Bible in 90 Days
7 Fiam, őrizd meg szavaimat, és zárd magadba parancsaimat!
2 Tartsd meg parancsaimat, hogy élj, tanításomat őrizd, mint a szemed fényét!
3 Kösd ujjaidra, írd föl szíved táblájára!
4 Mondd a bölcsességnek, hogy a nővéred, és az értelmet nevezd jó ismerősödnek,
5 hogy megőrizzen a más feleségétől és a hízelgő szavú idegen nőtől.
6 Mert házamnak az ablakán, a rácson át kinéztem,
7 és láttam a tapasztalatlanok között, észrevettem a fiúk között egy esztelen ifjút.
8 Az utcán járkált, egy utcasarkon, és megindult a ház felé,
9 esti alkonyatkor, a sötét éjszaka közepén.
10 Egyszer csak egy asszony termett előtte, parázna nőnek öltözve, csalfa szívvel.
11 Fecseg az ilyen és féktelen, lábai nem nyughatnak otthon,
12 hol az utcán, hol a tereken van, és minden sarkon leselkedik.
13 A nő megragadta, megcsókolta, és szemtelen képpel így szólt hozzá:
14 Békeáldozatot kellett bemutatnom, ma teljesítettem fogadalmaimat,
15 azért jöttem ki eléd, hogy megkeresselek téged, és rád találtam!
16 Terítőket terítettem fekhelyemre, egyiptomi színes szőtteseket;
17 illatossá tettem heverőmet mirhával, aloéval és fahéjjal.
18 Jöjj, ittasodjunk meg a gyönyörtől reggelig, élvezzük a szerelmet!
19 Mert nincs itthon a férjem, messze útra ment,
20 a pénzes zacskót is magával vitte, csak holdtöltekor érkezik haza.
21 Sok beszéddel rá is vette, hízelgő szóval elcsábította.
22 Az meg követte őt oktalanul, ahogyan a bika megy a vágóhídra, mint egy bilincsbe béklyózott bolond.
23 De végül nyíl hasít a májába. Úgy jár, mint a kelepcébe siető madár, amely nem tudja, hogy az az életébe kerül.
24 Azért, fiaim, hallgassatok rám, és figyeljetek szavaimra!
25 Az ilyen nő útjára ne vezessen szíved, ne tévedj rá ösvényeire!
26 Mert sok embert ejtett el megsebezve; életerős volt mind, akiket meggyilkolt.
27 Háza a holtak hazájába vezet, a halál kamráiba visz le.
A bölcsesség mindennél nagyobb kincs
8 Nem kiált-e a bölcsesség, nem hallatja-e szavát az értelem?
2 Kiáll a magaslatok ormára, az útra, a keresztutakra.
3 A városba vivő kapuknál, a bejáratoknál hangosan kiált.
4 Hozzátok kiáltok, férfiak, szavam az emberekhez szól.
5 Legyetek okosak, ti együgyűek, legyetek értelmesek, ti ostobák!
6 Hallgassatok rám, mert fontos dolgokat mondok, ha felnyitom ajkamat, helyes, amit mondok.
7 Mert szám igazságot szól, ajkam utálja a gonoszt.
8 Számnak minden szava igaz, nincs bennük csalárdság vagy hamisság.
9 Mind világosak az értelmeseknek, és az ismeretre vágyóknak érthetők.
10 Intésemet fogadjátok el, ne az ezüstöt, inkább a tudást, mint a színaranyat!
11 Mert értékesebb a bölcsesség az igazgyöngynél, és nem fogható hozzá semmiféle drágaság.
12 Én, a bölcsesség, együtt lakom az okossággal, és nálam van a megfontolt tudás.
13 Aki féli az Urat, gyűlöli a rosszat. A kevélyt és a kevélységet, a helytelen utat. meg az álnok beszédet gyűlölöm.
14 Enyém a tanács és a jutalom, én vagyok az értelem, enyém a hatalom.
15 Általam uralkodnak a királyok, és rendelkeznek igazságosan a fejedelmek.
16 Általam vezetnek a vezérek, és ítélkeznek igazságosan az elöljárók.
17 Szeretem azokat, akik engem szeretnek, megtalálnak engem, akik keresnek.
18 Gazdagság és megbecsülés van nálam, maradandó vagyon és igazság.
19 Gyümölcsöm drágább az aranynál, a színaranynál is, és jövedelmem a színezüstnél.
20 Az igazság ösvényén járok és a törvénynek az útjain,
21 hogy örökséget adjak az engem szeretőknek, és megtöltsem kincstárukat.
22 Az Úr útjának kezdetén alkotott engem, művei előtt réges-régen.
23 Az ősidőkben formált engem, kezdetben, a föld keletkezése előtt.
24 Mikor még nem voltak mélységek, megszülettem, mikor még nem voltak tele a források vízzel.
25 Mielőtt a hegyek helyükre kerültek, a halmok létrejötte előtt megszülettem;
26 amikor még nem alkotta meg a földet, a rónákat, még a világ legelső porszemét sem.
