Bible in 90 Days
Emlékezzetek a pusztai vándorlásra!
8 Mózes így folytatta: Tartsátok meg az egész Törvényt, mindazokat, amelyeket most parancsolok nektek! Akkor birtokba vehetitek azt a földet, amelyet az Örökkévaló esküvel ígért őseiteknek, élhettek és megsokasodhattok ott.
2 De ott is emlékezzetek arra a pusztai vándorlásra, amikor 40 évig vezetett titeket Istenünk, az Örökkévaló, hogy engedelmességre tanítson, próbára tegyen titeket, és nyilvánvalóvá tegye, mi van a szívetekben: vajon megtartjátok-e parancsait, vagy nem. 3 Bizony, próbára tett benneteket azzal is, hogy kiéheztetett, de azután bőségesen táplált a mannával, amelyet azelőtt nem ismertetek, sőt hírét sem hallották még őseink sem. Így tanított meg arra, hogy nemcsak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, amely az Örökkévaló szájából származik. 4 Emlékezzetek rá, hogyan gondoskodott az Örökkévaló rólunk ez alatt a 40 év alatt! Ruhánk nem kopott el, lábunk sem dagadt meg, amíg vándoroltunk.
5 Értsétek hát meg, és vegyétek szívetekre, hogy Istenünk, az Örökkévaló úgy bánik velünk, ahogy az apa a fiával: tanít, nevel és fegyelmez bennünket! 6 Ezért kövessétek az Örökkévaló parancsait, engedelmeskedjetek neki! Istenfélelemmel járjatok azon az úton, amelyet ő készített a számotokra!
7 Az Örökkévaló most jó és termékeny földre visz be titeket, ahol források fakadnak a hegyekben, patakok és folyók folynak a völgyekben. 8 Az a föld búzát és árpát terem nektek, a kertekben szőlőt, fügét és gránátalmát szüretelhettek, bőven terem ott az olajfa, sőt még mézet is találhattok. 9 Bizony, azon a földön bővében lesztek az élelemnek, s nem fogtok szűkölködni semmiben. Ott a hegyekben vasat bányászhattok, a dombokon pedig rezet. 10 Amikor pedig majd jóllaktok és bőségben éltek, áldjátok Istenünket, az Örökkévalót azért a jó földért, amelyet nektek adott!
Maradjatok hűségesek az Örökkévalóhoz!
11 De vigyázzatok! El ne forduljatok Istenünktől, az Örökkévalótól! Vigyázzatok, tartsátok meg parancsait, határozatait és rendelkezéseit, amelyeket most én közvetítek nektek! 12 Mert különben eljöhet az idő, amikor majd mindennel jóllaktok és beteltek, szép házakat építetek magatoknak, s azokban laktok, 13 amikor háziállataitok megszaporodnak, mindenben meggazdagodtok, s még aranyotok és ezüstötök is bőségesen lesz, 14 de elbízzátok magatokat, és elfordultok Istenünktől, az Örökkévalótól, aki kihozott bennünket Egyiptomból, a szolgaságból!
15 El ne forduljatok tőle, mert ő vezetett minket keresztül ezen a hatalmas és rettenetes sivatagon, a mérges kígyók és skorpiók földjén, a szomjúság földjén, ahol egy csepp vizet sem találtunk. Emlékezzetek rá, hogy az Örökkévaló fakasztott nekünk vizet még a kősziklából is! 16 Ne felejtsétek, hogy végig az úton ő táplált bennünket a mannával, amelynek hírét sem hallották őseink. Mindezt azért tette, hogy engedelmességre tanítson, próbára tegyen, és végül megáldjon bennünket mindenféle jóval.
17 Amikor tehát bementek arra a jó földre, vigyázzatok, nehogy azt gondoljátok, hogy mindazt a jót a saját erőtökkel és kezetek munkájával szereztétek magatoknak! 18 El ne felejtsétek, hogy Istenünk, az Örökkévaló az, aki erőt ad nektek, hogy hatalmas dolgokat vigyetek véghez! Ő pedig azért bánik veletek ilyen jól, mert ezzel teljesíti ígéretét, amelyet őseiteknek tett, amikor szövetséget kötött velük. Valójában most is így bánik veletek!
19 De már most figyelmeztetlek benneteket, hogy ha a jövőben mégis hűtlenül elfelejtkeztek Istenünkről, az Örökkévalóról, és más isteneket imádtok és követtek, akkor elpusztultok! 20 Bizony, akkor ti is ugyanúgy elpusztultok, mint azok a nemzetek, amelyeket majd az Örökkévaló pusztít ki előletek! Akkor veletek is ez történik, mert nem hallgattatok Isteneteknek, az Örökkévalónak szavára!
Az Ígéret Földjét nem az érdemeitekért kapjátok!
9 Mózes így folytatta: figyelj rám, Izráel! Hamarosan átkeltek a Jordánon, hogy bemenjetek arra a földre, és kiűzzetek onnan nálatok nagyobb és erősebb nemzeteket. Megerősített városaikat elfoglaljátok, noha falaik az égig érnek. 2 Legyőzitek azokat a nemzeteket, pedig harcosaik között vannak Anák utódai is: óriási termetű és erős vitézek — ahogyan ti is tudjátok. Róluk szokták mondani: „Ki állhat ellen Anák fiainak?”
3 Tudjátok meg hát, hogy Istenünk, az Örökkévaló maga megy előttetek, mint pusztító tűz! Ő fogja legyőzni és elpusztítani azokat a nemzeteket, hogy ki tudjátok űzni őket arról a földről, és hamar megsemmisítsétek őket — ahogy az Örökkévaló megígérte.
4 De jól vigyázzatok! Amikor Istenünk, az Örökkévaló kiűzi őket előletek, nehogy azt gondoljátok: „Lám, az Örökkévaló azért hozott bennünket ide és adta nekünk ezt a földet, mert megérdemeltük!” Nem! Azok a nemzetek érdemelték ki a saját gonoszságuk miatt, hogy az Örökkévaló előletek kiűzze és elpusztítsa őket! 5 Titeket nem a saját érdemeitekért visz be oda az Örökkévaló! Nem azért adja nektek azt a földet, mintha ti jobbak és különbek lennétek másoknál, hanem azért, mert így teljesíti be ígéretét, amelyet esküvel ígért őseinknek, Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak. Azokat a nemzeteket pedig a saját gonoszságuk miatt űzi ki előletek. 6 Jól jegyezzétek meg tehát, hogy Istenünk, az Örökkévaló nem azért adja nektek azt a jó földet, mintha megérdemelnétek, hiszen kemény nyakú, makacs és engedetlen nép vagytok!
Emlékezzetek az Örökkévaló haragjára!(A)
7 Emlékezzetek csak vissza, hányszor haragítottátok magatokra Istenünket, az Örökkévalót a pusztában! Attól kezdve, hogy elindultunk Egyiptomból, mind a mai napig szüntelenül csak engedetlenkedtetek és lázadoztatok ellene! 8 Már a Hóreb hegynél annyira felbosszantottátok, hogy el akart pusztítani benneteket.
9 Akkor történt, hogy fölmentem a hegyre, hogy átvegyem az Örökkévaló kezéből azokat a kőtáblákat, amelyek szerint szövetséget kötött velünk. Ott is maradtam a hegyen 40 nap és 40 éjjel — s ezalatt semmit sem ettem vagy ittam. 10-11 Amikor a 40 nap eltelt, az Örökkévaló átadta nekem a kőtáblákat, a szövetség tábláit. Ezekre a saját ujjával írta azokat az igéket, amelyeket mondott nekünk a hegyen égő tűzből, amikor Izráel egész gyülekezete ott állt előtte. 12 Akkor az Örökkévaló ezt mondta nekem: „Mózes, most kelj föl, és sietve menj le népedhez, amelyet kivezettél Egyiptomból, mert nagy bűnt követtek el. Bizony hamar letértek az útról, amelyet parancsoltam nekik. Bálványszobrot készítettek maguknak aranyból.”
13 Még ezt is mondta az Örökkévaló: „Látom, hogy ez a nép nyakas és engedetlen! 14 Állj félre hát az utamból, hadd pusztítsam el őket! Eltörlöm ezt a népet a föld színéről, és helyettük a te utódaidból támasztok náluk nagyobb és erősebb népet!”
15 Akkor lejöttem a hegyről, amely tűzben égett. Kezemben hoztam a Szövetség két kőtábláját. 16 Amikor a táborba értem, láttam, hogy bikaformájú bálványszobrot készítettetek, hogy azt imádjátok. Láttam, hogy milyen súlyosan vétkeztetek Istenünk, az Örökkévaló ellen, és hamar letértetek arról az útról, amelyet ő parancsolt számunkra. 17 Emiatt a szemetek láttára földhöz vágtam a két kőtáblát, és összetörtem azokat.
18 Azután ismét arccal a földre borultam az Örökkévaló előtt — úgy, mint korábban. Így feküdtem ott 40 nap és 40 éjjel, étlen-szomjan, és könyörögtem neki, hogy bocsássa meg, amit vétkeztetek ellene. Bizony, súlyos bűnt követtetek el, amikor azt tettétek, amit gyűlöl, és ezzel haragra ingereltétek őt! 19 Én magam is megrémültem az Örökkévaló izzó haragjától és lángoló dühétől, amellyel el akart pusztítani benneteket. Ennek ellenére közbenjártam értetek. Ő pedig ismét meghallgatta könyörgésemet, és teljesítette kérésemet. 20 Áronra is nagyon megharagudott, és őt is meg akarta ölni, de Áronért is imádkoztam akkor. 21 Azután fogtam azt az utálatos bálványszobrot, megégettem és összemorzsoltam, amíg egészen porrá nem lett, s azután beleszórtam a patakba, amely a hegyről folyt le.
Mózes közbenjár a népért
22 Tabérában, Masszában és Kibrót-Taavában is megharagítottátok az Örökkévalót. 23 Ugyanígy történt Kádés-Barneában is. Az Örökkévaló elküldött titeket, hogy induljatok, és foglaljátok el azt a földet, amelyet nektek adott. Ti mégis lázadoztatok Istenünk, az Örökkévaló parancsa ellen, nem hittetek neki, és nem engedelmeskedtetek szavának. 24 Amióta csak ismerlek benneteket, mindig lázadoztatok ellene.
