Bible in 90 Days
15 Ujjongó örömmel vezetik őket,
így jönnek a Király palotájába.
16 Őseid helyébe fiaid lépnek,
s fejedelmekké teszed őket az egész földön.
17 Nevedre minden nemzedék emlékezik,
örökké dicsérnek téged a népek!
A zenészek vezetőjének. Kórah fiainak éneke. Alamót szerint.[a]
46 Isten a menedékünk,
és minden erőnk forrása!
Ő mindig biztos segítség a bajban!
2 Ezért nem félünk, még ha meg is rendül a föld,
és a hegyek a tengerbe omlanak.
3 Nem félünk, mikor zúgnak a tenger hullámai,
és megremegnek a hegyek. Szela
4 Van egy folyó,
amely megörvendezteti Isten városát,
a Felséges Örökkévaló szent lakóhelyét!
5 Isten maga lakik benne,
ezért városa örökre megmarad!
Ő maga menti meg virradatkor.
6 Zavarognak a nemzetek, félve reszketnek,
birodalmak omlanak össze.
Mikor az Örökkévaló szava mennydörög fölöttük,
még a föld is megolvad.
7 De az Örökkévaló, a Seregek Ura velünk van,
Jákób Istene a várunk! Szela
8 Jöjjetek, nézzétek az Örökkévaló hatalmas tetteit!
Lássátok, milyen félelmetes dolgokat
vitt véghez a földön!
9 Véget vetett a háborúknak az egész világon,
összetört íjat és lándzsát,
elégette a harci szekereket.[b]
10 Az Örökkévaló mondja: „Tegyétek le a fegyvert,
és ismerjétek el, hogy én vagyok az Isten,
akit az összes népek magasztalnak,
az egész világ tisztel és fél!”
11 Az Örökkévaló, a Seregek Ura velünk van,
Jákób Istene a várunk! Szela
A zenészek vezetőjének. Kórah fiainak zsoltára.
47 Tapsoljatok, ti népek,
mind tapsoljatok,
énekeljetek Istennek,
és hangosan dicsérjétek őt!
2 Mert az Örökkévaló, a Felséges Isten, félelmetes!
Nagy Király ő az egész Föld felett!
3 Népeket vetett uralmunk alá,
lábunk alatt megalázta a nemzeteket.
4 Kiválasztotta számunkra örökségünket,
amelyre méltán büszke Jákób,
akit Isten szeret. Szela
5 Isten felment örömkiáltások és a sófár hangjai közt,
felült trónjára az Örökkévaló!
6 Énekeljetek Istennek dicséretet, énekeljetek!
Énekeljetek Királyunknak dicséretet, énekeljetek!
7 Isten az egész világ királya,
zengjetek neki gyönyörű éneket!
8 Isten uralkodik a nemzetek fölött,
szent trónján ül Isten.
9 A népek vezetői összegyűltek,
Ábrahám Istenének népével együtt,
mert Istené a Föld minden uralkodója!
Bizony, Isten az Úr minden nép fölött!
Ének. Kórah fiainak zsoltára.
48 Nagy az Örökkévaló!
Méltó, hogy dicsérjük őt Istenünk városában,
2 Isten szent hegyén,
amely szépen emelkedik, az egész világ örömére!
Sion hegye az Isten igazi hegye,
a Nagy Király városa!
3 Palotáiban mindenki ismeri Istent,
mint erős kővárat és menedéket.
4 Mert a királyok összefogtak,
felvonultak Isten városa ellen, hogy megostromolják.
5 Mikor meglátták, elámultak,
félelem fogta el őket, és szétfutottak!
6 Megrémültek és reszkettek,
mint a vajúdó asszony.
7 Bizony, a keleti széllel összetörted
a királyok nagy hajóit, Istenem!
8 Amit hallottunk hatalmadról,
most saját szemünkkel látjuk,
az Örökkévaló, a Seregek Ura városában,
Istenünk városában.
Megerősíti Isten ezt a várost örökké! Szela
9 Kegyelmedről emlékezünk
templomodban, Istenünk.
10 Amilyen dicső a neved,
úgy dicsérnek téged szerte a földön,
mert jobb karod az igazságosság karja.
11 Örül a Sion hegye,
örülnek Júda városai,
mert ítéleteid igazságosak!
12 Járjátok körül Siont,
jól ismerjétek meg a várost,
jegyezzétek meg tornyait,
13 nézzétek meg bástyáit,
járjátok be palotáit,
hogy elmondhassátok gyermekeiteknek:
14 „Nézzétek, ő az Isten, a mi Istenünk örökké,
bizony, mindörökké!
Ő vezet bennünket
még a halálon túl is!”
A zenészek vezetőjének. Kórah fiainak zsoltára.
49 Halljátok meg, ti népek, mind!
Figyeljen rám a Föld minden lakója!
2 Szegények és gazdagok,
előkelő és egyszerű emberek, mind figyeljetek!
3 Mert szájam bölcsességet hirdet,
szívem gondolatai értelmesek.
4 Példázatokra figyelek,
hárfám hangja mellett tárom fel a titkokat.
5 Miért kellene félnem, ha veszedelem jön?
Miért féljek, ha üldöznek
és körülvesznek a gonoszok?
6 Olyanoktól féljek, akik saját erejükben bíznak,
s gazdagságukkal dicsekednek?!
7 Hiszen egyikük sem válthatja meg életét,
nem tud váltságdíjat fizetni Istennek!
8 Senki sem elég gazdag,
hogy kifizesse élete árát!
9 Ki tudná megvásárolni az örök életet?
Mennyit fizetnél,
hogy tested ne pusztuljon el a sírban?
10 Lásd, meghalnak a bölcsek,
testük elpusztul,
de ugyanúgy meghalnak az ostobák is!
Bizony, mindannyian meghalnak,
és vagyonukat másra hagyják.