27 Ott voltam, amikor megszilárdította az eget, amikor kimérte a látóhatárt a mélység fölött.
28 Amikor megerősítette odafönt a fellegeket, amikor felbuzogtak a mélység forrásai,
29 amikor határt szabott a tengernek, hogy a víz át ne léphesse partját, amikor kimérte a föld alapjait,
30 én már mellette voltam, mint kedvence, és gyönyörűsége voltam minden nap, színe előtt játszadozva mindenkor.
31 Játszadoztam földje kerekségén, és gyönyörködtem az emberekben.
32 Ezért, fiaim, hallgassatok rám, mert boldogok, akik megőrzik útjaimat!
33 Hallgassatok az intésre, hogy bölcsek legyetek, és ne hanyagoljátok el azt!
34 Boldog ember az, aki hallgat rám, ajtóm előtt vigyázva minden nap, ajtófélfáimat őrizve.
35 Mert aki engem megtalál, az életet találja meg, és kegyelmet nyer az Úrtól.
36 De aki vétkezik ellenem, magának árt, gyűlölőim mind a halált szeretik.
A bölcsesség és a balgaság hívogatása
9 A bölcsesség házat épített magának, hét oszlopot faragott hozzá.
2 Levágta vágómarháját, megfűszerezte borát, és megterítette asztalát.
3 Lányokat küldött ki, hogy így kiáltsanak a város magasan fekvő pontjain:
4 Aki tapasztalatlan, térjen be ide! Az esztelennek pedig ezt mondja:
5 Jöjjetek, egyetek a kenyeremből, és igyatok fűszerezett boromból!
6 Hagyjátok el az együgyűséget, és éltek, járjatok az értelem útján!
7 Aki meginti a csúfolódót, maga fog pironkodni, aki megfeddi a bűnöst, magát szennyezi be.
8 Ne fedd meg a csúfolódót, mert meggyűlöl téged, de fedd meg a bölcset, az szeretni fog téged!
9 Adj a bölcsnek, és még bölcsebb lesz, tanítsd az igazat, és ő gyarapítja tudását!
10 A bölcsesség kezdete az Úrnak félelme, és a Szentnek a megismerése ad értelmet.
11 Mert általam sokasodnak meg napjaid, és gyarapodnak életed évei.
12 Ha bölcs vagy, magadnak vagy bölcs, ha csúfolódó vagy, magad vallod kárát.
13 A balgaság fecsegő asszony, együgyű, és semmit sem tud.
14 Kiül háza ajtajába egy székre a város magaslatán.
15 Így szólítja meg az arra járókat, akik egyenes ösvényeken járnak:
16 Aki tapasztalatlan, térjen be ide! Az esztelennek pedig ezt mondja:
17 A lopott víz édes, az eldugott kenyér kedves.
18 De nem tudják, hogy az árnyak vannak ott, és vendégei a halál mélységeibe kerülnek.
A bölcsesség gyümölcse igazság
10 Salamon példabeszédei. A bölcs fiú örömet szerez apjának, az ostoba fiú azonban szomorúsága anyjának.
2 Nem használnak a bűnnel szerzett kincsek, de az igazság megment a haláltól.
3 Nem hagyja az Úr éhezni az igaz embert, de a bűnösök mohóságát elveti.
4 Aki lustán dolgozik, elszegényedik, de a szorgalmas munka meggazdagít.
5 Aki nyáron gyűjt, az eszes fiú, de aki aratáskor alszik, az szégyellni való.
6 Áldások szállnak az igaz fejére, a bűnösök szája pedig erőszakot rejteget.
7 Az igaznak az emlékezete áldott, de a bűnösök neve semmivé lesz.
8 A bölcs szívű megfogadja a parancsokat, a bolond beszédű pedig elbukik.
9 Aki feddhetetlenül él, biztonságban él, de aki görbe úton jár, az kitudódik róla.
10 Aki kacsingat, fájdalmat okoz, a bolond beszédű pedig elbukik.
11 Életnek forrása az igaz ember szája, de a bűnösök szája erőszakot rejteget.