25 Tehát ismét arccal a földre borultam az Örökkévaló előtt, mivel azt mondta, hogy el akar pusztítani titeket. Ott feküdtem előtte 40 nap és 40 éjjel, 26 és így könyörögtem: Örökkévaló Isten! Kérlek, ne pusztítsd el népedet, örökségedet, amelyet nagy hatalmaddal megváltottál! Ne töröld el Izráelt, amelyet erős karoddal kihoztál Egyiptomból! 27 Szolgáidra emlékezz: Ábrahámra, Izsákra és Jákóbra! Ne tekints ennek a népnek a bűneire, makacsságára és vétkeire! 28 Ne mondhassák Egyiptomban, ahonnan kihoztál bennünket: „Az Örökkévaló nem volt képes bevinni őket arra a földre, amelyet megígért nekik. Bizony, az Örökkévaló megutálta ezt a népet, és csak azért hozta ki a pusztába, hogy megölje őket mind egy szálig.” 29 Gondold meg, Örökkévaló, hogy ez a nép mégis a te néped! A te örökséged, amelyet nagy hatalmaddal és erőddel hoztál ki Egyiptomból!
Új kőtáblák és a Szövetségláda készítése(B)
10 Mózes így folytatta:
Abban az időben mondta nekem az Örökkévaló: „Mózes, készíts két új kőtáblát, hasonlókat az előbbiekhez, azután jöjj fel hozzám a hegyre! Készíts egy faládát is! 2 Azokat az igéket, amelyek az előbbi táblákon voltak, ismét felírom az új kőtáblákra — mert az előző táblákat összetörted. Azután a táblákat helyezd el abban a faládában!”
3 Akkor készítettem egy ládát sittim fából[a], és faragtam két új kőtáblát, hasonlót az előzőkhöz. Majd fölmentem a hegyre, s vittem a kőtáblákat is. 4 Az Örökkévaló pedig újra felírta a kőtáblákra ugyanazt a tíz igét, amelyet mondott nekünk a hegyen égő tűzből azon a napon, amikor Izráel egész gyülekezete ott állt előtte. Azután kezembe adta a kőtáblákat, 5 én pedig lejöttem a hegyről és elhelyeztem azokat a ládában, amelyet készítettem. Ott vannak most is, ahogy az Örökkévaló parancsolta nekem.
6 Izráel népe elindult a Bené-Jaakán forrásaitól Mószérá felé. Ott halt meg Áron, és ott is temették el. Ezután helyette Eleázár, Áron fia lett az új főpap. 7 Azután továbbmentek Gudgódba, onnan pedig Jotbátába, ahol bővizű patakok folytak. 8 Abban az időben választotta külön az Örökkévaló Lévi törzsét, hogy az Örökkévaló Szövetségládáját hordozzák, a papi szolgálatokat ellássák, és megáldják a népet az Örökkévaló nevében. Így van ez mind a mai napig. 9 Ezért nem kapott Lévi törzse földtulajdont örökségül, mint a többi törzs. Az Örökkévaló az ő örökségük, ahogy ezt Istenünk, az Örökkévaló mondta nekik.
Az Örökkévaló megkegyelmez Izráelnek
10 Mózes így folytatta: Akkor én ott maradtam a hegyen 40 nap és 40 éjjel, mint először. Az Örökkévaló pedig meghallgatta könyörgésemet ez alkalommal is. Megígérte, hogy mégsem pusztít el benneteket, 11 hanem ezt mondta: „Kelj föl, állj a nép élére, és vezesd tovább őket, hogy bemehessenek, és birtokba vehessék azt a földet, amely felől megesküdtem őseiknek, hogy nekik adom!”
Mit kíván tőletek az Örökkévaló?
12 Mózes így folytatta: Figyelj rám, Izráel népe! Mi az, amit Istenünk, az Örökkévaló kíván tőled? Csak az, hogy tiszteld és féld őt, és mindig az ő útjain járj. Hogy szeresd, szolgáld és imádd őt teljes szívedből-lelkedből. 13 Hogy tartsd meg parancsait és rendelkezéseit, amelyeket ma parancsolok nektek, mert ez a javatokra van.
14 Nézzétek! Ami csak a világon van, az mind Istenünké, az Örökkévalóé: az ég és a legmagasabb menny, meg a föld és minden, ami ezekben van. 15 Mégis, mindezek közül csak ősapáinkat szemelte ki, őket szerette meg, és csak az ő utódaikat választotta ki magának valamennyi nép közül — vagyis bennünket! Így van ez mind a mai napig.
16 Ne makacskodjatok tovább, hanem változtassátok meg a szíveteket[b], hogy ezentúl engedelmesen kövessétek az Örökkévalót! 17 Mert Istenünk, az Örökkévaló az Istenek Istene és az Urak Ura! Mindenki másnál sokkal nagyobb és hatalmasabb, félelmetes és rettenetes Isten, megvesztegethetetlen és nem részrehajló az ítélethozatalban. 18 Igazságot szolgáltat az árváknak és özvegyeknek, szereti még a közöttetek lakó idegeneket is: ellátja őket élelemmel és ruhával. 19 Szeressétek ezért ti is az idegeneket, hiszen ti is jövevények voltatok Egyiptomban!
20 Tiszteld és féld Istenünket, az Urat! Őt szolgáld, hozzá ragaszkodj, és csak az ő nevére esküdj! 21 Dicsérjétek az Örökkévalót, mert egyedül ő a mi Istenünk, aki szemetek láttára nagy és csodálatos dolgokat vitt végbe! 22 Gondoljátok csak meg! Őseink mindössze hetvenen voltak, amikor Egyiptomba mentek, most pedig annyian vagyunk, mint az égen a csillagok — mert Istenünk, az Örökkévaló megsokasított bennünket!
Emlékezzetek az Örökkévaló nagy tetteire!
11 Mózes így folytatta: Szeressétek Istenünket, az Örökkévalót, és minden időben engedelmesen tartsátok meg mindazt, amit parancsolt: törvényeit, tanításait, rendelkezéseit és határozatait!
2 Emlékezzetek ma Istenünk, az Örökkévaló hatalmas tetteire, amelyeket láttatok és átéltetek! Hiszen hozzátok szólok, akik az Úr nagyságát, hatalmát és erejét a saját szemetekkel láttátok, nem a gyermekeitekhez, akik akkor még meg sem születtek, és nem részesültek az Örökkévaló tanításában. 3 Emlékezzetek az Örökkévaló csodáira és nagy tetteire, amelyeket Egyiptomban vitt véghez: hogyan fenyítette meg a fáraót, Egyiptom királyát, és egész birodalmát! 4 Hogyan semmisítette meg az egyiptomi hadsereget, amely üldözőbe vett bennünket, harci szekereikkel és lovaikkal együtt! Emlékezzetek, hogyan borították el a Vörös-tenger hullámai őket, amikor utánunk nyomultak — bizony, az Örökkévaló elpusztította őket! S az Örökkévaló mind a mai napig ilyen dolgokat tesz velünk!
5 Gondoljátok meg mennyi mindent tett az Örökkévaló veletek, amíg a pusztában vándoroltunk, s végül ide érkeztünk! 6 Mit tett Dátánnal és Abírámmal, Eliáb fiaival, akik Rúben törzsébe tartoztak. Láttátok, hogyan nyílt meg lábuk alatt a föld, s hogyan nyelte el őket egész családjukkal, szolgáikkal, sátraikkal és állataikkal együtt. S ez a tábor közepén történt, az egész nép előtt. 7 Mindezt a saját szemetekkel láttátok, akárcsak az Örökkévaló többi hatalmas tettét.
8 Engedelmeskedjetek az egész törvénynek és tanításnak, amelyet ma tőlem hallotok, hogy erősek legyetek, és elfoglaljátok azt a földet, amelyre a Jordánon átkelve hamarosan bementek, 9 s hogy hosszú ideig lakhassatok azon a tejjel-mézzel folyó földön, amely felől az Örökkévaló megesküdött őseinknek, hogy az utódaiknak adja.
10 Jegyezzétek meg, hogy az a föld, amelyre most készültök bemenni, nem olyan, mint Egyiptom földje, ahonnan kijöttetek! Ott, amikor elvetetted a magot, a lábaddal kellett hajtanod az öntözőszerkezetet, hogy megöntözd a vetést a csatornából, mint a veteményes kertet szokták. 11 De az a föld, ahová bementek, hogy birtokba vegyétek, hegyes-völgyes vidék, amelyet csak az ég felhői öntöznek. 12 Olyan föld az, amelyre Istenünk, maga az Örökkévaló visel gondot, és állandóan rajta tartja tekintetét az esztendő kezdetétől a végéig!
13 „Ezért, ha engedelmesen hallgattok parancsaimra — mondja az Örökkévaló —, amelyeket ma mondok nektek, és teljes szívvel-lélekkel szeretitek és szolgáljátok Istenünket, az Örökkévalót, 14 akkor esőt adok földetekre alkalmas időben. Bizony, korai és késői esőt bocsátok rátok, és bőven terem majd gabonátok, szőlőtök és olajfátok. 15 Jóllakhattok, s még állataitok is dúsfüvű legelőn legelhetnek.
16 De jól vigyázzatok! Nehogy a szívetek becsapjon benneteket, hogy elforduljatok tőlem, és más isteneket imádjatok és szolgáljatok!”
17 Mert, ha mégis megteszitek — folytatta Mózes —, akkor az Örökkévaló megharagszik rátok, és bezárja az eget, hogy egy csepp esőt se adjon nektek. Akkor a föld sem terem semmit, ti pedig hamar kivesztek arról a jó földről, amelyet az Örökkévaló ad nektek.
18 Jól véssétek a szívetekbe, és el ne felejtsétek, amit most mondok nektek! Kössétek ezeket az igéket a karotokra, hogy emlékeztessenek! Kössétek a homlokotokra, hogy el ne felejtsétek! 19 Tanítsátok meg gyermekeiteknek is! Újra meg újra beszéljetek ezekről az igékről nekik, amikor otthon ültök, vagy úton jártok, amikor lefekszetek, s amikor fölkeltek! 20 Írjátok föl ezeket házaitok ajtófélfáira és kapuitokra! 21 Akkor ti és az utódaitok örökké élhettek majd azon a földön, amely felől az Örökkévaló megesküdött őseiteknek, hogy nekik adja. Bizony, akkor addig élhettek ott, amíg csak az ég a földet beborítja.
