Bible in 90 Days
Az égőáldozatok
1 Az Örökkévaló szólította Mózest a Találkozás Sátorából, és így szólt hozzá:[a] 2 „Ezt mondd Izráel népének: Amikor közületek valaki áldozatot hoz az Örökkévalónak, az áldozatra szánt állat a következők egyike lehet: szarvasmarha, juh, vagy kecske.
3 Ha szarvasmarhát hoz égőáldozatul, akkor az csakis ép és egészséges bika legyen. Vezesse a bikát a Találkozás Sátorának bejáratához, hogy az Örökkévaló elfogadja azt áldozatul. 4 Azután tegye a kezét az állat fejére, amelyet az Örökkévaló így elfogad égőáldozatul, hogy engesztelést szerezzen annak az embernek, aki hozta.
5 Ezután vágják le[b] a bikát ott, az Örökkévaló előtt. Az Áron rendjéből való papok pedig mutassák be áldozatul a vért az oltáron, amely a Találkozás Sátora előtt van: hintsék a vért körös-körül az oltár négy oldalára. 6 Nyúzzák meg az állatot, és vágják részeire. 7-8 Ezalatt az Áron rendjéből való papok gyújtsanak tüzet az oltáron, majd helyezzék el ezeket a részeket — a fejet és a hájat is — az égő fára. 9 A beleket és a lábszárakat azonban előbb vízben mossák meg. Azután a pap égesse el az oltáron az egész állatot. Égőáldozat ez, kedves illatú ajándék, amelyet az Örökkévaló szívesen fogad.
10 Ha valaki juhot, vagy kecskét hoz égőáldozatul az Örökkévalónak, akkor az csakis ép és egészséges kos, vagy bak legyen. 11 Az oltár északi oldalánál vágják le az áldozati állatot az Örökkévaló előtt. Az Áron rendjéből való papok hintsék a vért körös-körül az oltár négy oldalára. 12 Az állat testét vágják részeire, és tegyék külön a fejét és a hájat. Majd helyezzék el ezeket a részeket — a fejet és a hájat is — az égő fára. 13 A beleket és a lábszárakat azonban előbb vízben mossák meg. Azután a pap égesse el az oltáron az egész állatot. Égőáldozat ez, kedves illatú ajándék, amelyet az Örökkévaló szívesen fogad.
14 Ha valaki madarat hoz égőáldozatul az Örökkévalónak, akkor az gerle, vagy galambfióka legyen. 15 A pap vigye az oltárhoz, tekerje ki a nyakát, majd égesse el az oltár tüzén. Előbb azonban a vérét folyassa ki az oltár falára, 16 a begyét meg a farokrészét pedig mindenestül távolítsa el, és dobja az oltár keleti oldalán a hamu helyére. 17 A madarat a szárnyainál fogva hasítsa fel, de ne vágja szét két darabra. A pap égesse el a madarat egészen a tűzben, az oltáron égő fa lángjában. Égőáldozat ez, kedves illatú ajándék, amelyet az Örökkévaló szívesen fogad.
Ételáldozatok
2 Amikor valaki lisztáldozatot hoz az Örökkévalónak, akkor a legfinomabb lisztből hozzon, öntsön rá olívaolajat és tegyen rá tömjént. 2 Azután vigye az Áron rendjéből való papokhoz. A pap vegyen ki a lisztből és az olajból egy maroknyit, de úgy, hogy az összes tömjén a kivett részben legyen. Ezt a maroknyi részt — amely az egész áldozatot jelképezi — égesse el az oltár tüzén. Kedves illatú ajándék ez, amelyet az Örökkévaló szívesen fogad. 3 Ami pedig megmarad belőle, az legyen Ároné és a papoké, mivel ez a legszentebb rész, hiszen az Örökkévalónak fölajánlott ajándékból való.
4 Amikor kemencében sült ételekből hozol áldozatot az Örökkévalónak, akkor a legfinomabb lisztből készíts olívaolajjal gyúrt kovász nélküli lepényeket, vagy olívaolajjal megkent lángosokat. 5 Ha sütőlapon készíted el áldozatul a lepényeket, akkor is a legfinomabb lisztből készítsd, olívaolajjal gyúrd meg, de ne legyen benne kovász. 6 Miután megsült, törd darabokra, és önts rá olívaolajat. Lisztáldozat ez. 7 Ha edényben készíted el, akkor is a legfinomabb lisztből készítsd, olívaolajjal gyúrd meg, de ne legyen benne kovász.
8 Az így elkészített áldozatot vidd az Örökkévaló elé, és add oda a papnak, ő pedig vigye az oltárhoz. 9 A pap vegyen ki belőle egy részt — amely az egész áldozatot jelképezi —, és égesse el az oltár tüzén. Kedves illatú ajándék ez, amelyet az Örökkévaló szívesen fogad.
10 Ami pedig megmarad belőle, az legyen Ároné és a papoké, mivel ez a legszentebb rész, hiszen az Örökkévalónak fölajánlott ajándékból való.
11 Minden lisztáldozat, amit az Örökkévalónak áldozol, kovász és élesztő nélkül készüljön, mivel ami kovászt, élesztőt, vagy mézet tartalmaz, az nem kerülhet az oltárra ajándékul. 12 Bár amikor az első termésből hozol az Örökkévalónak áldozatot, akkor hozhatsz olyan dolgokat is, amelyekben van kovász, élesztő, vagy méz, de ezek nem kerülhetnek föl az oltárra kedves illatú ajándékként.
13 Minden lisztáldozatodat sózd meg, mielőtt fölviszed az Örökkévalónak. Ne hiányozzon a só egyetlen lisztáldozatról sem, mert a só Istened szövetségét jelképezi, ezért minden áldozatodat sóval mutasd be.
Az első termésből való áldozatok
14 Amikor az első termésből mutatsz be áldozatot az Örökkévalónak, az első kalászokból kipergetett gabonából készíts tűzön pörkölt gabonadarát. 15 Önts rá olívaolajat és tegyél rá tömjént. Gabonaáldozat[c] ez. 16 A pap égesse el annak egy részét — egy maroknyi gabonadarát, olívaolajat és az összes tömjént. Ajándék ez az Örökkévalónak.
Hálaáldozatok
3 Amikor valaki szarvasmarhát akar hálaáldozatként hozni az Örökkévalónak, akkor az áldozatra szánt állat lehet bika, vagy tehén, de feltétlenül ép és egészséges legyen. 2 Vezesse az állatot a Találkozás Sátorának bejáratához, azután tegye kezét az áldozat fejére, majd vágják le azt. Az Áron rendjéből való papok pedig hintsék az áldozat vérét körös-körül az oltár négy oldalára. 3 Az áldozati állat egy részét a papok vigyék az Örökkévalónak ajándékul: a belső szerveken lévő zsíros részeket, 4 a két vesét, a rajtuk lévő zsírral együtt, és a máj zsíros részét. 5 Ezeket az Áron rendjéből való papok égessék el az oltár tüzén az égőáldozattal együtt. Kedves illatú ajándék ez, amelyet az Örökkévaló szívesen fogad.
6 Ha valaki juhot, vagy kecskét akar hálaáldozatként hozni az Örökkévalónak, akkor az áldozatra szánt állat lehet hím, vagy nőstény, de feltétlenül ép és egészséges legyen. 7 Ha juhot áldoz, vezesse az állatot az Örökkévaló elé. 8 Tegye a kezét az áldozat fejére, majd vágja le azt a Találkozás Sátora előtt. Az Áron rendjéből való papok pedig hintsék az áldozat vérét körös-körül az oltár négy oldalára. 9 Az áldozati állat egy részét a papok vigyék az Örökkévalónak ajándékul: a belső zsíros részeit és az egész zsíros farkát, amelyet a farokcsigolyánál vágjanak le, 10 azután a két vesét, a rajtuk lévő zsírral együtt, és a máj zsíros részét. 11 Ezeket a pap égesse el az oltár tüzén. Ajándék ez az Örökkévalónak.
12 Ha kecskét áldoz, vezesse az állatot az Örökkévaló elé. 13 Tegye a kezét az áldozat fejére, majd vágja le azt a Találkozás Sátora előtt. Az Áron rendjéből való papok pedig öntsék az áldozat vérét körös-körül az oltár négy oldalára. 14 Az áldozati állat egy részét a papok vigyék az Örökkévalónak tűzáldozatul: a belső zsíros részeit, 15 a két vesét, a rajtuk lévő zsírral együtt, és a máj zsíros részét. 16 Ezeket a pap égesse el az oltár tüzén. Kedves illatú ajándék ez, amelyet az Örökkévaló szívesen fogad.
Az áldozati állatok zsíros részei különleges áldozatként mind az Örökkévalót illetik meg, ezért 17 soha ne egyétek meg az állatok zsíros részét, se a vérét semmilyen formában! Nemzedékről nemzedékre örökké érvényes rendelkezés ez számotokra, minden lakóhelyeteken.”
