Bible in 90 Days
1 Prófécia, amelyet Habakuk próféta látott.
A próféta első panasza
2 Szüntelen hozzád kiáltok,
Örökkévaló,
miért nem hallgatsz meg?
Kiáltok hozzád az erőszak miatt,
de nem szabadítasz meg minket!
Meddig vársz még?
3 Miért kell ennyi sok
igazságtalanságot látnom?
Hogy nézheted el
ezt a sok gonoszságot?
Mindenütt pusztítás
és erőszak tárul elém,
bármerre nézek,
mindenütt viszály és pereskedés!
4 Erőtlen a törvény,
nem érvényesül az igazság.
A bűnös nyeri a pert,
az ártatlan veszít,
a gonoszoknak kedvez az ítélet!
Az Örökkévaló válaszol
5 „Nézzétek a nemzeteket,
és lássátok,
ámuljatok és csodálkozzatok!
Mert oly dolgot teszek napjaitokban,
amelyet el sem hinnétek,
ha csak hírét hallanátok.
6 Nézzétek!
Megnövelem a káldeusok[a] hatalmát,
kiterjesztem birodalmukat.
Kegyetlen és erőszakos nép ez,
meghódít messzi földeket,
elfoglalja mások lakóhelyét,
leigázza a népeket.
7 Rettenetes és félelmetes nép,
amely maga szabja törvényét,
nem tisztel senkit.
8 Lovaik gyorsabbak, mint a párducok,
vadabbak, mint az éhes farkasok.
Lovasaik serege messzi földeket bejár,
vágtatva repülnek, hirtelen támadnak,
ahogy a sas lecsap zsákmányára.
9 Erőszakosak, mindent letipornak,
mind előre néz, amint vonulnak,
s annyi foglyot ejtenek,
mint tenger partján a homok.
10 Kinevetik a királyokat,
gúnyolják a fejedelmeket,
az erős várakból csúfot űznek,
sáncokat emelnek,
elfoglalják mindet.
11 Majd elvonulnak, mint a vihar,
tovaszállnak, mint a szél.
Saját hatalmuk az istenük,
ez az ő bűnük!”
A próféta második panasza
12 Örökkévaló! Te vagy a Szent,
te vagy az Isten
ősidőktől fogva és örökké!
Mégsem fogunk elpusztulni!
Te rendelted a káldeusokat,
hogy ítéleted végrehajtsák.
Kősziklám, te akartad,
hogy ők büntessenek bennünket.
13 Tisztább a szemed,
mintsem hogy elnézd a gonoszságot,
s tétlenül nézd az igazságtalanságot!
Miért tűröd hát
ezeket a gonoszokat?
Miért hallgatsz,
mikor az igazabbat pusztítják?
14 Olyanná tetted az embert,
mint a tenger halait,
vagy mint a férgeket,
amelyeknek nincs vezérük!
15 Az ellenség úgy ejti őket fogságba,
mint a horgász a halakat.
Úgy keríti hatalmába a foglyokat,
mint a halászok hálója a zsákmányt,
s együtt örülnek a fogásnak.
16 Ezért mutat be áldozatot hálójának,
ezért áldoz tömjénfüsttel kerítőhálójának,
hiszen így szerez gazdagságot,
így jut bőséges élelemhez.
17 Meddig teheti ezt még?
Szüntelenül pusztíthatja
a népeket, kegyetlenül?
2 Felmegyek az őrtoronyba,
őrhelyemre állok,
figyelek, hogy lássam,
mit mond az Örökkévaló nekem,
s mit felel panaszomra.
Az Örökkévaló válaszol Habakuknak
2 Azután az Örökkévaló ezt válaszolta:
„Jegyezd föl, amit mutatok neked!
Írd fel egy táblára, hogy el tudja olvasni[b]
minden járókelő!
3 Beteljesedik ez a látomás
a maga idejében,
de még várnod kell türelemmel.
Siet a beteljesedés felé,
és nem fog csalódást okozni.
Ha úgy tűnne, hogy késik,
te akkor is kitartóan várj,
mert eljön bizonyosan,
eljön és nem késik!
4 Nézd, ezt írd fel:
»Aki nem hallgat Istenre,
nem marad büntetlen.
De aki igazságos,
az élni fog a hite által.«”
Öt példázat a pusztító pusztulásáról
5 „Bizony, a gazdagság
és a hatalom csapdába ejt!
A telhetetlen nem tud megnyugodni:
szélesre tátja száját, mint a Seol.
Akármennyit összerabol,
meg nem elégszik soha,
mint a halál.
Leigázza a nemzeteket,
meghódítja a népeket,
egyiket a másik után!
6 De nemsokára gúnyolni fogják
a többi nemzetek,
vele példálóznak[c] a népek:
»Jaj annak, aki rakásra gyűjt
rablott kincseket,
aki adósságot halmoz fel,
hogy meggazdagodjon!
