Bible in 90 Days
22 Ne mondd: Megfizetek a rosszért! Reménykedj az Úrban, ő megsegít téged.
23 Utálja az Úr a kétféle súlyt, és a hamis mérleg nem jó dolog.
24 Az Úr irányítja a férfi lépteit, az ember hogyan érthetné meg útját?
25 Csapdába esik, aki valamit meggondolatlanul odaszentel, mert a fogadalomtétel után hiába bánkódik.
26 A bölcs király leteríti a bűnösöket, és kocsival hajt rájuk.
27 Az ember lelke az Úrtól kapott mécses, egészen átkutatja a test belsejét.
28 Szeretet és hűség őrzi a királyt, és szeretet támogatja trónját.
29 Az ifjaknak dísze az erő, az öregek ékessége pedig az ősz haj.
30 Zúzódások, sebek tisztítanak meg a gonoszságtól, és a test belsejében is érzett csapások.
Az igazakat megáldja, a bűnösöket megítéli az Isten
21 Olyan az Úr kezében a király szíve, mint a patak vize: arra vezeti, amerre akarja.
2 Minden útját helyesnek tartja az ember, de az Úr vizsgálja meg a szíveket.
3 Az igaz és törvényes cselekvést többre becsüli az Úr, mint az áldozatot.
4 A gőgös tekintet és a kevély szív a bűnösök mécsese: vétek.
5 A szorgalmasnak a tervei csak hasznot hoznak, de mindenki, aki elsieti a dolgát, csak ínségbe jut.
6 A hazug nyelvvel szerzett kincs tovaszálló pára és halálos csapda.
7 A bűnösöket elsodorja erőszakosságuk, mert nem akarják teljesíteni a törvényt.
8 Tekervényes a bűnös ember útja, de a tisztának az eljárása egyenes.
9 Jobb a tető sarkán lakni, mint zsémbes asszonnyal együtt a házban.
10 A bűnös lelke rosszat kíván, még a barátjára sem néz jóindulattal.
11 Ha megbírságolják a csúfolódót, az együgyű lesz bölcs, de ha a bölcset oktatják, maga okul belőle.
12 Az igaz szemmel tartja a bűnös házát, és a bűnösöket romlásba dönti.
13 Aki bedugja fülét a nincstelen segélykiáltására, annak sem válaszolnak majd, amikor ő kiált.
14 A titkon adott ajándék megenyhíti a haragot, és a zsebbe dugott vesztegetés a heves indulatot.
15 Az igaznak öröm, ha a törvény jut érvényre, de a gonosztevőnek rettegés.
16 Az értelem útjáról letévedő ember az árnyak gyülekezetébe jut majd.
17 Ínségre jut, aki szeret vigadozni, aki szereti a bort és az olajat, nem gazdagszik meg.
18 Váltságdíj lesz az igazért a bűnös, és a becsületesek helyett a hűtlen.
19 Jobb a puszta földjén lakni, mint zsémbes és bosszús asszonnyal.
20 Drága kincs és olaj van a bölcs hajlékában, az ostoba ember pedig eltékozolja azt.
21 Aki igazságra és hűségre törekszik, életet, igazságot és megbecsülést talál.
22 Behatol a bölcs a hősök városába, és lerombolja megbízhatónak vélt erődjét.
23 Aki vigyáz a szájára és a nyelvére, életét őrzi meg a nyomorúságtól.
24 A kevély gőgösnek csúfolódó a neve, dühében gőgösen viselkedik.
25 A restet megöli vágyakozása, mert nem akar dolgozni kezével;
26 egész nap csak vágyakozik, az igaz pedig ad, és nem fukarkodik.
27 A bűnösök áldozata utálatos, kivált ha galád dologért hozzák.
28 Aki hazugságot tanúsít, elvész, de aki meggyőződött az ügyről, az mindig beszélhet.
29 Szemtelen képet vág a bűnös ember, a becsületes pedig rendben tartja dolgait.
30 Nem használ a bölcsesség és az értelem, sem a tanács az Úrral szemben.
31 Készen áll a ló a csata napján, de az Úr adja a győzelmet.
A jóakaratú emberekről gondot visel az Úr
22 Többet ér a jó hírnév a nagy gazdagságnál, a jóindulat jobb az ezüstnél és az aranynál.
2 Találkozik a gazdag a szegénnyel: mindegyiket az Úr alkotta.
3 Ha az okos látja a veszedelmet, elrejtőzik, az együgyűek pedig belekeverednek, és megjárják.
4 Az alázatnak és az Úr félelmének jutalma gazdagság, dicsőség és élet.
5 Tövisek és kelepcék vannak a görbe úton: aki vigyáz magára, messze elkerüli azokat.
6 Neveld a gyermeket a neki megfelelő módon, még ha megöregszik, akkor sem tér el attól.
7 A gazdag uralkodik a szegényeken, és az adós szolgája a kölcsönadónak.
8 Aki álnokságot vet, bajt arat, és megsemmisül haragjának botja.
9 A jóságos tekintetű ember áldott lesz, mert ad kenyeréből a nincstelennek.
10 Űzd el a csúfolódót, és elmegy vele a perlekedés, megszűnik a peres ügy és a gyalázat.
