Bible in 90 Days
19 Amikor a fáraó lovai a harci kocsikkal és a lovasokkal együtt a tengerbe értek, visszafordította rájuk az Úr a tenger vízét, de Izráel fiai szárazon mentek át a tenger közepén.
20 Ekkor Mirjám prófétanő, Áron nénje, dobot vett a kezébe, és kivonultak utána az asszonyok mind, dobolva és körtáncot járva.
21 Mirjám így énekelt előttük: Énekeljetek az Úrnak, mert igen felséges, lovat lovasával a tengerbe vetett!
A keserű víz édes lesz Márában
22 Ezután útnak indította Mózes Izráelt a Vörös-tengertől, és Súr pusztája felé vonultak. Már három napja mentek a pusztában, és nem találtak vizet.
23 Megérkeztek Márába, de nem tudták meginni a vizet Márában, mert keserű volt. Ezért is nevezték el azt a helyet Márának.
24 Ekkor zúgolódni kezdett a nép Mózes ellen, és ezt mondta: Mit igyunk?
25 Ő pedig az Úrhoz kiáltott segítségért, és az Úr mutatott neki egy fát. Azt dobta bele a vízbe, és édessé vált a víz. Ott adott a népnek rendelkezéseket és törvényeket, és ott tette próbára őket.
26 Ezt mondta: Ha engedelmesen hallgatsz Istenednek, az Úrnak szavára, és azt teszed, amit ő helyesnek tart, figyelsz parancsolataira, és megtartod minden rendelkezését, akkor nem bocsátok rád egyet sem azok közül a bajok közül, amelyeket Egyiptomra bocsátottam. Mert én, az Úr, vagyok a te gyógyítód.
27 Azután elérkeztek Élímbe. Ott tizenkét vízforrás volt és hetven pálmafa. Ott ütöttek tábort a víz mellett.
Izráel zúgolódik az éhség miatt
16 Azután útnak indultak Élímből. Megérkezett Izráel fiainak egész közössége a Szín-pusztába, amely Élím és a Sínai között van, a második hónap tizenötödik napján, azután, hogy kijöttek Egyiptomból.
2 És zúgolódni kezdett Izráel fiainak egész közössége Mózes és Áron ellen a pusztában.
3 Mert azt mondták nekik Izráel fiai: Bárcsak haltunk volna meg az Úr kezétől Egyiptomban, amikor a húsos fazekak mellett ültünk, és jóllakásig ehettünk kenyeret. Hát azért hoztatok ki bennünket ebbe a pusztába, hogy ezt az egész gyülekezetet éhhalálra juttassátok?
4 De az Úr azt mondta Mózesnek: Majd én hullatok nektek kenyeret a mennyből. Menjen ki a nép, és szedjen naponként egy napra valót. Ezzel teszem próbára, hogy az én törvényem szerint jár-e, vagy sem.
5 Amikor a hatodik napon elkészítik azt, amit bevisznek, az kétszer annyi lesz, mint amennyit napról napra szednek.
6 Ekkor azt mondta Mózes és Áron Izráel fiainak: Ma este megtudjátok, hogy az Úr hozott ki benneteket Egyiptom országából.
7 Reggel pedig meglátjátok az Úr dicsőségét, mert meghallotta, hogy zúgolódtok az Úr ellen. Mik vagyunk mi, hogy ellenünk zúgolódtok?
8 Még ezt is mondta Mózes: Majd ad az Úr ennetek este húst, reggel pedig kenyeret jóllakásig, mert meghallotta zúgolódásotokat, ahogyan zúgolódtatok ellene. Mik vagyunk mi? Nem ellenünk zúgolódtok ti, hanem az Úr ellen!
9 Áronnak pedig azt mondta Mózes: Mondd meg Izráel fiai egész közösségének: Járuljatok az Úr elé, mert meghallotta zúgolódásotokat!
10 Amikor azután Áron Izráel egész közösségéhez beszélt, és a puszta felé fordultak, az Úr dicsősége megjelent a felhőben.
Az Úr fürjet és mannát ad Izráelnek
11 Azután így szólt Mózeshez az Úr:
12 Meghallottam Izráel fiainak a zúgolódását. Ezért így szólj hozzájuk: Estére húst esztek, reggel pedig kenyérrel laktok jól, és akkor megtudjátok, hogy én, az Úr, vagyok a ti Istenetek.
13 Így történt, hogy még azon az estén fürjek szálltak oda, és ellepték a tábort. Reggel pedig harmat hullott a táborra körös-körül.
14 Amikor fölszikkadt a lehullott harmat, apró szemcsék borították a pusztát, mintha apró dara lett volna a földön.
15 Amikor meglátták ezt Izráel fiai, azt kérdezték egymástól: Mi ez? Nem tudták ugyanis, hogy mi az. De Mózes megmondta nekik, hogy ez az a kenyér, amelyet az Úr adott nekik eledelül.
Rendelkezések a mannáról
16 Ezt parancsolja az Úr: Szedjen belőle mindenki, amennyit meg tud enni, fejenként egy ómert vegyetek lélekszám szerint; annyit szedjetek, ahányan egy sátorban vagytok!
17 Izráel fiai így cselekedtek, és szedett ki többet, ki kevesebbet.
18 Amikor azután megmérték ómerrel, nem volt fölöslege annak, aki többet szedett, sem hiánya annak, aki kevesebbet szedett. Mindenki annyit szedett, amennyit meg tudott enni.
19 Mózes azt mondta nekik, hogy senki se hagyjon belőle másnapra.
20 De nem hallgattak Mózesre. Voltak, akik hagytak belőle másnapra is, de az megkukacosodott és megbüdösödött. Ezért megharagudott rájuk Mózes.
21 Így mindenki annyit szedett reggelenként, amennyit meg tudott enni. De ha már forrón sütött a nap, megolvadt.
22 A hatodik napon történt, hogy kétszer annyi ennivalót szedtek, fejenként két ómerral. Akkor elment a közösség összes főembere, és jelentették Mózesnek.
23 Ő azt felelte nekik: Ez az, amiről az Úr beszélt, hogy a nyugalom ideje lesz holnap, az Úr szent szombatja. Süssétek meg, amit sütni akartok, és főzzétek meg, amit főzni akartok, és tegyétek félre magatoknak mindazt, ami fölösleg, hogy megmaradjon másnapra.
24 Félre is tették másnapra Mózes parancsa szerint, és nem büdösödött meg, féreg sem volt benne.
25 Akkor ezt mondta Mózes: Egyétek meg ezt ma, mert ma az Úr szombatja van. Ma nem találtok mannát a mezőn.
26 Hat napon szedjétek, de a hetedik napon szombat van. Akkor nem lesz.
27 Mégis voltak olyanok, akik a hetedik napon is kimentek a nép közül, hogy szedjenek, de nem találtak.
28 Ekkor azt mondta az Úr Mózesnek: Meddig nem akarjátok még megtartani parancsolataimat és törvényeimet?
29 Láthatjátok, hogy az Úr adta nektek a szombat napját. Ezért ad ő a hatodik napon két napra való élelmet. Maradjon mindenki otthon a hetedik napon, senki se mozduljon ki a helyéről!
30 Ezért pihent a nép a hetedik napon.
31 Izráel háza mannának nevezte el azt. Olyan fehér volt, mint a koriandermag, íze pedig olyan, mint a mézeskalácsé.
32 Mózes azt mondta, hogy ezt a parancsot adta az Úr: Egy teljes ómernyit őrizzetek meg belőle a jövendő nemzedékeknek, hogy lássák: milyen kenyérrel tápláltalak benneteket a pusztában, amikor kihoztalak benneteket Egyiptomból.
