Bible in 90 Days
A zenészek vezetőjének. Dávid zsoltára.
109 Istenem, hozzád imádkozom,
hallgass meg, ne maradj néma!
2 Mert az istentelen gonoszok ellenem beszélnek,
hazugsággal támadnak engem!
3 Gyűlölködő szavakkal támadnak,
ok nélkül vádolnak!
4 Ellenségeim lettek, pedig szerettem őket,
és értük imádkoztam.
5 Jóért rosszal fizettek,
jóságomat gyűlölettel viszonozták.
6 Ezt mondják rólam ellenségeim:
„Állíts fölébe bírónak egy gonoszt,
még védője is vádolja meg!
7 Bírája ítélje bűnösnek,
még imádsága is legyen hasztalan!
8 Életét rövidítsd meg,
és tisztségét más foglalja el!
9 Gyermekei legyenek árvák,
felesége jusson özvegységre!
10 Vándor koldussá váljanak gyermekei,
még házuk romjai közül is űzzék ki őket!
11 Hitelezők hordják szét vagyonát,
idegenek kapják meg minden tulajdonát!
12 Ne akadjon senki, aki segít rajta,
árváit senki meg ne szánja!
13 Pusztuljanak ki utódai,
s a következő nemzedék
a nevét is felejtse el!
14 Emlékezzen az Örökkévaló őseinek bűneire,
és ne bocsássa meg anyjának vétkeit!
15 Bűneik mindig legyenek az Örökkévaló előtt!
Még emlékét is törölje el,
16 mert nem akart senkin könyörülni,
egyre csak üldözte a szegény nyomorultat,
hogy megölje a megtört szívűeket!
17 Szeretett másokat átkozni,
ezért átkai szálljanak saját fejére!
Nem akart másokat megáldani,
hát maradjon tőle távol az áldás!
18 Átokba öltözött,
és úgy itta azt, mint a vizet.
Hát járja át testét az átok,
mint olaj a csontokat,
19 borítsa be, mint köpenye,
vegye körül, mint az öve!”
20 De én azt mondom:
Ez legyen a jutalma ellenségeimnek,
így bánjon az Örökkévaló azokkal,
akik vádolnak engem, és életemre törnek!
21 Te, Örökkévaló, Istenem, bánj velem úgy,
hogy nevednek dicsőséget szerezz,
szabadíts meg,
mert hűséges szereteted olyan jó!
22 Mint nyomorult koldus, olyan vagyok,
szívem is összetört!
23 Mint a megnyúlt árnyék este,
úgy járok-kelek, s úgy tűnök el.
Mint a sáskát elsöprik,
úgy engem is.
24 Térdeim remegnek a szomjúságtól,
testem is egyre soványabb.
25 Kigúnyolnak, akik csak látnak,
fejüket csóválják, ha rám néznek.
26 Segíts meg, Örökkévaló, Istenem,
szabadíts meg hűséges szereteteddel!
27 Hadd lássa mindenki, hogy te mentettél meg,
hadd tudják meg, hogy hatalmad segített!
28 Ha ők átkoznak engem,
fordítsd azt áldásra, Örökkévaló!
Ha ellenem támadnak, alázd meg őket,
én pedig, a te szolgád, hadd örüljek!
29 Ellenségeimet borítsa szégyen,
s gyalázatuk legyen a köpenyük!
30 Hangosan dicsérem az Örökkévalót,
hálát adok neki a sokaság előtt,
31 mert az Örökkévaló a szegény mellé áll,
és igazságot szolgáltat neki.
Dávid zsoltára.
110 Az Örökkévaló mondta ezt Uramnak:[a]
„Ülj mellém, jobb oldalamra,
míg ellenségeidet lábad alá vetem!”
2 Az Örökkévaló nyújtja ki
hatalmad pálcáját Sionból:
„Hajtsd uralmad alá ellenségeidet,
uralkodj közöttük is!”
3 Néped önként jelentkezik,
amikor sereged összegyűjtöd, Örökkévaló.
Fiatal harcosaid
megszentelt ruhákba öltöznek,
kora reggel köréd gyülekeznek,
mint hajnalban születő harmat a mezőn.[b]
4 Megesküdött az Örökkévaló,
és soha vissza nem vonja:
„Örökké pap vagy te,
Melkisédek papsága szerint.”
5 Az Úr áll jobb kezed felől,
ő szórja szét haragja napján a királyokat!
6 Ítéletet tart a népek fölött,
megtölti a völgyeket holtakkal,
összezúzza a fejedelmeket
mindenütt a Földön.
7 Lehajol, iszik az út menti patakból,
azután győztesen felemeli fejét![c]
111 [1] [d] Dicsérjétek az Örökkévalót! Hallelújah!
Hálát adok az Örökkévalónak teljes szívemből
az istenfélők tanácskozásán,
a nagy gyülekezetben!
2 Örökkévaló, milyen csodálatosak tetteid!
Gyönyörködnek bennük,
akik ezeket vizsgálják és csodálják!
3 Valóban dicsőséges
és fenséges dolgokat tett az Örökkévaló!
Igazságos tettei
megmaradnak örökké!
4 Csodáit emlékezetessé tette,
hogy el ne felejtsük,
milyen irgalmas és kegyelmes az Örökkévaló!
5 Örökké megtartja Szövetségét,
és enni ad azoknak,
akik tisztelik és félik őt.
6 Hatalmát megmutatta népének,
mikor idegen népek földjét adta nekik.
7 Igazságos és helyes minden, amit ő tesz,
minden rendelkezése megbízható és tökéletes.
8 Meg is maradnak parancsai örökre,
mert hűségből és egyenességből származnak.
9 Az Örökkévaló elküldött valakit,
hogy megváltsa népét,
és örökre szövetséget kötött velük!
Szent és félelmetes a neve!
10 Az Örökkévalót tisztelni és félni,
ez a bölcsesség forrása!
Akik tisztelik és félik őt,
értelmesek és bölcsek mind!