12 A gyűlölet viszályt teremt, de minden hűtlenséget eltakar a szeretet.
13 Az értelmes ember ajkán bölcsesség található, de bot való az esztelen hátára.
14 A bölcsek tartózkodók tudásukkal, a bolondot pedig hamar romlásba viszi a szája.
15 A gazdagnak a vagyon az erős városa, a nincsteleneknek romlásuk a szegénység.
16 Az igaznak a keresetéből élet lesz, a bűnösnek a jövedelméből vétek.
17 Az élet ösvényén jár, aki megfogadja az intést, de tévelyegni fog, aki megveti a dorgálást.
18 Gyűlöletet rejteget a hazug ajak, és rágalmakat terjeszt az ostoba.
19 A sok beszédnél elkerülhetetlen a tévedés, de az eszes ember vigyáz a beszédre.
20 Színezüst az igaz ember nyelve, a bűnösöknek a szíve is keveset ér.
21 Az igaznak az ajka sokakat vezet, a bolondok pedig meghalnak esztelenségük miatt.
22 Az Úr áldása gazdagít meg, a gyarapodást nem lehet erőltetni.
23 Az ostobának a galádságban telik öröme, az értelmes embernek pedig a bölcsességben.
24 Utoléri a bűnöst az, amitől retteg, az igazak kívánsága pedig teljesül.
25 Ha ráfúj a forgószél a bűnösre, nincs többé, de az igaz örökké tartó alapon áll.
26 Amilyen az ecet a fognak és a füst a szemnek, olyan a rest a megbízóinak.
27 Az Úr félelme gyarapítja a napokat, de a bűnösök esztendei megrövidülnek.
28 Az igazak várakozása örömre fordul, de a bűnösök reménysége semmivé lesz.
29 Az Úrnak útja a feddhetetlennek erősség, de a gonosztevőknek romlás.
30 Az igaz soha meg nem inog, de a bűnösök nem maradnak meg a földön.
31 Az igaz ember szája bölcsességet áraszt, az álnok nyelvet azonban kivágják.
32 Az igaz ember ajka kedvesen tud szólni, a bűnösök szája pedig csak álnokul.
Az igazság áldást ad, a bűn átkot
11 A hamis mérleget utálja az Úr, de a pontos súlyt kedveli.
2 Ha jön a kevélység, jön a szégyen is, a szerénységgel pedig bölcsesség jár együtt.
3 A becsületeseket feddhetetlenség vezeti, de a hűtleneket elpusztítja romlottságuk.
4 Nem használ a vagyon a harag napján, az igazság azonban megment a haláltól.
5 A feddhetetlenek útját igazságuk egyengeti, de a bűnös elbukik bűnössége miatt.
6 A becsületeseket megmenti igazságuk, de a hűtleneket rabul ejti saját mohóságuk.
7 Ha meghal a bűnös ember, odalesz a reménysége, és odalesz az erősökhöz fűzött várakozása is.
8 Az igaz megmenekül a nyomorúságból, helyére pedig a bűnös jut.
9 Megrontja szájával embertársát az elvetemült, de az igazak tudásuk által megmenekülnek.
10 Vigad a város az igazak javán, és ujjong a bűnösök pusztulásán.
11 A becsületesek áldása építi a várost, de a bűnösök szája romlásba dönti.
12 Kigúnyolja embertársát az esztelen, az értelmes ember pedig hallgat.
13 A rágalmazó titkokat tár fel, de a hűséges lélek leplezi a dolgot.
14 Vezetés nélkül elbukik a nép, de segítséget jelent, ha sok a tanácsadó.
15 Igen rosszul jár, aki idegenért vállal kezességet, de biztonságban marad, aki gyűlöli a jótállást.
16 A kedves asszony a tisztességhez ragaszkodik. Az erőszakos emberek a gazdagsághoz ragaszkodnak.
17 Önmagával tesz jót a szeretet embere, a kegyetlen pedig saját magának árt.
18 A bűnös hamis keresményt szerez, de igaz bérhez jut az, aki igazságot vet.
19 Aki ragaszkodik az igazsághoz, az az életre jut, de aki a rosszat hajhássza, az a halálra.
20 Utálja az Úr az álnok szívűeket, de kedveli azokat, akiknek útja feddhetetlen.
21 Kezet rá, hogy nem marad büntetlenül a gonosz! De az igazak utódai megmenekülnek.
22 Mint disznó orrában az aranykarika, olyan a szép asszony, ha nincs jó ízlése.
23 Az igazak csak jóra várhatnak, a bűnösök pedig csak haragot remélhetnek.
24 Van, aki bőven osztogat, mégis gyarapszik, más meg szűken méri a járandóságot, mégis ínségbe jut.
25 Az ajándékozó bővelkedik, és aki mást felüdít, maga is felüdül.
26 Átkozza azt a nép, aki búzáját visszatartja, de áldás száll annak a fejére, aki eladja.
27 Aki jóra törekszik, jóakaratot szerez, de eljön a rossz arra, aki azt hajhássza.
28 Elbukik, aki gazdagságában bízik, de az igazak virulnak, mint a lomb.
29 Aki kárt okoz háza népének, szelet örököl, és szolgája lesz a bölcsnek a bolond.
30 Az igaz gyümölcse életnek a fája, és a bölcs lelkeket nyer meg.
31 Bizony, az igaz is elnyeri jutalmát a földön, hát még a bűnös és vétkes ember!
A bölcs és a bolond viselkedése
12 Aki szereti az intelmet, szereti a tudást, aki pedig gyűlöli a feddést, az ostoba marad.
2 A jó ember jóakaratot nyer az Úrtól, de az alattomos embert ő bűnösnek tartja.
3 Nem áll szilárdan a bűnösen élő ember, de az igazak gyökere mozdíthatatlan.
4 A derék asszony urának koronája, de mint a csontszú, olyan a szégyentelen.
5 Az igazak gondolatai helyesek, a bűnösök szándékai csalárdak.
6 A bűnösök szavai vérszomjasak, de a becsületeseket megmenti beszédük.
7 Romlás éri a bűnösöket, és odalesznek, de az igazak háza megmarad.
8 Értelmének megfelelően dicsérik az embert, a fondorlatos szívűt pedig megvetik.