33 Áronnak pedig azt mondta Mózes, hogy vegyen egy edényt, tegyen bele egy teljes ómernyi mannát, és helyezze el az Úr színe előtt, hogy megőriztessék a jövendő nemzedékeknek.
34 Oda is helyezte azt Áron megőrzésre a bizonyság ládája elé, ahogyan megparancsolta az Úr Mózesnek.
35 Izráel fiai negyven évig ették a mannát, míg csak lakott földre nem értek. Mannát ettek mindaddig, amíg el nem érték Kánaán földjének a határát.
Mózes vizet fakaszt a sziklából
17 Ezután útnak indult Izráel fiainak egész közössége a Szín-pusztából, és ment táborhelyről táborhelyre az Úr parancsa szerint. Tábort ütöttek Refídímben, de nem volt ivóvize a népnek.
2 A nép ismét perbe szállt Mózessel, és azt mondta: Adj nekünk vizet, hogy ihassunk! Mózes pedig így felelt nekik: Miért szálltok perbe velem? Miért kísértitek az Urat?
3 De a nép szomjazott a vízre, ezért tovább zúgolódott a nép Mózes ellen, és ezt mondta: Azért hoztál föl bennünket Egyiptomból, hogy most szomjúsággal ölj meg minket gyermekeinkkel és jószágunkkal együtt?!
4 Ekkor segítségért kiáltott Mózes az Úrhoz. Ezt mondta: Mit csináljak ezzel a néppel? Kis híja, hogy meg nem köveznek!
5 De az Úr így szólt Mózeshez: Menj végig a nép előtt, és végy magadhoz néhányat Izráel vénei közül, vedd kezedbe botodat is, amellyel a Nílusra ütöttél, és menj!
6 Én majd ott állok előtted a sziklán, a Hóreben. Üss a sziklára! Víz fakad belőle, és ihat a nép. Mózes így cselekedett Izráel vénei előtt.
7 Azután elnevezte azt a helyet Masszának és Meríbának, Izráel fiainak a perlekedése miatt, mert így kísértették az Urat: Közöttünk van-e az Úr vagy sem?
Izráel legyőzi Amálékot
8 Eljött Amálék, és megtámadta Izráelt Refídímben.
9 Akkor ezt mondta Mózes Józsuénak: Válassz ki férfiakat, vonulj ki, és ütközz meg Amálékkal! Én pedig odaállok holnap a halom tetejére, és Isten botja a kezemben lesz.
10 Józsué úgy cselekedett, ahogyan Mózes mondta neki, és megütközött Amálékkal. Mózes, Áron és Húr pedig fölment a halom tetejére.
11 És az történt, hogy valahányszor Mózes fölemelte kezét, Izráel volt az erősebb, amikor pedig leeresztette a kezét, Amálék volt az erősebb.
12 De Mózes kezei elfáradtak. Ezért fogtak egy követ, alája tették, és ő ráült. Áron és Húr pedig tartotta a kezét, az egyik erről, a másik amarról, úgyhogy két keze fölemelve maradt naplementig.
13 Így győzte le Józsué Amálékot és annak hadát fegyverrel.
14 Akkor így szólt az Úr Mózeshez: Írd meg ezt a dolgot emlékezetül egy könyvben, és vésd Józsué emlékezetébe, hogy Amáléknak még az emlékét is eltörlöm az ég alól!
15 Mózes akkor oltárt épített, és így nevezte el: "Az Úr az én hadijelvényem".
16 És így szólt: Mivel kezet emelt az Úr trónusára, harcolni fog Amálék ellen az Úr nemzedékről nemzedékre.
Jetró meglátogatja Mózest
18 Jetró, Midján papja, Mózes apósa meghallotta mindazt, amit Isten tett Mózessel és népével, Izráellel: hogy hogyan hozta ki az Úr Egyiptomból Izráelt.
2 Fogta tehát Jetró, Mózes apósa, Cippórát, Mózes feleségét, akit az hazaküldött,
3 meg a két fiát. Ezek közül az egyiket Gérsómnak nevezte el, mert ezt mondta: Jövevény voltam idegen földön.
4 A másikat Elíézernek nevezte, mert úgymond: atyám Istene segítségemre volt, és megmentett a fáraó fegyverétől.
5 Elment tehát Jetró, Mózes apósa, annak fiaival és feleségével Mózeshez a pusztába, az Isten hegyéhez, ahol az táborozott.
6 Előre megüzente Mózesnek: Én, Jetró, az apósod megyek hozzád a feleségeddel és két fiával.
7 Ekkor Mózes kiment az apósa elé, leborult előtte, megcsókolta, és békességet kívánva egymásnak bementek a sátorba.
8 Mózes elbeszélte apósának mindazt, amit az Úr a fáraóval és Egyiptommal cselekedett Izráelért; mindazt a sok gyötrelmet is, ami útközben érte őket, de azt is, hogyan mentette meg őket az Úr.
9 És örült Jetró, hogy annyi jót cselekedett az Úr Izráellel, amikor megmentette őket az egyiptomiak kezéből.
10 Azután így szólt Jetró: Áldott az Úr, aki megmentett benneteket az egyiptomiak és a fáraó kezéből, aki megmentette a népet Egyiptom hatalmából!
11 Most már tudom, hogy nagyobb az Úr minden istennél, és azért történt mindaz velük, mert dölyfösek voltak.
12 Mózes apósa, Jetró azután égőáldozatot és véresáldozatot vitt Istennek. Áron pedig és Izráel vénei bementek Mózes apósához, hogy együtt egyenek vele Isten színe előtt.
Mózes bírákat állít a nép fölé
13 Másnap Mózes leült, hogy bíráskodjék a nép között. Ott állt a nép Mózes előtt reggeltől estig.
14 Mózes apósa látta, hogy mi mindent végez a nép között, ezért azt mondta: Miért így végzed munkádat a nép között? Miért egyedül bíráskodsz, és miért kell az egész népnek reggeltől estig előtted állnia?
15 Mózes ezt felelte apósának: Mert hozzám jön a nép, hogy megkérdezze Istent.
16 Mert ha valamilyen ügyük van, hozzám jönnek, és én igazságot teszek ember és embertársa között, és tudtul adom nekik az Isten rendelkezéseit és utasításait.
17 Ekkor azt mondta Mózesnek az apósa: Nem jól csinálod a dolgot.
18 Teljesen kimerülsz te is, meg a nép is, amely veled van. Túlságosan nehéz neked ez, nem tudod egyedül elvégezni.
19 Most azért hallgass a szavamra, tanácsot adok neked, és Isten is veled lesz. Légy te a nép szószólója Istennél, és te vidd ügyeiket Isten elé!
20 Őket pedig figyelmeztesd a rendelkezésekre és utasításokra, és ismertesd meg velük az utat, amelyen járniuk kell, és azt, hogy mit kell cselekedniük.
21 De szemelj ki a nép közül derék, istenfélő férfiakat, hűséges embereket, akik gyűlölik a megvesztegetést, és tedd őket elöljárókká ezer, száz, ötven vagy tíz ember fölött.
22 Ezek tegyenek igazságot a nép között minden időben. Minden nagyobb ügyet vigyenek te eléd, minden kisebb ügyben pedig tegyenek igazságot ők. Így könnyítenek terheden, mert veled együtt hordozzák.
23 Ha így cselekszel, és Isten is ezt parancsolja neked, akkor te is helyt tudsz állni, meg ez az egész nép is békességben mehet vissza a helyére.
24 Mózes hallgatott apósa szavára, és mindent úgy tett, ahogyan mondta neki.
25 Választott Mózes egész Izráelből derék férfiakat, és a nép elöljáróivá tette őket ezer, száz, ötven vagy tíz ember fölött.