Dicsérjétek az Örökkévalót örökké!
112 [1] [e] Dicsérjétek az Örökkévalót! Hallelújah!
Milyen boldog és áldott, aki tiszteli és féli az Örökkévalót,
aki szereti parancsait!
2 Utódai hatalmas hősök lesznek a földön,
mert az istenfélők gyermekeit
az Örökkévaló megáldja!
3 Családja gazdag és virágzó,
jósága pedig megmarad örökké.
4 Még a sötétben is világosság ragyog
az istenfélőkre
Istentől, aki irgalmas,
kegyelmes és igazságos.
5 Jó annak, aki szívesen kölcsön ad,
és minden dolgában igazságos!
6 Nem éri soha veszedelem,
emléke pedig örökre megmarad.
7 Rossz hírtől nem fél, meg nem ijed,
mert szíve erős, bízik az Örökkévalóban.
8 Erős a szíve, nem remeg,
semmitől sem fél,
nyugton nézi ellenségeinek vesztét.
9 Bőkezűen adakozik a szegényeknek,
igazságossága örökre megmarad,
hatalma pedig dicsőségesen emelkedik.
10 Dühösen nézik ezt az istentelenek,
fogukat csikorgatják tehetetlen dühükben,
azután eltűnnek.
Bizony, a gonoszok kívánságai
és tervei szertefoszlanak!
113 Dicsérjétek az Örökkévalót! Hallelújah!
Dicsérjétek, akik szolgáljátok őt!
Dicsérjétek nevét!
2 Áldott legyen az Örökkévaló neve
most és mindörökké!
3 Dicsérjétek az Örökkévaló nevét minden helyen,
napkelettől a napnyugta földjéig,
4 mert az Örökkévaló uralkodik,
magasan a népek fölött,
dicsősége feljebb ér a Mennynél!
5 Kicsoda hasonlítható Istenünkhöz,
az Örökkévalóhoz,
aki messze fenn lakik a magasban,
6 magát megalázva mégis lehajol,
hogy átvizsgálja a Mennyet és a Földet?
7 Fölemeli a szegényt a porból,
a nincstelen koldust a szemétdombról,
8 hogy a fejedelmek közé ültesse őket.
Bizony, beülteti népének előkelői közé!
9 Családba helyezi még a meddő asszonyt is,
hogy boldog legyen, mint sok gyermek anyja!
Dicsérjétek az Örökkévalót! Hallelújah!
114 Mikor Izráel népe kijött Egyiptomból,
Jákób családja az idegen nyelvű népek közül,
2 Júda lett Isten szent lakóhelye,
Izráel a királysága.
3 Meglátta a tenger és elfutott előle,
a Jordán pedig visszafordult.
4 A hegyek szökdelve táncoltak, mint a vadkecskék,
a dombok ugrándoztak, mint a bárányok.
5 Mi lelt téged, tenger, hogy elfutottál?
És te, Jordán, hogy visszafordultál?
6 Mit ugrándoztok, ti hegyek, mint a vadkecskék,
és ti dombok, mint a bárányok?
7 Reszkess az Úr előtt, te föld,
reszkess Jákób Istene előtt,
8 aki a sziklát tóvá változtatta,
kemény kősziklából forrást fakasztott!
115 Magadnak szerezz dicsőséget, Örökkévaló,
ne nekünk!
Egyedül tiéd minden dicsőség,
hűséges szeretetedért!
2 Ne mondhassák az idegen népek:
„Ugyan, hol a ti Istenetek?!”
3 Bizony, Istenünk a Mennyben lakik,
és mindent megtehet, amit csak akar!
4 A népek istenei csak bálványok,
hitvány szobrok, ezüstből, aranyból,
emberi kéz alkotásai!
5 Van szájuk, de némák,
van szemük, de vakok,
6 van fülük, de süketek,
van orruk, de nem szagolnak,
7 van kezük, de nem tapintanak,
van lábuk, de nem járnak,
torkuk sem ad hangot sohasem.
8 Ilyenek lesznek maguk is,
akik bálványokat emelnek,
és azokban bíznak!
9 Izráel népe, te az Örökkévalóban bízzál!
Segítséged és pajzsod ő!
10 Áron családja, az Örökkévalóban bízzál!
Segítséged és pajzsod ő!
11 Akik az Örökkévalót imádjátok, benne bízzatok!
Segítségetek és pajzsotok ő!
12 Az Örökkévaló törődik velünk, figyel ránk,
és megáld bennünket!
Megáldja Izráel népét,
megáldja Áron családját,
13 megáld titeket, akik őt imádjátok,
kicsinytől fogva nagyig.
14 Adjon nektek az Örökkévaló
mind többet és többet,
nektek és gyermekeiteknek egyaránt!
15 Áldjon meg téged az Örökkévaló,
aki a Mennyet és a Földet teremtette!
16 A Menny az Örökkévalóé,
de a Földet az ember fiainak adta.
17 Nem a halottak dicsérik az Örökkévalót,
nem azok, akik leszálltak a csend országába,
18 hanem mi, akik élünk!
Igen, dicsérjük az Örökkévalót
most és mindörökké!
Dicsérjétek az Örökkévalót! Hallelújah!
116 Szeretem az Örökkévalót,
mert meghallgatja imádságomat.
2 Bizony, ő figyel rám,
ezért tőle kérek segítséget, amíg csak élek!
3 A halál kötelei tekeredtek rám,
a halottak országának félelme szorongatott,
bánat és rettegés nehezedett rám.
4 De az Örökkévalóhoz kiáltottam segítségért:
„Kérlek, Örökkévaló, mentsd meg lelkemet!”
5 Kegyelmes és igazságos az Örökkévaló,
együtt érző és könyörületes.
6 Megőrzi a védteleneket.
Mikor elesett voltam, megsegített engem is!
7 Nyugodj meg, lelkem,
mert az Örökkévaló jót tett veled,
és gondot visel rád!