11 Aki szereti a szív tisztaságát, és jóindulattal beszél, annak barátja a király.
12 Az Úr szeme ügyel az ismeretre, a hűtlenek beszédét meghiúsítja.
13 Ezt mondja a rest: Oroszlán van odakinn, megöl engem a szabadban.
14 Mély verem az idegen nő szája, beleesik, akire haragszik az Úr.
15 A gyermek szívéhez hozzátartozik az ostobaság, de a fenyítő bot kiűzi belőle.
16 Aki elnyomja a nincstelent, hogy maga gyarapodjék, és a gazdagnak ad, egyszer majd ínségre jut.
További bölcs mondások gyűjteménye
17 Fordítsd ide füledet, hallgasd a bölcsek szavait, és figyeljen elméd tudományomra!
18 Mert gyönyörűséget szerez, ha őrzöd azokat magadban, ajkadon is állandóan ott lesznek.
19 Legyen az Úrban bizodalmad, ezt tanítom ma neked, bizony, neked!
20 Már előbb is írtam neked tanácsokat és tudnivalókat,
21 tanítva téged arra, hogy ezek valóban igaz mondások, hogy igaz mondásokkal felelhess annak, aki küldött.
22 Ne rabold ki a szegényt, mivel szegény ő, és ne tipord el a nyomorultat a kapuban!
23 Mert az Úr perli perüket, és fosztogatóikat megfosztja életüktől.
24 Ne tarts barátságot a haragos természetűvel, és ne járj együtt a heveskedővel,
25 mert megszokod ösvényeit, és magadnak állítasz csapdát!
26 Ne tartozz azok közé, akik kezet adnak, és adósságért kezességet vállalnak!
27 Miért vegyék el alólad fekvőhelyedet is, ha nem lesz miből fizetned?
28 Ne mozdítsd el az ősi határt, amelyet őseid jelöltek ki!
29 Ha látsz ügyesen dolgozó embert, az a királyok szolgálatába fog állani, nem marad az alacsonyrangúak szolgálatában.
Józanság és mértéktartás ajánlása
23 Ha uralkodóval együtt ülsz le enni, jól gondold meg, mi van előtted,
2 mert ha telhetetlen vagy, kést tettél a torkodra!
3 Ne kívánd jó falatjait, mert csalétek az!
4 Ne fáradj azon, hogy meggazdagodj, a magad belátásából hagyd abba!
5 Alig száll rá tekinteted, már nincs meg, mert gyorsan szárnya támad, az ég felé repül, mint a saskeselyű.
6 Ne edd az irigy ember kenyerét, és ne kívánd jó falatjait,
7 mert olyan ő, mint aki számolgat magában: Egyél, igyál! - mondja neked, de nem szívesen.
8 Megevett falatodat ki fogod hányni, és kedves szavaidat elvesztegeted.
9 Az ostoba füle hallatára ne beszélj, mert csak megveti okos szavaidat.
10 Ne mozdítsd el az ősi határt, és az árvák mezejére ne menj!
11 Mert megváltójuk erős: ő perli majd perüket veled.
12 Szívleld meg az intést, és hallgass az okos beszédre!
13 Ne sajnáld megfenyíteni a gyermeket, nem hal bele, ha megvered bottal.
14 Te csak bottal vered meg, de lelkét a holtak hazájától mented meg.
15 Fiam, ha bölcs a szíved, örül az én szívem is.
16 Vigad a bensőm, ha ajkad őszintén szól.
17 Ne irigyelje szíved a vétkeseket, inkább az Urat féld mindennap,
18 mert van még jövendő, és reménységed nem semmisül meg.
19 Hallgass rám, fiam, légy bölcs, és irányítsd szíved a helyes útra!
20 Ne tarts a bor mellett dőzsölőkkel, se a falánk húsevőkkel!
21 Mert a dőzsölő és a falánk elszegényedik, és rongyokba öltöztet a sok alvás.
22 Hallgass apádra, ő nemzett téged, és ne vesd meg anyádat, ha megöregszik!
23 Vedd meg, és ne add el az igazságot, a bölcsességet, az intést és az értelmet!
24 Vígan örvendezik az igaznak az apja, és aki bölcset nemzett, örül annak.
25 Örüljön apád és anyád, vigadjon, aki szült téged!
26 Add nekem a szívedet, fiam, és tartsd szemed előtt utaimat!
27 Mély verem a parázna nő, és szoros kút az idegen asszony.
28 Úgy leselkedik, mint egy rabló, és szaporítja a hűtlen emberek számát.
29 Kinek jaj? Kinek fáj? Kivel veszekednek? Kinek van gondja? Kit vernek véresre hiába? Kinek zavaros a szeme?
30 Azoknak, akik bor mellett mulatnak, és a fűszeres bort kóstolgatni járnak.
31 Ne nézd a bort, hogyan vöröslik, hogyan gyöngyözik a pohárban. Bizony simán lecsúszik az!
32 De végül megcsíp, mint a kígyó, megmar, mint a vipera.
33 Szemed zavaros dolgokat lát, te magad pedig összevissza beszélsz.
34 És olyan leszel, mint aki tenger közepén fekszik, vagy mint aki az árbockosárban fekszik.
35 Ütöttek engem, de nem fájt, vertek, de nem tudtam róla! Amint fölébredek, folytatom, ugyanezt keresem.
A meggondolatlanság és a restség romlásba dönt
24 Ne irigyeld a rossz embereket, és ne kívánj velük lenni!
2 Mert pusztításon töpreng a szívük, és bántó, amit beszél az ajkuk.
3 Bölcsesség építi a házat, értelem szilárdítja meg,
4 és ismeret tölti meg a szobákat mindenféle drága és kedves értékkel.