26 Ezek tettek igazságot a nép között minden időben. A nehéz ügyeket Mózes elé vitték, de minden kisebb dologban ők tettek igazságot.
27 Azután Mózes elbocsátotta apósát, az pedig elment a maga földjére.
Izráel a Sínai-hegynél
19 A harmadik hónapban, azután hogy Izráel fiai kijöttek Egyiptomból, ugyanazon a napon megérkeztek a Sínai-pusztába.
2 Refídímből útnak indulva megérkeztek a Sínai-pusztába, és tábort ütöttek a pusztában. Ott táborozott Izráel a heggyel szemben.
3 Mózes fölment Istenhez, az Úr pedig így kiáltott hozzá a hegyről: Így szólj Jákób házához, és ezt hirdesd Izráel fiainak:
4 Ti láttátok, mit cselekedtem Egyiptommal, hogyan hordoztalak benneteket sasszárnyakon, és hogyan hoztalak ide benneteket.
5 Most azért, ha engedelmesen hallgattok szavamra, és megtartjátok szövetségemet, akkor ti lesztek az én tulajdonom valamennyi nép közül, bár enyém az egész föld.
6 Papok királysága és szent nép lesztek. Ezeket az igéket kell elmondanod Izráel fiainak.
7 Azután lejött Mózes, összehívta a nép véneit, és előadta nekik mindazokat az igéket, amelyeket az Úr parancsolt neki.
8 Az egész nép egy akarattal felelte: Megtesszük mindazt, amit az Úr mondott. Mózes megvitte a nép válaszát az Úrnak.
9 Akkor ezt mondta az Úr Mózesnek: Íme, elmegyek hozzád sűrű felhőben, hogy hallja a nép, amikor beszélek veled, és neked is higgyenek mindenkor. És elmondta Mózes a nép válaszát az Úrnak.
10 Akkor így szólt az Úr Mózeshez: Menj a néphez, és rendeld el, hogy ma és holnap szenteljék meg magukat, és mossák ki a felsőruhájukat.
11 Legyenek készen harmadnapra, mert a harmadik napon leszáll az Úr az egész nép szeme láttára a Sínai-hegyre.
12 És vonj határt a nép körül, és mondd: Őrizkedjetek fölmenni a hegyre, még a szélét se érintsétek! Meg kell halnia mindenkinek, aki érinti azt.
13 Nem szabad kézzel hozzányúlni az ilyenhez, hanem meg kell kövezni, vagy nyíllal lelőni; akár állat, akár ember az, nem maradhat életben. Majd csak ha a kürt hosszan zeng, akkor szabad fölmenni a hegyre.
14 Akkor lejött Mózes a hegyről a néphez, elrendelte, hogy a nép szentelje meg magát, és mossák ki felsőruhájukat.
15 Majd ezt mondta a népnek: Legyetek készen harmadnapra! Asszonyhoz ne közeledjetek!
16 A harmadik napon virradatkor pedig mennydörgés, villámlás és sűrű felhő támadt a hegyen, és igen erős kürtzengés. Ekkor megrémült az egész nép a táborban.
17 Mózes pedig kivezette a népet a táborból Isten elé, és ők megálltak a hegy lábánál.
18 A Sínai-hegy egészen füstbe borult, mert leszállt rá tűzben az Úr. Füstje úgy szállt föl, mint a kemence füstje, és az egész hegy nagyon rengett.
19 A kürt zengése egyre erősebben hangzott. Mózes beszélt, és az Isten mennydörgésben felelt neki.
20 Leszállt tehát az Úr a Sínai-hegyre, a hegy csúcsára, és fölhívta az Úr Mózest a hegy csúcsára. Mózes fölment.
21 Az Úr így szólt Mózeshez: Menj le, és intsd meg a népet, hogy ne törjön előre azért, hogy lássa az Urat, mert akkor sokan elesnek közülük.
22 Még a papok is, akik különben közeledhetnek az Úrhoz, szenteljék meg magukat, hogy rájuk ne rontson az Úr!
23 Mózes azt felelte az Úrnak: Nem jöhet föl a nép a Sínai-hegyre, hiszen te intettél így bennünket: Vonj határt a hegy körül, és tartsd szentnek azt!
24 De az Úr ezt mondta neki: Indulj, menj le, és jöjj fel Áronnal együtt! De a papok és a nép ne törjön előre, és ne jöjjenek föl az Úrhoz, hogy rájuk ne rontson.
25 Mózes tehát lement a néphez, és ezt megmondta nekik.
A Tízparancsolat(A)
20 Akkor mondta el Isten mindezeket az igéket:
2 Én, az Úr, vagyok a te Istened, aki kihoztalak Egyiptom földjéről, a szolgaság házából.
3 Ne legyen más istened rajtam kívül!
4 Ne csinálj magadnak semmiféle istenszobrot azoknak a képmására, amik fenn az égben, lenn a földön, vagy a föld alatt a vízben vannak.
5 Ne imádd és ne tiszteld azokat, mert én, az Úr, a te Istened, féltőn szerető Isten vagyok! Megbüntetem az atyák bűnéért a fiakat is harmad- és negyedízig, ha gyűlölnek engem.
6 De irgalmasan bánok ezerízig azokkal, akik szeretnek engem, és megtartják parancsolataimat.
7 Ne mondd ki hiába Istenednek, az Úrnak a nevét, mert nem hagyja az Úr büntetés nélkül, ha valaki hiába mondja ki a nevét!
8 Emlékezzél meg a nyugalom napjáról, és szenteld meg azt!
9 Hat napon át dolgozz, és végezd mindenféle munkádat!
10 De a hetedik nap a te Istenednek, az Úrnak nyugalomnapja. Semmiféle munkát ne végezz azon, se te, se fiad, se leányod, se szolgád, se szolgálód, se állatod, se a kapuidon belül tartózkodó jövevény.
11 Mert hat nap alatt alkotta meg az Úr az eget, a földet, a tengert és mindent, ami azokban van, a hetedik napon pedig megpihent. Azért megáldotta és megszentelte az Úr a nyugalom napját.
12 Tiszteld apádat és anyádat, hogy hosszú ideig élhess azon a földön, amelyet Istened, az Úr ad neked!
13 Ne ölj!
14 Ne paráználkodj!
15 Ne lopj!
16 Ne tanúskodj hamisan felebarátod ellen!
17 Ne kívánd felebarátod házát! Ne kívánd felebarátod feleségét, se szolgáját, se szolgálóját, se ökrét, se szamarát, és semmit, ami a felebarátodé!
A nép megrettenése
18 Az egész nép szemtanúja volt a mennydörgésnek és villámlásnak, a kürtzengésnek és a hegy füstölgésének. Látva mindezt, a nép reszketni kezdett, és távolabbra állt.
19 És azt mondták Mózesnek: Te beszélj velünk, és mi hallgatunk rád, de Isten ne beszéljen velünk, mert akkor meghalunk!
20 Mózes azonban így felelt a népnek: Ne féljetek, mert azért jött Isten, hogy próbára tegyen benneteket, és hogy őt féljétek mindig, és ne vétkezzetek!
21 A nép tehát távolabbra állt, Mózes viszont közelebb ment a sötét felhőhöz, ahol az Isten volt.
Istentiszteleti rendelkezések
22 Akkor azt mondta az Úr Mózesnek: Így szólj Izráel fiaihoz: Ti láttátok, hogy a mennyből beszéltem veletek.
23 Ne készítsetek azért ezüstisteneket; aranyisteneket se készítsetek magatoknak.
24 Földből csinálj nekem oltárt, és azon áldozd égőáldozatodat és békeáldozatodat, juhodat és marhádat. Elmegyek hozzád, és megáldalak minden szent helyen, ahol emlékezetessé teszem a nevemet.