8 Örökkévaló, kihúztad lelkem a halál torkából,
megmentetted szemem a sírástól,
megóvtad lábam a botlástól és eleséstől!
9 Ezért az Örökkévaló jelenlétében járok
az élők között, itt a földön!
10 Hittem, most is hiszek, ezért szólok,
pedig nagyon körülvettek a gondok és bajok!
11 Haragomban azt mondtam:
„Minden ember hazug!”
12 Mivel viszonozhatnám az Örökkévalónak,
hogy gondot visel rólam?
13 Fölemelem a szabadulás poharát,
és az Örökkévaló nevét hívom segítségül!
14 Az egész nép szeme láttára teljesítem,
amit az Örökkévalónak fogadtam.
15 Az Örökkévaló számára nagyon értékes
hűséges követőinek halála.
16 Ó, Örökkévaló, szolgád vagyok!
Igen, a te szolgád vagyok,
mint már anyám is volt.
Te vetted le rólam a halál köteleit!
17 Hálaáldozatot hozok neked,
és nevedet hívom segítségül,
így tisztellek téged!
18 Teljesítem, amit az Örökkévalónak fogadtam,
az egész nép előtt,
19 az Örökkévaló házának udvaraiban,
Jeruzsálem közepén!
Dicsérjétek az Örökkévalót! Hallelújah!
117 Dicsérjétek az Örökkévalót ti nemzetek, mind!
Dicsérje őt minden ember!
2 Mert egészen körülvesz bennünket szeretete,
és irántunk való hűsége örökké tart!
Dicsérjétek az Örökkévalót! Hallelújah!
118 Adjatok hálát az Örökkévalónak, mert jó,
mert örökké tart hűséges szeretete!
2 Mondja hát Izráel népe:
„Örökké tart hűséges szeretete!”
3 Mondja hát Áron családja:[f]
„Örökké tart hűséges szeretete!”
4 Mondjátok, akik imádjátok az Örökkévalót:
„Örökké tart hűséges szeretete!”
5 Mikor körülvettek és szorongattak a bajok,
az Örökkévalót hívtam segítségül.
Ő válaszolt, kiszabadított szorult helyzetemből,
és tágas térre állított.
6 Mellém állt az Örökkévaló, ugyan miért féljek?
Mit árthatnak nekem az emberek?
7 Mellém állt az Örökkévaló, ő az én segítőm!
Bizony, meglátom, mikor ellenségeim
vereséget szenvednek!
8 Jobb az Örökkévalóban bízni,
mint emberektől függeni!
9 Bizony, sokkal jobb az Örökkévalóban bízni,
mint a vezetőkben!
10 Ellenségeim körülvettek engem,
de az Örökkévaló nevében leverem őket!
11 Körülvettek minden felől,
de az Örökkévaló nevében levágom őket!
12 Úgy rajzanak körülöttem, mint a méhek,
de hamar végük lesz, mint a bozót tüzének.
Bizony, az Örökkévaló nevében legyőzöm őket!
13 Mindenáron el akartak pusztítani,
de az Örökkévaló megsegített engem!
14 Az Örökkévaló az erőm és győzelmi énekem,
ő szabadít meg engem!
15 Öröm és győzelem éneke hangzik
az istenfélők otthonaiban,
mert az Örökkévaló ismét megmutatta hatalmát!
16 Igen, az Örökkévaló karja győzelmet aratott,
az Örökkévaló ismét megmutatta hatalmát!
17 Nem halok meg, hanem élek,
és hirdetem az Örökkévaló tetteit!
18 Megfenyített az Örökkévaló,
de mégsem adott át a halálnak!
19 Nyissátok ki a győztesek kapuját,
hadd menjek be rajta,
hadd dicsérjem az Örökkévalót!
20 Ez az Örökkévaló kapuja,
csak a győztesek mehetnek be rajta!
21 Uram, köszönöm, hogy válaszoltál hívásomra,
és szabadítóm lettél!
22 A kő, amelyet a ház építői félredobtak,
éppen az lett a ház sarokköve!
23 Bizony, nagy csoda ez a számunkra,
az Örökkévaló tette ezt!
24 Ez az a nap, amit az Örökkévaló készített,
hát örüljünk ma, és örvendezzünk ennek!
25 Örökkévaló, ments meg!
Kérünk, ments meg minket!
26 Áldott legyen, aki az Örökkévaló nevében jön!
Megáldunk titeket az Örökkévaló házából!
27 Az Örökkévaló az Isten, világossága ragyog ránk!
Kössétek az ünnepi áldozatot az oltár szarvához!
28 Istenem vagy, hálát adok neked!
Istenem, dicsérlek téged!
29 Adjatok hálát az Örökkévalónak, mert jó,
mert örökké tart hűséges szeretete!
Alef[g]
119 Áldottak és boldogok, akik tiszta életet élnek,
akik az Örökkévaló tanítását követik.
2 Áldottak és boldogok, akik ragaszkodnak bizonyítékaihoz,
és teljes szívvel keresik őt,
3 nem követnek el semmiféle gonoszságot,
hanem engedelmeskednek neki.
4 Uram, te parancsoltad,
hogy utasításaidat gondosan kövessük.
5 Bárcsak mindig egyenesen járnék utadon,
s hűségesen követném törvényedet!
6 Ha gondosan figyelnék parancsaidra,
akkor nem szégyenkeznék soha.
7 Tiszta szívből hálát adok neked, Uram,
mikor igazságos ítéleteidet tanulmányozom.
8 Megőrzöm törvényedet,
soha ne hagyj el engem!
Bét
9 Hogyan élhet a fiatal tiszta életet?
Csak úgy, ha figyel beszédedre, és ahhoz igazodik!
10 Teljes szívvel kereslek téged, Uram,
ne engedj eltérnem parancsaidtól!
11 Szívemben őrzöm szavaidat, mint rejtett kincseket,
nehogy vétkezzem ellened!
12 Áldalak, Örökkévaló,
kérlek, taníts törvényedre!
