet és gyümölcseidet!
Jobban siratlak, mint Jazért, Szibmá szőlője! Hajtásaid a tengeren túlra nyúltak, Jazérig elértek, de gyümölcsszedésedre és szüretedre rátört a pusztító!