25 Ha pedig kőoltárt csinálsz nekem, ne faragott kőből építsd, mert ha vésővel nyúlsz hozzá, megszentségteleníted.
26 Lépcsőkön se menj föl az oltárhoz, hogy ki ne lássék közben a szemérmed.
A rabszolgák törvénye
21 Ezek azok a jogszabályok, amelyeket eléjük kell tárnod:
2 Ha héber rabszolgát vásárolsz, hat évig szolgáljon, de a hetedikben menjen el szabadon váltságdíj nélkül.
3 Ha egyedül jött, egyedül is menjen el. Ha felesége van, menjen vele a felesége is.
4 Ha az ura adott neki feleséget, és az fiúkat vagy leányokat szült neki, az asszony legyen az uráé gyermekeivel együtt, a férfi pedig menjen el egyedül.
5 De ha a rabszolga határozottan azt mondja, hogy szereti az urát, feleségét és gyermekeit, és nem akar felszabadulni,
6 akkor vigye őt ura az Isten elé, állítsa az ajtóhoz vagy az ajtófélfához, és fúrja át az úr a fülét egy árral, és legyen örökös rabszolgája.
7 Ha valaki a leányát adja el rabszolgának, az ne úgy menjen el, ahogyan a rabszolgák szoktak elmenni.
8 Ha nem tetszik az urának, és nem veszi feleségül, engedje meg, hogy kiváltsák. De ahhoz nincs joga, hogy idegen népnek adja el, mert akkor hűtlenül bánik vele.
9 Ha pedig fiának adja feleségül, a leányokra vonatkozó jogszabály szerint járjon el vele.
10 Ha még egy másikat is vesz neki, amannak az ételét, ruházatát és házastársi jogát ne csorbítsa meg.
11 Mert ha nem így bánik vele e három dologban, akkor pénzbeli váltság nélkül mehet el.
Az emberölés és a testi sértés büntetése
12 Ha valaki úgy megüt valakit, hogy az belehal, akkor halállal kell bűnhődnie.
13 De ha nem szándékosan ölt, hanem Isten akaratából esett a kezébe, akkor kijelölök olyan helyet, ahová elmenekülhet.
14 Ha pedig valaki szántszándékkal tör a felebarátjára, és orvul öli meg, az ilyet oltáromtól is vidd el, és haljon meg.
15 Ha valaki megveri apját vagy anyját, halállal bűnhődjék.
16 Ha valaki embert rabol el, akár eladta már, akár még nála van, halállal bűnhődjék.
17 Ha valaki apját vagy anyját gyalázza, az halállal bűnhődjék.
18 Ha férfiak összevesznek, és az egyik úgy megüti a másikat kővel, vagy az öklével, hogy az nem hal meg ugyan, de ágynak esik:
19 ha fölkel, és botra támaszkodva kint tud járni, maradjon büntetlen, aki megütötte. Csupán a fekvés idejére adjon kártérítést, és gyógyíttassa meg.
20 Ha valaki rabszolgáját vagy rabnőjét úgy üti meg bottal, hogy az meghal a keze között, annak bűnhődnie kell.
21 De ha egy-két napig még életben marad, ne bűnhődjék az ura, hiszen a saját pénzéről van szó.
22 Ha férfiak verekednek, és úgy meglöknek egy terhes asszonyt, hogy az idő előtt megszül, de nagyobb szerencsétlenség nem történik, akkor bírságot kell fizetni aszerint, ahogyan az asszony férje megszabja, és bírák előtt kell azt megadni.
23 Ha viszont nagyobb szerencsétlenség történt, akkor életet kell adni életért.
24 Szemet szemért, fogat fogért, kezet kézért, lábat lábért,
25 égetést égetésért, sebet sebért, kék foltot kék foltért.
26 Ha valaki úgy megüti rabszolgájának vagy rabnőjének a szemét, hogy megvakul, akkor bocsássa szabadon a szeméért.
27 Ha pedig a fogát üti ki valaki a rabszolgájának vagy rabnőjének, akkor bocsássa szabadon a fogáért.
Az állatok okozta károk
28 Ha egy ökör felöklel egy férfit vagy egy asszonyt, úgyhogy belehal, akkor agyon kell verni kővel azt az ökröt, és a húsát nem szabad megenni. Az ökör gazdája azonban ártatlan.
29 De ha az ökör azelőtt is öklelős volt, és erre figyelmeztették a gazdáját, mégsem vigyázott rá, és ezért ölt meg egy férfit vagy egy asszonyt, akkor agyon kell verni az ökröt kővel, és a gazdájának is meg kell halnia.
30 Ha váltságdíjat vetnek ki rá, akkor annyit kell fizetnie élete váltságául, amennyit csak kivetnek rá.
31 Akár fiút, akár leányt öklel föl, e szerint a jogszabály szerint kell eljárni ellene.
32 Ha rabszolgát öklel föl az ökör vagy rabnőt, akkor adjanak urának harminc ezüstpénzt, de az ökröt verjék agyon kővel.
33 Ha valaki nyitva hagy egy kutat, vagy ha valaki kutat ás, és nem fedi be, és emiatt ökör vagy szamár esik bele,
34 akkor a kút tulajdonosa fizessen kártérítést. Térítse meg az állat árát a gazdájának, és a döglött állat legyen az övé.
35 Ha valakinek az ökre felökleli egy másik ember ökrét, és az megdöglik, akkor adják el az élő ökröt, és annak az árát meg a döglött állatot is felezzék meg.
36 De ha tudták, hogy az ökör azelőtt is öklelős volt, és a gazdája mégsem vigyázott rá, akkor ökröt kell adnia kártérítésül az ökörért, a döglött állat pedig legyen az övé.
37 Ha valaki ökröt vagy bárányt lop, és levágja vagy eladja, akkor öt marhát adjon kártérítésül az ökörért, és négy juhot egy bárányért.
A lopás és hűtlen kezelés büntetése
22 Ha a tolvajt betörésen érik, és úgy megverik, hogy meghal, nem számít vérontásnak.
2 De ha ez napvilágnál történik, akkor vérontásnak számít. A tolvajnak kártérítést kell fizetnie, s ha nincs neki miből, akkor el kell adni őt a lopott jószág miatt.
3 Ha élve találják meg nála a lopott jószágot, akár ökör, akár szamár, akár juh az, kétszeresen kell megtérítenie.
4 Ha valaki mezőt vagy szőlőt legeltet le úgy, hogy ráengedte az állatját, és az a más mezején legelt, az térítse meg a kárt mezeje vagy szőlője legjavából.
5 Ha tűz üt ki, és belekap a sövénybe, úgyhogy elégnek a gabonakeresztek, a lábon álló gabona, vagy a mező, akkor fizessen teljes kártérítést az, aki a tüzet okozta.
6 Ha valaki pénzt vagy értéktárgyakat ad át embertársának megőrzésre, és ellopják azt annak az embernek a házából, ha megtalálják a tolvajt, kétszeresen térítse meg.
7 De ha nem találják meg a tolvajt, akkor a ház gazdáját állítsák az Isten elé, hogy nem nyújtotta-e ki a kezét embertársának a tulajdonáért.
8 Minden hűtlen kezelés dolgában, akár ökör, akár szamár, akár juh, akár ruha, bármilyen elveszett dolog az, amiről valaki azt mondja, hogy az övé, kettejük ügye kerüljön az Isten elé, és akit az Isten bűnösnek ítél, adjon kétszeres kártérítést a felebarátjának.
9 Ha valaki szamarat, ökröt, bárányt vagy bármilyen állatot ad át megőrzésre embertársának, és az megdöglik vagy megsérül, vagy elhajtják úgy, hogy senki sem látta,
10 akkor az Úrra tett eskü döntsön kettőjük között, hogy nem nyújtotta-e ki kezét embertársának a tulajdonáért. Ezt fogadja el az állat gazdája, és nem kell kártérítést fizetni.