9 Jobb annak, akit lebecsülnek, de szolgája van, mint annak, aki dicsekszik, de alig van kenyere.
10 Az igaz törődik még állatjának kívánságával is, a bűnösnek még az irgalma is kegyetlen.
11 Aki műveli földjét, jóllakik kenyérrel, de aki hiábavalóságokat hajszol, az esztelen.
12 A bűnös a gonoszsággal szerzett zsákmányra vágyik, az igazak mégis gyökeret vernek.
13 A vétkes ajak veszedelmes csapda, de az igaz kikerül a bajból.
14 Amit mond az ember, annak a gyümölcséből lakik jól, és amit tesz az ember, azt fizetik neki vissza.
15 A bolond helyesnek tartja a maga útját, a bölcs pedig hallgat a tanácsra.
16 A bolond bosszúsága azonnal kitudódik, az okos pedig leplezi szégyenét.
17 Aki igazán szól, az igazat mondja el, a hamis tanú pedig a csalárdságot.
18 Van, akinek a fecsegése olyan, mint a tőrdöfés, a bölcsek nyelve pedig gyógyít.
19 Az igaz ajak mindig állhatatos, a hazug nyelv pedig egy pillanatig sem az.
20 Csalárdság van a rosszat koholók szívében, de akik békés tanácsot adnak, azokéban öröm.
21 Nem éri az igazat semmi veszedelem, de a bűnösök élete bajjal lesz tele.
22 Utálja az Úr a hazug ajkat, de akik igazan élnek, azokat kedveli.
23 Az okos ember nem fitogtatja tudását, az esztelen pedig kérkedik bolondságával.
24 A szorgalmasak uralkodni fognak, a lusta pedig robotolni fog.
25 Aki aggódik szívében, az levertté lesz, a jó szó viszont felvidítja.
26 Az igaz utat tud mutatni másnak is, a bűnösöket pedig tévelygésbe viszi saját útjuk.
27 A lusta a vadászzsákmányt sem süti meg, pedig drága kincse az embernek a szorgalom.
28 Az igazság ösvényén élet van, és útja nem a halál felé vezet.
13 A bölcs fiú megfogadja az apai intést, de a csúfolódó nem hallgat a dorgálásra.
2 Amit mond az ember, annak a gyümölcsével lakik jól, a hűtlenek mégis erőszakra vágynak.
3 Aki vigyáz a szájára, megtartja életét, aki feltátja száját, arra romlás vár.
4 Vágyakozik a lusta lelke, de hiába, a szorgalmas lelke pedig bővelkedik.
5 Gyűlöli az igaz a hazug beszédet, a bűnös pedig szégyent és gyalázatot okoz.
6 Az igazság megtartja a feddhetetlenül élőt, a bűn pedig elbuktatja a vétkest.
7 Van, aki gazdagnak mutatja magát, pedig semmije sincs; van, aki szegénynek, pedig nagy a vagyona.
8 A gazdagság az ember életének váltságdíja lehet, a szegény pedig fenyegetést sem hall.
9 Az igazak világossága vígan ég, de a bűnösök lámpása kialszik.
10 A kevélységből csak civódás lesz, de a tanács megfogadásában bölcsesség van.
11 Könnyen szerzett vagyon elfogy, de aki keze munkájával gyűjt, az gyarapodik.
12 A hosszú várakozás beteggé teszi a szívet, de a beteljesült kívánság az élet fája.
13 Aki megveti az igét, eladósodik miatta, de aki tiszteli a parancsot, elnyeri jutalmát.
14 A bölcs tanítás az élet forrása a halál csapdáinak kikerülésére.
15 A jóindulat kedvessé tesz, de a hűtlenek útja saját romlásukat okozza.
16 Minden eszes ember okosan cselekszik, de az esztelen bolondságot terjeszt.
17 A gonosz követ bajba esik, az igazi küldött pedig gyógyulást hoz.
18 Szegénység és gyalázat éri azt, aki megveti az intést, de tisztelik azt, aki megfogadja a feddést.
19 A beteljesült kívánság jólesik az embernek, az ostobának pedig utálatos eltérni a rossztól.
20 Aki bölcsekkel jár, bölccsé lesz, az ostobák barátja pedig romlottá lesz.
21 A vétkeseket üldözi a baj, az igazaknak pedig szép jutalmuk lesz.
22 A jó ember örökséget hagy még unokáinak is, a vétkes vagyona pedig az igazra vár.
23 Sok eledelt terem a szegények szántóföldje, de van, akit tönkretesz a törvénytelenség.
24 Aki kíméli botját, gyűlöli a fiát, de aki szereti, idejében megfenyíti.
25 Az igaz jóllakásig ehet, de a bűnösök hasa éhen marad.
A bölcsesség és a balgaság kétféle gyümölcse
14 Az asszonyi bölcsesség építi a házat, a bolondság pedig a maga kezével rombolja le.
2 Aki egyenes úton jár, féli az Urat, de aki letéved útjairól, az megveti őt.
3 A bolond szájából gőg sarjad, de a bölcseket megőrzi ajkuk.
4 Ha nincsenek barmok, üres a jászol, de bő a termés, ha erős az ökör.
5 Az igaz tanú nem hazudik, de a hamis tanú hazugságot beszél.
6 Hiába keresi a csúfolódó a bölcsességet, az értelmes embernek azonban könnyű a megismerés.