11 A sír lesz örökös otthonuk,
akármilyen gazdagok is voltak!
12 Mert a gazdag sem marad itt örökre:
Bizony, meghal ő is, akár az állatok!
13 Ez a sorsa minden magabiztos ostobának,
aki a vagyonában gyönyörködik. Szela
14 Mint juhnyájat, úgy terelik őket
a halottak országába,
és a Halál lesz a pásztoruk.
Alakjuk elvész,
testük szépsége eltűnik a halottak között.
De mikor hajnalodik majd,
az igazak uralkodnak.
15 Bizony, Isten fizeti meg értem az árat,
megszabadít a Haláltól, és magához fogad! Szela
16 Ne félj senkitől a gazdagsága miatt!
Ne félj attól se, akinek háza
és vagyona gyarapodik!
17 Mert meghal, és leszáll a sírba,
de semmi kincsét nem viheti magával!
18 Még ha életében elégedett volt is a sorsával,
és gazdagságát dicsérték a többiek,
19 akkor is eljön az ideje, őseihez kerül,
nem látja többé a napot!
20 A gazdag ember, ha nincs bölcsessége,
olyan, mint az értelmetlen állat,
és úgy is pusztul el.
Ászáf zsoltára.
50 Az Örökkévaló, a leghatalmasabb Isten szól:
szólítja az embereket,
hívja őket, napkelettől napnyugatig.
2 A tökéletes szépségű Sionból
ragyog fel Isten világossága.
3 Bizony, eljön a mi Istenünk,
de nem titokban:
előtte tűz pusztít,
körülötte hatalmas forgószél!
4 Szólítja a Mennyet és a Földet,
hívja őket, hogy ítéletet tartson népe fölött:
5 „Jöjjetek hozzám hűségeseim,
gyűljetek körém,
akik szövetséget kötöttek velem
az áldozat által!”
6 A Menny hirdeti,
hogy igazságos bíró az Isten! Szela
7 „Figyelj rám, népem, most én beszélek!
Izráel népe, most én tanúskodok ellened.
Isten vagyok, a te Istened.
8 Nem vádollak áldozataid miatt,
sem égőáldozataidért,
amelyek szüntelen előttem vannak.
9 De nincs szükségem bikákra,
sem bakokra nyájaidból.
10 Mert enyém minden erdei vad,
enyém az összes nyáj
a sok ezer dombon és hegyen!
11 Jól ismerem a hegyek minden madarát,
enyém az minden mezei vad.
12 Ha megéhezném, nem szólnék neked,
mert enyém az egész világ,
és minden, ami benne van.
13 Nem kell nekem bikák húsa,
s a bakok vérét nem iszom!
14 Adj hálát Istennek,
ez legyen áldozatod,
s ha ígértél valamit a Felségesnek,
teljesítsd!
15 Engem hívj segítségül,
ha bajban vagy,
én majd megszabadítalak,
te pedig dicsőítesz ezért.”
16 A gonosznak pedig ezt mondja Isten:
„Milyen jogon beszélsz rendelkezéseimről,
hogy mered szövetségemet a szádra venni?!
17 Hiszen utálod,
ha figyelmeztetlek és fegyelmezlek,
szavaimat semmibe veszed!
18 Tolvajokkal barátkozol,
és házasságtörők közé keveredsz.
19 Szád telve gonoszsággal,
nyelved csalással.
20 Saját testvéredet is elítéled,
megrágalmazod anyád fiát!
21 Ezt tetted, és én csak hallgattam.
Azt hitted, olyan vagyok, mint te?![c]
De most szemedre vetem,
és figyelmeztetlek!
22 Értsétek hát meg mindannyian, amit mondok,
akik elfelejtkeztek Istenről!
Különben rátok rontok,
ízzé-porrá zúzlak benneteket,
és nem lesz, aki megszabadítson kezemből!
23 Aki dicsérettel és hálaadással áldozik,
az dicsőít engem igazán!
Aki ezen az úton jár,
az tapasztalja meg Isten szabadító hatalmát!”
A zenészek vezetőjének. Dávid zsoltára, abból az időből, amikor Nátán próféta nála járt, miután Dávid vétkezett Betsabéval.
51 Istenem, kérlek, könyörülj rajtam
hűséges szereteted szerint!
Töröld el bűneimet nagy irgalmad szerint!
2 Mosd le rólam összes bűnömet,
tisztíts meg minden vétkemtől!
3 Tudom, hogy vétkeztem,
és folyton a bűnömre gondolok.
4 Ellened vétkeztem, Örökkévaló,
csak ellened vétkeztem!
Azt tettem, amit gonosznak tartasz,
igazad van, ha elítélsz.
Igen, jogosan elítélhetsz engem.
5 Bizony, bűnnel borított világba születtem,
körülvett a bűn, mikor anyám megfogant velem.
6 Istenem, azt kívánod,
hogy lelkem legbelső része is igaz legyen,
taníts hát a szívem mélyén bölcsességre!
7 Tisztíts meg bűneimtől izsóppal,
hogy tiszta legyek!
Moss meg engem,
és fehérebb leszek a hónál!
8 Hadd halljak ismét örömöt és boldogságot!
Hadd örüljenek újra csontjaim,
amelyeket összetörtél!
9 Ne nézz bűneimre!
Töröld el minden vétkemet!
10 Teremts bennem tiszta szívet, Istenem!
Újítsd meg, erősítsd meg szellememet!
11 Ne taszíts el magadtól, kérlek,
ne vedd el tőlem Szent Szellemed!
12 Hadd örüljek megint szabadításodnak!
Tégy újra engedelmessé engem!
13 Hadd tanítsam a vétkeseket útjaidra, Örökkévaló,
hogy a bűnösök visszatérjenek hozzád!
14 Istenem, szabadító Istenem,
ments meg a haláltól,
bár megérdemlem,
hiszen gyilkosság bűne terhel!