22 Ha engedelmesen megtartjátok az egész törvényt, amelyet ma parancsoltam nektek, ha szeretitek Istenünket, az Örökkévalót, ha mindig az ő útjain jártok és ragaszkodtok hozzá, 23 akkor az Örökkévaló kiűzi előletek azokat az ott lakó nemzeteket, annak ellenére, hogy erősebbek és hatalmasabbak nálatok. 24 Akkor minden talpalatnyi hely, amelyre léptek, a birtokotokba kerül. Bizony, akkor országotok határai délen a sivatagtól az északi Libanon-hegységig, és az Eufrátesz folyótól a Nyugati-tengerig[c] terjednek majd. 25 Ahogy az Örökkévaló megígérte, senki sem tud majd ellenállni nektek, mert amerre csak mentek, Istenünk, az Örökkévaló rettegést és rémületet kelt azokban a nemzetekben, akik ott laknak.
Áldás vagy átok? Válasszatok!
26 Most jól figyeljetek rám! Két utat mutatok nektek. Választanotok kell az áldás és az átok között! 27 Ha engedelmeskedtek Istenünk, az Örökkévaló parancsainak, amelyekre ma tanítalak benneteket — akkor az áldást választottátok. 28 Annak a földnek a lakói olyan isteneket imádnak, akiket ti nem ismertek. Ha nem engedelmeskedtek Istenünk, az Örökkévaló parancsainak, és letértek arról az útról, amelyet ma mutattam nektek, s ha azokat az idegen isteneket fogjátok imádni és követni, akkor az átkot választottátok!
29 Amikor majd Istenünk, az Örökkévaló bevisz titeket arra a földre, amelyet most készültök birtokba venni, hirdessétek ki az áldásokat a Garizim-hegy csúcsáról, az átkokat pedig az Ébál-hegy tetejéről! 30 Ott emelkedik ez a két hegy a Jordán nyugati partján, a kánaániak országában, akik a Jordán völgyében laknak a Gilgállal szemben lévő síkságon, Móré tölgyese közelében. 31 Hamarosan át fogtok kelni a Jordánon, hogy bemenjetek arra a földre, és birtokba vegyétek, mert Istenünk, az Örökkévaló adta nektek azt. Birtokba is veszitek, és ott fogtok élni, 32 de jól vigyázzatok, hogy akkor is megtartsátok az egész törvényt és annak minden rendelkezését, amelyet ma helyezek elétek!
Isten imádásának egyetlen helye
12 Mózes így folytatta: Ezeket a törvényeket és rendelkezéseket kell megtartanotok azon a földön, amelyet őseitek Istene, az Örökkévaló ad nektek. Engedelmeskedjetek ezeknek, ameddig csak azon a földön laktok!
2 Azt a földet más népektől fogjátok elfoglalni. Teljesen el kell pusztítanotok minden helyet, ahol ők a saját isteneiket imádták: akár dombok vagy magas hegyek tetején, vagy akármelyik zöldellő fa alatt. 3 Romboljátok szét oltáraikat, döntsétek le oszlopaikat, gyújtsátok föl szent ligeteiket, törjétek össze isteneik bálványszobrait — még emlékezetüket is gyökerestül irtsátok ki!
4 Jegyezzétek meg, hogy nektek nem szabad Istenünket, az Örökkévalót olyan módon imádni, ahogyan azok a népek tisztelik a saját isteneiket! 5 Miután letelepedtek azon a földön, Istenünk, az Örökkévaló kiválaszt majd egy helyet Izráel törzseinek területéből, hogy oda helyezze nevét, és ott lakjon közöttetek. Egyedül csak azt a helyet keressétek fel, oda menjetek, amikor az Örökkévalót imádjátok! 6 Oda vigyétek égőáldozataitokat, véresáldozataitokat, tizedeiteket és ajándékaitokat, fogadalmi és önkéntes áldozataitokat, és állataitok elsőszülöttjeit. 7 Ott tartsátok meg Istenünk, az Örökkévaló jelenlétében áldozati lakomáitokat egész családotokkal együtt: örvendezzetek mindannak, amivel az Örökkévaló megáldotta kezetek munkáját.
8 Miután letelepedtek azon a földön, ne folytassátok azt a gyakorlatot, ahogyan mostanáig szoktátok az Örökkévalót imádni. Hiszen most még mindenki olyan módon imádja az Örökkévalót, ahogyan jónak látja. 9 Azért van ez így, mert még nem mentetek be arra a földre, hogy birtokba vegyétek örökségeteket, amelyet Istenünk, az Örökkévaló ad nektek. Még nem érkeztetek meg a nyugalom és békesség helyére.
10 De hamarosan át fogtok kelni a Jordánon, és letelepedtek azon a földön, amelyet Istenünk, az Örökkévaló ad nektek örökségül. Ő majd körös-körül nyugalmat ad nektek, és békességben lakhattok, mert ellenségeitek sem háborgatnak. 11 Akkor majd Istenünk, az Örökkévaló kiválaszt egy helyet, hogy neve ott lakjon közöttetek[d]. Tehát ott imádjátok őt, és oda vigyétek mindazokat az áldozatokat, amelyekről rendelkeztem nektek: égőáldozataitokat, véresáldozataitokat, tizedeiteket, ajándékaitokat és önkéntes fogadalmi áldozataitokat. 12 Ott örvendezzetek Istenünk, az Örökkévaló jelenlétében gyermekeitekkel, szolgáitokkal és a lakóhelyeteken élő lévitákkal együtt. (Ne felejtsétek el, hogy a léviták nem fognak saját földbirtokot kapni, mint a többiek.)
13-14 Vigyázzatok, hogy az Örökkévalónak szánt égőáldozataitokat ne áldozzátok máshol, csakis azon a helyen, amelyet az Örökkévaló majd erre a célra kiválaszt Izráel egyik törzsének területén. Minden egyéb általam elrendelt áldozatot is csak ezen a helyen mutassatok be.
15 Amikor nem áldozat céljából vágsz le egy állatot — akár háziállat az, akár gazella vagy szarvas —, hanem egyszerűen csak húst kívánsz enni, ezt megtehetitek bármelyik helyen, ahol csak lakni fogtok. Ha Istenünk, az Örökkévaló megáldotta majd kezetek munkáját, élvezzétek az Örökkévaló áldását, és egyetek húst. Az ilyen húsból minden ember ehet, még az is, aki éppen tisztátalan állapotban van. 16 De vigyázzatok! A hússal együtt nehogy a vért is megegyétek! A levágott állat vérét folyassátok ki a földre, mint a vizet!
17 Vannak olyan dolgok, amelyeket nem szabad a lakóhelyeteken elfogyasztanotok: gabonátok, borotok és olívaolajotok termésének tizedét, háziállataitok elsőszülöttjeit, a fogadalmi áldozatokat, önkéntes áldozataitokat és az Örökkévalónak szánt ajándékaitokat. 18 Ezeket csakis azon a helyen szabad elfogyasztanotok, amelyet majd Istenünk, az Örökkévaló kiválaszt. Azon a helyen, Istenünk, az Örökkévaló jelenlétében egyétek meg ezeket, gyermekeitekkel és szolgáitokkal, meg a lakóhelyeteken élő lévitákkal együtt. Így örvendezzetek Istenünk, az Örökkévaló jelenlétében mindannak, amivel megáldott benneteket. 19 Jól vigyázzatok, hogy el ne feledkezzetek a lévitákról, ameddig csak azon a földön laktok!
20-21 Istenünk, az Örökkévaló megígérte, hogy kiszélesíti országotok határait. Amikor ez megtörténik, lehet, hogy a nép egy része már túl messzire fog lakni attól a helytől, amelyet Istenünk, az Örökkévaló kiválaszt magának, hogy neve ott lakjon közöttetek. Ha ilyenkor húst kívántok enni, nyugodtan vágjatok le állataitok közül, amelyeket az Örökkévaló adott nektek — úgy, ahogyan rendelkeztem nektek. Tehát ehettek húst a lakóhelyeteken is. 22 Ugyanúgy megehetitek az ilyen húst, mint a gazella vagy a szarvas húsát. Közületek mindenki ehet belőle, még az is, aki éppen tisztátalan állapotban van.
23 De arra nagyon vigyázzatok, hogy a hússal együtt nehogy a vért is megegyétek, mert az élet a vérben van! Ne egyétek meg a húst, amíg még benne van az élet! 24 A levágott állat vérét folyassátok ki a földre, mint a vizet! 25 Tehát a vért soha ne egyétek meg, hogy jó dolgotok legyen mind nektek, mind az utódaitoknak! Ha így jártok el, azt az Örökkévaló jónak és helyesnek tartja.
26 Ellenben minden olyan áldozatot, amelyet az Örökkévalónak szenteltek — még az önkéntes vagy fogadalmi áldozatot is —, oda kell vinnetek, arra a helyre, amelyet az Örökkévaló kiválaszt erre a célra. 27 Az égőáldozatot teljes egészében — húsát és benne a vérét is — tegyétek Istenünk, az Örökkévaló oltárára. A hálaáldozatok esetében a vért öntsétek az oltárra, a húst pedig megehetitek. 28 Ha gondosan engedelmeskedtek mindannak, amit parancsolok nektek, akkor azt teszitek, amit Istenünk, az Örökkévaló jónak és helyesnek tart. Akkor örökké jó dolgotok lesz nektek is, meg utódaitoknak is.
29 Istenünk, az Örökkévaló kiirtja majd előletek azokat a nemzeteket, ti pedig elfoglaljátok és birtokba veszitek földjüket, és letelepedtek a helyükre. 30 De nagyon vigyázzatok! Ne essetek ugyanabba a csapdába, amelybe ők! Ha már kipusztítottátok őket arról a földről, ne kérdezősködjetek azoknak a nemzeteknek a bálványai felől! Ne akarjátok tudni, hogy azok a nemzetek hogyan imádták a saját bálványisteneiket. Semmiképpen ne kövessétek azoknak a népeknek a szokásait! 31 Nektek nem szabad még megkísérelnetek sem, hogy Istenünket, az Örökkévalót hasonló módon imádjátok, mint azok a nemzetek a saját isteneiket. Mert ők sokféle utálatos dolgot műveltek isteneik tiszteletére, amelyeket az Örökkévaló gyűlöl. Még a gyermekeiket is megégették a tűzben az isteneiknek áldozatul! 32 Tartsátok meg gondosan, amit parancsolok nektek, de ne tegyetek hozzá semmit, és el se vegyetek belőle!