Áldozatok a nem szándékos vétkekért
4 Az Örökkévaló így szólt Mózesnek: 2 „Ezt mondd Izráel népének: Ha valaki nem szándékosan vétkezik[d] az Örökkévalónak valamely parancsa ellen, és bármi olyat tesz, amit nem szabadna, akkor így kell eljárnia:
3 Ha egy fölkent pap[e] vétkezik, és emiatt az egész nép vétkessé válik, akkor a pap hozzon az Örökkévalónak vétekáldozatul[f] egy ép és egészséges bikát. 4 Vezesse az állatot az Örökkévaló elé, a Találkozás Sátorának bejáratához, azután tegye a kezét az áldozat fejére, majd vágják le a bikát az Örökkévaló előtt. 5 A fölkent pap vigyen be a vérből a Találkozás Sátorába, 6 majd mártsa ujját a vérbe, és hintse a vért hétszer az Örökkévaló előtt a Szentek Szentjének kárpitja felé. 7 Azután kenje meg a vérrel az illatáldozati oltár szarvait, amely az Örökkévaló előtt van, a Találkozás Sátorában. Ami pedig a vérből megmarad, azt öntse a Találkozás Sátora előtt lévő égőáldozati oltár tövére.
8 Majd a pap válassza külön az áldozati állatból az összes kövér részt: a belső szerveken lévő zsíros részeket, 9 a két vesét, a rajtuk lévő zsírral együtt, és a máj zsíros részét — 10 éppen úgy, mint a hálaáldozati[g] bikánál. Ezeket a kövér részeket a pap égesse el az égőáldozati oltár tüzén.
11-12 A bika testének többi részét: bőrét, húsát, fejét, lábszárait, megmaradt belső részeit és ganéját — szóval mindazt, ami még megmaradt belőle, a pap vigye ki a táborból egy rituálisan tiszta helyre. Arra a helyre vigye, ahová a hamut szokták kivinni, és égesse el azokat teljesen egy meggyújtott farakáson.
13 Előfordulhat, hogy Izráel népének egész közössége vétkezik, de nem szándékosan. Olyat tesznek, amivel áthágják az Örökkévaló parancsát, de a közösség nem veszi észre, hogy amit tett, az vétek. 14 Ha azonban később fölismerik, hogy vétkeztek, akkor a közösség hozzon az Örökkévalónak vétekáldozatul egy bikaborjút. Vezessék az állatot a Találkozás Sátora elé.
15 Azután a közösség vezetői tegyék a kezüket az áldozat fejére az Örökkévaló előtt, majd vágják le a bikaborjút az Örökkévaló előtt. 16 A fölkent pap vigyen be a vérből a Találkozás Sátorába, 17 majd mártsa ujját a vérbe, és hintse a vért hétszer az Örökkévaló előtt a Szentek Szentjének kárpitja felé. 18 Azután kenje meg a vérrel az illatáldozati oltár szarvait, amely az Örökkévaló előtt van, a Találkozás Sátorában. Ami pedig a vérből megmarad, azt öntse a Találkozás Sátora előtt lévő égőáldozati oltár tövére. 19 Majd a pap válassza külön az áldozati állatból az összes kövér részt, és égesse el azokat az oltár tüzén. 20 Éppen úgy tegyen mindent, mint a vétekáldozati bikánál. Így tisztítsa meg a pap a szent helyet, és az Örökkévaló megbocsát népének.
21 A bika testének többi részét a pap vigye ki a táborból és égesse el, ahogyan az előbbi esetben[h] történt. Ez a közösség vétekáldozata.
22 Előfordulhat, hogy a fejedelem vétkezik, de nem szándékosan, és valami olyat tesz, amit Istene, az Örökkévaló megtiltott. 23 Amikor azonban tudtára adják, hogy vétkezett, hozzon az Örökkévalónak vétekáldozatul egy ép és egészséges kecskebakot. 24 Tegye a kezét a bak fejére, és vágják le azt az Örökkévaló előtt, azon a helyen, ahol az égőáldozatokat szokták levágni. Vétekáldozat ez. 25 A pap vegyen a vétekáldozat véréből, és az ujjával kenje meg az égőáldozati oltár szarvait, a vér maradékát pedig öntse az oltár tövéhez. 26 Az áldozati állat belső részeiből az összes kövéret égesse el a pap az oltár tüzén, ugyanúgy, mint a hálaáldozatnál. Így tisztítsa meg a szent helyet a pap a fejedelem vétkétől, és az Örökkévaló megbocsát a fejedelemnek.
27 Előfordulhat, hogy valaki a nép közül vétkezik, de nem szándékosan, és valami olyat tesz, amit Istene, az Örökkévaló megtiltott. 28 Amikor azonban tudtára adják, hogy vétkezett, hozzon az Örökkévalónak vétekáldozatul egy ép és egészséges nőstény kecskét. 29 Tegye a kezét a vétekáldozati kecske fejére, és vágja le azt az Örökkévaló előtt, azon a helyen, ahol az égőáldozatokat szokták levágni. 30 A pap vegyen a vétekáldozat véréből, és az ujjával kenje meg az égőáldozati oltár szarvait, a vér maradékát pedig öntse az oltár tövéhez. 31 Az áldozati állat belső részeiből — ugyanúgy, mint a hálaáldozatnál — az összes kövéret válassza külön, és égesse el a pap az oltár tüzén kedves illatú ajándékként, amelyet az Örökkévaló szívesen fogad. Így tisztítsa meg a szent helyet a pap az illető vétkétől, és az Örökkévaló megbocsát a vétkesnek.
32 Ha juhot hoz az Örökkévalónak vétekáldozatul, akkor ép és egészséges nőstény juh legyen az. 33 Tegye a kezét a vétekáldozati bárány fejére, és vágja le azt az Örökkévaló előtt, azon a helyen, ahol az égőáldozatokat szokták levágni. 34 A pap vegyen a vétekáldozat véréből, és az ujjával kenje meg az égőáldozati oltár szarvait, a vér maradékát pedig öntse az oltár tövéhez. 35 Az áldozati állat belső részeiből — ugyanúgy, mint a hálaáldozati báránynál — az összes kövéret válassza külön, és égesse el a pap az oltár tüzén az Örökkévalónak a többi ajándékkal együtt. Így tisztítsa meg a szent helyet a pap az illető vétkétől, és az Örökkévaló megbocsát a vétkesnek.
Példák a vétekáldozati esetekre
5 Vétekáldozatra[i] van szükség a következő esetekben: Ha valakit tanúskodásra szólítanak fel, és megesküszik, hogy az igazat fogja mondani, azonban mégsem tanúskodik arról, amit látott vagy hallott, akkor vétkessé lesz.
2 Ha valaki véletlenül hozzáér valamilyen rituálisan tisztátalan dologhoz, például egy elhullott állat teteméhez, akkor az illető vétkessé és tisztátalanná lesz, még ha nem is vette észre.
3 Ha valaki véletlenül hozzáér bármilyen emberi eredetű tisztátalan dologhoz,[j] még ha nem is vette észre, akkor az illető tisztátalanná lesz. De vétkesnek számít, amikor fölismeri, hogy vétkezett.
4 Ha valaki meggondolatlanul esküt tesz — akármi is legyen az, amit elhamarkodottan esküvel ígér, jó vagy rossz —, de elfelejtkezik ígérete teljesítéséről, akkor vétkesnek számít, amint fölismeri, hogy vétkezett.
5 Ha tehát valaki vétkezik ezekben, nyilvánosan vallja meg bűnét, amelyet elkövetett. 6 Azután vigyen az Örökkévalónak vétekáldozatul bűnéért egy nőstény kecskét, vagy juhot, amelyet a pap áldozzon föl. Így tisztítsa meg a szent helyet a pap az illető vétkétől.
7 Ha a vétkes túl szegény ahhoz, hogy kecskét, vagy juhot áldozzon, akkor vétkéért vigyen az Örökkévalónak két gerlét vagy két galambfiókát: az egyiket jóvátételi áldozatul, a másikat égőáldozatul. 8 Vigye a madarakat a paphoz, aki áldozza föl az elsőt vétekáldozatul: tekerje ki a madár nyakát, de ne válassza le a fejet a testről, 9 majd a vérből hintsen az oltár oldalára, a vér maradékát pedig öntse az oltár tövéhez. Vétekáldozat ez. 10 A pap áldozza föl másik madarat égőáldozatként az előírás szerint. Így tisztítsa meg a szent helyet a pap az illető vétkétől, és az Örökkévaló megbocsát a vétkesnek.
11 Ha a vétkes nem tud két gerlét vagy galambfiókát áldozni, akkor vigyen az Örökkévalónak bűnéért egy tized éfá[k] lisztet, a legjobb fajtából. De ne öntsön rá olajat, és tömjént se tegyen rá, mert vétekáldozat ez. 12 Vigye a lisztet a paphoz, aki vegyen ki abból egy marékkal — amely az egész áldozatot jelképezi —, és égesse el azt az oltár tüzén, az Örökkévalónak szánt egyéb ajándékokkal együtt. Vétekáldozat ez. 13 Így tisztítsa meg a szent helyet a pap az illető vétkétől, és az Örökkévaló megbocsát a vétkesnek, aki a felsorolt bűnök valamelyikét elkövette. A maradék liszt legyen a pap része, mint a lisztáldozatnál.”