5 A bölcs férfi erős, és a tudós ember nagy erejű.
6 Irányítás kell a hadviseléshez, és segítséget jelent a sok tanácsadó.
7 Magas a bolondnak a bölcsesség: ne nyissa ki száját a kapuban!
8 Aki gonosz tettet tervez, azt alattomos embernek hívják.
9 Az alattomos bolondság vétek, és utálják az emberek a csúfolódót.
10 Ha a nyomorúság idején gyenge vagy, kevés az erőd.
11 Mentsd meg azokat, akiket halálra visznek, és ne fordulj el azoktól, akiket a vesztőhelyre hurcolnak!
12 Ha azt mondanád, hogy erről nem tudunk, az, aki a szíveket vizsgálja, beléd lát, és aki lelkedet őrzi, ismer; ő megfizet az embernek cselekedete szerint.
13 Egyél, fiam, mézet, mert jó, és a lépes méz édes az ínyednek.
14 Tudd meg hát, hogy ilyen a bölcsesség a lelkednek: ha megtalálod, van jövendőd, és reménységed nem semmisül meg.
15 Ne ólálkodj, te bűnös, az igaz lakóhelyénél, ne pusztítsd el nyugvóhelyét!
16 Mert ha hétszer elesik is az igaz, mégis fölkel, de a bűnösök elbuknak a bajban.
17 Ha elesik ellenséged, ne örülj, és ha elbukik, ne vigadjon a szíved,
18 mert az Úr meglátja, rosszallja, és elfordítja haragját róla.
19 Ne haragudj a gonosztevőkre, ne irigyeld a bűnösöket!
20 Mert nincs jövője a gonosznak, a bűnösök mécsese kialszik.
21 Féljed, fiam, az Urat és a királyt, és felforgatók közé ne keveredj!
22 Mert hirtelen támad rájuk a veszedelem; és ki tudja: kettőjüktől milyen pusztulás jön?
23 Ezek is a bölcsek mondásai: Nem jó a személyválogatás a törvénykezésben.
24 Aki igaznak mondja a bűnöst, azt átkozzák a népek, és kárhoztatják a nemzetek.
25 De akik igazságot szolgáltatnak: jó dolguk lesz, és gazdag áldás száll rájuk.
26 Ajkakat csókol az, aki helyes választ ad.
27 Lásd el kinti tennivalódat, és végezd el mezei munkádat, azután építsd házadat!
28 Ne tanúskodj ok nélkül embertársad ellen: rászednéd-e beszédeddel?
29 Ne mondd: Ahogy ő bánt velem, én is úgy bánok vele, megfizetek mindenkinek cselekedete szerint!
30 Elmentem a lusta ember földje mellett, és az esztelen ember szőlője mellett,
31 és láttam, hogy egészen fölverte a gaz, színét elfedte a gyom, és kőkerítése összedőlt.
32 Amikor ezt láttam, elgondolkoztam, elnéztem, és ezt az okulást szereztem:
33 Még egy kis alvás, egy kis szunnyadás, összetett kézzel fekvés:
34 így tör rád a szegénység, mint az útonálló, és a szűkölködés, mint egy fegyveres ember.
Bölcs hasonlatok gyűjteménye
25 Ezek is Salamon példabeszédei, amelyeket Ezékiásnak, Júda királyának emberei gyűjtöttek össze:
2 Isten dicsősége az, hogy a dolgokat elrejti. A királyok dicsősége az, hogy a dolgokat kikutatják.
3 Az ég magassága, a föld mélysége és a királyok szíve kikutathatatlan.
4 Távolítsd el az ezüstből a salakot: az ötvös edényt készít belőle.
5 Távolítsd el a bűnöst a király elől, és trónját megerősíti az igazság.
6 Ne tetszelegj a király előtt, és az előkelők helyére ne állj,
7 mert jobb, ha azt mondják neked, hogy jöjj előbbre, mint ha megaláznak egy előkelő előtt, akit magad is látsz!
8 Ne állj ki elhamarkodottan, amikor perelsz, mert mit csinálsz majd a végén, ha ellenfeled megszégyenít?
9 A magad perét pereld ellenfeleddel, de a más titkát ne fedd föl,
10 mert aki hallja, szidalmaz téged, és rágalmazásod nem vonhatod vissza!
11 Mint az aranyalma ezüsttányéron, olyan a helyén mondott ige.
12 Mint az aranyfüggő és a színarany ékszer, olyan a bölcs feddés a szófogadó fülnek.
13 Mint a hideg hó aratás idején, olyan a hűséges követ azoknak, akik küldik, mert felüdíti urai lelkét.
14 Felhő és szél eső nélkül: ilyen az, aki meg nem adott ajándékkal dicsekszik.
15 Türelemmel a fejedelmet is rá lehet beszélni, és a szelíd szó a csökönyösséget is megtöri.
16 Ha mézet találsz, egyél, amennyi jólesik, de túl sokat ne egyél, mert kihányod!
17 Ritkán tedd lábadat embertársad házába, mert megsokallja, és meggyűlöl.
18 Pöröly, kard és éles nyíl az olyan ember, aki hamisan tanúskodik embertársa ellen.
19 Mint a rossz fog és a tántorgó láb, olyan lesz a hűtlenek bizakodása a nyomorúság idején.
20 Mint aki leveti ruháját hideg időben, vagy mint aki ecetet kever lúggal, olyan az, aki a rosszkedvű ember előtt dalol.
