The Daily Audio Bible
Today's audio is from the NRSVUE. Switch to the NRSVUE to read along with the audio.
21 Hogyha agyonütöttet találnak azon a földön, a melyet az Úr, a te Istened ád néked birtokul, és az a mezõn fekszik, és nem tudható: ki ölte meg azt;
2 Akkor a te véneid és a te bíráid menjenek ki, és mérjék meg [a földet] a városokig, a melyek az agyonütött körül vannak;
3 És a mely város legközelebb esik az agyonütötthöz, annak a városnak vénei vegyenek egy üszõtinót, a melylyel még nem dolgoztattak, és a mely nem vont még jármot;
4 És annak a városnak vénei vigyék az üszõt valamely folyóvíz völgyébe, a melyet nem szántanak és nem vetnek, és szegjék nyakát az üszõnek ott a völgyben.
5 És járuljanak oda a papok, Lévi fiai; (mert õket választotta az Úr, a te Istened, hogy szolgáljanak néki, és hogy áldjanak az Úr nevében, és az õ ítéletök szerint legyen minden per és minden sérelem).
6 És mindnyájan annak a városnak vénei, a kik legközelebb esnek az agyonütötthöz, mossák meg kezeiket a nyakaszegett üszõ felett a völgyben;
7 És szóljanak és mondják: A mi kezeink nem ontották ki ezt a vért, sem a mi szemeink nem látták.
8 Bocsáss meg a te népednek, Izráelnek, a melyet megváltottál, Uram, és ne engedd, hogy ártatlan vér ontása legyen Izráel között, a te néped között! És bocsánatot nyernek a vérért.
9 Te azért tisztítsd ki közüled az ártatlan vérnek kiontását, mert így cselekszed azt, a mi igaz az Úr elõtt.
10 Mikor hadba mégy ellenségeid ellen, és kezedbe adja õket az Úr, a te Istened, és azok közül foglyokat ejtesz;
11 És meglátsz a foglyok között egy szép ábrázatú asszonyt, és megszereted azt, úgy hogy elvennéd feleségül:
12 Vidd be õt a te házadba, hogy nyirja meg a fejét, és messe le körmeit.
13 És az õ fogoly ruháját vesse le magáról, és maradjon a te házadban, hogy sirassa az õ atyját és anyját egész hónapig; és csak azután menj be hozzá, és légy az õ férje, és legyen õ a te feleséged.
14 Hogyha pedig nem tetszik néked, bocsásd el õt az õ kivánsága szerint; de pénzért semmiképen el ne add õt; ne hatalmaskodjál rajta, miután megrontottad õt.
15 Ha valakinek két felesége van, az egyik szeretett, a másik gyûlölt, és szülnek néki fiakat, mind a szeretett, mind a gyûlölt, és a gyûlöltnek fia lesz az elsõszülött:
16 Azon a napon, a melyen az õ fiait örökösökké teszi a maga jószágában, nem teheti elsõszülötté a szeretettnek fiát a gyûlöltnek fia felett, a ki elsõszülött;
17 Hanem az elsõszülöttet, a gyûlöltnek fiát ismerje el, két részt adván néki mindenbõl, a mije van; mert az az õ erejének zsengéje, övé az elsõszülöttség joga.
18 Ha valakinek pártütõ és makacs fia van, a ki az õ atyja szavára és anyja szavára nem hallgat, és ha megfenyítik, sem engedelmeskedik nékik:
19 Az ilyet fogja meg az õ atyja és anyja, és vigyék azt az õ városának véneihez és az õ helységének kapujába,
20 És ezt mondják a város véneinek: Ez a mi fiunk pártütõ és makacs, nem hallgat a mi szónkra, tobzódó és részeges:
21 Akkor az õ városának minden embere kövekkel kövezze meg azt, hogy meghaljon. Így tisztítsd ki közüled a gonoszt, és az egész Izráel hallja meg, és féljen!