Hadd énekeljek jóságodról megint!
15 Örökkévaló, nyisd meg ajkamat,
hadd dicsérjelek!
16 Hiszen vinnék neked áldozatokat,
de nem gyönyörködsz bennük!
Nem kívánod az égőáldozatot sem!
17 Amit Isten szívesen fogad: az alázatos szellem!
Ez az igazi áldozat!
Istenem, te nem utasítod el,
aki alázatos és engedelmes szívvel jön hozzád!
18 Áldd meg Siont,
építsd fel újra Jeruzsálem falait!
19 Akkor újra gyönyörködhetsz
az igazságban bemutatott áldozatokban,
és égőáldozatokban.
Akkor majd ismét bikákat áldoznak oltárodon!
A zenészek vezetőjének. Dávid éneke (maskil), abból az időből, amikor az edomi Dóég Saulhoz ment, és elárulta neki, hogy Dávid Ahimelek házában van.
52 Miért dicsekszel gonosz tetteiddel, te nagy hős,
hiszen nap mint nap szégyent hozol Istenre![d]
2 Folyton gonosz terveket szövögetsz,
hazug nyelved veszedelmes, mint az éles borotva.
3 Jobban szereted a rosszat, mint a jót,
a hazugságot inkább, mint az igazságot. Szela
4 Szereted az ártalmas és sértő beszédet,
hazug nyelved akárkit örömmel megsebez.
5 Le is ront téged Isten örökre,
megragad, és kiránt sátorodból![e]
Bizony, gyökeredet is kitépi az élők földjéből.[f] Szela
6 Látják ezt az igazak, és félve tisztelik Istent,
a gonoszokat pedig kinevetik:
7 „Nézzétek ezt a nagy hőst, aki nem Istenben bízott,
hanem a saját vagyonában!
Azt hitte, hogy ostobasága és büszkesége megmentheti!”
8 Én pedig olyan vagyok, mint a zöldellő olajfa Isten házában.
Mindörökké bízom Isten hűséges szeretetében!
9 Istenem, örökké dicsérlek mindazért, amit tettél!
Hirdetem neved szentjeidnek, mert ez olyan jó!
A zenészek vezetőjének. Mahalat szerint.[g] Dávid tanítása.
53 Azt gondolják az ostobák:
„Nincs Isten, nem is létezik!”
Mind romlottak, tetteik is utálatosak,
nincs közöttük egy sem, aki jót tenne.
2 Isten letekint a Mennyből az emberekre,
hogy lássa, van-e köztük értelmes, Istent kereső.
3 De mind elfordultak Istentől,
megromlottak mindannyian,
nincs, aki jót tenne,
nincs egy sem!
4 Nem értik ezt a gonoszok?
Pusztítják népemet, mint a kenyeret,
Istent pedig nem tisztelik!
5 De egyszer úgy megrémülnek,
mint még soha.
Isten elutasította a gonoszokat,
Izráel pedig megalázza, és legyőzi őket.
Szétszórja Isten még a csontjaikat is!
6 Bárcsak eljönne a Sion hegyéről,
aki megszabadítja Izráelt!
Amikor Isten helyreállítja,
örül majd Jákób és vigad Izráel!
A zenészek vezetőjének. Húros hangszerre. Dávid tanítása abból az időből, amikor a Zifben lakók elárulták Saulnak, hogy Dávid náluk rejtőzik.
54 Istenem, ments meg neved erejével!
Szolgáltass nekem igazságot hatalmaddal!
2 Hallgasd meg imádságomat, ó, Istenem,
figyelj szavamra!
3 Rám támadtak az idegenek,
akik nem ismerik Istent.
Erőszakos emberek üldöznek,
és meg akarnak ölni. Szela
4 Nézzétek, Isten a segítőm,
az én Uram azokkal van,
akik védenek és segítenek engem!
5 Megbünteti ellenségeimet!
Kérlek, Istenem, mutasd meg hűségedet,
és pusztítsd el őket!
6 Örömmel viszek majd neked hálaáldozatot, Örökkévaló!
Dicsérem nevedet, mert jó vagy!
7 Kimentettél engem minden bajból,
és láttam ellenségeim vereségét!
A zenészek vezetőjének. Húros hangszerre. Dávid tanítása.
55 Istenem, hallgasd meg imádságomat!
Ne zárkózz el könyörgésem elől!
2 Hallgass meg, és válaszolj, kérlek,
hadd mondjam el, mi nyugtalanít!
3 Az ellenség hangja megrémített,
a gonoszok fenyegetése megijesztett.
Mert rettenetes dolgokkal vádolnak,
és haragosan támadnak rám.
4 Szívem vergődik,
s halálfélelem rettent.
5 Remegek a félelemtől,
rémület töltött el.
6 Azt mondtam: „Bárcsak szárnyam lenne,
mint a galambnak, hogy elrepülhetnék,
és végre nyugtom lenne!
7 Messze elbujdosnék,
és a pusztában laknék!” Szela
8 Sietve elrepülnék,
menedéket keresnék a vihar elől!
9 Uram, rontsd meg tervüket,
zavard össze beszédüket!
Csupa erőszakot és viszályt látok a városban!
10 Éjjel-nappal ezzel van tele a város,
bűn és hamisság uralkodik benne.
11 Az utcákon erőszak és romlás,
mindenütt csak hazugság és csalás!
12 Ha ellenségem szidalmazna, elviselném.
Ha gyűlölőm támadna, elrejtőznék előle.
13 De te támadsz ellenem,
barátom és társam?
14 Pedig bizalmasom voltál,
együtt jártunk Isten Templomába a sokaságban!
15 Ragadja magával a halál ellenségeimet!
Elevenen hulljanak a hallottak országába,
mert lakóhelyük és lelkük gonoszsággal tele!
16 De én Istent hívom segítségül,
meg is szabadít engem az Örökkévaló!