7 Menj el az ostoba ember elől, mert nem szerzel ajkáról tudást!
8 Az okos azért bölcs, mert érti a dolgát, az ostobák pedig bolond módon becsapódnak.
9 A bolondokat csúffá teszi a vétek, de a becsületes emberek közt jóakarat van.
10 A szív ismeri a maga keserűségét, és örömébe sem avatkozhat idegen.
11 A bűnösök háza népe kipusztul, de a becsületesek sátrában lakók virulni fognak.
12 Van út, amely egyenesnek látszik az ember előtt, de végül a halálba vezet.
13 Nevetés közben is fájhat a szív, és az öröm vége is lehet bánat.
14 A romlott szívű a magaviselete szerint fog jóllakni, meg a jó is a magáé szerint.
15 A tapasztalatlan mindent elhisz, de az okos vigyáz a lépésére.
16 A bölcs fél a rossztól, és elkerüli, az ostoba féktelen és elbizakodott.
17 A hirtelen haragú bolondságot követ el, és az alattomos embert gyűlölik.
18 Bolondságot örökölnek az együgyűek, az okosakat pedig tudás ékesíti.
19 Le fognak borulni a rosszak a jók előtt, és a bűnösök az igaz ember kapuja előtt.
20 A szegényt még barátja is gyűlöli, de a gazdagot sokan szeretik.
21 Aki megveti felebarátját, vétkezik, de aki az alázatosokon könyörül, boldog lesz.
22 Tévelyegnek, akik rosszat akarnak, a szeretet és a hűség pedig jót akar.
23 Minden munkának megvan a maga haszna, de akinek csak a szája jár, az ínségbe jut.
24 A bölcseknek koronája a gazdagság, de az ostobák bolondsága csak bolondság.
25 Életeket ment meg az igaz tanú, de aki hazugságot beszél, az csaló.
26 Aki az Urat féli, annak erős oltalma van, fiainak is menedéke lesz az.
27 Az Úrnak félelme az élet forrása a halál csapdáinak kikerülésére.
28 Nagy nép ad a királynak méltóságot, de ha elfogy a nemzet, elvész az uralkodó is.
29 A türelmes ember nagyon értelmes, a türelmetlen pedig nagy bolondságot követ el.
30 A szelíd szív élteti a testet, az indulat viszont rothasztja a csontokat.
31 Aki elnyomja a nincstelent, gyalázza Alkotóját, aki pedig könyörül a szegényen, az dicsőíti.
32 A maga gonoszsága miatt bukik el a bűnös, de vigaszt kap az igaz, ha halálán van is.
33 Az értelmes ember szívében bölcsesség lakik, de az is kitudódik, hogy mi van az ostobákéban.
34 Az igazságosság felmagasztalja a népet, a bűn pedig gyalázatukra van a nemzeteknek.
35 Jóindulattal van a király az értelmes szolga iránt, de haragja sújtja a haszontalant.
A bölcs ember osztályrésze élet, a bolondé halál
15 A higgadt válasz elhárítja az indulatot, de a bántó beszéd haragot támaszt.
2 A bölcsek nyelve jól alkalmazza a tudást, az ostobák szája meg balgaságot áraszt.
3 Mindenen rajta tartja szemét az Úr, a gonoszakat és a jókat egyaránt figyeli.
4 A szelíd nyelv életnek a fája, a romlott pedig összetöri a lelket.
5 A bolond utálja az apai intést, de az okos elfogadja a dorgálást.
6 Az igaz házában nagy kincs van, a bűnös jövedelme pedig széthull.
7 A bölcsek ajka hinti a tudást, az ostobáknak a szíve sem tiszta.
8 A bűnösök áldozatát utálja az Úr, de a becsületesek imádságát kedveli.
9 Utálja az Úr a bűnös útját, de szereti az igazságra törekvőt.
10 Rosszul esik az intés annak, aki letér az ösvényről, pedig meghal az, aki gyűlöli a dorgálást.
11 A halálnak és elmúlásnak helye is az Úr előtt van, mennyivel inkább az emberek szíve!
12 Nem szereti a csúfolódó, ha feddik, és nem jár a bölcsekhez.
13 Az örvendező szív megszépíti az arcot, a bánatos szív pedig összetöri a lelket.
14 Az értelmes szív tudásra törekszik, az ostobák szája pedig bolondságon rágódik.
15 A csüggedőnek mindig rossz napja van, a jókedvűnek pedig mindig ünnepe.
16 Jobb a kevés az Úr félelmével, mint a sok kincs, ha nyugtalanság jár vele.
17 Jobb egy tányér főzelék ott, ahol szeretet van, mint a hizlalt ökör, ahol gyűlölet van.
18 Az indulatos ember viszályt szít, a türelmes pedig lecsendesíti a perpatvart.
19 A lusta útja olyan, mint a tövises sövény, a becsületesek ösvénye pedig egyenes.
20 A bölcs fiú örömet szerez apjának, az ostoba ember pedig megveti anyját.
21 A bolondság az esztelen ember öröme, de az értelmes egyenes úton jár.
22 Meghiúsulnak a tervek, ha nincs tanácskozás, de megvalósulnak, ha van sok tanácsadó.
23 Örül az ember, ha válaszolni tud, és milyen jó az idején mondott szó!