22 Ha valakiben halálos ítéletre való bûn van, és megölik, és felakasztatod azt fára:
23 Ne maradjon éjjel az õ holtteste a fán, hanem temesd el azt még azon a napon; mert átkozott Isten elõtt a ki fán függ; és meg ne fertéztessed azt a földet, a melyet az Úr, a te Istened ád néked örökségül.
22 Ne nézd el, ha a te atyádfiának ökre vagy juha tévelyeg, és ne fordulj el azoktól, hanem bizony tereld vissza azokat a te atyádfiához.
2 Hogyha pedig nincs közel hozzád a te atyádfia, vagy nem is ismered õt: hajtsd a [barmot] a magad házához, és legyen nálad, míg keresi azt a te atyádfia, és akkor add vissza néki.
3 És ekképen cselekedjél szamarával, ekképen cselekedjél ruhájával és ekképen cselekedjél a te atyádfiának minden elveszett holmijával, a mi elveszett tõle és te megtaláltad; nem szabad félrevonulnod.
4 Ha látod, hogy a te atyádfiának szamara vagy ökre az úton eldûlve fekszik, ne fordulj el azoktól, hanem vele együtt emeld fel [azokat.]
5 Asszony ne viseljen férfiruházatot, se férfi ne öltözzék asszonyruhába; mert mind útálatos az Úr elõtt, a te Istened elõtt, a ki ezt míveli.
6 Ha madárfészek akad elédbe az úton valamely fán vagy a földön, madárfiakkal vagy tojásokkal, és az anya rajta ül a fiakon vagy a tojásokon: meg ne fogd az anyát a fiakkal egyben;
7 Hanem bizony bocsásd el az anyát, és a fiakat fogd el magadnak, hogy jól legyen dolgod, és hosszú ideig élj.
8 Ha új házat építesz, házfedeledre korlátot csinálj, hogy vérrel ne terheld a te házadat, ha valaki leesik arról.
9 Ne vess a te szõlõdbe kétféle magot, hogy fertõzötté ne legyen az egész: a mag, a melyet elvetsz és a szõlõnek termése.
10 Ne szánts ökrön és szamáron együtt.
11 Ne öltözzél vegyes szövésû azaz gyapjúból és lenbõl szõtt ruhába.
12 A te felsõruhádnak négy szegletére, a melyet felülre öltesz, bojtokat csinálj magadnak.
13 Ha valaki feleséget vesz, és bemegy hozzá, és meggyûlöli azt,
14 És szégyenletes dolgokkal vádolja, és rossz hírbe keveri azt, mert ezt mondja: E feleséget vettem magamnak, és hozzá mentem, de nem találtam õ benne szûzességet:
15 Akkor vegye azt a leánynak atyja és anyja, és vigyék a leány szûzességének [jeleit] a város vénei elé a kapuba;
16 És mondja a leánynak atyja a véneknek: Leányomat feleségül adtam e férfiúnak, de gyûlöli õt;
17 És íme szégyenletes dolgokkal vádol[ja], mondván: Nem találtam a te leányodban szûzességet; pedig ímhol vannak az én leányom szûzességének [jelei!] És terítsék ki a ruhát a város vénei elé.
18 Akkor a város vénei fogják meg azt a férfit, és ostorozzák meg õt;
19 És bírságolják meg száz ezüst [siklusra,] és adják ezt a leány atyjának; mert rossz hírbe kevert egy izráelita szûzet; és legyen annak felesége, [és] el nem bocsáthatja azt teljes életében.
20 Ha pedig igaz lesz a vádolás, és nem találtatik szûzesség a leányban:
21 Akkor vigyék ki a leányt az õ atyjának háza elé, és az õ városának emberei kövezzék meg kõvel, hogy meghaljon; mert gyalázatosságot cselekedett Izráelben, paráználkodván az az õ atyjának házánál. Így tisztítsd ki közüled a gonoszt.