Ne hagyjátok magatokat más istenekhez csábítani!
13 Mózes így folytatta: Előfordulhat, hogy próféták, álomlátók támadnak közöttetek, akik mindenféle jeleket és csodákat ígérnek. 2 Még az is lehet, hogy azok a jelek és csodák valóban bekövetkeznek. De ha ezek a próféták vagy álomlátók arra csábítanak, hogy más isteneket kövessetek és szolgáljatok, akiket addig nem ismertetek, 3 akkor semmiképpen se hallgassatok rájuk! Így tesz benneteket próbára Istenünk, az Örökkévaló, hogy kiderüljön, vajon teljes szívvel-lélekkel szeretitek-e őt.
4 Csak Istenünket, az Örökkévalót kövessétek, csak őt tiszteljétek és féljétek! Az ő parancsait tartsátok meg, az ő szavának engedelmeskedjetek, őt szolgáljátok, és hozzá ragaszkodjatok!
5 Az ilyen hamis prófétát vagy álomlátót pedig halállal kell büntetni, mert el akart fordítani titeket Istenünk, az Örökkévaló iránti hűségtől, és le akart téríteni arról az útról, amelyet az Örökkévaló jelölt ki számotokra. Pedig az Örökkévaló az, aki kihozott bennünket Egyiptomból, megváltott a szolgaság házából! Ezért az ilyen embereket meg kell ölni, hogy a gonoszt kiirtsátok magatok közül!
6-7 Előfordulhat, hogy egy hozzátok közel álló személy csábít benneteket titokban, hogy más isteneket szolgáljatok. Mindegy, hogy az illető a testvéretek, gyermeketek, szeretett feleségetek vagy akár a legjobb barátotok. Mindegy, hogy ezeket az idegen isteneket — akiket sem őseitek, sem ti nem ismertetek — a szomszédos, vagy a távoli nemzetek imádják.
8 Ti semmilyen körülmények között ne hallgassatok rájuk, és ne engedjetek a csábításuknak! Ne könyörüljetek az ilyen rosszra csábító személyen! Ne kíméljétek, se ne mentegessétek! 9 Kímélet nélkül halállal lakoljon az ilyen! Az dobja rá a kivégzendő személyre az első követ, akit az el akart csábítani, hogy más isteneket imádjon. Azután az egész közösség kövezze meg a rosszra csábítót!
10 Bizony, kövezzétek meg az ilyet, hogy meghaljon, mert megpróbált eltéríteni benneteket Istenünk, az Örökkévaló iránti hűségtől! Pedig az Örökkévaló az, aki kihozott bennünket Egyiptomból, a szolgaság házából! 11 Ezt az esetet pedig tudja meg Izráel népének egész közössége, hogy féljenek, és senki se merészeljen többé ilyen gonoszságra vetemedni!
12 Amikor majd azon a földön laktok, azokban a városokban, amelyeket Istenünk, az Örökkévaló ad nektek, előfordulhat, hogy valamelyik városról rossz híreket hallotok. Azt hallhatjátok, hogy 13 annak a városnak a lakosait némely közülük való elvetemült emberek rávették, hogy ne az Örökkévalót imádják, hanem olyan idegen isteneket tiszteljenek, akiket korábban nem is ismertetek.
14 Ha ilyen híreket hallotok, nagyon alaposan vizsgáljátok ki, és járjatok utána, hogy a hír igaz-e. Ha pedig igaznak bizonyul, és valóban elkövették a város lakói ezt a szörnyű és utálatos bűnt, 15 akkor irgalom nélkül öljétek meg annak a városnak minden egyes lakosát kicsinytől nagyig! Sőt, még a háziállataikat is irtsátok ki, a várost pedig romboljátok le teljesen. 16 A lakosok minden vagyonát hordjátok egy halomba a város főterén, és gyújtsátok fel az egész várost — legyen az égőáldozat Istenünknek, az Örökkévalónak mindenestől! A város helye pedig maradjon romhalmaz örökké — soha, senki se építse újjá!
17-18 Vigyázzatok, hogy közületek senki se zsákmányoljon magának semmit annak a városnak a vagyonából, mert az mind pusztulásra van ítélve! Ha így jártok el, akkor az Örökkévaló izzó haragja megszűnik, és ismét kegyelemmel fordul hozzátok. Ha engedelmeskedtek Istenünk, az Örökkévaló szavának, és megtartjátok minden parancsát, amelyet én parancsolok nektek, akkor az Örökkévaló kegyelmében megsokasít benneteket, ahogy őseinknek azt megígérte.
Izráel, az Örökkévaló szent népe
14 Mózes így folytatta: Ti az Örökkévalónak, Istenünknek gyermekei vagytok! Ezért, mikor valamilyen halottat gyászoltok, ne vagdossátok be magatokat, se ne nyírjátok le a hajatokat a homlokotok fölött![e]
2 Ne kövessétek ezeket a szokásokat, mert ti az Örökkévalónak, Istenünknek szent népe vagytok! Titeket az Örökkévaló a saját maga számára kiválasztott a föld összes nemzetei közül, ezért hozzá tartoztok.
A rituálisan tiszta és tisztátalan állatok(C)
3 Soha ne egyetek semmi olyan ételt, amely az Örökkévaló törvénye szerint utálatos és tisztátalan! 4 Megehetitek a következő állatok húsából készült ételeket: szarvasmarha, juh, kecske, 5 szarvas, gazella, őz, vadkecske, antilop, nyársas antilop, vadjuh 6 és minden olyan állat, amely kérődző és ugyanakkor a körme vagy patája egészen kettéhasított. 7 Azokat az állatokat, amelyek csak kérődzők, vagy csak hasadt körműek, tartsátok tisztátalannak. Ilyenek például a teve, a nyúl vagy a szirti borz, mert kérődzők ugyan, de nem hasadt körműek. 8 Tisztátalan a disznó is, mert bár a körme hasadt, de nem kérődző. A tisztátalan állatok húsából ne egyetek, sőt még a tetemüket se érintsétek!
9 A vízben élő állatok közül azokat ehetitek, amelyeknek uszonya is, meg pikkelye is van. 10 Azok a víziállatok, amelyeknek nincs uszonya is, meg pikkelye is, tisztátalanok — azokat ne egyétek!
11 A madarak közül a tisztákat megehetitek. 12-18 De a következő madarak tisztátalanok, ezeket ne egyétek: minden ragadozó madár: sas, sólyom, kánya, héja, ölyv és ezek rokonai, minden dögevő madár: keselyűfélék, holló, minden bagolyféle, a halevő vízimadarak: gém, gólya, pelikán, sirály, kormorán, íbisz és ezek rokonai, ezeken kívül a strucc, szarka, búbos banka, és a denevérfélék.
19 A szárnyas rovarokat is tartsátok tisztátalannak! Tehát ezeket a felsorolt tisztátalan állatokat ne fogyasszátok! 20 A tiszta szárnyas állatokat azonban megehetitek.
21 Soha ne egyetek olyan állat húsából, amelyet nem ti vágtatok le, hanem magától pusztult el. Az ilyen húst azonban odaadhatod a tartósan közöttetek lakó idegeneknek: ők megehetik. Az átutazó idegeneknek el is adhatod az ilyen húst. De ti semmiképpen nem ehettek belőle, mert az Örökkévalónak, Istenünknek szent népe vagytok!
Amikor kecskegidából készítitek az ételt, annak húsát ne a saját anyja tejében főzzétek meg!
Az évenkénti tized
22 Minden egyes évben tedd félre a betakarított termés tizedrészét mindenből, ami csak a földeden terem! 23 Tehát tedd félre gabonádból, borodból, olívaolajadból és egyéb terményeidből a tizedrészt! Teheneid, juhaid és kecskéid elsőszülött kicsinyeit különítsd el! Ezeket vidd fel arra a helyre, amelyet az Örökkévaló majd erre a célra kiválaszt városaid közül, hogy ott imádjátok őt. Ott rendezz ezekből ünnepi lakomát egész családoddal együtt, és örvendezzetek az Örökkévaló jelenlétében. Így mindig emlékezni fogtok arra, hogy Istenünket, az Örökkévalót tiszteljétek.
24-25 Azonban, ha az a hely, amelyet az Örökkévaló kiválaszt, hogy oda helyezze nevét, túl messze van ahhoz hogy terményeid tizedrészét, amivel Istenünk, az Örökkévaló megáldott téged, oda vidd, akkor másképpen járj el. Add el a tizedrészt, s a pénzt vidd fel arra a helyre. 26 Ott vásárolj érte, amit csak kíván a lelked: marhát, juhot, új bort, erősebb italokat vagy bármi mást. Így rendezz ott lakomát belőle egész családodnak, és örvendezzetek az Örökkévaló jelenlétében.
27 Ne feledkezz meg a városodban, vagy községedben lakó lévitákról! Hívd meg őket is erre a lakomára, mert ők nem kapnak örökségül földbirtokot, mint ti.
A harmadévi tized
28 Minden harmadik év végén vidd el terményeid tizedrészét a város kapujánál lévő raktárba! 29 Akkor eljönnek érte a lakóhelyeteken élő léviták és idegenek, az árvák és az özvegyek. Ebben az évben az ő számukra gyűjtsd össze, és nekik add oda, hogy ne szűkölködjenek ők se. Akkor megáld titeket Istenünk, az Örökkévaló, megáldja kezed minden munkáját!
A szombatév törvénye
15 Mózes így folytatta: Minden hetedik esztendő végén el kell engedjétek adósaitok minden tartozását! 2 Így járjatok el: ebben az évben minden hitelező törölje el minden Izráel népéhez tartozó adósának a vele szemben fennálló tartozását! Ne követelje vissza többé soha, mert ebben az évben az Örökkévaló az adósságok elengedését hirdeti meg. 3 Ez a törvény azonban csak Izráel népére vonatkozik, az idegenekre nem, ezért tőlük továbbra is követelhetitek az adósság rendezését. Izráel népéhez tartozó testvéreiteknek azonban engedjétek el adósságukat!