De meddig teheti ezt még?«
7 Mert akiket kifosztott, ellene támadnak,
akiktől fél, fölkelnek ellene,
és ők fosztják ki a rablót.
8 Bizony, mivel sok népet kiraboltál,
most téged rabolnak ki,
akik még megmaradtak!
Bosszút állnak rajtad,
mert sok vért ontottál,
az egész földön erőszakoskodtál,
városokat leromboltál,
lakóikat megölted!”
9 „Nézzétek! Hamissággal
gyűjtenek vagyont,
de családjuk vesztére teszik!
Családjuk fészkét
a magasban építik,
hogy biztonságban legyenek!
10 Mikor más népeket pusztítottál,
magadra hoztál gyalázatot.
Mivel gyilkoltad őket,
téged is gyilkolni fognak.
11 Házad téglái is tanúskodnak ellened,
gerendái is vádolnak téged!”
12 „Nézzétek, akik városukat
igazságtalanságra alapozzák,
s falait gyilkossággal építik!
13 Nem tudják, hogy az Örökkévaló,
a Seregek Ura így határozott:
lángok martaléka lesz mind,
amit a népek építenek,
semmivé válik minden,
amiért a nemzetek fáradoztak!
14 De az Örökkévaló
dicsőségének megismerése
betölti a földet,
amint a víz megtölti a tengert!”
15 „Nézzétek azokat, akik szomszédaikat
megitatják haragjuk poharából,
amíg egészen megittasodnak,
hogy gyalázatukat lássák!
16 Bizony, neked is innod kell,
s dicsőség helyett szégyen borít be.
Az Örökkévaló kezében a pohár,
igyál te is, amíg majd tántorogsz!
Most rajtad a sor,
s téged is elborít a gyalázat!
17 Ahogy pusztítottad a libanoni erdőket,
úgy fogsz elpusztulni te is!
Ahogy rettegtek tőled az erdei vadak,
úgy fogsz rettegni te is,
mivel a városlakókat halomra gyilkoltad,
erőszakoskodtál és kegyetlenkedtél velük!”
Jaj annak, aki bálványában bízik!
18 Mire jó a bálványszobor annak,
aki faragta,
vagy az öntött bálvány,
amely csak hazugságra tanít?
Hiszen készítője
csupán a maga munkájában bízik,
olyan istenben hisz, aki néma!
19 Jaj annak,
aki fából faragott bálványát kéri:
„Ébredj föl, és segíts rajtam!”
Vagy néma kőbálványához imádkozik:
„Kelj föl, segíts meg!”
Kaphat-e tőle útmutatást?
Nézzétek! Arannyal,
ezüsttel feldíszítették,
de nincs benne élet és lehelet,
egy szikrányi sem!
20 Az Örökkévaló azonban trónján ül,
szent templomában!
Némuljon el az egész föld
színe előtt!
Imádság
3 Habakuk próféta imádsága.[d]
2 Örökkévaló, hallottam régi tetteidről,
s félelem tölt el, ha csodáidat szemlélem!
Ó, Örökkévaló, a mi időnkben is cselekedj hasonlóan,
most is jelentsd ki magad népednek, mint régen!
Kérlek, még haragodban is légy hozzánk irgalmas! Szela
3 Isten dél[e] felől közeledik,
a Párán[f] hegyéről jön a Szent. Szela
Dicsősége betölti a Mennyet,
dicséretével megtelik a föld!
4 Ragyog, mint a Nap,
kezéből fénysugarak indulnak,
ott van hatalmának rejtekhelye.
5 Előtte halálos járvány pusztít,
lába nyomát döghalál követi.
6 Ahol megáll, földrengés támad,
ahová néz, reszketnek a népek.
Szétmállanak az ősi hegyek,
elsüllyednek az ősi halmok.
De az ő útjai örökkévalók!
7 Látom, összedőlnek Kúsán sátrai,
reszketnek Midján[g] földén a sátrak,
lakóik félve remegnek.
8 Örökkévaló, a folyókra haragudtál meg?
A folyókra haragszol, vagy a tengerre,
hogy vágtató lovakon,
robogó harci szekereken
száguldasz a győzelemre?
9 Nyilaidat előveszed tegzedből,
s íjadat kifeszíted. Szela
Meghasítod a földet,
és folyók ömlenek a száraz földön.
10 Meglátnak téged a hegyek és remegnek,
vízáradat borítja el a földet,
megszólalnak a mélység vizei,
és magasra csapnak a hullámok.
11 A Nap és a Hold megállnak az égen,
amikor villámló nyilaidat
és ragyogó lándzsád meglátják.
12 Haragodban megtaposod a földet,
eltiprod a nemzeteket.
13 Csatába indulsz,
hogy népedet megszabadítsd,
felkentedet[h] győzelemre vezeted.
Lesújtasz a gonoszok vezérére,
seregestől elpusztítod.[i] Szela
14 Saját nyilaival lövöd le
a gonoszok vezérét,
aki forgószélként ránk tört seregével,
hogy szétszórja népünket.