13 Ajkam elsorolja, emlékezetből ismételi
szájad minden ítéletét.
14 Inkább gyönyörködöm bizonyítékaidban,
mint bármilyen nagy gazdagságban.
15 Utasításaidat szívemben forgatom,
gondosan követem utadat, Uram!
16 Gyönyörködöm törvényedben,
nem felejtem szavadat.
Gimel
17 Légy jóindulattal szolgádhoz, hogy éljek,
és engedelmeskedjek szavadnak!
18 Nyisd fel szemem, hogy meglássam,
milyen csodálatosak tanításaid!
19 Idegen és jövevény vagyok e földön,
kérlek, ne rejtsd el előlem parancsaidat!
20 Sóvárog a szívem,
ítéleteidet kívánja szüntelen.
21 Uram, te megfenyíted a büszkéket:
átkozottak, akik eltávolodnak parancsaidtól!
22 Vedd le rólam a szégyent és gyalázatot,
mert megőrzöm bizonyítékaidat!
23 Ha a vezetők összeülnek, és ellenem beszélnek,
szolgád akkor is törvényedről gondolkodik.
24 Gyönyörködöm bizonyítékaidban,
amelyekből tanácsot adsz nekem.
Dálet
25 Lelkem a porhoz tapad,
eleveníts meg beszédeddel!
26 Uram, elmondtam neked mindent őszintén,
és te meghallgattál!
Kérlek, taníts törvényeidre!
27 Hadd lássam meg utasításaid értelmét,
hogy gondolkodhassam csodálatos dolgaidról!
28 Sír a lelkem a keserűség miatt,
vigasztalj és erősíts meg szavaddal!
29 Őrizz meg a hamisságtól és hűtlenségtől,
erősíts meg tanításoddal!
30 Eldöntöttem, hogy hűséges maradok hozzád, Uram!
Ítéleteidet mindig szemem előtt tartom!
31 Ragaszkodom bizonyítékaidhoz, Örökkévaló!
Ne engedd, hogy megszégyenüljek!
32 Futok, hogy engedelmeskedjek parancsaidnak,
ha a szívem készségessé teszed[h]!
Hé
33 Örökkévaló, taníts engem törvényed útjára,
hogy mindvégig gondosan kövessem azt.
34 Tégy engem értelmessé, hogy kövessem tanításodat,
és teljes szívvel engedelmeskedjek!
35 Vezess parancsaid ösvényén,
mert abban gyönyörködöm!
36 Segíts meg, hogy bizonyítékaidon gondolkozzam,
s ne azon, hogy gazdagodjak meg!
37 Fordítsd el tekintetem, hogy ne nézzek a bálványokra,
és erősíts meg, hogy kedvedre éljek!
38 Teljesítsd be szolgádon szavadat,
amelyet az istenfélőknek ígértél!
39 Távolítsd el tőlem szégyenemet, amelytől félek,
mert ítéleteid olyan jók!
40 Nézd, vágyakozom utasításaidra,
eleveníts meg jóságoddal!
Vau
41 Örökkévaló, szálljon rám hűséges szereteted,
és szabadításod, ahogy megígérted,
42 hogy megfelelhessek azoknak, akik gyaláznak,
mert bízom benned és ígéretedben!
43 Ne vedd el tőlem az igazság beszédét,
mert ítéleteidre várok!
44 Állandóan követem tanításaidat,
most és örökké.
45 Tágas téren járok, nem kell semmit rejtegetnem,
mert utasításaidat keresem és követem.
46 Királyok előtt szólok bátran,
mert szövetségedről beszélek.
47 Szeretem parancsaidat,
élvezem, ha tanulmányozhatom őket!
48 Szeretem parancsaidat, sőt, tisztelem őket,
és sokat gondolkozom róluk.
Zain
49 Emlékezz, Uram, szavadra,
szolgádnak tett ígéretedre,
amelyhez nekem reménységet adtál!
50 Ez ad erőt és vigasztalást szorult helyzetemben,
mert beszéded és ígéreteid megelevenítenek!
51 Bárhogyan gúnyolnak is a büszkék,
mégsem fordulok el tanításodtól, Uram!
52 Mikor ítéleteidről gondolkodom,
amelyeket az ősidőkben hoztál, Örökkévaló,
mindig megvigasztalódom!
53 Harag és szomorúság vesz erőt rajtam az istentelenek miatt,
akik elfordulnak tanításodtól!
54 Mint az énekek, olyanok számomra törvényeid,
mikor idegen országban vándorolok.
55 Még éjjel is rád gondolok, Örökkévaló,
és emlékezem tanításodra!
56 Ez az én sorsom,
hogy engedelmeskedjek utasításaidnak.
Het
57 Örökkévaló, elhatároztam: az én részem,
hogy engedelmeskedem beszédednek.
58 Hozzád jövök, teljes szívből kérlek:
légy kegyelmes hozzám, ígéreted szerint!
59 Végiggondoltam életemet:
visszatérek bizonyítékaidhoz, Uram!
60 Sietek, nem aggodalmaskodom,
parancsaidat megtartom!
61 Bár az istentelenek kötelei tekeredtek rám,
mégsem felejtem el tanításodat!
62 Még éjjel is felkelek,
hogy hálát adjak neked igazságos ítéleteidért!
63 Barátjuk vagyok azoknak, akik téged imádnak!
Társa vagyok mindenkinek, aki utasításaidat követi.
64 Hűséges szereteted, ó, Örökkévaló, az egész Földet beborítja!
Taníts engem törvényeddel!
Tet
65 Örökkévaló, valóban jó vagy hozzám,
úgy, ahogy megígérted!
66 Taníts engem bölcsességre és helyes ítéletre,
mert bízom parancsaid helyességében!
67 Mielőtt megaláztatás ért, eltévedtem,
de most már követem, amit mondasz, Uram!
68 Milyen jó vagy, és mindent helyesen teszel!
Taníts engem törvényeddel!