21 Ha éhezik, aki gyűlöl téged, adj neki kenyeret, és ha szomjazik, adj neki vizet,
22 mert parazsat gyűjtesz a fejére, az Úr pedig visszafizeti, amit adtál.
23 Az északi szél esőt szül, a suttogó nyelv pedig haragos arcot.
24 Jobb a háztető sarkán lakni, mint zsémbes asszonnyal együtt a házban.
25 Mint hideg víz a tikkadt embernek, olyan a messze földről kapott jó hír.
26 Fölkavart forrás és romlott vizű kút: olyan az igaz, ha a bűnös előtt meginog.
27 Sok mézet enni nem jó, és a nehéz dolgokat kutatni nehéz.
28 Mint a város, amelynek csupa rés a kőfala, olyan az az ember, akinek nincs önuralma.
26 Mint hó a nyárhoz és eső az aratáshoz, úgy nem illik az ostobához a dicsőség.
2 Ahogyan elszáll a madár, és elrepül a fecske, úgy az ok nélküli átok sem teljesül.
3 Ostor való a lónak, zabla a szamárnak, és bot az ostobák hátának.
4 Ne felelj az ostobának a bolondságához illően, mert magad is hasonló leszel hozzá!
5 Felelj meg az ostobának a bolondságához illően, hogy ne tarthassa magát bölcsnek.
6 Lábát vágja le, és erőszakot szenved, aki ostobával küld üzenetet.
7 Lóg a béna ember lába, meg a példázat is az ostoba szájában.
8 Mint aki követ tesz a parittyába, úgy jár az, aki tiszteletet ad az ostobának.
9 Beleakad a tövis a részeg kezébe, meg a példázat is az ostoba szájába.
10 Mint egy íjász, aki mindenkit megsebez, olyan az, aki ostobát fogad fel, vagy csavargókat fogad fel.
11 Ahogyan a kutya visszatér okádására, úgy ismétli meg bolondságát az ostoba.
12 Láttál olyan embert, aki bölcsnek tartja magát? Több reményt fűzhetsz az ostobához, mint hozzá.
13 Ezt mondja a rest: Oroszlánkölyök van az úton, oroszlán van a tereken!
14 Forog az ajtó a sarkán, a rest meg az ágyán.
15 Belenyújtja a rest a kezét a tálba, de arra is lusta, hogy a szájához vigye.
16 Bölcsebbnek tartja magát a rest hét olyannál, aki értelmesen felel.
17 Kóbor kutyát ragad fülön, aki olyan perbe avatkozik, amihez semmi köze.
18 Mint az eszeveszett ember, aki tüzes és halálos nyilakat lövöldöz,
19 olyan az, aki becsapja embertársát, és aztán így szól: Hiszen csak tréfáltam!
20 Ha elfogy a fa, kialszik a tűz, ha nincs rágalmazó, megszűnik a viszály.
21 A szén parázslik, a fa lángol, a viszálykodó ember pedig perpatvart szít.
22 A rágalmazó szavai, mint a jó falatok, behatolnak a test belsejébe.
23 Az ezüstmáz bevonja az agyagedényt, a sima ajak pedig a gonosz szívet.
24 Beszédével álcázza szándékát a gyűlölködő, míg magában alattomosságot gondol.
25 Ha kedvesen szól, ne higgy neki, mert hét utálatosság van szívében!
26 El lehet takarni a gyűlöletet csalással, de lelepleződik a gonoszság a gyülekezetben.
27 Aki vermet ás, beleesik, és aki követ dob el, arra esik vissza.
28 A hazug nyelvű gyűlöli azt, akit eltiport, és a sima szájú bukást idéz elő.
Ne dicsekedj a holnappal, hanem munkálkodj érte!
27 Ne dicsekedj a holnapi nappal, mert nem tudod, mit hoz az a nap!
2 Más dicsérjen téged, ne a te szájad, az idegen, és ne a te ajkad!
3 Súlyos a kő, és nehéz a homok, de a bolond bosszantása mindkettőnél nehezebb.
4 Kegyetlen indulat a túláradó harag, de ki állhat meg a féltékenységgel szemben?
5 Jobb a nyílt feddés a titkolt szeretetnél.
6 Jó szándékúak a baráttól kapott sebek, de csalárd a gyűlölködőnek a csókja.
7 Jóllakott ember a lépes mézet is eltapossa, de az éhes embernek még a keserű is édes.
8 Mint a madár, amely elhagyja fészkét, olyan az az ember, aki elhagyja lakóhelyét.
9 Az olaj és a jó illat vidámít, de a jó barát lélekből jövő tanácsa is.
10 Barátodat és apád barátját ne hagyd cserben! Ne menj testvéred házába, mikor bajban vagy! Többet ér a közeli szomszéd a távoli testvérnél.
11 Légy bölcs, fiam, és vidíts fel engem, hogy megfelelhessek annak, aki gyaláz.
12 Ha az okos látja a veszedelmet, elrejtőzik, az együgyűek pedig belekeverednek, és megjárják.
13 Vedd el ruháját, mert kezességet vállalt másért, és zálogold meg az idegenért!
14 Aki kora reggel nagy hangon áldja embertársát, átoknak veszik azt tőle.
15 A záporeső idején csepegő háztető és a zsémbes asszony egyformák:
16 aki feltartóztatja, szelet tartóztat fel, és jobbjával olajat fog meg.