17 Este, reggel és délben imádkozom,
ő meghallja hangom, és válaszol!
18 Sok csatában harcoltam,
de épségben tértem haza,
mert ő mindig megmentett!
19 Bizony meghallgat engem Isten,
aki ősidők óta uralkodik,
és megveri ellenségeimet. Szela
Ők soha nem változnak,
nem félik és nem tisztelik Istent.
20 Még barátaikat is megtámadják,
megtörik a szövetséget.
21 Beszédük sima és hízelgő,
örökké a békességet emlegetik,
de szívükben már harcra készülnek.
Szavaik simábbak az olajnál,
mégis megsebeznek, mint az éles kard.
22 Add át az Örökkévalónak, ami túl nehéz,
majd ő gondodat viseli!
Nem engedi, hogy az igaz vereséget szenvedjen.
23 Istenem, ezeket a gyilkosokat és hazugokat
te dobod a sírba!
Bizony, az életük felét sem érik meg!
Én pedig csak benned bízom, Uram!
A zenészek vezetőjének. A „Messzi erdő galambja” kezdetű ének dallamára. Dávidé, abból az időből, amikor elfogták a filiszteusok Gát városában.
56 Istenem, könyörülj rajtam,
mert ellenségeim szüntelen üldöznek,
folyton szorongatnak!
2 Mindig lesben állnak, hogy megfogjanak,
egész nap zaklatnak.
Milyen sokan harcolnak ellenem,
ó, Felséges Isten!
3 Mikor rám tör a félelem,
én mégis benned bízom, Istenem!
4 Istenben bízom, nem félek,
halandó mit árthat nekem?
Dicsérem Istent szaváért és ígéretéért!
5 Ellenségeim szüntelen kiforgatják szavaimat,
folyton csak terveket szőnek ellenem.
6 Összefognak ellenem, lesben állnak,
minden lépésem figyelik, hogy megöljenek.
7 Istenem, gonoszságukért űzd el őket messzire,
küldd el őket idegenek közé,
hogy azok haragját szenvedjék!
8 Istenem, te láttad bujdosásaimat,
tudod, mennyit sírtam,
s megszámoltad könnyeimet!
9 Mikor Istenhez kiáltok segítségért,
ellenségeim sarkon fordulnak, és elfutnak!
Ebből tudom meg,
hogy velem vagy, Istenem!
10 Dicsérem Istent szaváért és ígéretéért!
Dicsérem az Örökkévalót szaváért és ígéretéért!
11 Istenben bízom, nem félek,
halandó mit árthat nekem?
12 Megadom Istennek, amit ígértem,
hálával áldozok neki!
13 Mert megmentette lelkemet a haláltól,
és lábamat az eleséstől,
hogy élhessek Isten jelenlétében,
s járhassak világosságában,
mely az élőkre ragyog!
A zenészek vezetőjének. A „Ne pusztíts el” kezdetű ének dallamára. Dávidé, abból az időből, amikor Saul elől a barlangba menekült.
57 Könyörülj rajtam, Istenem,
könyörülj rajtam!
Lelkem oltalmat keresve hozzád menekül!
Szárnyaid árnyékába futok,
míg elvonul a veszedelem.
2 A Felséges Istenhez kiáltok.
Istenhez, aki vigyáz rám,
és véghezviszi, amit felőlem gondolt!
3 Segítséget küld a Mennyből,
és megment engem!
Bizony, megveri üldözőimet,
akik elevenen megennének! Szela
Elküldi hozzám hűséges szeretetét!
4 Emberevő oroszlánok közt fekszem.
Emberek közt, akiknek fogaik lándzsák és nyilak,
nyelvük éles kard.
5 Istenem, magasztaljanak téged a Mennyben,
dicsőséged borítsa be a földet!
6 Ellenségeim hálót készítettek,
hogy megfogjanak,
vermet ástak nekem,
de maguk estek bele! Szela
7 Kész a szívem, Istenem,
felkészült a szívem,
hogy énekemmel és hangszeremmel dicsérjelek!
8 Ébredj lelkem!
Ébredj fel lant és hárfa,
ébresszük fel a hajnalt!
9 Uram, dicsérlek téged a nemzetek előtt!
Dicséreted éneklem a népek között!
10 Mert kegyelmed és jóságod magasabb az égnél,
hűséged a felhőkig ér!
11 Istenem, magasztaljanak téged a Mennyben,
dicsőséged borítsa be a földet!
A zenészek vezetőjének. A „Ne pusztíts el” kezdetű ének dallamára. Dávidé.
58 Valóban süketek vagytok, ti bírák?
Ezért nem ítélitek igazságosan az embereket?
2 Gonosz dolgokat terveztek az országban,
ti magatok követtek el erőszakos gaztetteket!
3 Bizony, ezek a gonoszok
már születésüktől fogva istentelenek,
világrajövetelük óta hazugok.
4 Haragjuk veszedelmes, mint a kígyó mérge.[h]
Bedugják fülüket, mint a süket kígyó,
5 amely nem hallja a kígyóbűvölő hangját,
akármilyen zenét is játszik.
6 Istenem, olyanok ezek, mint az oroszlánok!
Tördeld ki fogaikat,
zúzd össze állkapcsukat, Örökkévaló!
7 Ahogy a víz szétfolyik,
úgy hagyja el őket erejük!
Tapossák földbe őket,
mint száraz füvet az úton járók!
8 Pusztuljanak el, mint a csiga,
vagy az elvetélt magzat,
amely soha nem látta meg a napot!
9 Pusztuljanak el hirtelen, mint égő tüskés gaz,
amelyet elhord a szél,
mielőtt az edény megérezné tüzét.
10 Örülnek majd az igazak,
ha látják a gonoszok megbüntetését!
Térdig gázolnak a legyőzöttek vérében.