Már előre örült,
hogy saját otthonában
pusztíthatja el a védteleneket.
15 Bizony, megtaposod lovaiddal
a tenger habjait,
a nagy vizek hullámait!
Mégis örvendezek az Örökkévalóban!
16 Hallottam mindezt,
és egész testem remeg!
Fogaim vacognak a félelemtől,
csontjaim reszketnek,
lábam rogyadozik.
Mégis nyugodtan várom,
amíg a látomás beteljesül,
amíg a pusztítás pusztítóinkra szakad.
17 Bár a fügefa nem fog virágozni,
s nem terem a szőlő, sem az olajfa,
a szántóföldön elmarad az aratás,
kipusztul az akolból a juhnyáj,
s az ökrök istállója üresen áll,
18 én mégis örvendezek az Örökkévalóban,
ujjongok szabadító Istenemben!
19 Mert az Örökkévaló Isten
megerősít engem!
Biztossá teszi lépéseimet,
mint a hegyi kecskék ugrásait,
és magas sziklákon vezet engem.
A zenészek vezetőjének, húros hangszerekkel kísérve.
1 Ez az Örökkévaló üzenete, amely akkor érkezett Zofóniáshoz, amikor Júdában Jósiás király, Ámón fia uralkodott. Zofóniás apja Kúsi, annak apja Gedaljá, annak apja Amarjá, annak apja pedig Ezékiás volt.
Prófécia a Júdára következő ítéletről
2 Ezt mondja az Örökkévaló: „Kipusztítok,
bizony, kipusztítok mindent
az egész földről![j]
3 Elpusztítok embereket és állatokat,
az ég madarait és a tenger halait,
elpusztítom a bálványimádókat,
és azt is, amit imádtak.
Bizony, kiirtom az embert
a föld színéről!”
— ezt mondja az Örökkévaló. —
4 „Megbüntetem Júda
és Jeruzsálem lakóit,
kiirtom közülük a bálványokat,
hogy még írmagjuk sem marad.
Kiirtom Baál
és a többi bálványok papjait,
5 meg azokat, akik az ég seregét[k]
imádják a házuk tetején,
akik leborulnak az Örökkévaló előtt,
és imádják őt,
de ugyanúgy leborulnak
Molok[l] előtt is.
6 Kiirtom azokat is,
akik elfordultak az Örökkévalótól,
többé már nem szolgálják őt,
s tanácsát nem keresik.”
7 Hallgassatok el,
Uram, az Örökkévaló előtt,
mert az ő napja közeleg!
Áldozatot készített az Örökkévaló,
és megszentelte meghívottait.[m]
8 Ezt mondja az Örökkévaló: „Áldozatom napján
megbüntetem a fejedelmeket
a király családját, és mindazokat,
akik idegen ruhákba öltöznek.
9 Megbüntetem azokat,
akik átlépik a küszöböt,[n]
Uruk házát[o] pedig erőszakkal
és csalással töltik meg.”
10 Ezt mondja az Örökkévaló: „Azon a napon jajkiáltás hallatszik
Jeruzsálemben az Újváros
és a Hal-kapu felől,
és rombolás zaja a dombokról.
11 Az Alsóváros lakói sírnak és jajgatnak,
mert elpusztultak a kereskedők
és a pénzváltók mindannyian.
12 Akkor lámpást fogok,
s átkutatom Jeruzsálemet,
megbüntetem az önelégült kevélyeket,
akik azt gondolják:
»Nem használ nekünk
az Örökkévaló semmit,
de nem is büntet meg!«
13 Bizony, elpusztulnak szép házaik,
és gazdagságuk
az ellenség zsákmánya lesz!
Bár házat építettek,
de nem laknak majd benne,
szőlőt telepítettek,
de nem isszák annak borát.”
14 Az Örökkévaló nagy napja
sietve közeleg,
hamar megérkezik,
itt van már a küszöbön!
Keserves sírás hangja
hallatszik az Örökkévaló napján!
Még az erős harcosok is
sírnak és jajgatnak.
15 Mert az Örökkévaló haragjának napja
lesz az a nap:
az elnyomás és nyomorúság napja,
a pusztítás és pusztulás napja,
sűrű felhők, homály és sötétség napja,
16 amikor a sófárt megfújják,
és csatakiáltás hallatszik,
mikor a városfalakat rohamozzák,
és a bástyákat ostromolják.
17 Ezt mondja az Örökkévaló: „Megszorongatom az embereket,
s tapogatva botorkálnak majd,
mint a vakok,
mert vétkeztek az Örökkévaló ellen.
Kiontják vérüket, mint a vizet,
holttestük szerteszét hever
a földön, mint a ganéj.
18 Nem menti meg őket
sem aranyuk, sem ezüstjük
az Örökkévaló haragjának napján!