69 Gőgös hazugok támadtak rám,
mégis teljes szívvel követem utasításaidat!
70 Szívük sötét és ostoba, nem törődnek semmivel,
de én tanításodban gyönyörködöm!
71 Hasznomra vált a szenvedés,
mert megértettem, és megjegyeztem törvényedet!
72 A tanítás a te szádból, Uram, többet ér,
mint ezernyi arany és ezüst!
Jod
73 Uram, kezed formált engem,
és te tartasz életben,
segíts, hogy parancsaidat megismerjem
és megértsem!
74 Látnak engem, akik tisztelnek és félnek téged,
és örülnek, mert ígéreteidben reménykedem!
75 Tudom, hogy igazságosak ítéleteid, Örökkévaló,
és jól tetted, hogy megfenyítettél!
76 De most, kérlek, vigasztalj meg jóságoddal,
ahogy szolgádnak megígérted!
77 Szálljon rám irgalmad, és eleveníts meg,
hogy tanításod élvezhessem!
78 Szégyenüljenek meg a büszkék, akik ok nélkül vádoltak engem,
én pedig utasításaidról gondolkozom.
79 Akik tisztelnek és félnek téged, Uram,
forduljanak ismét felém,
akik megismerték bizonyítékaidat!
80 Segíts, hogy hűséges legyek törvényedhez,
hogy soha ne kelljen szégyenkeznem!
Kaf
81 Lelkem sóvárogva várja, hogy megszabadíts, Uram,
ígéretedben reménykedem!
82 Egyre csak várom, hogy beteljesítsd,
amit ígértél nekem.
Már a szemem is belefáradt a nézésbe,
mikor vigasztalsz meg?
83 Olyan lettem, mint a füstre akasztott száraz bőrtömlő
mégsem felejtem el törvényedet!
84 Mennyit szántál szolgádnak, meddig élek még?
Mikor tartasz ítéletet üldözőim fölött?
85 Vermet ástak nekem az istentelenek,
akik nem tanításod szerint élnek.
86 Parancsaid mind megbízhatóak.
Az istentelenek ok nélkül üldöznek, segíts meg, Uram!
87 Majdnem elpusztítottak engem,
mégsem tértem el utasításaidtól!
88 Eleveníts meg hűséges szereteteddel,
hogy bizonyítékaidat megőrizzem!
Lamed
89 Amit mondtál, Örökkévaló, örökre érvényes marad,
olyan biztos, mint a Menny!
90 Hűséges vagy, Uram, nemzedékről nemzedékre!
Megalapoztad a Földet, és az szilárdan áll!
91 Minden, ami van, téged szolgál,
ítéleteid szerint áll fenn minden, ami létezik.
92 Tanításaid örömömre vannak,
különben már elpusztultam volna a szenvedésben!
93 Nem felejtem utasításaidat,
mert azok által éltetsz engem!
94 Tiéd vagyok, Uram!
Ments meg, hiszen utasításaidat keresem!
95 Az istentelenek lesnek rám, hogy megöljenek,
mégis bizonyítékaiddal foglalkozom.
96 Láttam, hogy egyszer mindennek vége szakad,
de parancsod örök és végtelen!
Mem
97 Mennyire szeretem tanításodat, Uram!
Egész nap azon gondolkodom.
98 Parancsaid bölcsebbé tesznek ellenségeimnél,
mert mindig megsegítenek!
99 Bölcsebb lettem még mestereimnél is,
mert bizonyítékaidon gondolkodom!
100 A város vezetőinél is bölcsebb lettem,
mert követem utasításaidat!
101 Gonosz utakra nem is lépek,
hogy engedelmeskedjek szavaidnak.
102 Nem fordulok el ítéleteidtől,
mert te tanítottál engem, Uram!
103 Milyen kedvesek nekem a szavaid,
édesebbek, mint nyelvemnek a méz!
104 Utasításaid tettek értelmessé,
ezért minden hamisságot utálok!
Nun
105 Beszéded, mint a lámpa fénye lábam előtt:
megvilágítja ösvényemet.
106 Megesküdtem, és meg is tartom,
hogy megőrzöm igazságos ítéleteidet!
107 Örökkévaló, sokáig szenvedtem.
Kérlek, eleveníts meg, ígéreted szerint!
108 Örökkévaló, fogadd el hála-áldozatomat,
és taníts engem ítéleteiddel!
109 Életem szüntelen veszélyben forog,
de tanításodat mégsem felejtem!
110 Csapdát állítottak nekem a gonoszok,
utasításaidtól mégsem tértem el!
111 Bizonyítékaidat kaptam örökségül,
szívemnek azokban telik öröme.
112 Szívvel-lélekkel igyekszem,
hogy törvényednek engedelmeskedjek,
minden időben és mindvégig.
Szamech
113 Gyűlölöm a kétszínűséget,
de szeretem tanításodat, Uram!
114 Te vagy menedékem és pajzsom,
bízom szavadban!
115 Távozzatok tőlem, gonoszok,
hogy Istenem parancsait megtartsam!
116 Segíts meg ígéreted szerint, hogy élhessek,
ne engedd, hogy csalódjak abban, amiben bízom!
117 Tarts meg, hogy megmeneküljek,
és örökké törvényedben gyönyörködhessek!
118 Uram, te elfordulsz azoktól, akik törvényedtől eltérnek,
és hamisságaikat leleplezed.
119 Elsöpröd a Földről mind a gonoszokat, mint a szemetet,
de én szeretem bizonyítékaidat.
120 Egész testem remeg az irántad való tisztelet és félelem miatt,
mert tisztelem és félem ítéleteidet.
Ajin
121 Azt tettem, ami helyes és igazságos,
ne adj át azoknak, akik el akarnak taposni engem!
122 Kérlek, te vállalj értem, szolgádért, kezességet,
hogy a büszkék ne nyomhassanak el engem!
123 Szemem sóvárogva várja segítségedet:
igazságos ígéreted teljesülését.