11 De ha valóban ellopták tőle, akkor kártérítést kell adni a gazdának.
12 Ha viszont vadállat tépte szét, hozzon bizonyítékot, és akkor nem kell a széttépettet megtérítenie.
13 Ha valaki kölcsönkért felebarátjától egy állatot, és az megsérült vagy megdöglött, amikor gazdája nem volt ott, akkor kártérítést kell neki fizetni.
14 De ha a gazdája jelen volt, akkor nem kell neki megtéríteni. Csak ha bérelt állat volt, akkor kell gazdájának megkapnia a bért.
Az erőszakoskodás és uzsora ellen
15 Ha valaki elcsábít egy szűzleányt, aki még nincs eljegyezve, és vele hál, akkor jegyajándékkal jegyezze el magának feleségül.
16 De ha az apja semmiképpen sem akarja hozzáadni, akkor annyi pénzt kell fizetni, amennyi a hajadonok jegyajándéka szokott lenni.
17 Varázsló asszonyt ne hagyj életben!
18 Mindenkit meg kell ölni, aki állattal közösül.
19 Aki isteneknek áldozik, és nem egyedül az Úrnak, azt ki kell irtani.
20 A jövevényhez ne légy kegyetlen, és ne sanyargasd őt, mert ti is jövevények voltatok Egyiptomban.
21 Ne nyomorgassátok az özvegyeket és árvákat!
22 Ha mégis nyomorgatjátok őket, és hozzám kiáltanak segítségért, bizony meghallgatom kiáltásukat.
23 Fölgerjed haragom, és fegyverrel öllek meg benneteket, és majd a ti feleségeitek lesznek özvegyekké, és gyermekeitek árvákká.
24 Ha pénzt adsz kölcsön a népemből való szegény embernek, ne légy neki uzsorása, ne vessetek ki rá uzsorát!
25 Ha zálogba vetted embertársad felsőruháját, naplementéig add vissza neki!
26 Mert egyetlen takarója, testének ruhája az. Miben háljon? Bizony, ha hozzám kiált segítségért, meghallgatom, mert én kegyelmes vagyok.
27 Istent ne szidalmazd, és néped fejedelmét ne átkozd!
28 Ne késsél adni abból, amiből bőséged és felesleged van! Elsőszülött fiadat add nekem!
29 Így cselekedj marháddal és juhoddal: Hét napig legyen az anyjával, a nyolcadik napon add nekem!
30 Legyetek szentek előttem! A mezőn széttépett állat húsát ne egyétek meg, hanem dobjátok oda a kutyáknak!
Intés az igaz és emberséges magatartásra
23 Hazug hírt ne terjessz! Ne fogj össze a bűnössel, nehogy az erőszak mellett tanúskodj.
2 Ne állj a rosszat akaró többség mellé, és ne vallj peres ügyben a többséggel tartva, nehogy elferdítsd az igazságot.
3 A nincstelennek se kedvezz peres ügyében!
4 Ha ráakadsz ellenséged eltévedt marhájára vagy szamarára, hajtsd vissza hozzá!
5 Ha látod, hogy összeroskad terhe alatt annak a szamara, aki gyűlöl téged, ne hagyd magára, hanem segíts rajta!
6 A szegény ember igazságát ne ferdítsd el peres ügyében!
7 A hamis ügytől maradj távol, az ártatlant és igazat ne öld meg, mert én nem adok igazat a bűnösnek!
8 Vesztegetésre szánt ajándékot ne fogadj el, mert az ilyen ajándék vakká teszi a világosan látókat, és az igaz beszédet is elcsavarja.
9 Ne sanyargasd a jövevényt, hiszen ti ismeritek a jövevény életét, mert ti is jövevények voltatok Egyiptomban.
10 Hat éven át vesd be a földedet, és takarítsd be termését!
11 A hetedikben azonban hagyd parlagon, hagyd magára, hadd egyenek róla néped szegényei! Ami pedig még rajta marad, egye meg a mezei vad. Így cselekedj szőlőddel és olajfáiddal is!
12 Hat napon át végezd munkádat, de a hetedik napon nyugodjál, hogy pihenjen az ökröd és szamarad, és lélegzethez jusson szolgálód fia és a jövevény.
13 Tartsátok meg mindazt, amit mondtam nektek! Más istenek nevét ne is említsétek, hallani se lehessen a szátokból!
A három főünnep
14 Háromszor szentelj nekem ünnepet évenként!
15 Tartsd meg a kovásztalan kenyerek ünnepét! Hét napig egyél kovásztalan kenyeret, ahogyan megparancsoltam neked, az Ábíb hónap megszabott idején, mert akkor jöttél ki Egyiptomból. Üres kézzel senki se jelenjék meg előttem!
16 Azután az aratás ünnepét, amikor meződ vetésének első termését takarítod be. És a betakarítás ünnepét az esztendő végén, amikor a termést betakarítod a mezőről.
17 Évenként háromszor jelenjék meg minden férfi az Úristen színe előtt!
18 Ne áldozd az áldozati vért kovászos étellel együtt, és ne maradjon meg az ünnepi áldozat kövérje másnap reggelre!
19 Földed első termésének a javát vidd el Istenednek, az Úrnak házába! Ne főzz gödölyét anyjának tejében!
Ígéretek és intelmek
20 Íme, én angyalt küldök előtted, hogy megőrizzen az úton és bevigyen arra a helyre, amelyet kijelöltem.
21 Vigyázz magadra előtte, és hallgass a szavára! Ne szegülj ellene, mert nem bocsátja meg hitszegéseteket, hiszen az én nevem van jelen benne.
22 De ha engedelmesen hallgatsz a szavára, és teljesíted mindazt, amit parancsolok, akkor ellensége leszek ellenségeidnek és szorongatója szorongatóidnak.
23 Mert az én angyalom előtted megy, és bevisz az emóriak, hettiták, perizziek, kánaániak, hivviek és jebúsziak közé, és kiirtom őket.
24 Ne borulj le isteneik előtt, ne szolgáld azokat, és ne cselekedj úgy, ahogyan ők cselekszenek! Sőt rontsd le azokat, és törd össze szent oszlopaikat!
25 Ha Isteneteket, az Urat szolgáljátok, akkor megáld kenyérrel és vízzel. És eltávolítom tőled a bajokat.
26 Nem vetél el, sem meddő nem lesz senki a földeden. Napjaid számát teljessé teszem.
27 Rémületet küldök előtted, és megzavarok minden népet, amely közé mégy. Minden ellenségedet megfutamítom.
28 Rettenetes félelmet küldök előtted, amely kiűzi előled a hivvieket, kánaániakat és hettitákat.
29 De nem egy év alatt űzöm ki előled, hogy ne legyen pusztává a föld, és ne szaporodjék el károdra a mezei vad.
30 Apránként űzöm ki előled, amíg megszaporodsz, és birtokba tudod venni az országot.
31 Kiszabom határodat a Vörös-tengertől a filiszteusok tengeréig, és a pusztától az Eufrátesz folyóig. Mert kezetekbe adom az ország lakosait, és kiűzöd őket magad elől.
32 Ne köss szövetséget se velük, se isteneikkel!
33 Ne lakjanak országodban, hogy vétekbe ne vigyenek téged ellenem! Mert ha azoknak isteneit szolgálod, bizony tőrbe ejtenek téged.
A szövetség megkötése
24 Azután így szólt Mózeshez: Jöjj fel az Úrhoz te és Áron, Nádáb és Abíhú, meg Izráel vénei közül hetvenen, és boruljatok le tőle távol!