Jóvátételi áldozatok
14 Az Örökkévaló szólt Mózeshez: 15 „Ha valaki helytelenül bánik az Örökkévalónak szentelt dolgokkal[l], de nem szándékosan vétkezik, akkor vigyen az Örökkévalónak jóvátételi áldozatként egy ép és egészséges kost, vagy helyette a kos értékének megfelelő ezüstöt, a szent sékel[m] szerint. Jóvátételi áldozat ez. 16 Amit pedig az illető vétkesen elvett a szent dolgokból, azt adja vissza, pótolja ki, vagy adjon helyette másikat. Azonban ezen felül tegye hozzá még annak az ötödrészét is, majd az egészet vigye a paphoz, és adja át. Ezután a pap szerezzen engesztelést a jóvátételi áldozatként hozott kossal, és az Örökkévaló megbocsát a vétkesnek.
17 Ha valaki nem szándékosan vétkezik az Örökkévalónak valamely parancsa ellen, és bármi olyat tesz, amit nem szabadna, akkor vétkessé válik, és viselnie kell vétke következményeit. 18 Ezért vigyen az Örökkévalónak jóvátételi áldozatként egy ép és egészséges kost, vagy helyette a kos értékének megfelelő ezüstöt. Vigye a paphoz, ő pedig áldozza föl a kost, és így szerezzen a vétkes számára engesztelést azért a tévedésért, amelyet az illető nem szándékosan követett el, és az Örökkévaló megbocsát a vétkesnek. 19 Jóvátételi áldozat ez azért a vétekért, amelyet az Örökkévaló ellen elkövetett.”
Példák a jóvátételi áldozatot igényelő esetekre
6 Az Örökkévaló szólt Mózeshez: 2 „Előfordul, hogy valaki vétkezik és hűtlenséget követ el az Örökkévaló ellen a következő dolgokban: becsapja társát azzal kapcsolatban, amit társa rábízott, hogy őrizze meg, vagy amit zálogba adott neki, erőszakkal elvesz valamit mástól, megkárosítja, vagy becsapja társát, 3 letagadja, hogy megtalálta, amit valaki elvesztett, hamisan esküszik az előbbi esetekben, vagy más hasonlóan esetben, amellyel társa ellen vétkezik. 4 Ha tehát ezek közül valamelyik esetben vétkezett, és így vétkessé lett, a következőt kell tennie: vissza kell adnia, amit erőszakkal vagy csalással elvett a másiktól, vagy amit rábíztak, hogy őrizze meg, vagy amit megtalált. 5 Amire nézve hamisan esküdött, azt is vissza kell adja, vagy meg kell térítse annak értékét. De nemcsak azt kell visszaadja, amit elvett, hanem tegye hozzá még azon fölül az ötödrészét is. Így adja vissza annak, akit megillet, azon a napon, amikor a jóvátételi áldozatot bemutatja. 6 Ezen kívül vigyen az Örökkévalónak jóvátételi áldozatként egy ép és egészséges kost, vagy helyette a kos értékének megfelelő ezüstöt, és adja át a papnak. 7 Ezután a pap szerezzen a vétkes számára engesztelést az Örökkévaló előtt, és az Örökkévaló megbocsát a vétkesnek azok miatt, amelyekben az vétkezett.”
Az égőáldozat bemutatása
8 Az Örökkévaló szólt Mózeshez: 9 „Parancsold meg Áronnak, a fiainak és az Áron rendjéből való papoknak a következőket.
Ez az égőáldozat rendtartása: amikor az égőáldozatot az oltár tűzhelyére teszik, az maradjon ott másnap reggelig, és a tűz égjen az oltáron egész éjjel. 10 Másnap reggel a pap vegye magára lenvászonból készült papi ruháit — mind az alsó-, mind a felsőruhája ilyen legyen — azután gyűjtse össze az oltárról az elégett áldozat hamuját, és tegye az oltár mellé. 11 Ezután öltözzön át, vesse le a papi ruhákat, és vegyen fel más öltözetet, majd így vigye ki a hamut a táboron kívülre, arra a rituálisan tiszta helyre, ahová a hamut szokták vinni.
12 Az oltár tüze soha ne aludjon ki, állandóan táplálják a tüzet a papok. Tegyenek rá fát minden reggel, majd arra helyezzék el az égőáldozatokat és hálaáldozatok zsíros részeit, és égessék el azokat egészen. 13 Az oltár tüze soha ne aludjon ki, folytonosan táplálják a tüzet a papok.
Az lisztáldozat bemutatása
14 Ez a lisztáldozat rendtartása. Az Áron rendjéből való papok járuljanak az Örökkévaló elé az lisztáldozattal: vigyék azt az oltárhoz. 15 Majd az egyik pap vegyen ki abból egy tele marékkal, de úgy, hogy liszt is, olaj is legyen benne, és az összes tömjén. Ezt a kivett részt — amely az egészet jelképezi — égesse el az oltár tüzén a pap. Kedves illatú áldozat ez az Örökkévalónak.
16 Ami pedig megmarad belőle, az legyen Ároné és a fiaié, az Áron rendjéből való papoké. Ők egyék meg azt szent helyen, vagyis a Találkozás Sátorának udvarában, de kovász nélkül készítsék belőle a kenyeret. 17 Ebből semmit nem szabad felhasználni kovásszal sütött kenyérhez vagy hasonló ételekhez. Én adtam ezt a papoknak a nekem szentelt ajándékból, hogy az ő részük legyen. Ez a legszentebb rész, hiszen az Örökkévalónak fölajánlott ajándékból való, akárcsak a vétekáldozat vagy a jóvátételi áldozat esetében. 18 Csak Áron férfi leszármazottjai ehetnek abból — ez az ő részük az Örökkévalónak szentelt ajándékokból nemzedékről nemzedékre. Aki érinti ezeket az ajándékokat, az is szentté lesz.”[n]
A főpap lisztáldozata
19 Az Örökkévaló szólt Mózeshez: 20 „Ezt az áldozatot kell Áronnak és a fiainak bemutatniuk azon a napon, amikor a főpapot fölszentelik a fölkenetés által. Vigyen az Örökkévalónak lisztáldozatul egy tized éfá[o] lisztet, a legjobb fajtából. Ennek egyik felét reggel, másik felét este áldozza föl. 21 A lisztet olívaolajjal gyúrják meg, a tésztát sütőlapon süssék ki, majd tördeljék darabokra, úgy vigyék jó illatú lisztáldozatul az Örökkévalónak.
22 Ugyanígy készítsék el és áldozzák föl ezt az lisztáldozatot Áronnak mindazok a leszármazottjai, akik Áront követik majd a főpapi tisztségben, amikor fölszentelik őket a fölkenetés által. Örökké érvényes törvény ez. Ezt a lisztáldozatot pedig teljes egészében el kell égetni az oltár tüzén az Örökkévalónak. 23 A papok lisztáldozatait mindig teljes egészükben el kell égetni, semmit abból megenniük nem szabad.”
A vétekáldozat bemutatása
24 Az Örökkévaló szólt Mózeshez: 25 „Ezt mondd Áronnak és a fiainak: ez a vétekáldozat rendtartása.
A vétekáldozatul hozott állatot az Örökkévaló előtt, ugyanazon a helyen kell levágni, mint az égőáldozatra szánt állatokat. A vétekáldozat is igen szent, 26 ezért csak az a pap ehet belőle, aki bemutatta az áldozatot, de ő is csak szent helyen, vagyis a Találkozás Sátorának udvarában. 27 Ami hozzáér a vétekáldozathoz, az is szentté lesz.
Ha az áldozati állat vére ráfröccsen valakinek a ruhájára, akkor azt a ruhát szent helyen ki kell mosni. 28 Ha az áldozati állat húsát cserépedényben főzik meg, akkor utána azt az edényt törjék össze. Ha pedig bronzedényben főzik meg, akkor utána azt az edényt súrolják ki, és öblítsék ki vízzel.
29 Mivel ez az áldozat igen szent, csak a papok családjainak férfitagjai ehetnek a húsából. 30 Annak a vétekáldozati állatnak a húsából, amelynek vérét beviszi a pap a Találkozás Sátorába, hogy általa megtisztítsa a szentélyt, senkinek nem szabad ennie, hanem azt teljes egészében el kell égetni.”
A jóvátételi áldozat bemutatása
7 „Ez a jóvátételi áldozat rendtartása, amely nagyon szent: 2 Az áldozati állatot azon a helyen vágják le, ahol az égőáldozatot szokták. A pap hintse a vért körös-körül az oltár négy oldalára.
3 Az áldozati állat minden zsíros részét áldozzák föl az Örökkévalónak ajándékul: a zsíros farkat, belső szerveken lévő zsíros részeket, 4 a két vesét, a rajtuk lévő zsírral együtt, és a máj zsíros részét. 5 Ezeket a papok égessék el az oltár tüzén égőáldozatul az Örökkévalónak. Jóvátételi áldozat ez.
6 A papok családjában minden férfi és fiú ehet ebből az áldozatból, de csak szent helyen, mert nagyon szent ez. 7 Ugyanaz a törvény érvényes a vétekáldozatra és a jóvátételi áldozatra: azé a papé legyen, aki bemutatja az áldozatot. 8 Hasonlóképpen, az égőáldozati állat bőre is azt a papot illeti, aki az áldozatot bemutatja. 9 Minden lisztáldozat, amelyet kemencében, sütőlapon vagy edényben készítettek, legyen azé a papé, aki az áldozatot bemutatja. 10 Minden lisztáldozat — akár olívaolajjal, akár anélkül készült —, legyen az Áron rendjéből való papoké, és valamennyien részesedjenek belőle.”