124 Bánj velem, szolgáddal, kegyelmed szerint,
és taníts törvényedre!
125 Uram, szolgád vagyok,
segíts, hogy megérthessem bizonyítékaidat!
126 Itt az ideje, Örökkévaló, hogy cselekedj,
mert az emberek eltértek tanításodtól!
127 De én szeretem parancsaidat,
az aranynál is, még a színaranynál is jobban.
128 Követem minden utasításodat,
de gyűlölök minden hamisságot és csalást.
Pe
129 Bizonyítékaid csodálatosak,
ezért lelkem hozzájuk igazodik.
130 Uram, beszéded megértése világosságot gyújt a sötétben,
még a tanulatlan embert is bölccsé teszi.
131 Annyira kívánom parancsaidat,
mint fuldokló a levegőt!
132 Uram, fordulj hozzám, és erősíts meg,
ahogy azokkal bánsz, akik szeretnek téged!
133 Beszéded vezessen, és erősítse lépteimet,
hogy ne uralkodjon rajtam semmiféle gonosz!
134 Szabadíts meg az emberek elnyomásától,
hogy a te utasításaidat követhessem!
135 Arcod fénye ragyogjon rám, szolgádra,
és taníts törvényeidre!
136 Patakzik a könny szememből,
mert az emberek nem követik tanításaidat!
Cádé
137 Örökkévaló, te igazságos vagy,
ítéleteid is igazságosak és helyesek!
138 Igazságos és jó törvényeket adtál nekünk,
amelyek teljesen megbízhatóak.
139 Izzó szenvedély emészt engem,
mert ellenségeim nem törődnek beszédeddel!
140 Uram, beszéded tiszta, mint a tűzben finomított arany,
szolgád azért szereti szavaidat!
141 Én ugyan lenézett és jelentéktelen vagyok,
utasításaidat mégis megtartom, Uram!
142 Igazságosságod örökké érvényes,
tanításod pedig igaz és megbízható!
143 Nagy nyomorúság és baj ért,
mégis parancsaidban gyönyörködöm.
144 Igazságos bizonyítékaid örökké érvényesek,
hadd értsem meg őket, hogy élhessek!
Kof
145 Teljes szívből kiáltok hozzád, Örökkévaló,
hallgass meg engem!
Törvényednek engedelmeskedem.
146 Segítségül hívlak, ments meg,
hogy bizonyítékaidat megőrizhessem!
147 Korán reggel felkelek, és imádkozom:
ígéretedben bízom!
148 Még éjjel is felébredek,
és szavaidon gondolkozom.
149 Hallgass meg engem, hűséges szeretetedért,
eleveníts meg igazságos ítéleteddel, Örökkévaló!
150 Közelednek, akik gonosz terveket készítenek ellenem,
mennyire eltávolodtak tanításodtól, Örökkévaló!
151 De te közel vagy hozzám, Örökkévaló!
Parancsaid mind igazak és megbízhatók.
152 Régóta ismerem bizonyítékaidat,
tudom, hogy örökké érvényesek.
Res
153 Vedd észre szenvedéseimet, Uram,
és szabadíts meg,
mert nem felejtettem el tanításodat!
154 Harcolj értem, és ments meg,
eleveníts meg, ígéreted szerint!
155 A gonoszoktól távol van a szabadítás,
mert nem törődnek törvényeiddel.
156 Milyen nagy irgalmas szereteted, Örökkévaló!
Eleveníts meg engem ítéleted szerint!
157 Milyen sokan vannak ellenségeim,
milyen sokan üldöznek engem,
mégsem fordultam el bizonyítékaidtól!
158 Mikor láttam az árulókat, akik nem tisztelik tanításodat,
megutáltam őket.
159 Látod, Örökkévaló, mennyire szeretem utasításaidat,
eleveníts meg hűséges szereteteddel!
160 Kezdettől fogva minden szavad megbízható és állandó,
minden ítéleted igazságos és örökre érvényes.
Sin
161 Fejedelmek támadnak rám ok nélkül,
mégis inkább félek beszédedtől,
és szavaidat tisztelem.
162 Uram, beszéded olyan boldoggá tesz,
mintha nagy kincset találtam volna.
163 Gyűlölöm és utálom a hazugságot,
de szeretem tanításodat.
164 Minden nap hétszer dicsérlek
igazságos ítéleteidért.
165 Milyen nagy békességben és jólétben élhetnek,
akik szeretik tanításodat,
hiszen semmiben sem ütköznek meg.
166 Szabadításodra várok, Örökkévaló,
és teljesítem parancsaidat!
167 Lelkemben őrzöm bizonyítékaidat,
mert nagyon szeretem őket!
168 Követem utasításaidat, és megőrzöm bizonyítékaidat,
hiszen te jól ismered egész életemet!
Tav
169 Örökkévaló, hallgasd meg öröménekem,
és adj nekem bölcsességet, ígéreted szerint!
170 Hallgasd meg kérésemet,
és szabadíts meg, ígéreted szerint!
171 Hadd dicsérjelek teljes erőmmel,
mikor törvényeidre tanítasz engem!
172 Nyelvem a te szavaidat énekelje,
mert minden parancsod igazságos!
173 Segíts meg kezeddel,
mert elhatároztam, hogy utasításaidat követem!
174 Szabadíts meg, Örökkévaló,
mert tanításodban gyönyörködöm!
175 Elevenítsd meg lelkemet, hogy dicsérhesselek téged,
segíts engem ítéleteiddel!
176 Ha eltévednék, mint az elkószált birka,
jöjj, Uram, keresd meg szolgádat,
mert nem felejtem el parancsaidat!
„A Templomba felvezető ének.”
120 Mikor körülvettek a bajok és veszedelmek,
az Örökkévalóhoz kiáltottam segítségért,
és ő válaszolt nekem!
2 Kérlek, Örökkévaló,
mentsd meg lelkemet azoktól,
akiknek szája hazugságot mond,
és nyelve alatt hamisság lakik!