22 Ha rajtakapnak valamely férfit, hogy férjes asszonynyal hál, õk mindketten is meghaljanak: a férfi, a ki az asszonynyal hált, és az asszony is. Így tisztítsd ki a gonoszt Izráelbõl.
23 Ha szûz leány van jegyben egy férfiúval, és megtalálja azt valaki a városban, és vele hál:
24 Vigyétek ki mindkettõjöket annak a városnak kapuja elé, és kövezzétek meg õket kõvel, hogy meghaljanak. A leányt azért, hogy nem kiáltott a városban, a férfit pedig azért, hogy meggyalázta az õ felebarátjának feleségét. Így tisztítsd ki a gonoszt Izráelbõl.
25 De hogyha mezõn találja a férfi a jegyben járó leányt, és erõszakoskodik rajta a férfi és vele hál: csak maga a férfi haljon meg, a ki azzal hált;
26 A leányt pedig ne bántsd, mert a leánynak nincsen halálos bûne, mivel olyan ez a dolog, mint a mikor valaki felebarátjára támad és azt agyonüti.
27 Mert a mezõn találta õt; kiálthatott a jegyben járó leány, de nem volt a ki megoltalmazza õt.
28 Ha valaki el nem jegyzett szûz leánynyal találkozik, és megragadja azt, és vele hál, és rajta kapják õket:
29 Akkor a férfi, a ki vele hált, adjon a leány atyjának ötven ezüst [siklust], a leány pedig legyen feleségévé. Mivelhogy meggyalázta azt, nem bocsáthatja el azt teljes életében.
30 Ne vegye el senki az õ atyjának feleségét, és az õ atyjának takaróját fel ne takarja!
51 Lõn pedig, mikor az idõ elközelgete, hogy õ felvitessék, eltökélte magát, hogy Jeruzsálembe megy,
52 És követeket külde az õ orczája elõtt; és [azok] elmenvén, bemenének egy samaritánus faluba, hogy néki [szállást] készítsenek.
53 De nem fogadák be õt, mivelhogy õ Jeruzsálembe megy vala.
54 Mikor pedig ezt látták az õ tanítványai, Jakab és János, mondának: Uram, akarod-é, hogy mondjuk, hogy tûz szálljon alá az égbõl, és emészsze meg ezeket, mint Illyés is cselekedett?
55 De [Jézus] megfordulván, megdorgálá õket, mondván: Nem tudjátok minémû lélek van ti bennetek:
56 Mert az embernek Fia nem azért jött, hogy elveszítse az emberek lelkét, hanem hogy megtartsa. Elmenének azért más faluba.
57 Lõn pedig, mikor menének, valaki monda néki az úton: Követlek téged Uram, valahová mégy!
58 És monda néki Jézus: A rókáknak barlangjuk van, és az égi madaraknak fészkük; de az ember Fiának nincs fejét hová lehajtania.
59 Monda pedig másnak: Kövess engem. Az pedig monda: Uram, engedd meg nékem, hogy elõbb elmenjek és eltemessem az én atyámat.
60 Monda pedig néki Jézus: Hadd temessék el a halottak az õ halottaikat: te pedig elmenvén, hirdesd az Isten országát.
61 Monda pedig más is: Követlek téged Uram; de elõbb engedd meg nékem, hogy búcsút vegyek azoktól, a kik az én házamban vannak.
62 És monda néki Jézus: Valaki az eke szarvára veti kezét, és hátra tekint, nem alkalmas az Isten országára.
10 Ezek után pedig rendele az Úr másokat is, hetvenet, és elküldé azokat kettõnként az õ orczája elõtt, minden városba és helyre, a hová õ menendõ vala.
2 Monda azért nékik: Az aratni való sok, de a munkás kevés; kérjétek azért az aratásnak Urát, hogy küldjön munkásokat az õ aratásába.
3 Menjetek el: Ímé én elbocsátlak titeket, mint bárányokat a farkasok közé.
4 Ne hordozzatok erszényt, se táskát, se sarut; és az úton senkit ne köszöntsetek.
5 Valamely házba bementek, elõször ezt mondjátok: Békesség e háznak!
6 És ha lesz ott valaki békességnek fia, a ti békességtek azon marad; ha nem, ti reátok tér vissza.