17 Vassal formálják a vasat, és egyik ember formálja a másikat.
18 Aki a fügefát gondozza, az eszi a gyümölcsét, és aki gondoskodik uráról, azt megbecsülik.
19 Ahogyan a víz tükrözi az arcot, úgy tükröződik a szívben az ember.
20 Amilyen telhetetlen a halál és az elmúlás helye, éppoly telhetetlen az emberi szem.
21 Ami az ezüstnek az olvasztótégely és az aranynak az olvasztókemence, az az embernek a jó hírneve.
22 Ha apróra töröd is a bolondot mozsárban, mozsártörővel, akkor sem megy ki belőle a bolondság.
23 Ismerd meg juhaidat egyenként, törődj gondosan a nyájakkal,
24 mert a kincs nem marad meg örökké, sem az ékszer nemzedékről nemzedékre!
25 Amikor behordják a szénát, előtűnik a sarjú, és mikor begyűjtik a hegyekről a takarmányt,
26 akkor a bárányokért ruhát, a kecskékért mezőt vehetsz;
27 és lesz elég kecsketejed eledelre, házad népe eledelére és szolgálóid megélhetésére.
Jobb tisztes szegénységben élni, mint bűnnel szerzett gazdagságban
28 Futnak a bűnösök, ha nem üldözik is őket, de az igazak biztosnak érzik magukat, mint egy oroszlán.
2 Sok a vezető, ha pártütés van az országban, míg egy értelmes és okos ember soká fenntartja a rendet.
3 Ha szegény ember a nincstelenek elnyomója, olyan az, mint a felhőszakadás, mely után nincs kenyér.
4 Akik elhanyagolják a tanítást, dicsérik a bűnösöket, de akik megfogadják a tanítást, ellenük támadnak.
5 A rossz emberek nem értik meg a törvényt, de akik keresik az Urat, egészen megértik.
6 Jobb a feddhetetlenül élő szegény annál, aki gazdag, de görbe utakon jár.
7 Aki ügyel a tanításra, értelmes fiú az, de aki a dőzsölőkkel tart, szégyent hoz apjára.
8 Aki kamattal és uzsorával gyarapítja vagyonát, annak gyűjt, aki könyörül a nincsteleneken.
9 Aki elfordítja a fülét, és nem hallgat a tanításra, annak még az imádsága is utálatos.
10 Aki a becsületeseket rossz útra csábítja, maga esik a verembe, de a feddhetetlenekre szép örökség vár.
11 A gazdag ember bölcsnek tartja magát, de a nincstelen, ha értelmes, átlát rajta.
12 Ha az igazak vigadnak, az nagy dicsőséget jelent, ha a bűnösök kerülnek felül, keresni kell az embereket.
13 Aki takargatja vétkeit, annak nem lesz jó vége, aki pedig megvallja és elhagyja, az irgalmat nyer.
14 Boldog ember, aki mindig istenfélő, de a kemény szívű bajba esik.
15 Olyan a szegény népen uralkodó bűnös, mint a morgó oroszlán és az éhes medve.
16 Ha esztelen a fejedelem, nagy lesz az elnyomás, de ha gyűlöli a nyerészkedést, hosszú ideig él.
17 Akit vérontás bűne terhel, hadd fusson a sírig, ne segíts neki!
18 Aki feddhetetlenül él, az segítséget kap, de aki görbe utakon jár, egyszer csak elbukik.
19 Aki műveli a földjét, annak elég kenyér jut, de aki hiábavalóságokat hajhász, annak szegénység jut.
20 A megbízható ember bőven kap áldást, de a gazdagságra törő nem marad büntetlenül.
21 A személyválogatás nem jó dolog, egy falat kenyérért is vétekbe viheti az embert.
22 Vagyont akar szerezni a kapzsi ember, de nem tudja, hogy ínségbe jut.
23 Aki figyelmezteti az embereket, az végül kedvesebb lesz annál, aki csak hízeleg.
24 Aki meglopja apját és anyját, és azt gondolja, hogy az nem bűn, cinkosa az a gonosztevőnek.
25 A telhetetlen ember viszályt szít, de aki az Úrban bízik, az gyarapodik.
26 Aki a maga eszében bízik, ostoba, de aki bölcsen él, az megmenekül.
27 Nem fog szűkölködni az, aki ad a szegénynek, de aki elfordítja tőle tekintetét, azt sok átok éri.
28 Ha fölemelkednek a bűnösök, elrejtőzik az ember, de ha azok elpusztulnak, sokan lesznek az igazak.
A lélek fegyelmezése csak jóra vezet
29 Aki a fenyítés ellenére is nyakas marad, hirtelen gyógyíthatatlanul összetörik.
2 Ha az igazak jutnak hatalomra, örül a nép, de ha a bűnösök uralkodnak, nyög a nép.
3 Aki szereti a bölcsességet, örömet szerez apjának, de aki paráznákkal barátkozik, elpazarolja vagyonát.
4 Igazsággal tartja fenn országát a király, de ha ajándékot fogad el, romba dönti azt.
5 Aki hízeleg embertársának, hálót vet annak lába elé.
6 A gonosz embert csapdába juttatja vétke, az igaz pedig ujjongva örül.
7 Az igaz megérti a nincstelenek ügyét, a bűnös azonban nem tudja megérteni.
8 Az öntelt emberek fellázítják a várost, a bölcsek pedig lecsillapítják a haragot.
9 A bölcs ember vitatkozik az ostobával, az pedig hol háborog, hol nevet: nem marad nyugton.