11 Akkor azt mondják az emberek:
„Az igaz mégis jutalmat kap!
Mégis van Isten,
aki igazságosan ítél a Földön!”
A zenészek vezetőjének. A „Ne pusztíts el” kezdetű ének dallamára. Dávid tanítása abból az időből, amikor Saul embereket küldött, hogy figyeljék Dávid házát, és öljék meg őt.
59 Istenem, ments meg ellenségeimtől,
védj meg támadóimtól!
2 Szabadíts meg a gonosztevőktől,
ments meg a gyilkosoktól!
3 Nézd, lesben állnak, hogy megöljenek!
Erős harcosok gyűltek össze ellenem,
pedig ártatlan vagyok,
nem követtem el semmi rosszat, Örökkévaló!
4 Nem adtam rá okot,
mégis készülődnek, hogy megtámadjanak!
Örökkévaló, kérlek, lásd meg ezt,
kelj fel, és siess segítségemre!
5 Örökkévaló, Seregek Ura és Istene,
te vagy Izráel Istene!
Kelj fel hát, és büntesd meg
ezeket az istenteleneket!
Ne kegyelmezz az árulóknak,
akik gonosz terveket szőnek! Szela
6 Előbújnak esténként, mint a kutyák,
morogva körülszimatolják a várost.
7 Hallod, hogy fenyegetnek és szidnak engem?
Nyelvük a fegyverük,
s azt mondják, úgysem hallja senki.
8 De te, Örökkévaló, te kineveted őket,
kigúnyolod mind az istenteleneket!
9 Énekelek neked, Istenem,
mert olyan vagy nekem,
mint magas kővár a hegytetőn!
10 Isten szeret engem, és elém jön,
győzelemre segít a harcban!
Megsegít, hogy ellenségeimet legyőzzem.
11 Ne öld meg őket egyszerre,
nehogy népem felejtsen,
de szórd szét és verd meg őket hatalmaddal,
Uram és Védelmezőm!
12 Essenek csapdába büszkeségük és rágalmaik miatt,
hiszen minden szavuk átok és hazugság!
13 Pusztítsd el őket haragodban,
végezz velük örökre,
hadd tudják meg az egész földön,
hogy Isten uralkodik Jákób népén! Szela
14 Előbújnak esténként, mint a kutyák,
morogva körülszimatolják a várost.
15 Csatangolnak, ennivalót keresnek,
ha nem találnak, vonyítanak.
16 De én minden reggel énekkel dicsérlek
hűségedért és szeretetedért, Uram!
Bizony, te vagy erős kőváram
a magas hegytetőn!
Hozzád menekülök a veszedelem idején!
17 Énekemmel dicsérlek,
mert erős kőváram vagy
magasan fenn, a hegytetőn!
Isten, én szerető Istenem!
A zenészek vezetőjének. A „Liliomok” kezdetű ének dallamára. Dávid tanítása, abból az időből, amikor a naharaimi és a cóbai arámok ellen harcolt, Jóáb pedig visszatért és legyőzte az edomiak tizenkétezer fős seregét a Sós-völgyben.
60 Ó Isten, mennyire megharagudtál ránk!
Elfordultál tőlünk, szétszórtál bennünket!
Állíts helyre minket,
és fordulj vissza hozzánk!
2 Megrendítetted és szétrepesztetted a földet.
Gyógyítsd meg a töréseket,
hogy ne pusztuljon el egészen!
3 Istenünk, sok csapással sújtottad népedet,
a szenvedés bódító borával itattál bennünket.
4 De most magasra emelted zászlódat azoknak,
akik félnek és tisztelnek téged,
hogy köréje gyűljenek,
és megmeneküljenek az ellenség fegyverétől. Szela
5 Istenünk, szabadíts meg minket hatalmaddal!
Hallgass meg bennünket,
hogy megmeneküljenek, akiket szeretsz!
6 Így szólt Isten templomában:
„Örömmel adom örökségül
Sikem városát és Szukkót völgyét!
7 Gileád és Manassé az enyém,
Efraim a sisakom,
Júda királyi jogarom!
8 Moáb mosdótálam, amelyben lábamat mosom,
Edom szolgám lesz, aki sarumat hordozza.
A filiszteusokat legyőzöm,
és diadalkiáltás hangzik fölöttük.”
9-10 De most elhagytál bennünket, Istenem!
Nem jöttél seregünkkel a csatába.
Ki vezet be engem az erős városba,
hogy elfoglaljam?
Ki vezet el egészen Edomig?
11 Istenem, segíts meg bennünket
ellenségeinkkel szemben!
Hiszen semmit sem ér az emberek segítsége!
12 Isten segítségével hatalmas győzelmet aratunk,
mert ő veri le ellenségeinket!
A zenészek vezetőjének. Húros hangszerre. Dávidé.
61 Istenem, hallgasd meg kiáltásomat!
Figyelj imádságomra!
2 A világ végéről, a kiáltok hozzád,
mert elhagyatott vagyok, és félek!
Emelj fel a magas kősziklára,
ahová nem jutok föl magam!
3 Csak nálad vagyok biztonságban ellenségeimtől,
te vagy erős menedékváram!
4 Hadd lakjam sátradban[i] örökké,
hadd meneküljek szárnyad védelmébe! Szela
5 Istenem, te hallottad, amit neked fogadtam.
Te adtál örökséget annak, aki tiszteli és féli nevedet.
6 Áldd meg a Királyt hosszú élettel!
Örökké éljen!
7 Uralkodjon trónján Isten előtt mindenkor,
szeretet és hűség védelmezze!
8 Örökké dicsérlek énekemmel, Istenem,
és naponta megadom, amit neked ígértem!
A zenészek vezetőjének, Jedútúnnak. Dávid zsoltára.
62 Csak Istenben nyugszik meg a lelkem,
ő a szabadítóm!