4 Nem lesz közöttetek senki koldusszegény, mert Istenetek, az Örökkévaló biztosan megáld benneteket azon a földön, amelyet ő ad nektek örökségül. 5 Csak engedelmeskedjetek Istenünk, az Örökkévaló szavának, és gondosan teljesítsétek mindazt, amit nektek ma parancsolok! 6 Ha pedig az Örökkévaló megáld titeket, ahogyan megígérte, akkor ti fogtok más nemzeteknek kölcsönt adni, és nem lesztek rászorulva, hogy bárkitől kölcsönt kérjetek. Ti fogtok sok más nemzeten uralkodni, de ők nem uralkodnak rajtatok.
7 De ha mégis lesznek lakóhelyeiteken koldusszegények, olyanok, akik Izráel népéhez tartoznak, akkor legyetek készségesek megsegítésükre! Ne zárkózzatok el a testvéreitek elől, hanem segítsétek őket, hiszen ők is Izráel népéhez tartoznak! 8 Bánjatok velük nagylelkűen, és adjatok nekik bőkezűen, ha kölcsönkérnek tőletek a saját szükségeik betöltésére!
9 Amikor közeledik a szombatév, amikor el kell engedned az adósságokat, vigyázz, nehogy elutasítsd, aki kér tőled! Ne légy szűkmarkú szegény izráeli testvéreddel szemben! Ne engedd, hogy a kapzsiság hatalmába kerítse a szívedet! Ha nem segítesz a rászorulón, panaszával az Örökkévalóhoz fordul miattad, és az Örökkévaló bűnnek számítja fukarságodat! 10 Adj neki szívesen és önzetlenül! Ne sajnáld, amit odaadtál, mert Istenünk, az Örökkévaló bőségesen meg fog áldani téged minden munkádban és minden vállalkozásodban, ha jó szívvel adsz a szegényeknek! 11 Izráel népéhez tartozó szegények mindig lesznek közöttetek minden lakóhelyeteken, ezért parancsolom nektek, hogy adjatok nekik nagylelkűen és bőkezűen!
A rabszolgák felszabadítása(D)
12 Ha közületek valaki olyan rabszolgát vásárol magának, aki Izráel népéhez tartozik, akkor szolgáljon nektek az a férfi vagy nő hat évig, de amikor eljön a szombatév, fel kell szabadítanotok! 13 Amikor az ilyen rabszolgát szabadon bocsátod, ne küldd el a házadtól üres kézzel! 14 Ajándékozd meg mindenből, amivel Istenünk, az Örökkévaló megáldott téged. Bőkezűen adj neki gabonát, bort és állatokat. 15 Emlékezz rá, hogy a mi népünk is rabszolga volt Egyiptomban, és Istenünk, az Örökkévaló az, aki megváltott bennünket a rabszolgaságból. Ezért parancsolom ma ezt nektek.
16 Lehet, hogy felszabadított rabszolgád nem akar elhagyni, mert jó dolga volt nálad, megszeretett téged és a családodat. 17 Ebben az esetben hadd maradjon nálad, és legyen a rabszolgád örökre. Ennek megerősítésére állítsd őt — akár férfi, akár nő — házad ajtaja elé, és egy árral szúrd át a fülét.
18 De ha a felszabadított rabszolga el akar menni tőled, ne essen nehezedre elengedni, hiszen tudod, hogy hat évig szolgált téged, és csak fele annyiba került az eltartása, mint amennyit egy béresnek fizettél volna. Ha így jársz el, Istenünk, az Örökkévaló megáld téged minden munkádban.
Háziállataid elsőszülötteit áldozd az Örökkévalónak!
19 Teheneid, juhaid és kecskéid kicsinyei közül az első hímet különítsd el a többiektől, és áldozd föl Istenünknek, az Örökkévalónak! Ezeket az állatokat semmilyen más célra ne használd: ne fogd a borjakat igába, és ne nyírd le a bárányok gyapját se! 20 Ezeket minden évben vigyétek fel arra a helyre, amelyet az Örökkévaló majd kiválaszt. Ott, az Örökkévaló jelenlétében fogyasszátok el azokat az ünnepi lakoma keretében egész családotokkal együtt.
21 Azonban, ha az ilyen elsőszülött hím állat nem ép és egészséges, hanem vak vagy sánta, vagy valami egyéb hibája van, akkor nem alkalmas áldozati állatnak. Az ilyen hibás állatot ne áldozd föl Istenünknek, az Örökkévalónak! 22 Közönséges ételt készíthetsz belőle, és otthon elfogyaszthatjátok, akárcsak a gazellát, vagy a szarvast, de áldozatra nem alkalmas. Mindenki ehet belőle, még az a személy is, aki éppen tisztátalan állapotban van. 23 Csak arra ügyeljetek, hogy az állat húsával együtt nehogy a vérét is elfogyasszátok! A vért öntsétek a földre, mint a vizet!
A Páska ünnepe
16 Mózes így folytatta: Ne felejtsétek el megünnepelni a Páska ünnepét Abib hónapban! Tartsátok meg ezt az ünnepet az Örökkévalónak, mert ebben a hónapban volt az az éjjel, amikor Istenünk, az Örökkévaló kivezetett bennünket Egyiptomból. 2 A Páska ünnepére oda kell majd mennetek, arra a helyre, amelyet Istenünk, az Örökkévaló kiválaszt majd nevének lakóhelyül. Oda vigyétek majd a páska-áldozatot: borjút, bárányt vagy kecskét. Így mutassátok be a páskaáldozatot Istenünknek, az Örökkévalónak!
3 A Páska ünnepén nem szabad semmiféle kovásszal készült ételt ennetek. Így emlékezzetek rá, hogy amikor elhagytuk Egyiptomot, nagy sietséggel kellett onnan kijönnünk, s emiatt nem volt időnk kovászos kenyeret készíteni. Hét napon keresztül ilyen kovásztalan kenyeret egyetek — a „szükség kenyerét”. Bizony, amíg csak éltek, emlékezzetek arra a napra, amelyen elhagytuk Egyiptomot! 4 Egész országotokban látni se lehessen kovászt hét napon keresztül, amíg az ünnep tart! Az áldozati állat húsából pedig ne hagyjatok semmit másnapra!
5-6 A páskaáldozatot nem készíthetitek el máshol, csak azon a helyen, amelyet Istenünk, az Örökkévaló kiválaszt nevének lakóhelyül. A megadott napon estefelé vágjátok le a páskabárányt, abban az időben, amikor népünk kijött Egyiptomból. 7 A bárány húsát ott, azon a helyen készítsétek és fogyasszátok el. A következő napon azután hazatérhettek. 8 Ezután hat napon át kovásztalan kenyeret egyetek. A hetedik napon tartsatok nagy ünnepi összegyülekezést Istenünk, az Örökkévaló tiszteletére, tehát ezen a napon ne végezzetek semmiféle munkát.
Az Aratás ünnepe
9 A gabona aratásának kezdetétől számoljatok 7 teljes hetet. 10 Amikor ez az idő letelik, akkor ünnepeljétek — Istenünk, az Örökkévaló tiszteletére — az Aratás ünnepét.[f] Hozzatok Istenünknek, az Örökkévalónak ajándékul önkéntes áldozatokat — aszerint, ahogyan megáldotta kezetek munkáját! 11 Tartsatok ünnepi lakomát, és örvendezzetek Istenünk, az Örökkévaló jelenlétében egész családotokkal, szolgáitokkal, meg a lakóhelyeteken élő lévitákkal, jövevényekkel, árvákkal és özvegyekkel együtt. Ezt az ünnepet is azon az egy helyen kell megtartanotok, amelyet Istenünk, az Örökkévaló kiválaszt majd nevének lakóhelyül.
12 Ne felejtsétek el, hogy rabszolgák voltunk Egyiptomban, tehát gondosan tartsátok meg ezeket a rendelkezéseket.
A Sátorok ünnepe
13 Ősszel, miután befejezitek a gabona cséplését, meg a szőlő szüretelését és a must készítését, tartsátok meg a Sátorok ünnepét hét napon keresztül! 14 Ekkor is tartsatok ünnepi lakomát, és örvendezzetek egész családotokkal, szolgáitokkal, meg a lakóhelyeteken élő lévitákkal, jövevényekkel, árvákkal és özvegyekkel együtt. 15 Ezt az ünnepet hét napon keresztül ünnepeljétek Istenünk, az Örökkévaló tiszteletére, azon a helyen, amelyet Istenünk, az Örökkévaló mjad kiválaszt nevének lakóhelyül. Nagy örömmel ünnepeljétek meg, hogy Istenünk, az Örökkévaló megáldotta kezetek minden munkáját, és gazdag aratást adott nektek.
16 Izráel népéből minden férfi évente háromszor menjen fel arra a helyre, amelyet az Örökkévaló majd kiválaszt, Istenünket, az Örökkévalót imádni: a Páska és a Kovásztalan kenyerek együttes ünnepén, az Aratás ünnepén, meg a Sátorok ünnepén. De senki ne menjen az Örökkévaló elé üres kézzel. 17 Mindenki vigyen neki ajándékul önkéntes áldozatokat — aszerint, ahogyan Istenünk, az Örökkévaló megáldotta őt!
Az igazságszolgáltatás törvényei
18 Mózes így folytatta: Izráel minden egyes törzsében és minden városotokban, amelyet Istenünk, az Örökkévaló ad nektek azon a földön, jelöljetek ki bírákat és elöljárókat, hogy igazságos ítéletet hozzanak. 19 Ezek a bírák és elöljárók részrehajlás nélkül szolgáltassanak igazságot a peres ügyekben. Mindig igazságosan ítéljenek, és soha ne engedjék magukat megvesztegetni. Ne fogadjanak el ajándékot senkitől, mert az még a bölcseket is elvakítja, az ártatlan embereket pedig megfosztja jogaiktól! 20 Minden erővel törekedjetek arra, hogy igazságot szolgáltassatok, és ragaszkodjatok az igazságossághoz minden áron! Csak akkor maradhattok meg sokáig azon a földön, amelyet Istenünk, az Örökkévaló ad nektek!