24 Az értelmes ember életútja fölfelé visz, kikerülve a holtak hazáját odalent.
25 A gőgösök házát összedönti az Úr, de megszilárdítja az özvegyek határát.
26 Utálatosak az Úr előtt a gonosz gondolatok, de tiszták a kedves szavak.
27 Kárt okoz saját házának a nyerészkedő, de aki gyűlöli a vesztegetést, az élni fog.
28 Az igaz megfontolja szívében, hogy mit mondjon, a bűnösök szájából pedig árad a rossz.
29 Távol van az Úr a bűnösöktől, de az igazak imádságát meghallgatja.
30 A csillogó szemek megörvendeztetik a szívet, a jó hír felüdíti a testet.
31 Akinek a füle hallgat az életre való feddésre, az a bölcsek között marad.
32 Aki semmibe veszi az intést, önmagának árt, aki pedig hallgat a dorgálásra, értelmessé válik.
33 Az Úr félelme bölcsességre int, és aki tisztességet akar, előbb legyen alázatos!
Az Úr szereti a benne bízókat
16 Az emberi értelem tervezget, de az Úr adja meg, hogy mit mondjon a nyelv.
2 Minden útját helyesnek tartja az ember, de az Úr megvizsgálja a lelkeket.
3 Bízd az Úrra dolgaidat, akkor teljesülnek szándékaid.
4 Mindent rendeltetésének megfelelően készített az Úr, még a bűnöst is: a veszedelem napjára.
5 Utál az Úr minden fölfuvalkodott szívűt, kezet rá, hogy nem marad büntetlen!
6 Szeretettel és hűséggel jóvá lehet tenni a bűnt; az Úrnak félelme távol tart a rossztól.
7 Akinek életútját kedveli az Úr, azt még ellenségeivel is összebékíti.
8 Jobb az igaz úton szerzett kevés, mint a törvénytelenül szerzett nagy jövedelem.
9 Az embernek az értelme terveli ki útját, de az Úr irányítja járását.
10 Kijelentés hangzik a király ajkáról: nem szabad téves ítéletet mondania.
11 Az Úré az igaz mérleg és mérőserpenyő, az ő művei a zacskóban tartott súlyok.
12 Utálniuk kell a királyoknak a bűnös tetteket, mert igazság teszi szilárddá a trónt.
13 A királyoknak kedves az igaz szó, és szeretik azt, aki őszintén beszél.
14 A király haragja a halál követe, de a bölcs ember kiengeszteli azt.
15 A király arcának ragyogása éltet, jóakarata olyan, mint a tavaszi esőt hozó felleg.
16 Mennyivel jobb bölcsességet szerezni, mint aranyat, és értelmet szerezni, mint színezüstöt!
17 A becsületes emberek útja kikerüli a veszélyt, életét tartja meg, aki útjára vigyáz.
18 Az összeomlást gőg előzi meg, a bukást pedig felfuvalkodottság.
19 Jobb szelíd lelkűnek lenni az alázatosok közt, mint zsákmányon osztozni a gőgösök közt.
20 Aki megérti az igét, annak jó dolga lesz, és boldog az, aki bízik az Úrban.
21 A bölcs szívűt értelmesnek nevezik, a nyájas ajkak gyarapítják a tudást.
22 Élet forrása az értelem annak, akinek van, de a bolondot még inteni is bolondság.
23 A bölcs szívű értelmesen beszél, és ajkával is gyarapítja a tudást.
24 Lépes méz a kedves beszéd: édes a léleknek és gyógyulás a testnek.
25 Van út, amely az ember előtt egyenesnek látszik, de végül a halálba vezet.
26 A munkás önmagáért fáradozik, mert szája kényszeríti rá.
27 A mihaszna ember gonoszul áskálódik, és ajka olyan, mint a perzselő tűz.
28 Az álnok ember viszályt támaszt, a rágalmazó szétválasztja a barátokat is.
29 Az erőszakos ember rászedi embertársát, és nem a jó úton vezeti.
30 Aki behunyja szemét, álnokságot tervez, aki összeszorítja ajkát, gonoszságot hajt végre.
31 Ékes korona az ősz haj, az igazság útján található.