2 Csak ő az én erős Kősziklám, szabadítóm!
Erős váram ő nekem,
nem győzhetnek le ellenségeim!
3 Meddig támadtok még engem?!
Miért akartok megölni?
Olyan vagyok, mint a düledező városfal,
mint egy omladozó bástya.
4 Ellenségeim azon tanakodnak,
hogyan taszítsanak le méltóságomból.
Örülnek, mikor hazugságot mondhatnak rólam.
Szájukkal áldanak, de szívükben átkoznak. Szela
5 Csak Istenben nyugszik meg a lelkem,
ő a reménységem!
6 Csak ő az én erős Kősziklám, szabadítóm!
Erős váram ő nekem,
nem győzhetnek le ellenségeim!
7 A győzelmet és dicsőséget Isten adja nekem!
Ő az én erős váram,
csak nála vagyok biztonságban!
8 Istenben bízz minden időben, népem!
Öntsétek ki szíveteket előtte!
Isten a mi menedékünk és biztonságunk! Szela
9 Bizony, az ember élete szétfoszlik,
mint a pára!
Ha mérlegre kerül,
a leheletnél is könnyebb!
10 Ne bízz az erőszakban vagy az elnyomásban,
se abban, amit lopva vagy csalással szereztél!
Ne bízz a vagyonodban,
még akkor se, ha gyarapszik!
11 Csak abban bízhatsz, amit Isten maga mondott,
és hiszem, hogy igaz: „Egyedül Istené az erő!”
12 Igen, Uram, tiéd a hűség és szeretet is!
Te jutalmazol, vagy büntetsz mindenkit,
tettei szerint.
Dávid zsoltára, abból az időből, amikor Júda pusztájában volt.
63 Ó, Isten, én Istenem!
Sóvárogva kívánkozom hozzád,
hogy nálad lehessek!
Ahogy a kiszikkadt, kopár föld az esőre,
testem-lelkem úgy szomjazik jelenlétedre,
úgy kívánkozom hozzád!
2 Felnézek rád szentélyedben,
hogy dicsőségedet és erődet lássam!
3 Mert hűséges szereteted jobb, mint az élet!
Teljes szívvel dicsérlek!
4 Kezeimet hozzád emelem,
teljes szívvel-lélekkel áldalak,
amíg csak élek!
5 Lelkem megtelik jóságoddal:
jóllakik, mint egy bőséges lakomán,
mikor téged dicsérlek, Istenem!
6 Ha ágyamban rád gondolok,
még éjjel is veled beszélgetek,
7 mert megsegítettél engem,
szárnyaid árnyékában örvendezek.
8 Lelkem ragaszkodik hozzád,
mert jobboddal fogod a kezem.
9 De akik vesztemre törnek,
maguk fognak a föld mélyébe kerülni!
10 Kard élére jutnak,
sakálok falják fel őket,
11 de a király örül Istennek!
Dicsérik Istent mind,
akik hűséget esküdtek neki,
mert Isten bezárja a hazugok száját!
A zenészek vezetőjének. Dávid zsoltára.
64 Istenem, hallgass meg!
Védj meg ellenségeim fenyegetésétől!
2 Védj meg engem a gonoszok titkos terveitől,
amelyeket ellenem szőttek!
Rejts el a gonoszok elől!
3 Mert beszédük, mint az éles kard,
mérgezett szavakkal lövöldöznek rám,
célba vesznek nyilaikkal!
4 Lesből lőnek váratlanul,
félelem nélkül lövöldöznek az igazra.
5 Egymást biztatják a rosszra,
s arról beszélnek, hogyan állítsanak csapdát.
Azt mondják: „Ezt senki nem veszi észre!”
6 Felállítják a csapdát,
és várják, hogy áldozatuk beleessen.
Bizony, az emberek belseje
és szíve kiismerhetetlen.
7 De Isten is kilövi nyilait,
hirtelen-váratlan eltalálja,
8 saját szavaikkal ejti csapdába őket!
Akik csak látják vesztüket,
csodálkoznak, és fejüket csóválják,
9 félelem fogja el őket, és elismerik,
hogy ezt Isten tette a gonoszokkal.
Hirdetik Isten tetteit, és tanítják egymást,
hogy tiszteljék és féljék őt.
10 Az igazak pedig örülnek az Örökkévalóban,
bíznak benne, és dicsérik őt az igazszívűek!
A zenészek vezetőjének. Dávid zsoltára, ének.
65 Méltó vagy, Isten, hogy dicsérjünk téged a Sionon,
és teljesítsük, amit megfogadunk neked!
2 Minden ember hozzád fordul, Istenünk,
mert meghallgatod imádságainkat.
3 Összegyűlt bűneink elborítanak bennünket,
mégis eltörölted őket, és megbocsátottál nekünk.
4 Milyen boldog, akit kiválasztasz,
hogy közel vond magadhoz,
s hogy veled lakjon palotádban!
Betöltesz minket bőségesen házad áldásaival,
Templomod javaival!
5 Milyen félelmetes és dicsőséges tettekkel
válaszolsz nekünk, Szabadító Istenünk!
A föld széléig, még a messzi szigeteken is
mindenki benned bízik és reménykedik.
6 Mert megmutattad hatalmadat,
és erőddel hegyeket teremtettél,
7 lecsendesítetted a háborgó tenger zúgását,
a hullámok harsogását,
a háborgó nemzetek zajongását.
8 Ámulva nézik csodálatos tetteid a messzi népek,
csodálkoznak kelet és nyugat lakói.
9 Gondot viselsz a termőföldre, Istenünk,
esővel megöntözöd,
s gazdag termést növelsz belőle.
Isten folyója megárad, termékennyé teszi a földet!
Így gondoskodsz földünkről,
ellátsz bennünket gabonával.
10 Esőddel megáztatod a barázdákat,
elsimítod a göröngyöket,
záporoddal meglágyítod a kemény földet,
megáldod a zsenge növényeket.