Mert féltő szeretetének tüzében
az egész föld megég.
Bizony, véget vet az Örökkévaló,
hirtelen véget vet a föld lakóinak!”
Térj eszedre, szállj magadba!
2 Térj eszedre,
szállj magadba,
te szégyentelen nemzet,
amíg nem késő!
2 Térj eszedre,
mielőtt rád szakadna az ítélet,
amelyet az Örökkévaló
már kihirdetett!
Hiszen a napok hirtelen elszállnak,
mint szélben a polyva!
Szállj magadba,
mielőtt rád zúdul
az Örökkévaló izzó haragja,
mielőtt elérkezik
az Örökkévaló haragjának napja!
3 Keressétek az Örökkévalót mindannyian,
ti, akik alázatosan éltek e földön,
akik benne bíztok,
és engedelmeskedtek parancsainak!
Törekedjetek az igazságosságra
és az alázatosságra,
talán elrejt titeket
haragja napján az Örökkévaló!
Prófécia a filiszteusokról
4 Mert az a nap bizony eljön,
Gáza városa lakatlanná lesz,
Askelón teljesen elpusztul,
Asdód lakóit délben űzik ki házaikból,
Ekrónban[p] sem marad életben senki!
5 Jaj a tengerparton lakóknak,
a Kréta szigetéről származóknak[q]!
Azt mondja az Örökkévaló,
aki határozott felőletek:
„Jaj nektek filiszteusok,
akik Kánaán földjén laktok!
Egészen elpusztítalak benneteket!”
6 A tengerparti városok helye
lakatlan legelővé lesz,
pásztorok tanyáznak ott,
és juhnyájak pihennek.
7 Júda népének maradéka
letelepszik majd a tengerpart vidékén,
ők legeltetik ott nyájaikat,
ők pihennek este
Askelón elhagyott házaiban.
Mert Istenük, az Örökkévaló,
jóra fordítja népe sorsát,
és száműzötteiket hazahozza.
Prófécia Moábról, Ammonról és Kúsról
8 „Jól hallottam, Moáb népe
hogyan gyalázta népemet.
Hallottam, mikor az ammoniak
szidalmazták őket, és kérkedtek,
hogy földjüket elfoglalják.
9 Emiatt, életemre mondom
— így szól az Örökkévaló,
a Seregek Ura, Izráel Istene —,
hogy Moáb úgy jár, mint Sodoma,
és Ammon népe, mint Gomora lakói!
Földjük pusztaság lesz örökre,
terméketlen sós sivatag,
ahol csak tövis és gyom terem.
Népem maradéka pedig kifosztja
Ammon és Moáb országát,
és akik élve maradnak népemből,
elfoglalják Ammon és Moáb földjét.”
10 Ez lesz a jutalma büszkeségüknek,
mivel gyalázták és megalázták
az Örökkévalónak,
a Seregek Urának népét.
11 Rettenetesen bánik velük az Örökkévaló:
kipusztítja a földről az idegen isteneket!
Azután minden nemzet
csak őt fogja imádni,
ki-ki a maga országában,
még a távoli szigeteken
és tengerpartokon is!
12 „Bizony, így lesz veletek is,
Kús[r] népe!
Kardom lesújt rátok,
és halálra sebez!”
— ezt mondja az Örökkévaló.
Prófécia Asszíriáról
13 Kinyújtja kezét az Úr észak felé,
lesújt Asszíriára,
és elpusztítja őket!
Lakatlan romhalmazzá
rombolja Ninivét,
és kietlen sivataggá teszi.[s]
14 Helyén nyájak legelnek,
romjain vadállatok tanyáznak.
Baglyok fészkelnek
a ledőlt oszlopok közt,
rikoltoznak a leomlott falakon,
s a küszöbön hollók kárognak.
Bizony, csupasz és kifosztott lesz
a hatalmas cédrus!
15 Ez lesz a sorsa Ninivének,
mely most biztonságban érzi magát,
oly büszke hatalmára,
s azt képzeli magáról,
nincs hozzá hasonló a földön.
Mégis egészen elpusztul,
vadállatok tanyája lesz.
Aki csak látja, elrémül,
és döbbenten csóválja fejét.
Prófécia Jeruzsálem ellen
3 Jaj a városnak[t],
amely az Örökkévaló ellen lázad,
engedetlen, tisztátalan,
s elnyomja lakosait!
2 Nem hallgatott az Örökkévaló szavára,
ellenállt a fenyítésnek,
nem bízott benne,
és nem Istenét kereste.
3 A város vezetői
zsákmányra éhes oroszlánok,
bírái, mint az éhes farkasok:
amit megragadnak,
abból reggelre semmi sem marad!
4 Prófétái hitvány csalók,
papjai tisztátalanná tették, ami szent,
és erőszakot követtek el a Törvényen.
5 Csak az Örökkévaló
igazságos a városban!
Csak ő nem tesz
semmi törvénytelent.