Az idegen istenek imádásának tilalma
21-22 Amikor majd felépítitek Istenünknek, az Örökkévalónak oltárát, ezen kívül ne állíts fel semmiféle szent fa- vagy kőoszlopot az oltár mellé, mert ezeket gyűlöli Istenünk, az Örökkévaló!
Az áldozati állatok hibátlanok legyenek!
17 Mózes így folytatta: Ne áldozzatok Istenünknek, az Örökkévalónak olyan állatot, amely nem teljesen ép és egészséges! Az ilyen áldozat elfogadhatatlan és utálatos Istenünk, az Örökkévaló számára.
A bálványimádó izráeliek büntetése
2 Ha majd azon a földön laktok, amelyet Istenünk, az Örökkévaló ad nektek, megtörténhet, hogy valamelyik városban vagy faluban közületek valaki — akár férfi, akár nő — megtöri az Örökkévalóval kötött szövetséget, 3 és más isteneket vagy a napot, a holdat vagy az ég seregeit imádja, annak ellenére, hogy ezt az Örökkévaló megtiltotta. 4 Ha ilyenről hírt hallotok, vagy a tudomásotokra jut, alaposan ki kell vizsgálnotok, hogy mi történt.
Ha pedig a hír igaznak bizonyul, és valóban elkövette az illető ezt az utálatos bűnt, 5 akkor vigyétek őt a város kapujához közeli térre, és ott kövezzétek halálra. 6 De vigyázzatok, mert egyetlen tanú vallomása alapján senkit sem lehet elítélni! Ehhez legalább két vagy három tanú egybehangzó terhelő vallomása szükséges — csak ekkor lehet halálra ítélni az illetőt! 7 A megkövezéskor azok a tanúk dobják az elítéltre először a követ, akiknek a vallomása alapján az ítélet megszületett! Csak azután következzenek a többiek. Így tisztítsátok ki magatok közül a gonoszt!
Ítélethozatal nehéz esetekben
8-9 Ha a városotokban olyan üggyel találkoztok, amely túl nehéznek, bonyolultnak tűnik a helyi bíróság számára, akkor menjetek föl arra a helyre, amelyet Istenünk, az Örökkévaló kiválaszt, és forduljatok a lévita papokhoz és ahhoz a bíróhoz, aki abban az időben betölti ezt a tisztséget. Tárd eléjük az ügyet, és majd ők határozatot hoznak. Ilyen ügy lehet például a szándékos vagy véletlen emberölés, különböző jogviták, birtokviták, vagy a testi sértés esete. 10-11 Miután a helyi bíróság tisztségviselői visszatérnek a városukba, mindenben aszerint kell eljárniuk, ahogyan a lévita papok és a bíró értelmezte a törvényt ebben az esetben, és ahogyan ők határoztak. Az ő ítéletüket kell kihirdetniük a saját városukban, és azt kell végrehajtaniuk! Nem szabad attól eltérniük sem jobbra, sem balra.
12 Ha pedig valaki mégis eltérne ettől, és elbizakodottságában megváltoztatná azt az ítéletet, amelyet a bíró és lévita papok hoztak, az az ember halállal lakoljon! Így tisztítsátok ki a gonoszt Izráel népe közül! A bíró és a lévita papok Istenünk, az Örökkévaló jelenlétében teljesítenek szolgálatot! 13 Tudja meg ezt az egész nép, hogy féljenek elbizakodottságukban hasonló vétket elkövetni.
A királyra vonatkozó törvények
14 Be fogtok menni arra a földre, amelyet Istenünk, az Örökkévaló ad nektek, birtokba veszitek, és letelepedtek ott. Azután azt gondoljátok: „Tegyünk valakit királlyá népünk fölé, mint ahogy a környező nemzeteknél szokás!” 15 Vigyázzatok, hogy csak azt a férfit emeljétek királlyá, akit Istenünk, az Örökkévaló erre kiválaszt! Csak Izráel népéből való lehet a király, idegen nemzet fiát ne tegyétek királlyá. 16 A király ne tartson sok lovat a maga hasznára, és ne küldje Egyiptomba embereit, hogy még több lovat szerezzenek neki, mert az Örökkévaló azt parancsolta népünknek: „Soha ne menjetek vissza Egyiptomba!” 17 Ne vegyen a király túl sok feleséget, mert különben azok elfordítják szívét az Örökkévalótól! Ne gyűjtsön nagy gazdagságot, sok aranyat és ezüstöt magának!
18 Amikor a király uralkodását megkezdi, készítsen magának egy másolatot a Törvény könyvéről, amelynek eredetijét a lévita papok őrzik. 19 Ezt a másolatot mindig tartsa magánál, olvassa azt naponta egész életében. Ebből tanulja meg tisztelni és félni Istenét, az Örökkévalót, és azt, hogyan kell a törvény igéit és rendelkezéseit értelmezni és alkalmazni. 20 Ha így cselekszik, akkor nem fogja gőgösen különbnek képzelni magát a testvéreinél. Akkor nem fog az Örökkévaló parancsaitól semelyik irányba sem eltérni. Akkor majd ő is, meg az utódai is sokáig uralkodhatnak királyságában, Izráelben.
A papokra és a lévitákra vonatkozó törvények
18 Mózes így folytatta: Lévi törzse nem fog saját területet örökségül kapni, mint Izráel többi törzse. Ezért a papok és a léviták kapják meg az Örökkévalónak felajánlott áldozatokból és ajándékokból a maguk részét, hogy legyen mit enniük. 2 Lévi törzsének maga az Örökkévaló az öröksége — ahogyan ezt ő megmondta nekik —, emiatt ők nem kapnak saját földbirtokot, mint a többi törzs.
3-4 A papok törvényes járandósága az áldozati állatokból és terményekből a következő: a marha, juh vagy kecske lapockája, állkapcsa és gyomra, valamint a termés első része a gabona aratásakor, a bor és az olívaolaj begyűjtésekor, meg a juhok első nyírásából származó gyapjú. Ezeket mindenki, aki áldozatot mutat be az Örökkévalónak, a papoknak adja oda. 5 Ezek a papokat illetik, mert Istenünk, az Örökkévaló Lévi törzsét választotta ki Izráel törzsei közül, hogy az Örökkévaló előtt álljanak, és az ő nevében végezzék szolgálatukat.
6-7 Ha egy lévita egész lelkével azt kívánja, hogy az Örökkévalót szolgálhassa, akkor ezt bármikor megteheti azon a helyen, amelyet az Örökkévaló kiválaszt. Elhagyhatja városát, ahol addig élt, és az Örökkévaló szolgálatába állhat. Istenünk, az Örökkévaló nevében végezheti a szolgálatát, mint a többi lévita, akik az Örökkévalót szolgálják, 8 és az áldozatokból ugyanolyan rész illeti meg, mint a többi lévitát. Amit azonban az apja családjától örökségül vagy ajándékba kap, az csak az övé.
Ne kövessétek a kánaáni népek szokásait!
9 Amikor majd bementek arra a földre, amelyet Istenünk, az Örökkévaló ad nektek, vigyázzatok, hogy ne kövessétek az ott élő nemzetek utálatos szokásait, amelyeket az Örökkévaló gyűlöl! 10-11 Közöttetek ne legyen senki, aki föláldozza a gyermekét az oltár tüzén! Egyikőtök se foglalkozzon jóslással, varázslással, boszorkánysággal, jelmagyarázással, ráolvasással, szellemidézéssel, halottidézéssel, sem semmiféle más okkult praktikával! 12 Tudjátok meg, hogy Istenünk, az Örökkévaló mindezeket a dolgokat gyűlöli és utálja! Éppen ezek miatt űzi ki előletek arról a földről a nemzeteket, amelyek eddig ott laktak. 13 Legyetek tehát tökéletesen hűségesek Istenünkhöz, az Örökkévalóhoz!
14 Azok a nemzetek, amelyeket ki fogtok űzni arról a földről, varázslókra és jósokra hallgattak. De Istenünk, az Örökkévaló nem tűri, hogy ti is az ilyen varázslókra és jósokra hallgassatok!
A Próféta eljövetelének ígérete
15 Istenünk, az Örökkévaló közületek fog fölemelni egy Prófétát, aki olyan, mint én — az ő szavára hallgassatok, őt kövessétek! 16 Amikor egész népünk összegyűlt az Örökkévaló előtt a Hóreb-hegynél, éppen ezt kértétek Istenünktől, az Örökkévalótól. Azt mondtátok: „Nem vagyunk képesek elviselni, amikor Istenünk, az Örökkévaló közvetlenül szól hozzánk! Nem tudjuk elviselni ennek a tűznek a látványát! Félünk, hogy belepusztulunk!”
17 Az Örökkévaló pedig azt mondta nekem: „Helyes, amit ez a nép kér. 18 Én pedig közülük fogok fölemelni egy Prófétát, aki olyan, mint te, Mózes. Annak a Prófétának a szájába adom igéimet: ő mindent el fog mondani nekik, amit parancsolok. 19 Mivel az a Próféta az én nevemben fog szólni, aki nem hallgat rá, és nem engedelmeskedik neki, azt én magam fogom felelősségre vonni emiatt.”
Hogyan lehet felismerni a hamis prófétákat
20 „Lehet, hogy egy próféta elbizakodottságában az én nevemben mond valamit, amit nem parancsoltam neki. Lehet, hogy egy próféta más istenek nevében szól. Az ilyen próféták halállal bűnhődjenek!”
21 De azt gondolhatjátok: „Honnan tudhatjuk, hogy amit egy próféta mond, az valóban az Örökkévaló igéje vagy nem?” 22 Ha egy próféta az Örökkévaló nevében mond valamit, de az mégsem teljesedik be, vagy nem bizonyul igaznak, akkor azokat a szavakat nem az Örökkévaló üzente! Azt csak elbizakodottságában mondta az a próféta, tehát ne féljetek tőle!
A menedékvárosok törvénye(E)
19 Mózes így folytatta: Istenünk, az Örökkévaló kiirtja előletek azokat a nemzeteket, és földjüket nektek adja. Ti pedig birtokba veszitek azt az országot, letelepedtek a városaikban és a házaikban. 2-3 Akkor osszátok három részre az országot. Mindegyik részben jelöljetek ki egy-egy várost, és építsetek utakat is hozzá, hogy oda menekülhessen, aki véletlenül embert öl.