2 Csak Mózes közeledjék az Úrhoz, azok ne közeledjenek, a nép se jöjjön fel vele!
3 Akkor elment Mózes, és elmondta a népnek az Úr minden igéjét és rendelkezését. Az egész nép pedig egyhangúlag így felelt: Megtesszük mindazt, amit elrendelt az Úr.
4 Akkor leírta Mózes az Úr összes igéjét, és korán reggel oltárt épített a hegy lábánál, és tizenkét szent oszlopot állított fel Izráel tizenkét törzse szerint.
5 Azután odarendelt néhány izráeli ifjút, hogy mutassanak be égőáldozatot, és vágjanak le bikákat békeáldozatul az Úrnak.
6 Mózes pedig fogta a vér felét, tálakba töltötte, a vér másik felét pedig az oltárra hintette.
7 Majd fogta a szövetség könyvét, és felolvasta a nép előtt. Azok ezt mondták: Engedelmesen megtesszük mindazt, amit az Úr rendelt.
8 Azután fogta Mózes a vért, ráhintette a népre, és ezt mondta: Annak a szövetségnek a vére ez, amelyet az Úr kötött veletek mindezeknek az igéknek az alapján.
9 Majd fölment Mózes és Áron, Nádáb és Abíhú, meg Izráel vénei közül hetvenen.
10 Látták Izráel Istenét: Lába alatt zafírkőféle volt, olyan tiszta, mint maga az ég.
11 Izráel fiainak ezekre a vezetőire nem emelt kezet. Bár látták az Istent, ettek és ittak.
Mózes negyven napig a hegyen marad
12 Azután azt mondta az Úr Mózesnek: Jöjj fel hozzám a hegyre és maradj itt, mert át akarom adni neked a kőtáblákra írt törvényt és parancsolatokat, amelyeket azért írtam le, hogy tanítani lehessen azokat.
13 Elindult tehát Mózes és szolgája, Józsué. Mielőtt fölment Mózes az Isten hegyére,
14 ezt mondta a véneknek: Maradjatok itt, amíg visszatérünk hozzátok! Áron és Húr itt lesz veletek. Akinek vitás ügye lesz, forduljon hozzájuk.
15 Amikor fölment Mózes a hegyre, felhő borította be a hegyet,
16 mert az Úr dicsősége ereszkedett rá a Sínai-hegyre. Már hat napja borította be azt a felhő, és a hetedik napon kiáltott Isten Mózesnek a felhő közepéből.
17 Az Úr dicsőségének látványa olyannak tűnt Izráel fiai szemében, mintha emésztő tűz lett volna a hegy csúcsán.
18 Mózes azonban bement a felhő közepébe, egészen fölment a hegyre, és ott maradt Mózes a hegyen negyven nap és negyven éjjel.
Utasítások a szent sátor készítésére
25 Ekkor így szólt az Úr Mózeshez:
2 Mondd meg Izráel fiainak, hogy gyűjtsenek részemre felajánlást minden embertől, akit arra indít a szíve. Gyűjtsétek össze a nekem szánt felajánlásokat!
3 Ilyen felajánlást gyűjtsetek össze tőlük: Aranyat, ezüstöt és rezet,
4 kék és piros bíbort, karmazsin fonalat, lenvásznat és kecskeszőrt,
5 vörösre festett kosbőrt, delfinbőrt és akácfát,
6 lámpaolajat, balzsamot a felkenéshez való olajhoz és a jó illatú füstöléshez;
7 ónixköveket és foglalatba való drágaköveket az éfódhoz és hósenhez.
8 Készítsenek nekem szentélyt, hogy köztük lakjam!
9 Egészen úgy készítsétek el, ahogyan megmutatom neked a hajlék mintáját és az egész fölszerelés mintáját!
A szövetség ládája
10 Készítsenek egy két és fél könyök hosszú, másfél könyök széles és másfél könyök magas ládát akácfából!
11 Vond be színarannyal, kívül-belül vond be, és készíts rá körös-körül aranyszegélyt!
12 Önts négy aranykarikát és erősítsd azokat a négy alsó sarkára! Két karikát az egyik oldalára, és két karikát a másik oldalára!
13 Készíts rudakat is akácfából, és azokat is vond be arannyal!
14 Dugd a rudakat a láda oldalain levő karikákba, hogy hordozható legyen a láda azokon!
15 Legyenek a rudak a láda karikáiban, ne vegyék ki azokból!
16 Tedd a ládába a Bizonyságot, amelyet neked adok!
17 Készíts két és fél könyök hosszú, másfél könyök széles fedelet is színaranyból!
18 Készíts két kerúbot szintén aranyból! Ötvösmunkával készítsd azokat a födél két végére.
19 Az egyik kerúbot az egyik végére készítsd, a másik kerúbot a másik végére, a födél két végére készítsétek a kerúbokat!
20 A kerúbok kiterjesztett szárnnyal legyenek rajta, betakarva szárnyukkal a födelet, és egymás felé forduljanak. A kerúbok arca a födél felé forduljon!
21 A födelet tedd a ládára, a ládába pedig tedd bele a Bizonyságot, amelyet neked adok.
22 Ott jelenek meg neked, és beszélek veled a födélről, a két kerúb közül, amelyek a bizonyság ládáján vannak. Beszélek veled mindarról, amit majd általad parancsolok Izráel fiainak.
A szent kenyerek asztala
23 Azután készíttess egy két könyök hosszú, egy könyök széles és másfél könyök magas asztalt akácfából!
24 Vond be színarannyal, és készíttess rá körös-körül aranyszegélyt!
25 Készíttess rá körös-körül egy tenyérnyi keretet, a keretére pedig készíttess körös-körül aranyszegélyt!
26 Készíttess hozzá négy aranykarikát is, és erősítsd a karikákat a négy láb négy felső végére.
27 A rúdtartó karikák a keretnél legyenek, hogy hordozható legyen az asztal.
28 A rudakat akácfából készíttesd, és vond be arannyal: azokon hordozzák az asztalt!
29 Készíttess hozzá tálakat, serpenyőket, korsókat és kelyheket, amelyekkel italáldozatot végeznek! Színaranyból készíttesd azokat!
30 Tégy elém az asztalra mindenkor szent kenyeret!
A lámpatartó
31 Azután készíttess lámpatartót színaranyból! Ötvösmunkával készüljön a lámpatartó. Szára, ágai, kelyhei, gombjai és virágai egy darabból legyenek.
32 Hat ága nyúljon ki a két oldalából: három ág a lámpatartó egyik oldalából, három ág pedig a lámpatartó másik oldalából.
33 Három mandulavirág alakú kehely az egyik ágon gömbbel és virággal, és három mandulavirág alakú kehely gömbbel és virággal a másik ágon. Így legyen mind a hat ágon, amelyek kinyúlnak a lámpatartóból.
34 A lámpatartó középső szárán négy mandulavirág alakú kehely legyen gömbbel és virággal.
35 Legyen gömb a belőle kinyúló két ág alatt is. Gömb legyen a belőle kinyúló második két ág alatt, és gömb legyen a belőle kinyúló harmadik két ág alatt is, a lámpatartóból kinyúló mind a hat ágnál.
36 Gömbjeik és ágaik egy darabból legyenek. Egy darab színarany ötvösmunka legyen az egész.
37 Készíttess hozzá hét mécsest is, és rakd fel a mécseseket, hogy bevilágítsák az előttük levő teret.
38 Koppantói és hamutartói is színaranyból legyenek.
39 Egy talentum színaranyból készüljön el az egész fölszerelés.
40 Ügyelj, hogy arra a mintára készíttesd, amit a hegyen láttál!