Sőt, minden reggel napvilágra hozza
igazságos ítéletét,
egyszer sem mulasztja el!
De az igazságtalanok
még csak nem is szégyellik magukat!
6 Ezt mondja az Örökkévaló:
„Nemzeteket irtottam ki a földről,
váraik romokban hevernek,
utcáikon senki sem jár,
elpusztultak teljesen,
városaikat lerombolták,
lakatlan romhalmaz maradt belőlük.
7 Azt gondoltam:
ez a város tanul példájukból,
tisztelni és félni fog engem,
elfogadja a figyelmeztetést,
akkor nem pusztul el lakóhelyük,
nem kell megbüntetnem őket.
De nem!
Már kora reggel, ahogy fölkeltek,
megint csak rosszra igyekeztek.
8 Azért hát, várjatok csak rám
— mondja az Örökkévaló —,
amíg ítélethez kezdek!
Mert elhatároztam,
hogy összegyűjtök minden nemzetet,
összeszedem a népeket,
és általuk öntöm rátok izzó haragomat!
Féltő szeretetem tüzében
az egész föld megég!
Prófécia Izráel maradékáról
9 Akkor változtatom át
a nemzetek beszédét,
hogy tiszta nyelven szóljanak,
hogy segítségül hívják
az Örökkévaló nevét,
s egy akarattal szolgálják
és tiszteljék őt.
10 Akkor imádóim eljönnek,
ajándékokat és áldozatokat
hoznak nekem
még Kús folyóin túlról is, a városba,
amelyből szétszórtam népemet.
11 Izráel népe, azon a napon
már nem kell szégyenkezned
vétkeid miatt,
amelyekkel lázadtál ellenem,
mivel kiválogatom közüled azokat,
akik büszkén kérkednek.
Nem fognak többé kevélykedni
szent hegyemen!
12 Csak a szegényeket és elnyomottakat
hagyom meg közületek,
akik egyedül az Örökkévalóban bíznak.
13 Mert Izráel maradéka nem szól
és nem cselekszik hamisan,
nem károsít meg senkit
hazug beszéddel.
Hanem olyanok lesznek,
mint a juhnyáj:
békességben legelnek,
zavartalan pihennek,
fel nem riasztja őket senki.”
Örömének
14 Sion leánya, énekelj!
Ujjongva kiálts, Izráel!
Örülj és vigadj Jeruzsálem leánya!
15 Véget vetett az Örökkévaló
büntetésednek,
elsöpörte ellenségeidet!
Izráel Királya, az Örökkévaló
közöttetek lakik,
nem kell többé félnetek senkitől!
16 Azon a napon
így bíztatják Jeruzsálemet:
„Ne félj Sion,
ne csüggedj, légy erős!
17 Istened, az Örökkévaló,
veled van!
Legyőzhetetlen harcos,
megment ő, és megszabadít!”
Hogy fog ujjongani,
mennyire megörül majd neked!
Szeretetében szótlanul
gyönyörködik benned,
majd ujjongva kiált örömében,
18 mint Jeruzsálemben az ünneplő tömeg.
„Leveszem rólad a gyalázatot,
elűzöm ellenségeidet.[u]
19 Nézd, elbánok elnyomóiddal!
De meggyógyítom, a megnyomorítottakat,
és összegyűjtöm a szétszórtakat.
Gyalázatukat dicsőséggé változtatom,
s az egész világ dicsérni fogja őket!
20 Bizony, azon a napon
összegyűjtelek és hazahozlak,
szégyeneteket dicsőséggé változtatom,
s a föld minden népe dicsérni fog,
mikor sorsotokat
a szemetek láttára jóra fordítom!”
— ezt mondja az Örökkévaló.
Építsétek fel a Templomot!
1 Dárius király uralkodásának 2. évében[v], a 6. hónap 1. napján szólt az Örökkévaló Haggeus próféta által Zerubbábelhez, Sealtiél fiához, Júda tartományának kormányzójához, és Jósua főpaphoz, Jócádák fiához.
2 Ezt mondja az Örökkévaló, a Seregek Ura: „Ez a nép azt mondja: »Még jött el az ideje, hogy az Örökkévaló házát[w] egészen helyreállítsuk.[x]«”
3 De az Örökkévaló így válaszolt Haggeus prófétán keresztül: 4 „Hát annak itt van az ideje, hogy ti kényelmes faburkolatú házaitokban lakjatok, miközben az én házam romokban hever? 5 Gondoljátok csak meg, mire jutottatok! — mondja az Örökkévaló, a Seregek Ura. — 6 Sok magot vetettetek, de aratáskor mégis keveset vittetek haza! Van ugyan mit ennetek, de sohasem laktok jól! Bort is isztok, de ahhoz már nem elég, hogy megittasodjatok! Van mibe öltözködnötök, de a ruhátok a hideg ellen már nem véd meg. Megkapjátok ugyan a munkátok bérét, de az kifolyik a kezetek közül.[y]
7 Gondoljátok csak meg, mire jutottatok! — mondja az Örökkévaló, a Seregek Ura. —
8 Menjetek hát fel a hegyek erdőségeibe, hozzatok gerendákat, és építsétek fel házamat egészen, hogy gyönyörködjem benne, és hogy dicsőségemre szolgáljon! — mondja az Örökkévaló. —