32 Többet ér a türelmes ember a hősnél, és az indulatán uralkodó annál, aki várost hódít.
33 Az ember végzi a sorsvetést, de mindig az Úrtól való a döntés.
A bölcs ember meggondolja, mit beszél
17 Jobb a száraz falat ott, ahol békesség van, mint ha lakomával van tele a ház, de veszekednek benne.
2 Az eszes szolga föléje kerül a haszontalan fiúnak, és a testvérekkel együtt osztozik az örökségben.
3 Az ezüsthöz tégely kell, az aranyhoz olvasztó kemence, de a szívek vizsgálója az Úr.
4 A gonosztevő az álnok ajakra figyel, a hazug a gonosz nyelvre ügyel.
5 Aki gúnyolja a szegényt, Alkotóját gyalázza, és aki a veszedelemnek örül, nem marad büntetlen.
6 Az öregek koronája: az unokák, és a fiak ékessége: az atyák.
7 Nem illik a bolondhoz a választékos beszéd, de az előkelőhöz sem a hazug beszéd.
8 Drágakőnek véli ajándékát, aki adja, amellyel célt ér, bárhova forduljon is vele.
9 Aki szeretetre törekszik, fátyolt borít a vétekre, de aki folyton arról beszél, elszakad a barátjától.
10 Jobban megrendíti a dorgálás az értelmes embert, mint száz botütés az ostobát.
11 Csak pártütésre törekszik a rossz ember, de kegyetlen követet küldenek ellene.
12 Inkább a fiát vesztett medvével találkozzék az ember, mint egy ostobával, amikor megzavarodik.
13 Aki rosszal fizet a jóért, annak a házából nem távozik el a baj.
14 A viszály kezdete olyan, mint amikor megindul az árvíz, azért tartsd távol magad a perpatvartól, mielőtt kitör.
15 Aki igaznak mondja a bűnöst, és aki bűnösnek mondja az igazat: mindkettőjüket egyaránt utálja az Úr.
16 Mire való a vételár az ostoba kezében, hogy bölcsességet vegyen, holott esze sincsen?
17 Mindig szeret a barát, de testvérré a nyomorúságban válik.
18 Esztelen ember, aki kezet ad, és kezességet vállal a barátjáért.
19 A bűnt szereti, aki veszekedni szeret, és aki nagyra tátja száját, saját romlását keresi.
20 Az álnok szívű embernek nem lesz jó vége, és a csalárd nyelvű bajba kerül.
21 Az ostoba bánatot okoz szülőjének, és nem tud örülni a bolondnak az apja.
22 A vidám szív a legjobb orvosság, a bánatos lélek pedig a csontokat is kiszárítja.
23 A bűnös elfogadja a titokban adott vesztegetést, és elferdíti az igazság ösvényét.
24 Az értelmes ember előtt ott van a bölcsesség, de az ostoba szeme a föld végén kalandozik.
25 Az ostoba fiú bosszantja apját, és keseríti anyját.
26 Nem való megbírságolni az igaz embert, és megverni az elöljárót, ha becsületes.
27 A tudós ember takarékoskodik beszédével, és aki értelmes, az higgadt lelkű.
28 Még az ostobát is bölcsnek gondolják, ha hallgat, és értelmesnek azt, aki csukva tartja a száját.
18 A különc a maga kívánsága után jár, és hadakozik minden jóravaló dolog ellen.
2 Az ostoba nem leli kedvét az értelemben, csak saját eszének a fitogtatásában.
3 Ahová bűnös érkezik, oda megérkezik a megvetés is, és a szégyentelenséggel együtt jár a gyalázat.
4 Mély víz az ember szájának a beszéde, áradó patak, bölcsesség forrása.
5 Nem jó a bűnösnek kedvezni, sem jogaiból kiforgatni az igaz embert.
6 Az ostoba ajka perpatvart okoz, és szája vereséget idéz elő.
7 Az ostobának saját szája a romlása, és ajka önmagának a csapdája.
8 A rágalmazó szavai, mint a jó falatok, behatolnak a test belsejébe.
9 Aki munkájában hanyag, az testvére annak, aki tönkretesz.
10 Erős torony az Úr neve, oda fut az igaz, és védelmet talál.
11 A gazdagnak a vagyon az erős városa, magas várfalnak képzeli.
12 Akire romlás vár, annak fölfuvalkodik a szíve, de akire dicsőség, az alázatos.
13 Aki arra felel, amit meg sem hallgatott, azt bolondnak tartják, és megpirongatják.
14 Az ember lelke elviseli a szenvedést, de ha a lélek összetörik, azt el lehet-e hordozni?
15 Az értelmes ember szíve ismeretet szerez, és a bölcsek füle ismeretre törekszik.
16 Az ajándék tág teret nyit az ember előtt, és az előkelők elé juttatja.
17 Igaznak látszik az, aki először szól a perben, de sorra kerül ellenfele is, és megcáfolja.
18 A sorsvetés megszünteti a viszálykodást, és szétválasztja az erőszakosakat.
19 A rászedett testvér hozzáférhetetlenebb az erős városnál, és a viszály olyan, mint egy váron a zár.
20 Amit mond az ember, annak a gyümölcséből fog jóllakni a teste, és amit a beszéde terem, azzal kell jóllaknia.
21 Élet és halál van a nyelv hatalmában, amelyiket szereti az ember, annak a gyümölcsét eszi.