A szent hajlék sátorlapjai
26 A hajlékot tíz sátorlapból készíttesd: sodrott lenfonálból, kék és piros bíborból és karmazsin fonálból művészi módon beleszőtt kerúbokkal készíttesd azokat!
2 Egy-egy sátorlap hossza huszonnyolc könyök legyen, egy-egy sátorlap szélessége pedig négy könyök. Egyforma legyen a mérete mindegyik sátorlapnak.
3 Öt sátorlap legyen egymással összefűzve, a másik öt sátorlap is legyen egymással összefűzve.
4 Azután készíttess kék bíbor-hurkokat az egyik sátorlap szegélyén az összefűzésnél. Ugyanilyeneket készíttess a másik sátorlap szegélyén is, azon a végén, ahol összefűzik.
5 Készíttess ötven hurkot az egyik sátorlapon, és ötven hurkot készíttess annak a sátorlapnak a szegélyén is, amelyet hozzáfűznek. Egymással szemben legyenek a hurkok.
6 Készíttess ötven aranykapcsot is, és ezekkel a kapcsokkal fűzesd egymáshoz a sátorlapokat! Így lesz a hajlék egésszé.
7 Azután készíttess sátorlapokat kecskeszőrből, sátornak a hajlék fölé, tizenegy ilyen sátorlapot készíttess.
8 Egy sátorlap hossza harminc könyök legyen, a sátorlap szélessége pedig négy könyök legyen. Egyforma mérete legyen a tizenegy sátorlapnak.
9 Fűzess össze öt sátorlapot külön, és hat sátorlapot is külön. A hatodik sátorlap pedig lógjon le a sátor elején.
10 Készíttess ötven hurkot az egyik sátorlapnak arra a végére, ahol összefűzik, és ötven hurkot a másik sátorlapnak arra a szélére is, ahol összefűzik.
11 Készíttess ötven rézkapcsot, és akaszd a kapcsokat a hurkokba. Így fűzd össze a sátrat, hogy egész legyen!
12 A sátor lapjainak lelógó része, tehát a sátorlap lelógó részének a fele legyen a hajlék végein.
13 Egy könyöknyi innen, egy könyöknyi onnan lógjon le a sátor lapjainak a hosszából, vagyis hajoljon rá a hajlék oldalaira innen is, onnan is, és fedje be azt!
14 Készíttess még egy takarót a sátorra vörösre festett kosbőrből, és arra még egy takarót delfinbőrből.
A szent hajlék oldalai
15 Készíttess a hajlékhoz deszkákat is akácfából, felállítva.
16 A deszka hossza tíz könyök legyen, a deszka szélessége pedig másfél könyök.
17 Mindegyik deszkának két csapja legyen, amelyek összekötik egyiket a másikkal. Így készíttesd el a hajlék mindegyik deszkáját!
18 Készíttesd el a hajlék deszkáit: húsz deszkát a déli oldalra, dél felé.
19 Készíttess negyven ezüsttalpat a húsz deszka alá, két talpat mindegyik deszka alá, a két csapnak megfelelően. Minden egyes deszka alatt két talp legyen a két csapnak megfelelően.
20 A hajlék másik oldalára, az északi végére is tégy húsz deszkát.
21 Ezeknek is legyen negyven ezüsttalpa, két talp legyen az egyik deszka alatt és két talp legyen a másik deszka alatt is.
22 A hajlék nyugati végére is készíttess hat deszkát.
23 Készíttess két deszkát a hajlék sarkaira a két végén.
24 Párosával legyenek egymás mellett, aljától a tetejéig egy karikával összefogva. Így legyen mindkettőnél, mindkét saroknál így legyen.
25 Legyen tehát nyolc deszka ezüsttalpakkal, összesen tizenhat talppal. Két talp legyen az egyik deszka alatt és két talp legyen a másik deszka alatt is.
26 Készíttess reteszeket is akácfából: ötöt a hajlék egyik oldalának a deszkáihoz,
27 öt reteszt a hajlék másik oldalának a deszkáihoz, és öt reteszt a hajlék oldalának deszkáihoz a nyugati végén.
28 A reteszek középen legyenek a deszkák között, rögzítve azokat egyik végétől a másik végéig.
29 Vond be a deszkákat arannyal, és aranyból készíttesd a karikákat is a reteszek kengyeleiként. Vond be a reteszeket is arannyal.
30 Állítsd fel a hajlékot pontosan úgy, ahogyan megmutattam neked a hegyen!
A kárpit
31 Azután készíttess kárpitot kék és piros bíborból, karmazsin fonálból és sodrott lenfonálból, művészi módon beleszőtt kerúbokkal készíttesd azokat!
32 Tedd ezt négy arannyal bevont akácfa oszlopra, amelyeknek aranykampóik legyenek, négy talpa pedig ezüstből legyen!
33 Akaszd a kárpitot horgokra, vidd be a bizonyság ládáját a kárpit mögé, és a kárpit válassza el a szentélyt a szentek szentjétől!
34 Azután tedd rá a fedelet a bizonyság ládájára a szentek szentjében!
35 Az asztalt helyezd el a kárpiton kívül, a lámpatartót pedig az asztallal szemben a hajlék déli oldalán. Az asztalt tedd az északi oldalra!
36 Készíttess függönyt a sátor bejáratára kék és piros bíborból, karmazsin fonálból és sodrott lenfonálból, művészi módon kihímezve.
37 Készíttess a függönyhöz öt akácfa oszlopot, és vond be azokat arannyal. Kampói aranyból legyenek, és öntess azokhoz öt réztalpat!
Az égőáldozati oltár
27 Készíttess oltárt akácfából, öt könyök hosszúra és öt könyök szélesre: négyzet alakú legyen az oltár, a magassága pedig legyen három könyök.
2 Készíttess szarvakat a négy sarkára, vele egy darabból legyenek a szarvak, és vond be rézzel!
3 Készíttess hozzá fazekakat a hamunak, lapátokat, hintőedényeket, villákat és szenesserpenyőket. Az egész fölszerelést rézből készíttesd el!
4 Készíttess hozzá hálószerű rézrácsozatot, és a háló négy sarkára készíttess négy rézkarikát!
5 Erősítsd ezt az oltár pereme alá úgy, hogy a háló az oltár közepéig érjen le.
6 Készíttess az oltárhoz rudakat is, akácfa rudakat, és vond be azokat rézzel!
7 Dugják a rudakat a karikákba, és legyenek a rudak az oltár két oldalán, amikor viszik.
8 Deszkából készíttesd azt, belül üresre. Úgy készítsétek, ahogyan a hegyen láttad!
A szent hajlék udvara
9 Készíttesd el a hajlék udvarát is! A déli oldalon legyen szőnyegfala az udvarnak sodrott lenfonálból. Száz könyök hosszú legyen ezen az oldalon.
10 Húsz oszlopa és húsz réztalpa legyen, de az oszlopok kampói és összetartói ezüstből legyenek.
11 Így legyen az északi oldalon is, hosszában száz könyök hosszú szőnyegfal, húsz oszloppal és húsz réztalppal, de az oszlopok kampói és összekötői ezüstből legyenek!
12 A nyugati oldalon ötven könyök széles szőnyegfala legyen az udvarnak; tíz oszlopa és tíz talpa legyen.
13 A keleti oldalon is ötven könyök széles legyen az udvar.
14 Tizenöt könyök szőnyegfal legyen az egyik oldalon, és ennek három oszlopa és három talpa legyen!
15 A másik oldalon is tizenöt könyök szőnyegfal legyen, ennek is három oszlopa és három talpa legyen!
16 Az udvar kapuja húsz könyöknyi függöny legyen kék és piros bíborból, karmazsin fonálból és sodrott lenfonálból, művészi módon kihímezve. Négy oszlopa és négy talpa legyen!