9 Hiszen gazdag termést vártatok, de kevés lett. Mikor pedig hazavittétek, én ráfújtam és eltűnt! Mit gondoltok, miért?
Mert az én házam romos és befejezetlen, ti pedig mindannyian csak a saját házatokkal törődtök! — mondja az Örökkévaló, a Seregek Ura. — 10 Ezért zárult be fölöttetek az ég, s nem adott harmatot, a föld pedig nem hozott termést. 11 Ezért parancsoltam szárazságot a szántóföldre és a dombokra, a gabonára és szőlőre, az olajfákra és minden egyéb terményre. Sőt, az embereket és az állatokat is sújtotta a szárazság, és minden munkájukat tönkretette.”[z]
A Templom újjáépítését folytatják
12 A vezetők — Zerubbábel, Sealtiél fia és Jósua, Jócádák fia, a főpap — és a száműzetésből hazatért maradék nép engedelmeskedett Istenük az Örökkévaló szavának, amelyet Haggeus próféta által mondott. Hiszen Haggeust Istenük, az Örökkévaló küldte hozzájuk, akit mindannyian tiszteltek és féltek.
13 Akkor Haggeus, az Örökkévaló küldötte, így szólt az egész néphez: „Ezt üzeni nektek az Örökkévaló: »Én vagyok veletek!«”
14-15 Az Örökkévaló felbátorította Zerubbábelt, Sealtiél fiát, Júda kormányzóját és Jósuát, Jócádák fiát, a főpapot, és mind az egész népet. Ezért valamennyien eljöttek, és Dárius király uralkodásának második évében, a 6. hónap 24. napján munkához láttak, hogy Istenük, az Örökkévaló, a Seregek Ura házát egészen felépítsék.
Legyetek bátrak és erősek!
2 A 7. hónap 21. napján az Örökkévaló üzenete érkezett Haggeus prófétához: 2 „Ezt mondd Zerubbábelnek, Sealtiél fiának, Júda helytartójának és Jósua főpapnak, Jócádák fiának, meg a maradék népnek:
3 Ki az közületek, aki még eredeti dicsőségében látta ezt a Templomot[aa]? Milyennek látjátok most? Ugye, azt gondoljátok, hogy ez semmi ahhoz a Templomhoz képest?
4 Mégis, légy erős és bátor, Zerubbábel — az Örökkévaló mondja ezt neked! Légy erős és bátor te is, Jósua főpap, Jócádák fia! Legyetek bátrak és erősek ti is mindannyian, akik Izráel földjén éltek — az Örökkévaló mondja ezt nektek! Építsétek fel egészen a Templomot, mert én vagyok veletek, 5 a szövetségem szerint, amelyet kötöttem veletek, amikor kijöttetek Egyiptomból — az Örökkévaló, a Seregek Ura mondja ezt nektek. Szellemem közöttetek lakik, ne féljetek!”
Megrázom a Mennyet és a Földet
6 Mert ezt mondja az Örökkévaló, a Seregek Ura: „Egy kis idő múlva még egyszer megrázom a Mennyet és a Földet, a tengert és a szárazföldet. 7 Felrázom az összes nemzetet, és ide hozzák kincseiket: megtöltöm ezt a házat dicsőséggel — ezt mondja az Örökkévaló, a Seregek Ura. 8 Enyém az ezüst és az arany[ab] — ezt mondja az Örökkévaló, a Seregek Ura. 9 Nagyobb lesz ennek a második háznak a dicsősége, mint az elsőé volt — mondja az Örökkévaló, a Seregek Ura —, és ezen a helyen adok nektek békességet és bőséget” — mondja az Örökkévaló, a Seregek Ura.
Ettől a naptól fogva megáldalak!
10 Dárius király uralkodásának 2. évében, a 9. hónap 24. napján az Örökkévaló üzenete érkezett Haggeus prófétához.
11 „Ezt mondja az Örökkévaló, a Seregek Ura: Kérdezd meg a papoktól, hogyan rendelkezik a Törvény abban az esetben, 12 mikor valaki az Örökkévalónak szentelt, áldozatra szánt húst visz a ruhája szélébe göngyölve. Ha ilyenkor a ruhája szegélye megérint valamilyen más ételt, például kenyeret, zöldséget, bort, vagy olajat, akkor vajon az a másik étel is szentté lesz-e?”
A papok ezt válaszolták: „Nem, az a másik étel nem válik ettől szentté.”