4 Ha valaki véletlenül okozza embertársa halálát, akit nem gyűlölt azelőtt, és bemenekül valamelyik menedékvárosba, akkor életben maradhat. 5 Például, ha valaki a társával együtt fát vág az erdőn, és eközben a fejsze feje lerepül a nyeléről, és úgy megüti a másikat, hogy az meghal, akkor az, akié a fejsze volt, meneküljön valamelyik városba ezek közül, és életben marad. 6-7 Azért parancsolom nektek, hogy válasszatok három ilyen várost, mert különben a haragos vérbosszuló rokon[g] esetleg utolérné a menekülőt, és megölné, mielőtt az elérné a legközelebbi menedékvárost. Pedig a menekülő nem szándékosan gyilkolta meg a társát, hiszen nem is gyűlölte azelőtt, ezért nem méltó a halálra.
8 Istenünk, az Örökkévaló megígérte őseinknek, hogy kiterjeszti országotok határait, és birtokba vehetitek mindazt a földet, amelyet megígért őseinknek. 9 Ha engedelmeskedtek az Örökkévaló minden parancsának, amelyeket mondok nektek, ha szeretitek Istenünket, az Örökkévalót, és mindig az ő útjain jártok, akkor valóban kiterjeszti határaitokat. Akkor jelöljetek ki a meglévő három menedékvároson kívül még másik hármat, 10 hogy aki nem szándékosan öl embert, annak legyen hová menekülnie, és senki se öljön ártatlan embert Izráelben azon a földön, amelyet Istenünk, az Örökkévaló ad nektek örökségül. Különben esetleg ártatlanul megölt emberek vére száradna kezeteken.
11 Azonban jól vigyázzatok! A menedékvárosok nem szolgálhatnak menedékül annak, aki szándékosan gyilkol! Mert ha valaki úgy gyilkolja meg a másikat, hogy előtte haragosa volt, lesben állt, és előre megfontolt szándékkal támadt rá — akkor a gyilkos hiába fut a menedékvárosba. 12 Ebben az esetben a gyilkos lakóhelyének vezetői küldjenek valakit utána, és szolgáltassák ki a vérbosszuló rokonnak a gyilkost, hogy az elnyerje méltó büntetését: halállal lakoljon! 13 Ne szánjátok meg a gyilkost, hanem szabadítsátok meg Izráelt az ártatlanul megölt ember vérének terhétől, hogy jó dolgotok legyen!
Ne mozdítsd el a határköveket!
14 Amikor majd birtokba veszitek azt a földet, amelyet Istenetek, az Örökkévaló ad nektek, és felosztjátok magatok között, akkor határkövekkel jelöljétek ki mindenkinek a saját birtokrészét. Ezeket a határköveket senki ne mozdítsa odébb, hogy ezáltal megnagyobbítsa a birtokát!
A hamis tanú büntetése
15 Ha valakit valamilyen bűntett elkövetésével vádolnak, egy tanú szava nem elég annak bizonyításához, hogy a vádlott bűnös. Ehhez legalább két tanú egybehangzó és terhelő vallomása szükséges.
16 Ha valaki ártó szándékkal valamilyen bűn elkövetésével hamisan vádolja a társát, 17 akkor mindketten álljanak az Örökkévaló elé — vagyis menjenek el a paphoz és a bírókhoz, akik abban az időben szolgálnak. 18 Azok alaposan kérdezzék ki mindkettőt. Ha úgy találják, hogy a tanú hazudik, és ok nélkül vádolta a másikat, 19 akkor a hamis tanút azzal a büntetéssel sújtsák, amelyet a vádlott érdemelt volna, ha bűnös lenne. Így tisztítsátok ki magatok közül a gonoszt! 20 Tudja meg ezt az egész nép, hogy féljenek hasonló vétket elkövetni.
21 Ne sajnáljátok azt, akit meg kell büntetni! Ha a vádlott az életét vesztette volna, a hamis tanú is az életével fizessen! A vádlott szeméért a saját szemével, fogáért a fogával, kezéért a kezével, lábáért a saját lábával fizessen!
A hadviselés törvényei
20 Mózes így folytatta: Amikor harcba vonultok ellenségeitek ellen, és azt látjátok, hogy ők vannak többen, sok harci szekerük és nagyobb lovasságuk van, akkor se féljetek tőlük, mert Istenünk, az Örökkévaló, aki kihozott bennünket Egyiptomból, mellettetek áll! 2 A csata megkezdése előtt álljon elő a pap, 3 és mondja ezt a harcosok bátorítására: „Izráeli férfiak! Ti most megütközni készültök ellenségeinkkel. Ne féljetek tőlük! Legyetek bátrak és erősek! Ne ijedjetek meg tőlük, 4 mert maga az Örökkévaló, Istenünk megy veletek a csatába, és ő harcol ellenségeinkkel, hogy nektek adja a győzelmet!”
5 Azután a vezetők hirdessék ki: „Lépjen elő, aki otthonában új házat épített, de még nem avatta föl, és nem lakott benne! Térjen most haza, nehogy más avassa fel a házát, ha ő meghal a harcban! 6 Lépjen elő, aki szőlőskertet telepített, de még nem kóstolta meg a gyümölcsét! Térjen most haza, nehogy más élvezze annak gyümölcsét, ha ő meghal a harcban! 7 Lépjen elő, akinek eljegyzett menyasszonya van, de még nem vette feleségül! Térjen most haza, nehogy más férfi vegye a menyasszonyát feleségül, ha ő meghal a harcban.
8 Lépjen elő, aki elvesztette a bátorságát, és fél az ellenségtől! Térjen most haza, nehogy a gyávaságával megfertőzze a bajtársait is!” 9 Amikor a vezetők befejezik ezt, álljanak a csapatok élére a parancsnokok, és vezessék őket a harcba.
10 Amikor hadba vonultok egy város ellen, először szólítsátok fel annak lakosait, hogy békével adják fel a várost. 11 Ha kinyitják a város kapuit, és megadják magukat, legyenek szolgáitok, és végezzenek ingyen munkát, de ne bántsátok őket! 12 De ha nem fogadják el a békét, akkor ostromold meg a várost. 13 Amikor pedig Istenünk, az Örökkévaló kezetekbe adja azt, és elfoglaljátok, akkor a városban minden férfit hányjatok kardélre, 14 de a többieket ne bántsátok! Az asszonyok és a gyerekek legyenek a szolgáitok. Az állatokat és a városban talált értékeket tekintsétek hadizsákmánynak, és vegyétek birtokba, mert Istenünk, az Örökkévaló adta azokat a kezetekbe. 15 Így járjatok el abban az esetben, ha az a város távol van országotoktól.
16 De annak a földnek a városaiban, amelyet Istenünk, az Örökkévaló nektek ad örökségül, egyetlen embert vagy állatot se hagyjatok életben! 17 Ezeket a népeket: a hettitákat, emóriakat, kánaániakat, perizzieket, hivvieket és jebúsziakat irtsátok ki mind egy szálig — ahogyan Istenünk, az Örökkévaló megparancsolta! 18 Igen, ezeket a nemzeteket el kell pusztítanotok, nehogy átvegyétek tőlük azokat az utálatos szokásokat, ahogyan ők tisztelik a saját isteneiket! Nehogy ti is hasonlóképpen vétkezzetek Istenünk, az Örökkévaló ellen.
19 Amikor hosszú ideig ostromoltok egy-egy várost, a körülötte lévő gyümölcsösökben ne vágjátok ki a termő gyümölcsfákat. Gyümölcsüket megehetitek, de ne pusztítsátok el a gyümölcsfákat. Miért kellene bűnhődni a fáknak az emberek miatt? Vagy azokat is ostromolni akarjátok? 20 Csak azokat a fákat vágjátok ki, amelyek nem teremnek ehető gyümölcsöt. Azokból építsetek ostromműveket a város ellen, amíg azt el nem foglaljátok.
Engesztelés az ismeretlen gyilkos bűnéért
21 Mózes így folytatta: Amikor birtokba veszitek azt a földet, amelyet Istenünk, az Örökkévaló ad nektek, előfordulhat, hogy valakit holtan találnak kint a mezőn, de senki sem tudja, ki ölte meg.
2-3 Ebben az esetben így kell eljárnotok: A környező városok vezetői és bírái jöjjenek oda, és mérjék meg, hogy a holttesthez melyik város fekszik a legközelebb. 4 Azután annak a városnak a vezetői hozzanak egy üszőborjút,[h] amelyet még nem fogtak igába, és vigyék egy állandó vizű patak völgyébe, ahol senki sem műveli a földet. Ott, a víz mellett törjék el a borjú nyakát. 5 Legyenek jelen a lévita papok is, mert Istenünk, az Örökkévaló őket választotta ki, hogy szolgálják őt, áldást mondjanak az Örökkévaló nevében, és minden vitás és peres kérdésben igazságot szolgáltassanak. 6 Azután annak a közeli városnak az összes vezetői mossák meg kezüket a levágott borjú fölött, 7 és jelentsék ki: „Nem mi öltük meg ezt az embert, és nincs tudomásunk róla, hogy ki tette.”
8 Azután így könyörögjenek: „Örökkévaló, kérünk, bocsásd meg ezt a bűnt népednek, Izráelnek, akit megváltottál! Vedd le rólunk ennek az ártatlanul kiontott vérnek a terhét!”[i] Így nyernek bocsánatot azért a bűnért — akárki is követte el. 9 Ha tehát aszerint jártok el, ahogy az Örökkévaló megparancsolta és helyesnek látja, akkor megszabadultok az ártatlanul kiontott vér terhétől.