A hálaáldozat bemutatása
11 „Ez az Örökkévalónak bemutatott hálaáldozat rendtartása: 12 Amikor valaki az Örökkévaló iránti hálája kifejezésére mutat be hálaáldozatot, akkor az áldozati állaton kívül még lisztáldozatot is hozzon az Örökkévalónak: olívaolajjal gyúrt kovásztalan lepényeket, olívaolajjal megkent kovásztalan lángosokat és a legjobb lisztből és olívaolajjal készült lepényeket. 13 Ezeken felül még hozzon kovásszal készült kenyeret is. 14 Mindegyik fajta lisztáldozatból mutasson be és áldozzon föl egyet-egyet az Örökkévalónak, s az legyen a papé, aki a vért hinti az oltárra. 15 A hálaáldozati állat húsát még az áldozat bemutatása napján egyék meg, ne tegyenek belőle félre másnapra.
16 Ha az áldozat egy fogadalom teljesítése vagy önkéntes áldozat, akkor még az áldozat bemutatása napján egyék meg. Azonban, ha maradt a húsból másnapra, akkor is megehetik. 17 De ha a harmadik napra is marad belőle, azt már nem szabad elfogyasztani, hanem el kell égetni. 18 Ha valaki mégis enne abból a harmadik napon, akkor annak az áldozatát az Örökkévaló nem fogadja el, és az áldozat nem érvényes. A harmadik napon az a hús már tisztátalan, és aki abból eszik, annak viselnie kell bűne terhét és következményeit.
19 Azt a húst, amely hozzáér valamilyen tisztátalan dologhoz, el kell égetni — abból nem szabad enni.
Aki nem lett tisztátalanná valami miatt, az ehet az áldozatok húsából készült ételekből. 20 De aki bármilyen ok miatt tisztátalanná vált, annak nem szabad ennie az Örökkévalónak szentelt hálaáldozatból. Aki mégis megteszi, azt ki fogják irtani népe közül.[p] 21 Aki megérint valamilyen tisztátalan dolgot — legyen az emberi vagy állati eredetű dolog vagy tisztátalan állat —, és ennek ellenére mégis eszik az Örökkévalónak szentelt hálaáldozatból, azt ki fogják irtani népe közül.”
Étkezési tilalmak
22 Az Örökkévaló szólt Mózeshez: 23 „Parancsold meg Izráel népének: Nem szabad megennetek a szarvasmarha, juh vagy kecske húsának zsíros részeit. 24 Az elhullott vagy ragadozók által széttépett állat zsíros részeit ugyan más célra fel lehet használni, de enni nem szabad belőle. 25 Az Örökkévalónak felajánlott áldozati állat zsíros részeiből sem szabad ennetek. Aki ezt a tilalmat megszegi, azt ki fogják irtani népe közül. 26 A vért nem szabad elfogyasztanotok — bárhol is fogtok lakni —, sem a madarak, sem a négylábú állatok vérét. 27 Aki ezt a tilalmat megszegi, azt ki fogják irtani népe közül.”
A papok része az áldozatokból
28 Az Örökkévaló szólt Mózeshez: 29 „Parancsold meg Izráel népének: Amikor az Örökkévalónak hálaáldozatot mutatnak be, akkor személyesen vigyék az Örökkévaló elé az áldozatnak azt a részét, amely az Örökkévalóé, illetve a papé. 30 Ők maguk adják át a papnak az Örökkévalónak szánt ajándékrészt: az áldozati állat zsíros részeit és az állat szegyét. A szegye legyen az Örökkévaló előtt fölemelt áldozat. 31 A zsíros részeket a pap égesse el az oltár tüzén, a szegye pedig legyen a papok közös része. 32 Az áldozati állat jobb combja is legyen annak a papnak a szent része, 33 aki az áldozat vérét és zsíros részeit az oltárra vitte. 34 Tehát ennek az áldozatnak a szegyét és a jobb combját elfogadtam Izráel népétől, mint felmutatott áldozatot, és azokat együttesen a papoknak adtam: ez legyen örökre az ő szent részük a hálaáldozatból.
35-36 Ez legyen tehát Áronnak és a fiainak, a papoknak szent része az Örökkévalónak fölajánlott ajándékokból. Ezt a részt nekik adtam attól a naptól fogva, amelyen pappá szentelték őket a felkenetés által. Megparancsolta az Örökkévaló Izráel népének, hogy ezt adják a papoknak, mert ez az ő örökös részük nemzedékről nemzedékre.”
37 Ezek tehát az Örökkévaló rendelkezései az égőáldozatok, lisztáldozatok, vétekáldozatok, jóvátételi áldozatok, hálaáldozatok és a papok felszentelési áldozatainak rendjéről. 38 Az Örökkévaló adta ezeket a törvényeket Mózesnek a Sínai-hegyen, a sivatagban, amikor elrendelte Izráel népének, hogyan hozzanak áldozatokat az Örökkévalónak.
Áronnak és fiainak felszentelése(A)
8 Így szólt az Örökkévaló Mózesnek: 2 „Hívd magadhoz Áront és a fiait. Vigyétek magatokkal ezeket: a papi ruhákat, a felkenetéshez való szent olajat, egy bikát a vétekáldozathoz, két kost és egy kosár kovásztalan kenyeret. 3 Mindezekkel együtt menjetek a Találkozás Sátorának bejáratához, és gyűjtsd oda a nép egész közösségét is.”
4 Mózes mindent úgy tett, ahogy az Örökkévaló meghagyta neki, és a nép közössége is odagyűlt a Találkozás Sátorának bejáratához. 5 Akkor Mózes kihirdette a közösségnek: „Figyeljetek! Az Örökkévaló parancsolta, hogy megtegyük ezeket.”
6 Mózes először a közösség elé állította Áront és a fiait, és vízzel lemosta őket. 7 Azután ráadta Áronra a köntöst, megkötötte az övét, majd a palástot, azután az efódot, és annak díszes övét is megkötötte. 8 Mindezek fölé ráadta a hósent, s abba beletette az Úrímot és a Tummímot. 9 A fejére föltette a papi süveget, arra pedig Áron homloka fölé a szent arany fejdíszt. Mózes mindent úgy tett, ahogy az Örökkévaló meghagyta neki.
10 Azután Mózes a felkenetésre való szent olajjal megkente a Találkozás Sátorát, és minden abban lévő tárgyat — így szentelte föl azokat. 11 Az olajból hintett az égőáldozati oltárra is hétszer, majd megkente az oltárt és annak minden fölszerelését, majd a medencét és annak állványát — így szentelte föl azokat. 12 Végül a szent olajból öntött Áron fejére is — így kente föl Áront főpappá: fölszentelte őt. 13 Majd előállította Áron fiait, őket is felöltöztette a papi ruhákba, megkötötte öveiket, fejükre papi süveget tett — mindent annak megfelelően, ahogy az Örökkévaló meghagyta neki.
14 Azután Mózes elővezette az vétekáldozatra való bikát, amelynek fejére Áron és fiai rátették a kezüket. 15 Majd Mózes levágta az áldozati állatot, és vérét fölfogta egy edényben. Azután az ujjával vett a vérből, és megkente vele az égőáldozati oltárnak mind a négy szarvát. Így tisztította meg az oltárt. A többi vért pedig az oltár tövéhez öntötte. Ezzel fölszentelte az oltárt, hogy a továbbiakban azon elvégezhessék az engesztelést. 16 Az állat belső szervein lévő zsírt, a máj zsíros részét és a veséket különválasztotta, majd elégette az oltár tüzén. 17 A többi részét: a bika húsát, bőrét, ganéját elégette a táboron kívül. Mindent úgy tett Mózes, ahogy az Örökkévaló meghagyta neki.
18 Azután Mózes elővezette az égőáldozati kost, amelynek fejére Áron és fiai rátették a kezüket. 19 Majd levágta az áldozati állatot, és vérét Mózes körös-körül az oltárra hintette. 20-21 Az állatot részeire vágta, annak lábait és belső részeit vízzel megmosta, majd az egészet teljesen elégette az oltár tüzén égőáldozatul. Minden részét elégette, a fejet, a húst és a zsíros részeket is. Égőáldozat ez, kedves illatú ajándék, amelyet az Örökkévaló szívesen fogad. Mindent úgy tett Mózes, ahogy az Örökkévaló meghagyta neki.
22 Majd elővezette a másik kost, amely a papok felavatására szolgált. A kos fejére Áron és fiai rátették a kezüket. 23 Majd Mózes levágta az áldozati állatot, és a vérével megkente Áron jobb fülének cimpáját, jobb keze hüvelykujját és a jobb lába nagyujját.
24 Azután ugyanezt tette Áron fiaival is: megkente a vérrel mindegyikük jobb fülének cimpáját, jobb keze hüvelykujját és a jobb lába nagyujját. A vér többi részét körös-körül az oltárra hintette. 25 Ezután elválasztotta a kos zsíros részeit: a belső zsíros részeket, a zsíros farokrészt, a máj zsíros részét, a veséket, meg a jobb combot. 26 A kovásztalan kenyerek kosarából kivett egy kenyeret, amely az Örökkévaló előtt volt, azután egy olajjal megkent lepényt és egy lángost. Ezeket a zsíros részekkel együtt a combra helyezte, 27 és mindezeket együtt Áronnak és fiainak kezébe adta, hogy mutassák fel az Örökkévalónak. Így lett az felmutatott áldozat az Örökkévalónak.