22 Aki jó feleséget talált, kincset talált, és elnyerte az Úr jóakaratát.
23 Könyörögve szól a szegény, de a gazdag keményen válaszol.
24 Van ember, aki bajba juttatja embertársait, de van olyan barát, aki ragaszkodóbb a testvérnél.
A kegyes szegénység lelkileg gazdagít
19 Jobb a feddhetetlenül élő szegény, mint az álnok beszédű ostoba.
2 Ismeret nélkül az igyekezet sem jó, és a gyors lábú félreléphet.
3 Az embert a saját bolondsága vezeti félre, mégis az Úr ellen zúgolódik a szíve.
4 A vagyon sok barátot szerez, a nincstelentől a barátja is elválik.
5 Nem marad büntetlen a hamis tanú, és nem menekül meg, aki hazugságot beszél.
6 Sokan hízelegnek az előkelő embernek, és az ajándékozónak mindenki barátja.
7 A szegényt a testvérei is mind gyűlölik, még inkább eltávolodnak tőle barátai; szavaival unszolja őket, de hiába.
8 Aki értelmet szerez, önmagát szereti, aki megőrzi tudását, megtalálja a jót.
9 Nem marad büntetlen a hamis tanú, és elpusztul, aki hazugságot beszél.
A rest és csúfolódó embert utoléri a büntetés
10 Nem illik az ostobához a fényűzés, sem a szolgához az uralkodás a vezetőkön.
11 Az értelmes ember türelmes, díszére válik, ha megbocsátja a vétket.
12 Ha a király haragszik, olyan, mintha oroszlán morogna, de jóakarata olyan, mint a fűre hulló harmat.
13 Apjának szerencsétlensége az ostoba fiú, és mint a szüntelen csepegő háztető, olyan a zsémbes asszony.
14 A ház és a vagyon apai örökség, de az Úrtól van az okos feleség.
15 A restség mély álomba merít, és a lusta ember éhezik.
16 Aki megtartja a parancsot, megtartja életét, de aki nem törődik teendőivel, meghal.
17 Aki könyörül a nincstelenen, az Úrnak ad kölcsön, mert ő megtéríti jótéteményét.
18 Fenyítsd meg fiadat, míg van remény, de ne vigyen odáig indulatod, hogy halálát okozd!
19 A nagy haragú ember fizessen bírságot, mert ha elengeded neki, még nő a haragja.
20 Hallgass a tanácsra, és fogadd el az intést, hogy végre bölcs légy!
21 Sokféle szándék van az ember szívében, de csak az Úr tanácsa valósul meg.
22 Amit az embertől megkívánnak, az a hűség, ezért jobb a szegény ember a hazugnál.
23 Az Úr félelme életet jelent: az ember elégedetten alszik, nem éri veszedelem.
24 Belenyújtja kezét a rest a tálba, de már a szájához nem viszi.
25 Ha megvered a csúfolódót, az együgyű okul, ha megfedded az okost, az belátja annak értelmét.
26 Szégyellni való és gyalázatos az a fiú, aki bántalmazza apját, vagy elkergeti anyját.
27 Ha nem hallgatsz, fiam, az intésre, tévelyegni fogsz, okos tanítások nélkül!
28 A haszontalan tanú csúfot űz a törvényből, a bűnösök szája pedig csak úgy nyeli az álnokságot.
29 A csúfolódókat készen várja az ítélet, és az ostobák hátát az ütleg.
Bölcs tanácsok, melyek a könnyelműségtől óvnak
20 A bor csúfolódóvá tesz, a részegítő ital lármássá, senki sem bölcs, aki attól tántorog.
2 A király haragja olyan, mint az oroszlán morgása, aki fölidézi, maga ellen vét.
3 Távol maradni a perpatvartól: dicsőség, a bolond mind belekeveredik.
4 Nem szánt ősszel a rest, de ha majd aratni akar, nem lesz mit.
5 Mély víz az ember szívének a terve, de az okos ember kimeríti.
6 Sok ember hirdeti, hogy ő hűséges, de ki találhat megbízható embert?
7 Feddhetetlenül él az igaz, még a fiai is boldogok lesznek.
8 Ha a király az ítélőszékben ül, tekintete észrevesz minden rosszat.
9 Ki mondhatja: tisztán tartottam szívemet, tiszta vagyok, nincs vétkem?
10 A kétféle súlyt és a kétféle vékát egyaránt utálja az Úr.
11 Már egy gyermek tetteiből is fel lehet ismerni, hogy tiszta és helyes-e, amit tesz!
12 A halló fület és a látó szemet egyaránt az Úr alkotta.
13 Ne szeresd az alvást, mert elszegényedsz; tartsd nyitva a szemed, és jóllakhatsz kenyérrel.
14 Rossz! Rossz! - mondja a vevő, de amint elmegy, már dicsekszik.
15 Lehet bőven arany és gyöngy, de legdrágább kincs az okosan beszélő száj.
16 Vedd el a ruháját, mert kezességet vállalt másért, és zálogold meg az idegenért!
17 Ízlik az embernek a hazugsággal szerzett kenyér, de végül kaviccsal lesz tele a szája.
18 Tanácsadás erősíti meg a terveket, és irányítás kell a hadviseléshez.
19 A rágalmazó titkokat fed fel, azért a fecsegővel ne barátkozz!
20 Aki apját vagy anyját átkozza, annak mécsese a legnagyobb sötétben alszik ki.
21 Az előre kikövetelt örökségen végül is nem lesz áldás.
Copyright © 1975, 1990 Hungarian Bible Society