A fogoly nőkre vonatkozó törvény
10 Mikor háborút viseltek, és Istenünk, az Örökkévaló kezetekbe adja ellenségeiteket, akkor foglyokat is ejthettek. 11 Előfordulhat, hogy közületek valaki lát a foglyok között egy szép termetű nőt, akit szeretne feleségül venni. 12-13 Ilyen esetben vigye a fogoly nőt az otthonába, de ne közeledjen hozzá azonnal. A fogoly nő nyírja le a haját és vágja le a körmeit, majd öltözzön teljesen új ruhákba. Ezután hadd gyászolja meg szüleit egy teljes hónapig. Ezalatt lakjon a házadban. Csak ezután hálj vele: legyen a feleséged, te pedig a férje. 14 Ha pedig később mégsem akarsz tovább együtt élni vele, elválhatsz tőle, de akkor bocsásd szabadon, hadd menjen, ahová akar. Semmiképpen nem adhatod el rabszolgának, és nem bánhatsz vele úgy, mint rabszolgával, hiszen együtt éltél vele!
Az elsőszülöttségi jog
15 Ha egy férfinak két felesége van, előfordulhat, hogy az egyiket szereti, a másikat nem. Lehet, hogy mindkét feleségétől fiai születnek, és történetesen az elsőszülött a gyűlölt feleség fia. 16 Ilyen esetben, amikor eljön az ideje, hogy elossza az örökséget a fiai között, a családfő nem részesítheti előnyben a szeretett feleség fiát, és nem adhatja neki az elsőszülöttség jogát. 17 Ha a gyűlölt feleség fia az elsőszülött, a családfő akkor is köteles ennek a fiúnak mindenből kétszeres részt adni örökségül. Így kell az apának elismernie, hogy ez a fiú az elsőszülöttje, vagyis férfierejének első gyümölcse, tehát az elsőszülöttség joga ezt a fiút illeti meg.
Az engedetlen fiú büntetése
18 Ha valakinek engedetlen és konok fia van, aki nem hallgat sem apjára, sem anyjára, s nem akar engedelmeskedni nekik, még akkor sem, ha megfenyítik, 19 akkor a szülők vigyék ezt a fiút a város vezetőihez a városkapu elé. 20 Ezt mondják a vezetőknek: „Nézzétek, ez a fiúnk makacs és engedetlen, s nem akar engedelmeskedni nekünk, részeges és nagyétkű!” 21 Akkor a város minden férfi lakosa együttesen kövezze halálra azt a fiút. Így gyomláljátok ki magatok közül a gonoszt! Ezt az esetet pedig tudja meg Izráel népének egész közössége, hogy féljenek, és senki se merészeljen többé ilyen gonoszságra vetemedni!
A kivégzett bűnös eltemetése
22 Amikor a bűnöst valamilyen főbenjáró bűn miatt kivégzik, és holttestét fölakasztják egy faoszlopra, 23 akkor ne hagyjátok a testet a következő napig a fán! Feltétlenül temessétek el még a kivégzés napján, mert aki a fán függ, azon Isten átka van. Tehát így járjatok el, nehogy a föld, amelyet Istenünk, az Örökkévaló adott nektek örökségül, átkozottá és tisztátalanná váljon!
Egyéb rendelkezések
22 Mózes így folytatta: Ha látod, hogy egy másik gazdának az ökre, tehene, juha vagy kecskéje elkóborol, ne menj el mellette közömbösen, hanem feltétlenül tereld vissza a gazdájához. 2 Ha pedig annak az állatnak a tulajdonosa nem a közelben lakik, vagy egyáltalán nem tudod, ki az, akkor a megtalált állatot vidd a saját gazdaságodba, és viseld a gondját, amíg a tulajdonosa nem keresi, s akkor add vissza neki. 3 Ugyanígy járj el akkor is, ha egy ottfelejtett ruhát találsz a mezőn, vagy egy gazdátlan szamarat vagy bármi egyebet. Ne légy közömbös, hanem segíts, hogy a tulajdonosa visszakaphassa.
4 Ha az úton látsz valakit, akinek a szamara vagy az ökre összeroskadt, ne menj el mellettük közömbösen, hanem segíts a testvérednek lábra állítani az állatát.
5 Asszony ne öltözködjön férfiruhába, és ne viseljen semmi olyat, amit a férfiak szoktak, de férfi se hordjon női ruhákat, mert ezt gyűlöli és utálja Istenünk, az Örökkévaló!
6 Ha útközben egy fán vagy a földön madárfészket találsz, amelyben tojások vagy fiókák is vannak, s a tojó is a fészekben ül, ne fogd meg az anyát is a fiókákkal együtt. 7 Csak a tojásokat vagy a fiókákat szedd ki a fészekből, de a tojót engedd szabadon, hogy jó dolgod legyen, és sokáig élhess.
8 Amikor új házat építesz magadnak, legyen gondod rá, hogy korlátot is építs a lapos tetőre.[j] Különben valaki leeshet onnan, és téged terhel a felelősség a haláláért.
9 A szőlőskertedben ne vess a szőlő közé semmilyen más veteményt. Ha mégis megteszed, akkor mind a vetemény, mind a szőlő termését az Örökkévalónak kell szentelned, és magad nem ehetsz belőle.
10 Ne szánts egy igába fogott ökörrel és szamárral.
11 Gyapjúból és lenből vegyesen szőtt ruhát ne viselj.
12 Készíts bojtokat[k] felsőruhádra, amelyet viselsz: a négy sarkára helyezd ezeket.
A házasságra vonatkozó törvények
13 Mózes így folytatta: Előfordulhat, hogy miután valaki feleségül vesz egy leányt, és vele hál, mégis elfordul tőle, és megutálja. 14 Azután megrágalmazza a feleségét, és rossz hírét terjeszti: „Feleségül vettem, de mikor először vele háltam, úgy találtam, hogy már nem volt szűz.” 15 Ilyen esetben a fiatalasszony szülei vigyék az ügyet a város vezetői elé a városkapuhoz, és mutassák be a leányuk szüzességének a bizonyítékait.
16 Az apa mondja ezt a vezetőknek: „Nézzétek, ő az én leányom! Feleségül adtam ehhez a férfihoz, aki azonban megutálta őt. 17 Most pedig hamisan megvádolta, hogy a leányom nem is volt szűz, amikor férjhez ment hozzá, pedig itt vannak a leányom szüzességének a bizonyítékai!” Akkor mutassák meg azokat a ruhákat a vezetőknek, 18 a vezetők pedig büntetésül korbácsoltassák meg a rágalmazó férjet.
19 A férjnek 100 sékel[l] ezüstöt kell fizetnie büntetésül, mivel rossz hírbe kevert egy szüzet Izráelben. Adják azt a pénzt a fiatalasszony apjának. A fiatalasszony maradjon továbbra is a férje mellett, mint a felesége. A férje nem küldheti el őt, és nem válhat el tőle egész életében.
20-21 Azonban, ha igaznak bizonyul a férj vádja, és a fiatalasszony már nem volt szűz, amikor férjhez ment, akkor őt kell megbüntetni. Ezért vigyék őt az apja háza elé, és ott a város férfi lakosai kövezzék halálra. Így kell bűnhődnie amiatt, hogy gyalázatot hozott apja családjára, mivel úgy viselkedett, mint egy prostituált. Így gyomláljátok ki a gonoszt magatok közül!
Szexuális bűnök büntetése
22 Ha egy férfit rajtakapnak, hogy egy férjes asszonnyal hál, akkor ő is, meg az asszony is halállal bűnhődjön. Így gyomláljátok ki a gonoszt Izráelből!
23 Ha egy férfi a városban együtt hál egy másnak eljegyzett szűz leánnyal, 24 akkor a férfit is, meg a leányt is vigyétek a város kapujához, és kövezzétek halálra mindkettőt! A leányt azért, mert nem kiáltott segítségért, pedig a városban volt, a férfit pedig azért, mert erőszakot követett el más feleségén[m]. Így gyomláljátok ki a gonoszt magatok közül!
25 Azonban, ha a városon kívül, erdőn-mezőn követ el erőszakot egy férfi a másnak eljegyzett szűz leányon, akkor csak a férfi bűnhődjön halállal. 26-27 Ebben az esetben a leányt ne bántsátok, mert ő nem büntethető: hiába kiáltott, nem volt senki, aki segíthetett volna rajta. Hiszen a férfi olyankor támadta meg a leányt, amikor egyedül volt. Olyan ez az eset, mint amikor valakit megölnek a mezőn.
28 Ha egy férfit rajtakapnak, hogy erőszakkal olyan lánnyal hál, akit még nem jegyeztek el, 29 akkor adjon a férfi a leány apjának 50 sékel[n] ezüstöt, és vegye feleségül azt a leányt, mivel erőszakot követett el rajta. A férfi nem küldheti el ezt a feleségét, és nem válhat el tőle egész életében.
30 Egy férfi nem veheti feleségül azt az asszonyt, aki apjának felesége volt; sem nem léphet szexuális kapcsolatba vele.
Akik nem tartozhatnak az Örökkévaló közösségébe
23 Mózes így folytatta: A következők nem tartozhatnak az Örökkévaló közösségébe[o]: akit kiheréltek, vagy akinek a heréi megsérültek, 2 aki házasságon kívül született, és ennek az utódai a tizedik nemzedékig[p], 3 Ammon vagy Moáb népének férfi tagjai és leszármazottjaik, a tizedik nemzedékig. 4 Emlékezzetek rá, hogy az ammoniak és a moábiak népe nem akart segíteni népünknek: nem adtak nekünk sem kenyeret, sem vizet, amikor kijöttünk Egyiptomból. A moábiak pedig fölbérelték Bálámot, hogy átkozza meg népünket. (Bálám Beór fia volt, és a mezopotámiai Petór városában lakott.) 5 De Istenünk, az Örökkévaló szeret bennünket, ezért nem hallgatott Bálámra, és átok helyett áldást adott nekünk Bálámon keresztül. 6 Ezért hát az ammoniakat és moábiakat soha ne segítsd, és ne keresd a javukat!
7 De ne utáld az edomiakat, hiszen ők a rokonaink, se az egyiptomiakat, mert az ő országukban laktunk egy ideig jövevényként. 8 Az ő leszármazottjaik harmadik nemzedéke már befogadható az Örökkévaló közösségébe.
Különböző rendelkezések
9 Amikor hadba vonulsz ellenségeid ellen, óvakodj mindentől, ami miatt tisztátalanná válhatsz! 10 Ha valaki álmában tisztátalanná válik, menjen ki a táboron kívülre, és maradjon ott következő nap estéig. 11 Azután fürödjön meg, és napnyugta után már visszatérhet a táborba.
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center