28 Ezután Mózes visszavette tőlük a combot, a rajta lévő áldozatokkal együtt, és az egészet elégette az oltár tüzén az égőáldozattal együtt. A papok fölavatási áldozata ez, kedves illatú ajándék, amelyet az Örökkévaló szívesen fogad.
29 Majd Mózes vette a fölavatási kos mellerészét, és fölmutatta az Örökkévalónak — így lett az felmutatott áldozat az Örökkévalónak. Ez a darab Mózes része lett, ahogy az Örökkévaló azt megparancsolta Mózesnek.
30 Azután Mózes vett a fölkenetésre való olajból és az oltáron lévő vérből, és ráhintette azokat Áronra és a ruháira, a fiaira és azoknak ruháira. Így szentelte meg Áront és a fiait, meg Áron ruháit és a fiainak ruháit is.
31 Azt mondta Mózes Áronnak és a fiainak: „A felavatási kos húsát főzzétek meg a Találkozás Sátorának bejáratánál! Ott is egyétek azt meg a fölavatási áldozat kosarában lévő kenyerekkel együtt, ahogy parancsoltam nektek: Áron és a fiai egyék azt meg! 32 Ami pedig megmarad a húsból és a kenyerekből, azt égessétek el. 33 Hét napon keresztül, amíg be nem fejeződik a felavatásotok, nem szabad kimennetek a Találkozás Sátorának bejáratán. 34 Az Örökkévaló parancsolta mindezt, amit ma elvégeztünk, hogy engesztelést szerezzünk értetek. 35 Maradjatok a Találkozás Sátorának bejáratánál hét napig, éjjel-nappal! Vigyázzatok, hogy meg ne szegjétek az Örökkévaló parancsát, hogy meg ne haljatok! Ezt parancsolta nekem az Örökkévaló.”
36 Áron és a fiai mindent úgy tettek, ahogyan azt az Örökkévaló megparancsolta Mózes által.
Áron és fiai első áldozata
9 A nyolcadik napon Mózes szólította Áront és fiait, meg Izráel vezetőit. 2 Ezt mondta Áronnak: „Válassz egy bikaborjút vétekáldozatnak, és egy kost égőáldozatnak. Mind a kettő ép és egészséges legyen. Ezeket áldozd föl az Örökkévalónak.
3 Szólj Izráel népének, hogy válasszanak ki egy kecskebakot a vétekáldozathoz, meg egy borjút és egy bárányt — mindegyik egy éves legyen — égőáldozatnak. Mindegyik áldozati állat ép és egészséges legyen. 4 Ezen kívül hozzanak egy bikát és egy kost hálaáldozatul az Örökkévalónak, meg lisztáldozatot, olívaolajjal keverve —, mert ma az Örökkévaló meg fog jelenni nektek.”
5 Ekkor az egész nép odagyűlt a Találkozás Sátora elé, hozták mindazt, amit Mózes parancsolt, és megálltak az Örökkévaló előtt. 6 Mózes azt mondta nekik: „Tegyétek meg, amit az Örökkévaló parancsolt, s akkor meg fogjátok látni az Örökkévaló dicsőségét!”
7 Áronnak pedig ezt mondta Mózes: „Menj oda az oltárhoz, és mutasd be a vétekáldozatot és az égőáldozatot — végezz engesztelést magadért és a népért. Azután mutasd be a nép áldozatát is, végezz engesztelést értük is. Mindent úgy tegyél, ahogy az Örökkévaló parancsolta.”
8 Akkor Áron odament az oltárhoz, és levágta a bikaborjút a saját vétekáldozatához. 9 Áron fiai felfogták a vért, és odanyújtották az edényt Áronnak, aki belemártotta ujját a vérbe, és megkente az oltár szarvait vele. A vér többi részét Áron az oltár tövéhez öntötte. 10 Majd a vétekáldozat zsíros részeit, a veséket és a máj zsíros részét elégette az oltár tüzén, ahogy az Örökkévaló parancsolta. 11 Az áldozati állat húsát és bőrét pedig elégette a táboron kívül.
12 Azután Áron levágta az égőáldozati kost, Áron fiai felfogták a vért, és odanyújtották az edényt Áronnak, aki a vért körös-körül az oltárra hintette. 13-14 Majd Áron fiai apjuk kezébe adogatták a részeire vágott áldozati állat fejét és többi részeit. Áron pedig előbb megmosta a belső részeket és a lábakat, majd sorra az oltárra helyezte azokat, és elégette a tűzben.
15 Ezután következett a nép áldozata. Áron levágta a népért a vétekáldozati bakot, és ugyanúgy feláldozta azt, mint a saját magáért bemutatott vétekáldozatot. 16 Feláldozta a népért a borjút és a bárányt is égőáldozatul, az Örökkévaló parancsa szerint.
17 Azután bemutatta a nép lisztáldozatát is. Kivett abból egy maroknyit és elégette az oltár tüzén. Ez az áldozat a szokásos reggeli égőáldozaton felül történt.
18 Bemutatta a nép hálaáldozatát is. Levágta Áron a bikát és a kost. Áron fiai felfogták a vért, és odanyújtották az edényt Áronnak, aki a vért körös-körül az oltárra hintette. 19 Áron az áldozati állatok zsíros részeit, a veséket, a májat és a kos zsíros farkát 20 ráhelyezte az állatok mellrészére, és az oltárhoz vitte. A zsíros részeket elégette az oltár tüzén, 21 a mellrészt pedig a hátsó jobb combokkal együtt felmutatta az Örökkévalónak, ahogy azt Mózes meghagyta — így lett az felmutatott áldozat az Örökkévalónak.
22 Amikor Áron elvégezte a vétekáldozat, az égőáldozat és a hálaáldozat bemutatását, fölemelte két kezét a nép fölé, és megáldotta őket. Azután lejött az oltártól.
23 Mózes és Áron ezután bement a Találkozás Sátorába. Miután kijöttek onnan, együtt megáldották a népet. Ekkor megjelent az Örökkévaló dicsősége az egész nép szeme láttára. 24 Akkor az Örökkévalótól tűz jött ki, és megemésztette az oltáron lévő égőáldozatot és zsíros részeket. Amikor ezt a nép látta, hangos ujjongásban tört ki, és mindenki arccal a földre borult.
Nádáb és Abíhú halála
10 Áron fiai közül ketten, Nádáb és Abíhú fogták a füstölőjüket, parazsat tettek bele, füstölőszert tettek a parázsra, és az Örökkévaló elé járultak vele. Azonban ez idegen áldozat[q] volt, amely nem felelt meg az Örökkévaló rendelkezéseinek. 2 Emiatt tűz csapott ki az Örökkévalótól, és megégette őket. Így halt meg Nádáb és Abíhú az Örökkévaló előtt.
3 Mózes akkor ezt mondta Áronnak: „Látod, ez az, amit az Örökkévaló mondott: »Akik közel vannak hozzám, azokban kell megmutatkoznia, hogy szent vagyok — azért, hogy megmutassam dicsőségemet az egész nép szeme láttára!«” Áron azonban némán hallgatott.
4 Akkor Mózes szólította Mísáélt és Elcáfánt, Áron nagybátyjának, Uzzíélnek fiait, és ezt mondta nekik: „Gyertek ide, és vigyétek el a Találkozás Sátorának udvara elől rokonaitok holttestét a táboron kívülre!”
5 Ők tehát odajöttek, és kivitték a két holttestet — úgy, ahogy voltak, a ruhájukkal együtt a táboron kívülre — Mózes szava szerint.
6 Azután Mózes szólt Áronnak és megmaradt két fiának, Eleázárnak és Ítámárnak: „Izráel népe — rokonaitok ők valamennyien — gyászolja meg ezt a két halottat, akiket az Örökkévaló tüze ölt meg. De ti ne gyászoljatok, mert különben meghaltok, és az Örökkévaló megharagszik az egész közösségre! Ti ne tegyétek hajatokat gondozatlanná, és ne szaggassátok meg ruháitokat![r] 7 A gyász ideje alatt ki se menjetek a szentély bejáratán a nép közé, különben meghaltok, mert most rajtatok van az Örökkévaló felkenetésének olaja!” Ők pedig engedelmeskedtek Mózes szavának.
8 Azután az Örökkévaló szólt Áronnak: 9 „Amikor te vagy a fiaid bementek a Találkozás Sátorába, előtte soha ne igyatok bort, vagy egyéb szeszes italt, hogy meg ne haljatok! Örökké érvényes törvény ez a papok számára, nemzedékről nemzedékre! 10 Szükséges, hogy különbséget tudjatok tenni a szent és közönséges, valamint a tiszta és tisztátalan dolgok között. 11 Képesnek kell lennetek arra, hogy tanítsátok Izráel népét minden rendelkezésre, amelyet az Örökkévaló Mózes által mondott.”