13 Majd Haggeus tovább kérdezte a papokat: „Amikor valaki megérint egy holttestet, tisztátalanná válik, igaz? Ha egy ilyen tisztátalan ember ér hozzá ezekhez az ételekhez, akkor azok is tisztátalanná lesznek?”
A papok ezt válaszolták: „Igen, amihez hozzáér, az is tisztátalanná válik.”.
14 Akkor Haggeus ezt mondta: „Ugyanígy tisztátalan ez a nép, az egész nemzet az én szememben — azt mondja az Örökkévaló —, és tisztátalan kezüknek minden munkája is. Sőt, amit az oltáron feláldoznak, az is mind tisztátalan!
15 De jól figyeljétek meg, mi történik a mai naptól kezdve! Emlékezzetek rá, hogy ment a sorotok eddig, mielőtt az Örökkévaló Templomát elkezdtétek építeni! 16 Mikor azt reméltétek, hogy a búzavetés húszkosárnyit terem, csak tízet arattatok. Azt vártátok, hogy szőlőtök ötven hordó bort terem, de csak húszat adott. 17 Megvertelek titeket és kezetek munkáját mindenféle csapással: jégesővel, kártevőkkel és betegségekkel, de mégsem fordultatok vissza hozzám! — azt mondja az Örökkévaló. —
18 De jól figyeljétek meg, mi fog történni a mai naptól, a 9. hónap 24. napjától kezdve, amikor befejeztétek az Örökkévaló Templomának alapozását!
Figyeljétek csak meg! 19 Bár az elmúlt években nem hozott jó termést sem a gabona, sem a szőlő, sem a gránátalma, sem az olajfa — de ettől a naptól kezdve bőségesen megáldalak benneteket.”
Pecsétgyűrűm leszel, Zerubbábel!
20 A 9. hónap 24. napján az Örökkévaló másodszor is szólt Haggeus prófétához: 21 „Mondd meg Zerubbábelnek, Júda kormányzójának: Megrázom a Mennyet és a Földet, 22 felfordítom a királyságok trónjait, a nemzetek királyságainak erejét elveszem, felfordítom a harci szekereket, s lehullanak róluk a harcosok, ló és lovasa holtan zuhan a földre. Társaik fegyverétől mind elpusztulnak! 23 Azon a napon — ezt mondja neked az Örökkévaló, a Seregek Ura — felveszlek téged szolgám, Zerubbábel, Sealtiél fia — mondja az Örökkévaló —, és pecsétgyűrűm leszel, mivel téged választottalak!” Ezt üzeni neked az Örökkévaló, a Seregek Ura.
Térjetek vissza hozzám!
1 Dárius, Perzsia királya uralkodásának második évében, a 8. hónapban[ac] az Örökkévaló üzenete érkezett Zakariás prófétához, akinek apja Berekjá, annak apja pedig Iddó volt.
2 „Nagyon megharagudott őseitekre az Örökkévaló! 3 Mondd meg hát népednek, Zakariás, hogy ezt üzeni az Örökkévaló, a Seregek Ura: Térjetek vissza hozzám, akkor én is visszatérek hozzátok!
4 Ne legyetek olyanok, mint őseitek! Hozzájuk is kiáltottak az akkor élő próféták az Örökkévaló, a Seregek Ura nevében, és sürgették őket, hogy változtassák meg gonosz életmódjukat, és ne kövessenek el több gonoszságot. De őseitek nem engedelmeskedtek nekem, sőt nem is hallgattak rám — mondja az Örökkévaló. —
5 Hol vannak már őseitek, és hol vannak a próféták? Vajon örökké élnek? 6 De mindaz, amit mondtam és parancsoltam szolgáim, a próféták által, kikerülhetetlenül beteljesedett rajtuk! Nem így van? Őseitek ezt belátták, és elismerték: »Igen, az Örökkévaló, a Seregek Ura valóban életünk és tetteink szerint bánt velünk! Pontosan úgy, ahogy elhatározta, és előre megmondta.«”
Látomás Jeruzsálem újjáépüléséről
7 Dárius király uralkodásának 2. évében, a 11., azaz Sebát hónap 24. napján az Örökkévaló üzenete érkezett Zakariás prófétához, akinek apja Berekjá, annak apja pedig Iddó volt.
8 Én, Zakariás, éjjel látomást láttam: egy férfit láttam egy vörös színű lovon, egy árnyas völgyben, mirtuszfák között. Mögötte vörös, fakószürke és fehér lovak látszottak. 9 Akkor odafordultam ahhoz az angyalhoz, aki beszélt velem, és megkérdeztem: „Uram, mit jelent ez?”
„Majd megmagyarázom neked” — válaszolta.
10 Ekkor a mirtuszfák között álló férfi válaszolt a kérdésemre: „Ezeket az Örökkévaló küldte, hogy keresztül-kasul bejárják a földet.”
11 Majd jelentették az Örökkévaló angyalának, aki a mirtuszfák között állt: „Bejártuk az egész földet. Mindenütt nyugalom és békesség uralkodik.”