10 A vérszomjas emberek gyűlölik a feddhetetlent, a becsületesek pedig gondoskodnak róla.
11 Egész indulatát szabadjára ereszti az ostoba, de a bölcs végül is lecsendesíti.
12 Ha az uralkodó hallgat a hazug beszédre, minden szolgája bűnössé válik.
13 A szegény és a zsarnok egymás mellett élnek, de mindkettő az Úrtól kapta a szemevilágát.
14 Ha a király igazságosan ítéli a nincsteleneket, trónja mindvégig szilárdan áll.
15 A bot és a fenyítés bölccsé tesz, a kényeztetett gyermek pedig szégyent hoz anyjára.
16 Sok ott a bűn, ahol sok a bűnös, de az igazak meglátják azok bukását.
17 Fegyelmezd fiadat, akkor nyugodt lehetsz felőle, sőt örömöt találsz benne.
18 Ha nincs kijelentés, elvadul a nép, de boldog lesz, ha megfogadja a tanítást.
19 Puszta szóból nem okul a szolga, még ha megérti, akkor sem ad rá semmit.
20 Láttál-e már elhamarkodott beszédű embert? Több reményt fűzhetsz az ostobához, mint hozzá.
21 Aki gyermekkorától fogva kényezteti szolgáját, a végén nem bír vele.
22 A haragos ember viszályt szít, az indulatos ember sok bűnt követ el.
23 Megalázza kevélysége az embert, az alázatos lelkűt pedig tisztelet övezi.
24 Aki a tolvajjal tart, önmaga ellensége, és az is, aki átkozódást hall, de nem jelenti.
25 Az emberektől való rettegés csapdába ejt, de aki az Úrban bízik, az oltalmat talál.
26 Sokan igyekeznek az uralkodó elé, pedig az Úr szolgáltat igazságot az embernek.
27 Utálják az igazak az álnok embert, a bűnös meg a helyes úton járót utálja.
Ágúr beszéde
30 Ágúrnak a masszái Jáke fiának beszéde. Így szólt ez a férfi: Elfáradtam, Istenem! Elfáradtam, Istenem! Végem van!
2 Mert minden embernél tudatlanabb vagyok, nincs emberhez illő értelmem.
3 Nem tanultam bölcsességet, és nem ismerem a szent dolgok tudományát:
4 Ki ment fel az égbe, és ki szállott le onnan? Ki szedte össze markába a szelet, ki kötötte köntösébe a vizet? Ki határozta meg az egész föld határát? Talán tudod, hogy mi a neve, vagy mi a fiának a neve?
5 Istennek minden szava színigaz, pajzsa ő a hozzá menekülőknek.
6 Ne tégy hozzá szavaihoz semmit, mert megcáfol, és hazugságban maradsz!
7 Két dolgot kérek tőled, mielőtt meghalok, ne tagadd meg tőlem:
8 Óvj meg a hiábavaló és hazug beszédtől! Se szegénységet, se gazdagságot ne adj nekem! Adj annyi eledelt, amennyi szükséges,
9 hogy jóllakva meg ne tagadjalak, és ne mondjam: Kicsoda az Úr? El se szegényedjek, hogy ne lopjak, és ne gyalázzam Istenem nevét!
10 Ne rágalmazd a szolgát ura előtt, mert megátkoz, és bűnhődni fogsz!
11 Micsoda népség az, amely átkozza apját, és anyját nem áldja!
12 Micsoda népség az, amely tisztának tartja magát, pedig ki sem mosták szennyéből!
13 Micsoda népség az, amely kevély szemű és fennhéjázó tekintetű!
14 Micsoda népség az, amelynek fogai kardok és agyarai kések! Megennék a nyomorultakat a földön, a szegényeket az emberek között!
Számmondások
15 A piócának két lánya van: add ide, add ide! Ez a három nem lakik jól, sőt négy nem mondja, hogy elég:
16 A holtak hazája és a meddő asszony, a föld, mely sohasem telik el vízzel és a tűz, mely nem mondja, hogy elég.
17 Aki gúnyolja apját, vagy engedetlenül megveti anyját, annak szemét kivájják a patak menti hollók, vagy megeszik a sasok.
18 Ez a három dolog csodálatos előttem, sőt négy dolgot nem értek:
19 A sasnak az útját az égen, a kígyó útját a kősziklán, a hajó útját a mély tengeren és a férfi útját a leánnyal.
20 Ilyen a házasságtörő nő útja: eszik, aztán megtörli a száját, és ezt mondja: Nem tettem semmi rosszat!
21 Három dolog miatt rendül meg a föld, sőt négyet nem bír elviselni:
22 Ha a szolgából király lesz, ha a bolond teleeszi magát,
23 ha a megvetett nő férjhez megy, és ha a szolgáló úrnője örökébe lép.
24 Van négy kicsiny állat a földön, amelyek mégis nagyon okosak:
25 Nem erős a hangyák népe, mégis beszerzik nyáron az eledelüket.
26 Nem hatalmas a mormoták népe, mégis sziklák közt építenek házat.
27 Nincs királyuk a sáskáknak, mégis rendezetten vonulnak mindnyájan.
28 Kézzel is megfogható a gyík, mégis ott van a királyi palotákban.
29 Ez a három lépked szépen, sőt négynek szép a járása:
30 Az oroszlán a legerősebb állat, mely nem riad vissza senkitől,
31 a fölingerelt ló meg a kecskebak és a hadserege élén álló király.