12 Mózes szólt Áronnak és megmaradt két fiának, Eleázárnak és Ítámárnak: „Ami a lisztáldozatból megmarad, miután annak egy részét az Örökkévalónak áldoztátok ajándékul, abból készítsetek magatoknak kovásztalan kenyeret, és egyétek meg az oltár mellett, mert ez a legszentebb rész, 13 hiszen az Örökkévalónak fölajánlott ajándékból való. Csakis a szent hely udvarán szabad azt megennetek, mert az Örökkévaló ezt a részt nektek és a fiaitoknak adta. Így parancsolta nekem az Örökkévaló.
14 A felmutatott áldozati részt, az állat szegyét, és felajánlott combját akármilyen rituálisan tiszta helyen megehetitek egész családotokkal együtt: abból fiaid és leányaid is ehetnek. Az áldozatoknak ezeket a részeit az Örökkévaló nektek és gyermekeiteknek adta Izráel népének hálaáldozataiból. 15 Az ajándék bemutatásakor, amikor a zsíros részeket elégetitek az oltár tüzén, ezt a két részt — a szegyét és a combot — is oda kell vinnetek az oltárhoz, és fel kell azokat mutatnotok az Örökkévalónak. Azután a tiétek lesz ez a két rész, és a gyermekeiteké. Örökké érvényes rendelkezés, hogy ezek titeket illetnek, mert az Örökkévaló ezt parancsolta.”
16 Amikor Mózes érdeklődött, hogy mi történt a vétekáldozati bak húsával, kiderült, hogy azt már elégették. Emiatt Mózes nagyon megharagudott Eleázárra és Ítámárra, Áron életben maradt fiaira, és ezt mondta nekik: 17 „Meg kellett volna ennetek a vétekáldozati bak húsát a szent hely udvarán, hiszen az különösen szent! Az Örökkévaló adta azt nektek, mivel a ti feladatotok, hogy az Örökkévaló előtt megtisztítsátok a szent helyet a nép bűnétől. 18 Mivel az áldozati állat vérét nem vitték be a Találkozás Sátorába, azért az állat húsát nektek kellett volna megennetek a szent hely udvarán, ahogy parancsoltam nektek!”
19 Áron azonban így felelt Mózesnek: „Nézd, ők ma mutatták be először a vétek- és égőáldozatot az Örökkévaló előtt. Engem pedig ilyen szörnyű dolog ért! Vajon, ha ettünk volna abból a vétekáldozatból, azt az Örökkévaló jónak látta volna?” 20 Mózes elfogadta Áron válaszát, és megnyugodott.
A tiszta és tisztátalan állatok(B)
11 Így szólt az Örökkévaló Mózeshez és Áronhoz: 2-3 „Ezt mondjátok Izráel népének: Azokból a növényevő szárazföldi állatokból készíthettek ételt magatoknak, amelyek kérődzők és ugyanakkor a körmük vagy patájuk egészen kettéhasított.
4-6 Vannak azonban olyan állatok, amelyek kérődzők ugyan, de nem hasadt körműek. Ezeknek húsából nem szabad ennetek, mert tisztátalanok! Ilyen például a teve, a szirti borz és a nyúl. 7 Mások pedig hasadt körműek ugyan, de nem kérődzők. Ezeknek a húsából sem szabad ennetek, mert tisztátalanok! Ilyen például a disznó. 8 Tehát ezeknek a tisztátalan állatoknak ne egyetek a húsából, sőt, még a teteméhez se érjetek hozzá!
Vízben élő állatok
9 A vízben élő állatok közül azokat a halakat ehetitek meg, amelyeknek uszonya is, meg pikkelye is van — akár a tengerben, akár a folyókban, vagy a tavakban élnek. 10-12 A többi víziállatot, amely nem olyan, hogy uszonya is meg pikkelye is van, nem szabad megennetek, bármilyenek is legyenek — azok utálatosak és tisztátalanok legyenek számotokra! Még a tetemükhöz sem szabad hozzáérnetek!
Madarak
13-19 A madarak közül a következő fajokat kerüljétek el, mivel tisztátalanok. Ezeket ne egyétek, mert utálatosak: minden ragadozó madár: sas, sólyom, kánya, héja, ölyv, és ezek rokonai, minden dögevő madár: keselyű-félék, holló, minden bagoly-féle, a halevő vízimadarak: gém, gólya, pelikán, sirály, kormorán, íbisz, és ezek rokonai, ezeken kívül a szarka, a búbos banka, valamint a denevér[s]. Ezeket nem szabad megennetek.
Egyéb állatok
20 A földön mászó szárnyas rovarokat tartsátok tisztátalannak és utálatosnak, s azokat ne egyétek meg. 21 Kivételt képeznek közülük azok, amelyeknek lábai ugró-lábak, és azzal szökdösnek a földön. 22 Ezek a kivételek a következők: vándorsáska, szoleám-sáska, hargól-sáska és hágáb-sáska — ezeket megehetitek.
23 Az összes többi szárnyas rovart tekintsétek utálatosnak.
24-28 Minden négylábú állat, amely nem egészen hasadt körmű, vagy nem kérődző, valamint minden négylábú állat, amely a talpán jár tisztátalan. Ha valaki megérinti ezeknek az állatoknak a tetemét, akkor aznap estig maga is tisztátalanná válik. Ha valaki az ilyen állatok tetemét fel kell vegye, hogy eltávolítsa, az is tisztátalanná válik estig, és ki kell mossa még a ruháit is.
29-30 A földön csúszó-mászó és nyüzsgő kisebb állatok tisztátalanok. Ilyenek például a következők: vakond, egér, gekkó, kaméleon, csiga és a gyíkok minden fajtája. 31 Ezek tehát tisztátalanok, s aki megérinti a tetemüket, maga is tisztátalanná válik estig.
32 Ha ezek közül a tisztátalan állatok közül valamelyiknek a teteme ráesik valamire, az a tárgy is tisztátalanná válik. Ha ez a használati tárgy fából, szövetből, bőrből vagy zsákvászonból készült, akkor vízbe kell meríteni. Estig tisztátalannak kell tekinteni, s azután már tiszta lesz, és ismét használható. 33 Ha ezek közül a tisztátalan állatok közül valamelyiknek a teteme ráesik, vagy beleesik egy cserépedénybe, akkor mindaz, amit az edényben tároltak, tisztátalanná válik, és magát a cserepet is össze kell törni. 34 Az ilyen tisztátalanná vált cserépedényből kiöntött víz is tisztátalanná teszi azt az ételt, amire öntötték. Hasonlóan tisztátalanná válik minden ital is, amely ilyen tisztátalan cserépedényben van. 35 Ha ilyen tisztátalan állat teteme ráesik valamire, az is tisztátalanná válik. Ha kemencére vagy tűzhelyre esik, azokat le kell bontani.
36 Ha viszont forrás vizébe vagy vízgyűjtő ciszternába esik bele az állat teteme, annak vize nem válik emiatt tisztátalanná. Csak az válik tisztátalanná, ami a belehullott tetemhez hozzáér. 37 Ha ilyen tisztátalan állat teteme vetőmagra esik, amelyet elvetésre szántak, az nem válik emiatt tisztátalanná. 38 Azonban, ha vízbe áztatott magra esik a tetem, akkor az a mag tisztátalanná lesz.
39 Ha valamelyik megehető állat magától elpusztul, és valaki megérinti annak tetemét, az a személy tisztátalanná válik estig. 40 Aki eszik belőle vagy felveszi a tetemet, tisztátalanná válik estig, és a ruháit is ki kell mossa.
41 Nem szabad a földön csúszó-mászó vagy a porban nyüzsgő apró állatokból ennetek, mert utálatosak azok. 42 Semmi olyat ne egyetek meg, amely a hasán csúszik, vagy négy, esetleg több lábon csúszik-mászik a földön, mert ezek utálatosak! 43 Ne tegyétek magatokat utálatossá azzal, hogy megérintitek őket, vagy esztek belőlük! Ne váljatok tisztátalanná, 44 mert én vagyok az Örökkévaló, Istenetek! Szenteljétek hát meg magatokat, és szentek legyetek, mert én szent vagyok! Ne tegyétek magatokat tisztátalanná a csúszó-mászó állatok által! 45 Én vagyok az Örökkévaló, aki kihoztalak titeket Egyiptom földjéről, hogy Istenetekké legyek. Ezért ti is legyetek szentek, mert én szent vagyok!”
46 Ezek a törvények vonatkoznak a kis és nagy állatokra, madarakra, víziállatokra és a földön csúszó-mászó állatokra, 47 hogy gondosan különbséget tudjatok tenni a tiszta és tisztátalan állatok között, és el tudjátok dönteni, melyik állat ehető a számotokra, és melyik nem.
A szülő asszony tisztulásának törvénye
12 Így szólt az Örökkévaló Mózeshez: 2 „Ezt mondd Izráel népének: Amikor egy asszony fiút szül, a szülés után 7 napig tisztátalannak számít — ugyanúgy, mint a havi tisztulása idején. 3 A nyolcadik napon az újszülött fiú előbőrét metéljék körül. 4 Az asszony ezután még 33 napig várjon, hogy megtisztuljon a vértől. Ne érintsen semmilyen szent dolgot, és ne menjen a szent helyre, amíg tisztulásának ideje le nem telik. 5 Amikor leánya születik, a szülés után 14 napig számít tisztátalannak — ugyanúgy, mint a havi tisztulása idején. Ezután még 66 napig várjon, hogy megtisztuljon a vértől.