3 Ti hazug nyelvűek!
Mit fogtok elérni hamisságaitokkal?
Mit kaptok ezért?
4 A harcosok hegyes nyilait!
Bizony, izzó parazsat kaptok büntetésül!
5 Jaj, nekem, hogy közöttük kell élnem,
mintha Mesekben laknék,
vagy Kédár[i] sátrai között!
6 Milyen régóta élek azok között,
akik gyűlölik a békességet!
7 Én ugyan mindig a békességre törekszem,
de ők folyton harcolni akarnak.
„A Templomba felvezető ének.”
121 Felnézek a hegyekre:
vajon honnan jön számomra segítség?
2 Az Örökkévaló küld nekem segítséget,
a Menny és Föld Teremtője!
3 Nem hagyja, hogy lábad elcsússzon,
szüntelen virraszt fölötted, nem alszik el!
4 Bizony, ő vigyáz Izráelre,
nem szunnyad, nem alszik el!
5 Az Örökkévaló vigyáz rád,
ő védelmez téged jobb felől,
6 hogy ne ártson neked
sem nappal a nap, sem éjjel a hold.
7 Megőriz téged az Örökkévaló minden bajtól,
bizony, megőrzi lelkedet!
8 Az Örökkévaló őriz téged,
mikor elindulsz, és mikor hazatérsz,
ő véd most és ezentúl örökké.
„A Templomba felvezető ének, Dávidé.”
122 Hogy megörvendtem, mikor mondták:
menjünk fel az Örökkévaló Templomába!
2 S most kapuidhoz érkeztünk,
Jeruzsálem!
3 Ó Jeruzsálem, te szépen épült város!
Milyen jó rendben illenek össze házaid!
4 A város, ahová feljönnek mind a törzsek,
az Örökkévaló nemzetségei
mert így rendelte Izráelnek,
hogy együtt tiszteljük nevét!
5 A város, ahol a bírói székek állnak,
Dávid családjának trónjai!
6 Imádkozzatok Jeruzsálem békességéért!
Akik szeretnek téged, Jeruzsálem,
békét és nyugalmat találjanak benned!
7 Békesség legyen falaid között,
és virágozzanak palotáid!
8 Testvéreimért és barátaimért imádkozom:
Az Örökkévaló adjon békességet neked!
9 Istenünk, az Örökkévaló Templomáért kívánom:
Áldjon meg az Örökkévaló minden jóval, Jeruzsálem!
„A Templomba felvezető ének.”
123 Felnézek rád, Uram,
aki a Mennyben ülsz trónodon!
2 Ahogy a szolgák néznek uruk kezére,
s a szolgáló leányok figyelik úrnőjük kezét,
úgy nézünk kezedre, Örökkévaló, reménykedve,
mikor könyörülsz már rajtunk!
3 Örökkévaló, könyörülj meg rajtunk, könyörülj,
mert elborít bennünket a megaláztatás!
4 Szüntelen gyaláznak a büszkék,
és gúnyolnak a gőgösek!
„A Templomba felvezető ének, Dávidé.”
124 Ha nem az Örökkévaló állt volna mellénk,
mondd ezt velem együtt, Izráel,
2 Ha nem az Örökkévaló állt volna mellénk,
mikor ránk támadtak ellenségeink,
3 akkor élve faltak volna fel minket,
mikor haragjuk tüze fellobbant,
4 akkor elsodortak volna minket,
mint a sebes áradat,
átcsaptak volna fejünk felett!
5 Bizony, büszke ellenségeink áradata
átcsapott volna fejünk felett!
6 Áldott legyen az Örökkévaló, aki nem engedte,
hogy zsákmányul essünk ellenségeinknek,
hogy fogaik közé kerüljünk!
7 Lelkünk kimenekült, mint a madár a csapdából!
Összetört a csapda, és mi megszabadultunk!
8 Segítséget küldött nekünk az Örökkévaló,
aki a Mennyet és a Földet teremtette!
„A Templomba felvezető ének.”
125 Akik az Örökkévalóban bíznak,
olyanok, mint a Sion hegye:
nem inognak soha,
megmaradnak örökké.
2 Ahogy Jeruzsálemet hegyek veszik körül,
védő karjával az Örökkévaló úgy veszi népét körül,
most és mindörökké.
3 A gonoszok uralma
nem tarthat örökké az igazak földjén,
nehogy még az igazak is
rosszra nyújtsák ki kezüket.
4 Örökkévaló, jóságoddal fordulj a jókhoz,
az igazszívűekhez!
5 Akik pedig görbe utakon járnak,
az Örökkévaló büntesse meg őket
a gonoszokkal együtt!
Békesség legyen Izráelen!
„A Templomba felvezető ének.”
126 Mikor az Örökkévaló visszahozta
a foglyokat a száműzetésből Sionba,
azt hittük, álmodunk!
2 Lelkünk megtelt vidámsággal,
nyelvünk öröménekkel.
Azt mondták a népek:
„Hatalmas dolgokat tett Izráellel az Örökkévaló!”
3 Bizony, hatalmas dolgokat tett velünk az Örökkévaló,
ezért örvendezünk!
4 Örökkévaló, fordítsd jóra sorsunkat,
ahogy zápor után a kiszáradt medrek
ismét megáradnak!
5 Akik sírva vetik a magot,
örvendezve arassanak!
6 Aki sírva viszi vetőmagját a földjére,
ujjongással hozza be kévéit[j] a mezőről!
„A Templomba felvezető ének, Salamoné.”
127 Ha az Örökkévaló nem építi a házat,
hiába dolgoznak rajta építői!
Ha az Örökkévaló nem védelmezi a várost,
hiába virraszt a falon az őr!
2 Hiába dolgozol kora reggeltől késő estig,
hogy küszködve megkeresd kenyered!
Még álmukban is gondoskodik az Örökkévaló
azokról, akiket szeret!
3 Gyermekeid az Örökkévalótól kapott örökséged,
jutalom kezéből, kerted gyümölcse.