32 Ha fennhéjázásból bolondságot követtél el, és rájöttél, tedd kezedet a szádra!
33 Ha tejfölt köpülnek, vaj lesz belőle, ha az orrot erősen fújják, vér jön belőle, és ha haragot szítanak, per lesz belőle.
Anyai jótanácsok a király számára
31 Lemúél masszái király beszéde, amelyre anyja tanította.
2 Mit mondjak, fiam, méhemnek gyermeke, akiért fogadalmat tettem?
3 Ne vesztegesd erődet nőkre, ne járj azokhoz, akik királyokat rontanak meg!
4 Lemúél! Nem illik a királyokhoz a borivás, nem illik az a királyokhoz, sem a fejedelmekhez a szeszes ital kívánása.
5 Mert ha iszik, elfeledkezik a rendeletekről, és helytelenül ítélkezik a nyomorultak ügyében.
6 Adjatok szeszes italt a veszendőnek, és bort az elkeseredett embernek.
7 Igyék, hogy megfeledkezzék szegénységéről, és ne gondoljon tovább nyomorúságára.
8 Nyisd meg szádat a némáért, a mulandó emberek ügyéért!
9 Nyisd meg szádat, ítélkezz igazságosan, ítéld meg a nyomorultnak és szegénynek a jogát!
A derék asszony dicsérete
10 Derék asszonyt kicsoda találhat? Értéke sokkal drágább az igazgyöngynél.
11 Ura szívből bízik benne, vagyona el nem fogy.
12 Egész életén át javát munkálja urának, nem kárát.
13 Szerez gyapjút és lent, és jókedvűen dolgozik kezével.
14 Hasonló a kereskedők hajóihoz: távolból is hoz eledelt.
15 Fölkel még éjjel, ételt ad háza népének, és rendelkezést szolgálóinak.
16 Ha az a szándéka, mezőt vásárol, keze munkájával szőlőt telepít.
17 Megkeményíti derekát, megfeszíti karjait.
18 Érzi, milyen hasznos tevékenysége, éjjel sem alszik el mécsese.
19 Ügyesen kezeli a guzsalyt, tenyerében tartja az orsót.
20 Tenyere nyitva van a nyomorult előtt, kezét nyújtja a szegénynek.
21 Nem félti háza népét a hóeséskor sem, mert egész háza népe meleg ruhába öltözött.
22 Színes szőtteseket készít magának, lenvászon és bíbor az öltözete.
23 Férjét jól ismerik a városkapukban, ahol az ország véneivel ül együtt.
24 Finom inget készít, és eladja, övet is ad el a kalmárnak.
25 Erő és méltóság árad róla, és nevetve néz a holnap elé.
26 Szája bölcsességre nyílik, és nyelve szeretetre tanít.
27 Ügyel háza népe dolgaira, nem kenyere a semmittevés.
28 Fölkelnek előtte fiai, és boldognak mondják, ura pedig így dicséri:
29 Sok nő végez derék munkát, de te felülmúlod mindegyiket!
30 Csalóka a báj, mulandó a szépség, de az Urat félő asszony dicséretre méltó.
31 Hadd élvezze munkája gyümölcsét, dicsérjék tetteiért minden helyen!
Nincs semmi új a nap alatt
1 A Prédikátornak, Dávid fiának, Jeruzsálem királyának beszédei:
2 Igen nagy hiábavalóság - mondja a Prédikátor -, igen nagy hiábavalóság! Minden hiábavalóság!
3 Mi haszna van az embernek minden fáradozásából, ha fáradozik a nap alatt?
4 Nemzedékek jönnek, nemzedékek mennek, de a föld örökké megmarad.
5 Fölkel a nap, és lemegy a nap, siet vissza arra a helyre, ahol majd újból fölkel.
6 A szél fúj délre, majd északnak fordul, körbefordul a szél járása, és visszatér oda, ahonnan elindult.
7 Minden folyó a tengerbe ömlik, és a tenger mégsem telik meg, pedig ugyanoda folynak a folyók, újra meg újra oda folynak.
8 Minden dolog fárasztó, el sem tudja mondani az ember. Szemünk nem győz eleget nézni, fülünk nem tud eleget hallani.
9 Ami volt, ugyanaz lesz majd, és ami történt, ugyanaz fog történni, mert nincs semmi új a nap alatt.
10 Ha van is olyan dolog, amiről azt mondják, hogy új, az is megvolt már régen, megvolt már jóval előttünk.
11 Nem emlékszünk az elmúltakra, de ami ezután következik, arra sem fognak emlékezni, akik majd azután lesznek.
A Prédikátor tapasztalatai
12 Én, a Prédikátor, Izráel királya voltam Jeruzsálemben,
13 és rászántam magam arra, hogy megvizsgálok, és bölcsen kikutatok mindent, ami az ég alatt történik. Rossz foglalkozás ez; azért adta Isten az embereknek, hogy bajlódjanak vele.
14 Láttam, hogy mindaz, amit véghez visznek a nap alatt, csak hiábavalóság és hasztalan erőlködés.
15 Ami görbe, azt nem lehet kiegyenesíteni, és ami nincs, azt nem lehet számba venni.
16 Így gondolkodtam magamban: Én sokkal nagyobb bölcsességre tettem szert, mint azok, akik elődeim voltak Jeruzsálemben; sok bölcsességet és ismeretet szereztem.