6 Amikor a tisztulás ideje letelt, az asszony hozzon égőáldozatul egy esztendős bárányt, akár fia, akár leánya született. Ezen kívül hozzon egy galambfiókát vagy egy gerlét megtisztulási áldozatul. Ezeket hozza a Találkozás Sátorának bejáratához, és adja át a papnak. 7-8 Ha valakinek nincs módja rá, hogy egy bárányt áldozzon, akkor hozzon az Örökkévalónak két galambfiókát vagy két gerlét: az egyiket égőáldozatul, a másikat megtisztulási áldozatul. A pap áldozza föl azokat az Örökkévalónak, és így tisztítsa meg az oltárt. Így lesz az asszony újból rituálisan tiszta a szülés után. Ez a gyermeket szülő asszony tisztulásának törvénye.”
Különböző bőrbetegségekre vonatkozó törvények
13 Így szólt az Örökkévaló Mózeshez és Áronhoz: 2 „Ha valakinek a bőrén daganat, kiütés vagy gyulladás támad, akkor ebből valamilyen rosszindulatú bőrbetegség[t] fejlődhet ki. Ilyen esetben a beteget oda kell vinni Áronhoz vagy valamelyik leszármazottjához. 3 A pap gondosan vizsgálja meg a beteg bőrét.
Ha úgy találja, hogy a beteg bőrfelület az egészségeshez képest mélyebben van, és ott a szőr kifehéredett, akkor az valóban rosszindulatú bőrbetegséget jelent. A papnak ki kell jelentenie, hogy az a beteg tisztátalan.
4 Ha úgy találja, hogy a beteg bőrfelület nem mélyed be, és a benne lévő szőr sem fehéredik ki, akkor a pap különítse el a beteget 7 napig. 5 A hetedik napon ismét vizsgálja meg. Ha úgy találja, hogy a betegség nem terjedt tovább, és a beteg bőrfelület sem változott, különítse el a beteget további 7 napig. 6 Ennek leteltével újra vizsgálja meg, és ha úgy találja, hogy a kiütés elhalványult, és nem terjedt tovább, akkor jelentse ki a pap, hogy a betegség csak közönséges kiütés volt, nem pedig rosszindulatú bőrbetegség. Tehát nyilvánítsa az illetőt tisztának, ő pedig mossa ki a ruháit, és azután rituálisan teljesen tiszta lesz.
7 Azonban, ha a beteg bőrfelület mégis tovább terjed, miután a beteg megmutatta magát a papnak, aki tisztának nyilvánította, akkor a beteget vissza kell vinni a paphoz. 8 Ő gondosan vizsgálja meg, és ha úgy látja, hogy a betegség valóban terjeszkedik, akkor jelentse ki, hogy a beteg tisztátalan, mert valóban rosszindulatú bőrbetegségben szenved.
9 Ha valakin olyan bőrbetegség tünetei jelentkeznek, amely rosszindulatúnak látszik, akkor el kell vinni a beteget a paphoz. 10 Ő vizsgálja meg, és ha azt látja, hogy fehér daganat van a beteg bőrén, a rajta lévő szőr kifehéredett, és az egész seb fekélyesedik, 11 akkor ez rosszindulatú bőrbetegség előrehaladott állapotban. Ekkor nyilvánítsa a beteget tisztátalannak. Ilyen esetben nem szükséges 7 napra elkülöníteni a beteget, mert az eset nyilvánvaló.
12 Előfordul, hogy a bőrbetegség tetőtől talpig a teljes bőrfelületet elborítja, ahol csak látja a pap a beteg bőrét. Ebben az esetben a pap nyilvánítsa a beteget tisztátalannak. 13 De ha később a pap újra megvizsgálja a beteget, és azt találja, hogy a beteg testén a beteg bőr lehámlott, és mindenhol új és fehér bőr fejlődött, akkor nyilvánítsa azt a személyt tisztának.
14-15 Ellenben ha azt találja, hogy fekélyek jelentek meg a beteg bőrén, akkor nyilvánítsa a beteget tisztátalannak. A fekélyek a rosszindulatú bőrbetegséget jelzik, és az ilyen beteg tisztátalan.
16 Előfordul, hogy a fekélyek begyógyulnak, és a beteg bőrfelület kifehéredik. Ebben az esetben a beteg újra menjen el a paphoz. 17 A pap vizsgálja meg, és ha úgy találja, hogy a beteg bőre valóban kifehéredett, akkor a pap nyilvánítsa azt a személyt ismét tisztának.
18 Ha valakinek a bőrén fekély keletkezik, amely később begyógyul, 19 és a helyén fehér daganat, vagy rózsaszínű folt marad, akkor az illető meg kell mutassa azt a papnak. 20 A pap vizsgálja meg, és ha úgy találja, hogy a beteg bőrfelület az egészségeshez képest mélyebben van, és ott a szőr kifehéredett, akkor állapítsa meg, hogy az rosszindulatú bőrbetegség, amely a fekélyből alakult ki. A pap jelentse ki, hogy a beteg tisztátalan.
21 Ha úgy találja, hogy a beteg bőrfelület nem mélyed be, és nincs benne fehér szőr, csak egy halványabb színű sebhely, akkor a pap különítse el a beteget 7 napig. 22 Ha azután azt tapasztalja, hogy a betegség a bőrön tovább terjedt, akkor a pap jelentse ki, hogy a beteg tisztátalan, mivel ez rosszindulatú bőrbetegség. 23 Ellenben ha azt tapasztalja, hogy a betegség ugyanott maradt, és nem terjedt tovább, akkor az csupán a begyógyult fekély sebhelye. Ekkor a pap nyilvánítsa azt a személyt tisztának.
24 Ha valaki megégeti magát, és ennek nyomán a bőre kisebesedik, és a seb rózsaszínű vagy fehér, 25 akkor ezt is meg kell mutatnia a papnak. Ha ő úgy találja, hogy a beteg bőrfelület az egészségeshez képest mélyebben van, és ott a szőr kifehéredett, akkor az rosszindulatú bőrbetegség, amely az égési sebből alakult ki. A pap jelentse ki, hogy a beteg tisztátalan. 26 Ha úgy találja, hogy a beteg bőrfelület nem mélyed be, és nincs benne fehér szőr, csak egy halványabb színű sebhely, akkor a pap különítse el a beteget 7 napig a közösségtől.
27 A hetedik napon a pap ismét nézze meg a beteget, s ha azt tapasztalja, hogy a betegség a bőrön tovább terjedt, akkor a pap jelentse ki, hogy a beteg tisztátalan, mert ez valóban rosszindulatú bőrbetegség. 28 Viszont ha azt tapasztalja, hogy a betegség nem terjedt tovább, sőt halványabb lett, akkor az csupán a begyógyult égési seb nyoma. Ekkor a pap nyilvánítsa azt a személyt tisztának.
29 Ha egy asszony vagy férfi fején vagy arcán bőrkiütés jelentkezik, 30 azt is meg kell vizsgálnia a papnak. Ha ő úgy találja, hogy a beteg bőrfelület az egészségeshez képest mélyebben van, és ott a haj vagy a szakáll szőre sárgás színű és vékony szálú, akkor a pap jelentse ki, hogy a beteg tisztátalan, mert ez rosszindulatú bőrbetegség.
31 Ha úgy találja, hogy a beteg bőrfelület nem mélyed be, de nincs benne egészséges fekete haj vagy szőr, akkor a pap különítse el a beteget 7 napig. 32 A hetedik napon ismét nézze meg, s ha a betegség a bőrön nem terjedt tovább, és nincs benne sárgás haj vagy szőr, és a seb felülete nem mélyed bele a bőrbe, 33 akkor a beteg — a seb felületének kivételével — teljesen borotválja le a haját, vagy szakállát, a pap pedig másodszor is különítse el azt a személyt 7 napig.
34 A hetedik napon ismét nézze meg, s ha azt tapasztalja, hogy a betegség a bőrön nem terjedt tovább, és a seb felülete nem mélyed bele a bőrbe, akkor a pap nyilvánítsa azt a személyt tisztának. A meggyógyult személy pedig mossa ki a ruháit, és azután a közösség is fogadja vissza őt, mert rituálisan teljesen tiszta.
35 Ha ezután a betegség mégis elkezd terjedni az illető bőrén, 36 akkor újból meg kell mutatni azt a papnak. Ha ő úgy találja, hogy valóban tovább terjedt a betegség, akkor nem kell megvizsgálnia a beteget, hogy van-e rajta sárgás színű szőr, hanem nyilvánítsa azt a személyt tisztátalannak.
37 Ha viszont a pap úgy ítéli meg, hogy a beteg bőrfelület nem terjedt tovább, és azon egészséges fekete haj vagy szőr fejlődik, a beteg meggyógyult, és már rituálisan tiszta. Ezt azonban a papnak kell nyilvánosan kijelentenie.
38 Ha egy asszony vagy férfi bőrén fényes fehér foltok vagy kiütések jelentkeznek, 39 akkor a pap vizsgálja meg az illetőt. Ha a pap úgy találja, hogy ezek a foltok halvány fehérek, akkor az csak ártalmatlan kiütés, és az illető rituálisan tiszta.