11 Megkoronázod az esztendő végét[j]
gazdag aratással,
lábaid nyomán bőség fakad.
12 Ismét kizöldül a puszta,
örvendeznek a dombok,
13 megtelnek a legelők juhokkal,
a völgyek gabonával.
Mind ujjongva énekelnek,
s örömmel kiáltanak!
A zenészek vezetőjének. Zsoltárének.
66 Örömmel kiáltson Istennek minden,
ami a Földön van!
2 Énekeljetek dicsőséges nevének,
dicsőítő énekekkel tiszteljétek őt!
3 Mondjátok Istennek: „Milyen félelmetes
és csodálatos minden tetted!
Még ellenségeid is meghajolnak előtted,
s hízelegnek neked, mert félnek tőled.”
4 Az egész világ meghajol előtted,
imádnak téged, Istenem!
Énekkel dicsérik neved! Szela
5 Jöjjetek, lássátok Istenünk tetteit,
milyen félelmetes, amit az emberek között cselekszik!
6 A tengert szárazfölddé változtatta,[k]
népét száraz lábbal átvezette a folyón,[l]
ezért örvendeztek ott mind!
7 Bizony, Isten uralkodik hatalmas erejével
az egész világ fölött!
Szemmel tartja a nemzeteket,
hogy a lázadók el ne bízzák magukat. Szela
8 Áldjátok Istenünket mind, ti népek!
Hangosan dicsérjétek őt!
9 Istenünk, te adtál életet nekünk,
te őrzöd meg életünket!
10 Próbára tettél bennünket,
megtisztítottál, mint az ezüstöt.
11 Hálódba kerítettél minket,
vállainkra nehéz terhet raktál.
12 Megengedted, hogy ellenségeink letapossanak,
átvittél tűzön és vízen,
de kivezettél belőle tágas, szép földre!
13-14 Áldozatokat hozok Templomodba,
teljesítem, amit neked fogadtam.
Igen, amit megfogadtam,
mikor bajban voltam.
15 Kövér bárányokat áldozok neked,
kosokat és tömjént,
bikákat és bakokat hozok áldozatul. Szela
16 Jöjjetek, akik tisztelitek és félitek Istent,
hadd mondjam el, mit tett ő velem!
17 Kiáltottam hozzá segítségért,
dicsértem őt teljes szívvel.
18 Nem hallgatott volna meg,
ha szívemben hamisságot talál.
19 Meghallgatta segélykiáltásomat,
imádságomra figyelt!
20 Áldott legyen Isten, aki nem fordult el könyörgésemtől!
Szeretetét sem vonta meg tőlem!
A zenészek vezetőjének. Húros hangszerre. Zsoltárének.
67 Istenünk, légy kegyelmes hozzánk,
áldj meg bennünket,
és ragyogtasd ránk arcod fényét! Selah
2 Ismerje meg az egész világ útjaidat!
Tudják meg az összes nemzetek,
hogy te vagy a Szabadító!
3 Téged dicsérjenek a népek, Istenünk!
Minden nemzet dicsérjen!
4 Örvendezzenek és énekeljenek
a világ összes népei,
mert igazságosan uralkodsz fölöttük!
Te vezeted a nemzeteket az egész Földön! Szela
5 Téged dicsérjenek a népek, Istenünk!
Minden nemzet dicsérjen!
6 Földünk bőséges termést adott!
Megáld bennünket Isten,
a mi Istenünk, ezután is!
7 Bizony, Istenünk megáld bennünket,
ezért tisztelik és félik őt
a Föld összes népei!
A zenészek vezetőjének. Dávid zsoltáréneke.
68 Kelj fel, Istenünk, szórd szét ellenségeidet!
Fussanak gyűlölőid szanaszét!
2 Ahogy a füstöt elfújja a szél,
s a viasz szétolvad a tűzben,
úgy semmisüljenek meg a gonoszok
Isten jelenlétében!
3 Az igazak pedig örülnek,
és vigadnak Istennel együtt,
ujjonganak Isten jelenlétében!
4 Énekeljetek Istennek!
Énekkel dicsérjétek nevét!
Építsetek utat annak,
aki száguldva közeledik a pusztán át:
JAH[m] az ő neve!
Örvendjetek előtte!
5 Az árváknak édesapja,
az özvegyeknek gondviselője vagy
szent lakóhelyeden, Istenünk!
6 A magányosoknak Isten otthont szerez,
a foglyokat a börtönből jólétre hozza ki,
de a lázadók a forró sivatagban laknak.
7 Istenünk, mikor elindultál néped előtt,
mikor kivezetted őket Egyiptomból,
átvonultál a sivatagon, Szela
8 még a föld megremegett,
az ég is megolvadt előtted!
Megrendült a Sínai-hegy,
és megolvadt Izráel Istene előtt!
9 Ó, Istenünk, bőven adtál esőt,
felüdítetted örökségedet, mikor eltikkadt.
10 Nyájad visszatért, és megpihent földjén.
Istenem, még szegényeiket is megáldottad!
11 Az Úr adja a szót az asszonyok nagy seregének,
ők viszik mindenfelé az örömhírt:
12 „Az ellenség királyai megfutamodtak,
seregeik szétszóródtak!”
A hadizsákmányt a háziasszonyok osztják szét.
13 Jut a zsákmányból azoknak is,
akik otthon maradtak, a juhokat őrizni:
galamb szárnyait kapják, ezüsttel borítva.
Bizony, ragyogó aranyszárnyakat kapnak!
14 A Mindenható szétszórta az ellenség királyait
a Calmón-hegyen.
Úgy hullottak, mint a hó![n]
15 Hatalmas a Básán hegye,
magas csúcsai fenségesek,
mégsem ez az Isten hegye!
16 Ti magas hegyek,
ne vessétek meg Sion hegyét!