17 Az udvar összes oszlopa körös-körül ezüsthuzallal legyen összekötve, kampóik ezüstből legyenek, talpaik pedig rézből.
18 Az udvar hossza száz könyök, szélessége ötven-ötven, magassága pedig öt könyök szőnyeg legyen sodrott lenfonálból. A talpak rézből legyenek!
19 A hajlékban végzendő szolgálatok egész fölszerelése, minden cöveke és az udvar összes cöveke is rézből legyen!
A mécses
20 Te pedig parancsold meg Izráel fiainak, hogy hozzanak neked olajbogyóból ütött tiszta olajat a mécstartóhoz, hogy mindig tehessenek rá égő mécsest.
21 A kijelentés sátrában a kárpiton kívül, amely a bizonyság ládája előtt van, gondozzák azt Áron és fiai estétől reggelig az Úr színe előtt. Örök rendelkezés legyen ez nemzedékről nemzedékre Izráel fiainál!
A papi ruhák
28 Te pedig hívasd magadhoz Izráel fiai közül testvéredet, Áront, fiaival együtt! Ők legyenek a papjaim: Áron, valamint Nádáb, Abíhú, Eleázár és Ítámár, Áron fiai!
2 Csináltass szent ruhákat testvérednek, Áronnak, hogy méltóságteljes és ékes legyen!
3 Beszélj minden hozzáértő emberrel, akinek művészi képességet adtam, és készítsék el Áron ruháját, hogy papommá szentelhető legyen!
4 Ezeket a ruhákat kell elkészíteniük: a hósent, éfódot, palástot, mintás köntöst, süveget és övet. Készítsenek szent ruhákat testvérednek, Áronnak és fiainak a papi szolgálathoz.
5 Aranyat, kék és piros bíbort, karmazsin fonalat és lenfonalat használjanak hozzá.
Az éfód
6 Az éfódot aranyból, kék és piros bíborból, karmazsin fonálból és sodrott lenfonálból művészi szövéssel készítsétek!
7 Két egymáshoz érő vállrésze legyen a két végén, hogy összekapcsolható legyen.
8 A rajta levő övet, amellyel megkötik, ugyanúgy, ugyanabból készítsék: aranyból, kék és piros bíborból, karmazsin fonálból és sodrott lenfonálból.
9 Azután fogj két ónixkövet és vésd rájuk Izráel fiainak a nevét.
10 Hatnak a nevét az egyik kőre, a másik hatnak a nevét a másik kőre, születésük szerint.
11 Vésnöki munkával, ahogyan a pecsétgyűrűt vésik, úgy vésesd a két kőre Izráel fiainak a nevét. Körös-körül aranyfoglalattal készíttesd azokat!
12 Azután tedd a két követ az éfód vállrészeire, az Izráel fiaira emlékeztető kövekül. Hordozza Áron a nevüket a két vállrészen emlékeztetőül az Úr előtt.
13 Készíttess aranyfoglalatokat is,
14 és két színarany láncot. Fonottan készíttesd azokat zsinór módjára, és illeszd rá a sodrott láncokat a foglalatokra!
A hósen
15 Azután készíttess hósent művészi munkával a döntések közlésére! Úgy készíttesd, ahogyan az éfódot készítették: aranyból, kék és piros bíborból, karmazsin fonálból és sodrott lenfonálból készíttesd el!
16 Négyzet alakú legyen, kétrét hajtva, egy arasz hosszú és egy arasz széles legyen.
17 Foglalj abba foglalatba illő drágaköveket, négy sor követ ebben a sorrendben: rubin, topáz és smaragd, ez az első sor.
18 A második sor: karbunkulus, zafír és jáspis.
19 A harmadik sor: opál, agát és ametiszt.
20 A negyedik sor: krizolit, ónix és nefrit. Aranyfoglalatokba legyenek erősítve.
21 A köveken tehát Izráel fiainak a nevei legyenek, a tizenkét névnek megfelelően. Pecsétgyűrű módjára legyen vésve, és mind a tizenkét törzsnek a neve rajta legyen.
22 Készíttess a hósenra zsinór módjára font láncokat színaranyból!
23 Készíttess a hósenra két aranykarikát is, és illeszd a két karikát a hósen két végére!
24 A két aranyzsinórt fűzd a két aranykarikába a hósen két végén!
25 A két zsinór végét erősítsd a két foglalatra, és erősítsd az éfód vállrészének az elejére!
26 Készíttess még két aranykarikát, és erősítsd azokat is a hósen két végére azon a szélén, amely az éfód felé eső részen belül van.
27 Azután készíttess még két aranykarikát, és illeszd azokat az éfód két vállrészére elöl, kissé lejjebb, közel az egybefűzéshez az éfód öve fölött.
28 Csatolják a hósent karikáinál fogva az éfód karikáihoz kék bíbor-zsinórral, hogy az éfód öve fölött legyen, és ne csússzék el a hósen az éfódról!
29 Hordozza Áron Izráel fiainak a neveit a szíve fölött a döntések közlésére való hósenen, amikor bemegy a szentélybe. Állandó emlékeztető legyen ez az Úr színe előtt!
30 Azután tedd a döntések közlésére való hósenba az úrímot és tummímot! Legyenek azok Áron szíve fölött, amikor bemegy az Úr elé. Hordozza Áron mindig a szíve fölött a döntéseket, amelyeket Isten színe előtt fog adni Izráel fiainak!
A palást és a homlokdísz
31 Azután készíttesd el az éfód palástját, az egészet kék bíborból!
32 Legyen a közepén nyakkivágás, és a kivágáson körös-körül szövött szegélye legyen, mint a mellvért nyílásának, hogy ne szakadjon be.
33 Készíttess a szegélyre gránátalmákat kék és piros bíborból, karmazsin fonálból körös-körül a szegélyére, közéjük pedig aranycsengettyűket körös-körül.
34 Aranycsengettyű meg gránátalma váltakozzék a palást szegélyén körös-körül.
35 Ezt viselje Áron szolgálat közben, hogy hallható legyen a csengés, amikor bemegy a szentélybe az Úr színe elé, és amikor kijön onnan, hogy meg ne haljon.
36 Készíttess homlokdíszt színaranyból, és vésesd rá úgy, ahogyan a pecsétgyűrűbe szoktak vésni: Az Úrnak szentelt!
37 Fűzd ezt kék bíbor-zsinórra és legyen a süvegen, a süveg elején.
38 Legyen Áron homlokán és hordozza Áron a szent dolgokban elkövetett bűnök terhét, amelyeket Izráel fiai a különféle szent ajándékokkal kapcsolatban követnek el. Legyen mindig a homlokán, hogy kedvesek legyenek ők az Úr előtt.
Egyéb papi ruhák
39 A köntöst lenből szövesd meg mintásra, és a süveget is lenből készíttesd! Az övet pedig művészi hímzéssel készíttesd!
40 Áron fiainak is készíttess köntösöket, nekik is készíttess öveket, ékes és díszes papi süvegeket is készíttess nekik.
41 Öltöztesd föl azokba testvéredet, Áront, meg a fiait. Majd kend föl őket, avasd fel tisztükbe, és szenteld föl őket, hogy papjaimmá legyenek.
42 Készíttess nekik gyolcsnadrágot, hogy eltakarják mezítelenségüket: csípőtől a combig érjenek.
43 Legyenek ezek Áronon és fiain, hogy bűnbe ne essenek és meg ne haljanak, amikor bemennek a kijelentés sátrába, vagy, amikor az oltárhoz mennek és szolgálnak a szentélyben. Örök rendelkezés ez neki és utódainak.
Copyright © 1975, 1990 Hungarian Bible Society