4 Fiatalságod idején született fiaid:
éles nyilak a harcos kezében.
5 Áldott, akinek ilyen nyilai vannak!
Bizony, legyőzik ellenségeiket,
ha megütköznek velük a város kapujában![k]
„A Templomba felvezető ének.”
128 Áldottak mind, akik imádják
és félik az Örökkévalót!
Boldogok, akik útjain járnak.
2 Kezed munkáját élvezed,
boldog vagy, és jól megy a sorod.
3 Feleséged otthonod közepén,
mint a dúsan termő szőlő,
gyermekeid az asztal körül,
mint olajfa-csemeték.
4 Bizony, így áldja meg az Örökkévaló a férfit,
aki féli és tiszteli őt!
5 Áldjon meg téged az Örökkévaló a Sionról:
részesülj Jeruzsálem áldásaiban
egész életedben!
6 Megláthasd még unokáidat is!
Békesség legyen Izráelen!
„A Templomba felvezető ének.”
129 Milyen sokan támadtak rám ifjúságom óta!
Mondd ezt velem együtt, Izráel!
2 Milyen sokan támadtak rám ifjúságom óta,
mégsem bírtak velem!
3 Hátamon barázdákat szántottak,
hosszú barázdákat hasítottak hátamon.
4 De az Örökkévaló igazságos:
szétszakította a szolgaság köteleit,
megszabadított a gonoszoktól!
5 Szégyenüljenek meg Sion ellenségei,
hátráljanak meg, és fussanak szerteszét!
6 Legyenek, mint a fű a háztetőn,
amely elszárad, mielőtt felnő,
7 nem aratja le senki,
nem köti kévébe,
8 s nem mondják a járókelők:
„Áldjon meg titeket az Örökkévaló!”
Nem köszönti őket senki:
„Áldunk benneteket az Örökkévaló nevében!”
„A Templomba felvezető ének.”
130 Örökkévaló, a mélységből kiáltok hozzád!
2 Hallgass meg, Uram,
figyelj könyörgésemre!
3 Ha bűneink szerint bánsz velünk, Örökkévaló,
ki állhat meg előtted?
4 De te megbocsáthatsz nekünk!
Ezért félnek és tisztelnek téged.
5 Én az Örökkévaló segítségét várom!
Rá várok, hogy megsegítsen,
és ígéretében bízom!
6 Az Örökkévalóra várok,
úgy várom őt, mint az őrök a hajnalt,
mint az őrök a hajnalt!
7 Izráel, az Örökkévalóban bízz,
mert ő kegyelmes, és igazán szeret,
biztosan meg tud menteni!
8 Bizony, meg is szabadítja ő
Izráelt minden bűnétől!
„A Templomba felvezető ének, Dávidé.”
131 Nem büszkélkedik a szívem, Örökkévaló,
Nem nagyravágyó a szemem.
Nem készítek túl merész terveket,
s nem próbálok erőmön fölüli dolgokat tenni.
2 Inkább lecsendesítem lelkemet,
mint anya a gyermekét.
Mint a megszoptatott csecsemő anyja ölében,
úgy nyugszik bennem a lelkem.
3 Bízz az Örökkévalóban, Izráel,
most és mindörökké!
„A Templomba felvezető ének.”
132 Örökkévaló, emlékezz Dávidra
és szenvedéseire!
2 Emlékezz rá, hogy megesküdt az Örökkévalónak,
megfogadta Jákób Erős Istenének:
3 „Addig nem megyek be házamba,
nem fekszem ágyamba,
4 addig nem alszom,
nem is szunnyadok,
5 míg helyet nem találok az Örökkévalónak,
lakóhelyet Jákób Erős Istenének!”
6 Hallottunk a Szövetségládáról Efrátában,[l]
megtaláltuk Kirját-Jeárimban.[m]
7 Menjünk fel a Szent Sátorhoz!
Imádjuk az Örökkévalót lába előtt!
8 Kelj fel, Örökkévaló, indulj el új lakóhelyedre,
te és hatalmas Szövetséged Ládája!
9 Papjaid öltözzenek igazszívűségbe,
néped vígan örvendezzen!
10 Dávidért, szolgádért
ne fordulj el felkent királyodtól!
11 Hiszen megesküdt az Örökkévaló Dávidnak,
és vissza nem vonja soha:
„Utódaidat ültetem trónodra!
12 Ha fiaid megtartják Szövetségemet
és Törvényemet, amelyekre tanítom őket,
akkor fiaik is királyok lesznek trónodon örökké.”
13 Mert Siont választotta az Örökkévaló,
Siont kívánta lakóhelyének:
14 „Ez lesz lakóhelyem örökké,
itt akarok lakni, mert így kívánom!
15 Megáldom gazdagon minden jóval,
még szegényeit is ellátom kenyérrel.
16 Papjait szabadításomba öltöztetem,
népem vígan örvendezik!
17 Megnövelem ott Dávid hatalmát,
felkent királyom dicsőségét ragyogtatom.
18 Szégyent borítok ellenségeire,
Dávidon pedig koronája ragyog!”
„A Templomba felvezető ének, Dávidé.”
133 Milyen jó és kedves,
mikor a testvérek harmóniában,
jó egyetértésben élnek!
2 Olyan ez, mint illatos olaj Áron fején,
amely lecsordul szakállán,
beborítja egész ruháját!
3 Olyan, mint a Hermón hűsítő harmata,
amely leszáll Sion hegyeire.
Oda küld az Örökkévaló áldást
és örök életet.
„A Templomba felvezető ének.”
134 Áldjátok az Örökkévalót mind,
akik szolgáljátok őt!
Áldjátok, akik Templomában
szolgáljátok őt éjjelente!
2 Emeljétek föl karotokat szentélye felé,
áldjátok az Örökkévalót!
3 Áldjon meg téged a Sionról az Örökkévaló,
aki a Mennyet és Földet teremtette!
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center