Mert a Siont választotta az Örökkévaló,
ott is lakik örökké!
17 Hatalmas az Isten serege,
sok ezer harci szekér,
velük együtt jön az Úr
dicsőségben a Sínai-hegyről.
18 Örökkévaló[o] Isten, felmentél a magasságba.
Dicsőséges győzelmi felvonulásodban
foglyokat vezettél.
Embereket kaptál ajándékba,[p]
még a lázadók közül is,
hogy közöttük lakjál.
19 Áldott legyél Örökkévaló!
Napról napra segítesz terheinket hordani.
Te vagy megmentő Istenünk! Szela
20 Isten, a mi Istenünk ment meg minket,
az Örökkévaló Isten szabadít meg a Haláltól!
21 Isten szétzúzza ellenségeinek fejét,
betöri a bűnben élők kemény koponyáját!
22 Az Úr mondta:
„Básánból is visszahozom az ellenséget,
visszahozom a tenger fenekéről is,
23 hogy összetörd őket,
és térdig gázolj vérükben.
Még a kutyák is lakmároznak belőlük!”
24 Mind látják győzelmi felvonulásodat, Istenem!
Mindenki meg fog látni téged, Istenem, Királyom,
mikor dicsőségesen bevonulsz!
25 Elől jönnek az énekesek,
utánuk a zenészek,
közöttük csörgődobokkal
a táncoló leányok.
26 Dicsérjétek és áldjátok Istent mindannyian,
dicsérjétek az Örökkévalót, Izráel népe!
27 A kicsiny Benjámin törzse vezeti őket,
jönnek Júda fejedelmei és egész népe,
jönnek Zebulon és Naftáli vezérei!
28 Istenünk, mutasd meg hatalmadat!
Mutasd meg hatalmadat, mint a régi időkben!
29 Királyok hoznak neked ajándékot
jeruzsálemi Templomodba,
így tisztelnek téged.
30 Istenünk, fenyítsd meg a nádasban lakó vadakat!
Fenyítsd meg a bikákat az idegenek seregében!
Alázd meg őket,
szórd szét a népeket, akik háborút akarnak!
Porban csúszva hozzák eléd gazdagságukat!
31 Egyiptomból fejedelmek hozzák ajándékaikat,
Etiópia hamar feléd nyújtja kezét, Örökkévaló!
32 Énekeljen Istennek a Föld minden országa!
Énekkel dicsérjétek Urunkat! Szela
33 Énekeljetek annak,
aki harci szekerén száguld az ősi egeken!
Énekeljetek annak,
aki mennydörgő hangon kiált!
34 Hirdessétek, hogy Isten mindenkinél hatalmasabb!
Hirdessétek, hogy ő uralkodik Izráel fölött,
hatalma nagyobb az egeknél!
35 Fenséges és félelmetes vagy, ó, Isten,
szent lakóhelyeden!
Isten ad erőt és hatalmat népének!
Áldott legyen az Isten!
A zenészek vezetőjének. A „Liliomok” kezdetű ének dallamára. Dávidé.
69 Ments meg, Istenem, bajaimból,
mert az árvíz torkomig ér!
2 Feneketlen sárba süllyedek,
lábam nem talál szilárd talajt.
Mély vízbe estem, elsodor az áradat!
3 Belefáradtam, hogy segítségért kiáltozzak.
Torkom kiszáradt, szemem is elfáradt,
oly soká vártam, hogy Isten megsegítsen.
4 Többen vannak hajszálaimnál,
akik ok nélkül gyűlölnek!
Milyen sokan akarnak elpusztítani engem!
Mennyi rágalmat terjesztenek rólam!
Kényszerítenek, hogy visszafizessem,
amit el se vettem!
5 Te minden hibámat ismered, Istenem,
vétkeimet is mind jól látod.
6 Uram, Örökkévaló, Seregek Ura,
ne csalódjanak bennem,
akik benned bíznak!
Izráel Istene, ne szégyenkezzenek miattam,
akik ragaszkodnak hozzád!
7 Érted vállaltam a szégyent,
érted borítja gyalázat arcomat!
8 Testvéreim idegennek tekintenek,
anyám fiai meg sem ismernek.
9 Házad iránt szenvedélyes
és féltő szeretet emészt engem!
Ha téged gyaláznak, az engem ér!
10 Mikor sírtam, és böjttel aláztam meg magam,
csak gúnyolódtak rajtam.
11 Zsákruhában jártam,
de ők kicsúfoltak.
12 Rólam pletykálnak a piacon,
engem csúfolnak a részegek nótái.
13 De én csak hozzád imádkozom, Örökkévaló!
Csak te fogadj be engem!
Istenem, hallgass meg,
hiszen nagyon szeretsz!
Válaszolj nekem, megmentő Istenem!
14 Húzz ki ebből a sárból,
ne süllyedjek tovább!
Ments meg gyűlölőimtől,
emelj ki a mély vízből!
15 Ne hagyd, hogy elsodorjon az áradat,
ne engedd, hogy elnyeljen a mélység!
Ne hagyd, hogy a sírgödör bezáruljon fölöttem!
16 Örökkévaló, hallgass meg!
Szereteted olyan jó!
Fordulj hozzám,
hiszen tudom, hogy szeretsz!
17 Ne fordítsd el arcodat szolgádtól,
bajban vagyok, segíts meg!
18 Siess hozzám, mentsd meg lelkemet!
Ellenségeimtől szabadíts meg!
19 Jól tudod, mennyi gyalázat ért,
mennyire megaláztak ellenségeim,
ismered gyűlölőimet!
20 Egészen összetört a megaláztatás,
minden reményem elhagyott.
Részvétre vártam,
de hiába!
Reméltem, valaki megvigasztal,
de senkit sem találtam!
21 Ételembe mérget kevertek,
szomjúságomban ecettel itattak.
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center