40-41 Előfordul, hogy egy férfinak elkezd hullani a haja, akár a tarkóján, akár a homloka fölött. Ez csak egyszerű kopaszodás, ettől ő még rituálisan tiszta. 42 De ha ezzel együtt rózsaszínű foltok, vagy kiütések is támadnak a fejbőrén, akkor az bőrbetegség. 43 Ezt a pap gondosan vizsgálja meg, és ha úgy találja, hogy az illető fején ugyanolyan foltok jelentkeznek, mint a rosszindulatú bőrbetegségnél a test egyéb részein, 44 akkor ez az eset is rosszindulatú bőrbetegség. A pap nyilvánítsa az illetőt tisztátalannak a fején lévő kiütések miatt.
45 Annak a betegnek, akiről a pap kijelentette, hogy rosszindulatú bőrbetegségben szenved, már messziről kiáltania kell: »Vigyázz! Tisztátalan, tisztátalan!« Ugyanakkor a száját el kell takarnia. A viselete is fejezze ki az állapotát: legyen a ruhája tépett, a haja pedig gondozatlan. 46 Mindaddig tisztátalan, amíg a betegsége tart, s ez idő alatt egyedül kell élnie, a táboron kívül.
Ruhákon lévő tisztátalanság
47-49 Ha valamilyen ruhán, takarón — akár szövet az, akár másféle módon készült — zöldes, vagy vöröses színű penész jelenik meg, akkor azt meg kell mutatni a papnak. Mindegy, hogy az a tárgy vászonból, gyapjúból vagy bőrből készült, és milyen célt szolgál. 50 A pap vizsgálja meg azt, és tegye félre egy elkülönített helyre 7 napig. 51-52 A hetedik napon ismét nézze meg, és ha úgy találja, hogy a penész tovább terjedt, nyilvánítsa azt a tárgyat tisztátalannak, és egészen égesse el.
53-54 Ellenben ha úgy látja, hogy a penész nem terjedt tovább, rendelje el, hogy a tárgyat mossák meg vízzel, akármilyen anyagból is készült, és újból tegye félre 7 napra. 55 Ezután a pap ismét nézze meg, és ha a penészes folt színe nem változott — akár az anyag színén, akár a fonákán van a folt —, akkor nyilvánítsa tisztátalannak, és égesse el azt a tárgyat még akkor is, ha a folt nem terjedt tovább.
56 Ha viszont úgy látja, hogy a penészes folt színe a mosás után elhalványult, akkor szakítsa ki a foltot az anyagból vagy bőrből. 57-58 Ezután a tulajdonosa másodszor is mossa meg a tárgyat, amely azután ismét rituálisan tiszta és újra használható. Azonban, ha ezután ismét jelentkezik a penész a tárgyon, akkor az terjedő típusú penész, és ezért az anyagot el kell égetni.”
59 Ezek a törvények vonatkoznak a penészes ruhákra, akár bőrből, vászonból vagy gyapjúból készültek azok; szövéssel vagy fonással. Ezek szerint kell azokat tisztának vagy tisztátalannak nyilvánítani.
A bőrbetegségből meggyógyultak törvényei
14 Így szólt az Örökkévaló Mózeshez: 2-3 „Ezek a törvények vonatkoznak arra, aki meggyógyult rosszindulatú bőrbetegségéből.
Amikor elérkezik a megtisztulási szertartás ideje, így kell azt elvégeznetek: amikor a pap hírt kap arról, hogy valaki ilyen betegségből meggyógyult, menjen ki ahhoz az emberhez a táboron kívülre, és vizsgálja meg az illetőt. Ha úgy találja, hogy a beteg valóban meggyógyult, 4 akkor a pap valakivel hozasson a meggyógyult számára két rituálisan tiszta, élő madarat, egy darab cédrusfát, egy darab skarlátvörös fonalat és egy csokor izsópot. 5 Majd a pap parancsára vágják le az egyik madarat, és annak vérét fogják fel cserépedényben, amelybe előzőleg forrásvizet töltöttek. 6 Azután a pap ebbe az edénybe mártsa bele az élő madarat, a cédrusfadarabot, a skarlátszínű fonalat és a csokor izsópot. 7 Az edényből hintsen hétszer arra a személyre, aki meggyógyult. Miután ezzel a szertartással megtisztította az illetőt, az élő madarat engedje szabadon a mezőn.
8-9 Ezután a meggyógyult személy mossa ki a ruháit, borotválja kopaszra a fejét, borotválja le a szakállát és bajuszát, szemöldökét, sőt egész testéről a szőrt, majd fürödjön meg, hogy tiszta legyen. Ezután bemehet a táborba, de a saját sátorába még további 7 napig ne menjen be. A hetedik napon ismét borotválja le a haját, és egész testének szőrét, fürödjön meg, és ruháit mossa ki, hogy megtisztuljon.
10 A nyolcadik napon a megtisztítandó személy vigyen a paphoz két hím és egy nőstény bárányt. Ez utóbbi egy éves, és mindhárom ép és egészséges legyen. Vigyen még három tized mérték[u] jó minőségű, olívaolajjal kevert lisztet és egy lóg[v] olívaolajat. 11 A szertartást végző pap állítsa a megtisztítandó személyt és az áldozatra szánt dolgokat az Örökkévaló elé, vagyis a Találkozás Sátorának bejáratához. Az áldozatot ugyanaz a pap mutassa be, aki a meggyógyult személyt tisztának nyilvánította. 12 A pap az egyik hím bárányt és az olajat mutassa fel az Örökkévalónak különleges áldozatként. A másik hím bárány legyen a jóvátételi áldozat, 13 amelyet a pap vágjon le azon a szent helyen, ahol a bűnért való áldozatot és az égőáldozatot szokták levágni, mert a vétekáldozathoz hasonlóan ez az áldozat is a papot illeti, és ez nagyon szent.
14 Az állat vérével a pap kenje meg a megtisztítandó személy jobb füle cimpáját, jobb keze hüvelykujját és a jobb lába nagyujját. 15 Majd a pap öntsön az áldozatra való olajból a bal tenyerébe, 16 és a jobb kezének ujjával vegyen ebből az olajból, és hintsen abból hétszer az Örökkévaló előtt. 17 Majd ezzel az olajjal kenje meg a megtisztítandó személy jobb füle cimpáját, jobb keze hüvelykujját és a jobb lába nagyujját ugyanazokon a helyeken, ahol a vérrel már előzőleg megkente. 18 A tenyerében maradt olajat pedig a pap kenje a megtisztítandó személy fejére. Így szerezzen neki engesztelést az Örökkévaló előtt.
19 Ezután a pap mutassa be a bűnért való áldozatot az Örökkévalónak — így tisztítsa meg a szent helyet a megtisztítandó személy rituális tisztátalanságától. Ezután vágja le az égőáldozatra szánt állatot, 20 és áldozza fel azt az Örökkévalónak az oltáron a lisztáldozattal együtt. Így szerezzen engesztelést a meggyógyultnak, aki ezután rituálisan tiszta lesz.
21 Aki azonban olyan szegény, hogy nem tudja az áldozathoz szükséges dolgokat előteremteni, az hozzon egy hím bárányt vétekáldozatul, hogy azt mutassák fel az Örökkévalónak és engesztelést szerezzenek vele. Lisztáldozatul pedig hozzon egytized mérték[w] lisztet, és egy lóg olívaolajat. 22 Hozzon két gerlét vagy két galambfiókát is, az egyiket bűnért való áldozatul, a másikat égőáldozatul.
23 Megtisztulásának nyolcadik napján hozza ezeket az Örökkévaló elé a Találkozás Sátorának bejáratához, és ott adja át a papnak. 24 A pap a bárányt és az olajat mutassa fel az Örökkévalónak különleges áldozatként. A bárány legyen a vétekáldozat, 25 amelyet a pap vágjon le. Annak vérével kenje meg a megtisztítandó személy jobb füle cimpáját, jobb keze hüvelykujját és a jobb lába nagyujját. 26 Majd a pap öntsön az áldozatra való olajból a bal tenyerébe, 27 és a jobb kezének ujjával vegyen ebből az olajból, és hintsen abból hétszer az Örökkévaló előtt. 28 Majd ezzel az olajjal kenje meg a megtisztítandó személy jobb füle cimpáját, jobb keze hüvelykujját és a jobb lába nagyujját, ugyanazokon a helyeken, ahol a vérrel már előzőleg megkente. 29 A tenyerében maradt olajat pedig a pap kenje a megtisztítandó személy fejére. Így szerezzen neki engesztelést az Örökkévaló előtt.
30-31 Azután áldozza fel az egyik gerlét vagy galambfiókát — aszerint, hogy melyiket tudta megszerezni a megtisztítandó személy — bűnért való áldozatul, a másikat pedig égőáldozatul, a lisztáldozattal együtt. Így szerezzen a pap engesztelést az Örökkévaló előtt a meggyógyultnak, aki ezután már rituálisan tiszta lesz.”
32 Ezek a törvények vonatkoznak arra, aki meggyógyult rosszindulatú bőrbetegségéből, de nincs rá módja, hogy a szokásos áldozatokat hozza az Örökkévaló elé megtisztulásáért.
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center