17 Amikor azonban rászántam magam, hogy megismerjem a bölcsességet, megismertem az esztelenséget és oktalanságot is. Megtudtam, hogy ez is hasztalan erőlködés.
18 Mert ahol sok a bölcsesség, sok a bosszúság is; és aki gyarapítja az ismeretet, gyarapítja a szenvedést is.
A gazdagság és az élvezetek hiábavalók
2 Ezt gondoltam magamban: Megpróbálom, milyen az öröm, és élvezem a jót! De kitűnt, hogy ez is hiábavalóság.
2 A nevetésre azt kellett mondanom, hogy esztelenség, az örömre pedig azt, hogy mit sem ér.
3 Majd azt gondoltam ki, hogy borral vidítom magam, de csak úgy, hogy eszemet a bölcsesség vezesse. Oktalan dolgokhoz fogok, hogy meglássam: jó-e az az embereknek, amit véghez visznek az ég alatt egész életük során.
4 Nagyszerű dolgokat alkottam: házakat építettem, szőlőket ültettem,
5 kerteket és ligeteket létesítettem, és beültettem azokat mindenféle gyümölcsfával.
6 Csináltattam víztárolókat, hogy öntözni lehessen belőlük az erdőben sarjadó fákat.
7 Szereztem szolgákat és szolgálókat, voltak házamnál született szolgáim is. Marhacsordám és juhnyájam is több volt, mint mindazoknak, akik elődeim voltak Jeruzsálemben.
8 Gyűjtöttem ezüstöt és aranyat is: királyok és tartományok kincsét. Szereztem énekeseket, énekesnőket, és ami a férfiakat gyönyörködteti: szép nőket.
9 Naggyá lettem, és felülmúltam mindazokat, akik elődeim voltak Jeruzsálemben. De megmaradt a bölcsességem is.
10 Nem tagadtam meg magamtól semmit, amit megkívánt a szemem. Nem vontam meg szívemtől semmi örömöt, hanem szívből örültem mindannak, amit fáradsággal szereztem, hiszen ez volt a hasznom minden fáradozásomból.
11 De amikor szemügyre vettem minden művemet, amit kezemmel alkottam, és fáradozásomat, ahogyan fáradozva dolgoztam, kitűnt, hogy mindaz hiábavalóság és hasztalan erőlködés; nincs semmi haszna a nap alatt.
Értelmetlen a sok fáradozás
12 Azután arra törekedtem, hogy meglássam: mit ér a bölcsesség, meg az esztelenség és az oktalanság, és hogy mit tesz az az ember, aki a király után következik. Csak azt, amit azelőtt is tett.
13 Úgy láttam, hogy hasznosabb a bölcsesség az oktalanságnál, ahogyan hasznosabb a világosság a sötétségnél.
14 A bölcs ember nyitott szemmel jár, a bolond pedig sötétben botorkál. De arra is rájöttem, hogy ugyanaz lesz a sorsa mindegyiküknek.
15 Azért ezt gondoltam magamban: Ha az én sorsom is az lesz, ami a bolondé, akkor mit ér az, hogy én bölcsebb vagyok? És ezt mondtam magamban: Ez is hiábavalóság!
16 Bizony a bölcs emberre sem emlékeznek örökké, meg a bolondra sem. Mert mindaz, ami megtörtént, feledésbe megy az eljövendő időben, és a bölcs is meghal, meg a bolond is.
17 Meggyűlöltem az életet, mert rossznak tartottam azokat a dolgokat, amiket véghez visznek a nap alatt: hiszen minden hiábavalóság és hasztalan erőlködés.
18 Meggyűlöltem mindazt, amit fáradsággal szereztem, míg fáradoztam a nap alatt, mert más emberre kell hagynom, aki utánam következik.
19 Ki tudja, hogy bölcs lesz-e, vagy ostoba? És mégis rendelkezni fog mindazzal, amit fáradsággal szereztem, míg bölcsen fáradoztam a nap alatt. Ez is hiábavalóság!
20 Odáig jutottam, hogy már kétségbeestem minden szerzeményem miatt, amiért fáradoztam a nap alatt.
21 Mert van olyan ember, aki bölcsességgel, tudással és rátermettséggel fáradozott, és olyan emberre kell hagynia vagyonát, aki nem dolgozott érte. Ez is hiábavalóság és nagyon rossz dolog.
22 Mert mi jut az embernek mindabból, amit fáradsággal és teljes odaadással szerzett a nap alatt,
23 hiszen mindennap fájdalom és bosszúság gyötri, és még éjjel sincs nyugta szívének?! Ez is hiábavalóság!
24 Nincs hát jobb dolog, mint ha az ember eszik, iszik, és jól él fáradságos munkájából. De beláttam, hogy Isten kezéből jön ez is.
25 Mert ugyan ki ehetik, és ki lehet vígan nála nélkül?
26 Mert annak az embernek, akit Ő jónak talál, bölcsességet, tudást és örömöt ad. A bűnöst pedig azzal veri meg, hogy gyűjtsön és halmozzon, azután annak hagyja, akit Isten jónak talál. Ez is hiábavalóság és hasztalan erőlködés.
Copyright © 1975, 1990 Hungarian Bible Society