7 Ugyanazon házban maradjatok pedig, azt evén és iván, a mit õk [adnak]: mert méltó a munkás az õ jutalmára. Ne járjatok házról-házra.
8 És valamely városba bementek, és befogadnak titeket, azt egyétek, a mit elõtökbe adnak:
9 És gyógyítsátok a betegeket, a kik ott lesznek, és mondjátok nékik: Elközelített hozzátok az Isten országa.
10 Valamely városba pedig bementek, és titeket be nem fogadnak, annak utczáira kimenvén, ezt mondjátok:
11 Még a port is, a mely reánk ragadt a ti várostokból, itt köztetek letöröljük; mindazáltal ez legyen tudtotokra, hogy az Isten országa elközelített hozzátok.
12 Mondom pedig néktek, hogy a Sodomabeliek állapota tûrhetõbb lesz ama napon, hogynem azé a városé.
74 Aszáf tanítása.
Miért vetettél el, oh Isten, teljesen? Miért füstölög haragod a te legelõdnek juhai ellen?
2 Emlékezzél meg a te gyülekezetedrõl, a melyet régen szerzettél és a melyet megváltottál: a te örökségednek részérõl, a Sion hegyérõl, a melyen lakozol!
3 Lépj fel a teljes pusztaságba; mindent tönkre tett az ellenség a szent helyen!
4 Támadóid a te gyülekezeted hajlékában ordítanak: jeleiket tûzték fel jelekké.
5 Úgy tünnek fel, mint mikor valaki fejszéjét emelgeti az erdõnek sûrû fáira.
6 Faragványait már mind összetördelték: fejszékkel és põrölyökkel.
7 Szent helyedet lángba borították; neved hajlékát földig megfertõztették.
8 Ezt mondották szívökben: Dúljuk fel õket mindenestõl! Felgyújtották Istennek minden hajlékát az országban.
9 Jeleinket nem látjuk, próféta nincs többé, és nincs közöttünk, a ki tudná: meddig tart [ez?]
10 Meddig szidalmaz, oh Isten, a sanyargató? Örökké gyalázza-é az ellenség a te nevedet?
11 Miért húzod vissza kezedet, jobbodat? [Vond] ki kebeledbõl: végezz!
12 Pedig Isten az én királyom eleitõl fogva, a ki szabadításokat mível e föld közepette.
13 Te hasítottad ketté a tengert erõddel; te törted össze a czethalak fejeit a vizekben.
14 Te rontottad meg a leviathánnak fejét, s adtad azt eledelül a pusztai népnek.
15 Te fakasztottad fel a forrást és patakot, te száraztottad meg az örök folyókat.
16 Tiéd a nappal, az éjszaka is tiéd; te formáltad a világosságot és a napot.
17 Te szabtad meg a földnek minden határát: a nyarat és a telet te formáltad.
18 Emlékezzél meg errõl: ellenség szidalmazta az Urat, s bolond nép káromolta a te nevedet.
19 Ne adjad a fenevadnak a te gerliczédnek lelkét; szegényeidnek gyülekezetérõl ne feledkezzél meg végképen!
20 Tekints a szövetségre; mert telve vannak e földnek rejtekhelyei zsaroló tanyákkal.
21 A megrontott ne térjen szégyenvallással vissza; a nyomorult és szûkölködõ dicsérje a te nevedet.
22 Kelj fel, oh Isten, és védd a te ügyedet; emlékezzél meg a te gyaláztatásodról, a melylyel naponként illet téged a bolond!
23 Ne felejtkezzél el ellenségeidnek szaváról, és az ellened támadók háborgatásáról, a mely szüntelen nevekedik!
11 Kivánja az istentelen a gonoszok prédáját; de az igaznak gyökere ád [gyümölcsöt.]