Mondtam: Csak félj engem, vedd fel a fenyítéket (akkor nem irtatott volna ki lakhelye; mindaz, a mit felõle végeztem): mégis mihelyt felvirradtak, rosszra indították minden cselekedetöket.

Azt gondoltam: ez a város tanul példájukból, tisztelni és félni fog engem, elfogadja a figyelmeztetést, akkor nem pusztul el lakóhelyük, nem kell megbüntetnem őket. De nem! Már kora reggel, ahogy fölkeltek, megint csak rosszra igyekeztek.

Azt gondoltam, hogy félni fog engem, és megfogadja az intést, akkor nem pusztul el lakóhelye, úgy, ahogyan meg akartam büntetni. De ők egyre gonoszabb tetteket követtek el.