12 Ezután az Örökkévaló angyala így kiáltott: „Örökkévaló, Seregek Ura! Mikor fogsz megkegyelmezni Jeruzsálemnek és Júda többi városának? Hiszen már hetven éve haragszol rájuk!”
13 Az Örökkévaló ekkor annak az angyalnak válaszolt, aki velem beszélt. Vigasztaló és bátorító hangon szólt hozzá. 14 A velem beszélő angyal pedig hozzám fordult, és ezt mondta:
„Hirdesd ki ezt az üzenetet!
Ezt mondja az Örökkévaló, a Seregek Ura: »Féltékeny és erős szeretettel szeretem Jeruzsálemet és Siont!
15 De nagyon haragszom az elbizakodott és jólétben élő nemzetekre, mert nagy pusztítást és rombolást vittek végbe népem között, pedig én csak kevéssé haragudtam népemre.
16 Most azonban — mondja az Örökkévaló — ismét kegyelemmel és jóindulattal fordulok Jeruzsálemhez. Házamat újra felépítik benne — mondja az Örökkévaló, a Seregek Ura —, sőt az egész város újjáépül.«
17 Továbbá ezt is hirdesd ki: »Ezt mondja az Örökkévaló, a Seregek Ura: Városaim megint bőségben fognak élni! Jeruzsálem ismét kiválasztott városom lesz, és Sion népét megvigasztalom!«”
Látomás a négy mesteremberről
18 Egy másik alkalommal, amikor fölnéztem, négy szarvat[ad] láttam.
19 Odafordultam az angyalhoz, aki beszélt velem, és megkérdeztem: „Mit jelent ez?”
„Ez a négy szarv azokat jelképezi, akik szétszórták Júdát, Izráelt és Jeruzsálemet.”
20 Majd az Örökkévaló négy mesterembert mutatott. 21 „Kik ezek, és miért jöttek?” — kérdeztem.
Ezt válaszolta: „Ezek a szarvak azokat a nemzeteket jelképezik, akik hatalmukat arra használták, hogy Júda ellen támadjanak. Annyira szétszórták és megalázták Júda népét, hogy már a fejét sem merte fölemelni senki. Ez a négy mesterember pedig azért jött, hogy ezeket a nemzeteket elrettentse, sőt, hogy letörje a szarvukat.”
Látomás Jeruzsálem jövőjéről
2 Azután fölnéztem, és látomásban egy férfit láttam, akinek mérőzsinór volt a kezében. 2 Megkérdeztem tőle: „Hová mész?”
„Megmérem Jeruzsálem hosszát és szélességét” — válaszolta.
3 Ekkor megjelent az az angyal, aki velem szokott beszélni. Majd egy másik angyal jött, 4 aki ezt mondta az első angyalnak: „Siess, mondd meg ennek az ifjúnak:
»Jeruzsálem olyan nagy város lesz,
annyi lakossal és háziállattal,
hogy nem is kerítik körül fallal.
5 Én magam leszek a tűzfal körülötte
— mondja az Örökkévaló —,
és megvédem.
Jeruzsálemben fogok lakni,
és ez lesz a város dicsősége.«”
6 Ezt mondja az Örökkévaló:
„Szétszórtalak titeket
a szélrózsa minden irányába.
De most hagyjátok ott
azt az északi földet!
Siessetek!
7 Sion népe,
akik Babilóniában laktok,
meneküljetek el onnan!”
8 Amikor az Örökkévaló, a Seregek Ura a saját dicsőségével elküldött engem, azt mondta, hogy akik népét bántják, azok az ő szeme fényét bántják! Bizony, ezt mondta azokról a nemzetekről, akik az ő népét zsákmányul ejtették és kirabolták!
9 Ezt is mondta: „Figyeljetek rám! Így büntetem meg ezeket a nemzeteket: ellenük fordulok, és azok fogják zsákmányul ejteni és kirabolni őket, akiket korábban ők raboltak ki, és szolgaságba kényszerítettek!”
Amikor ez megtörténik, akkor majd felismeritek és megértitek, hogy engem az Örökkévaló, a Seregek Ura küldött hozzátok ezzel az üzenettel!
10-11 „Örülj, Sion leánya,
és ujjongva énekelj,
mert eljövök hozzád,
és népem között fogok lakni!
Azon a napon sok más nemzet is
hozzám csatlakozik,
ők is népemmé lesznek,
én pedig közöttetek lakom!”
— ezt üzeni nektek az Örökkévaló.
Amikor ezek megtörténnek, akkor majd felismeritek és megértitek, hogy engem az Örökkévaló, a Seregek Ura küldött hozzátok ezzel az üzenettel!
12 Akkor az Örökkévaló birtokba veszi
Júdát és annak népét,
mint jogos örökségét a szent földön,
és újra Jeruzsálemet választja
saját városának.
13 Némuljon el minden teremtmény az Örökkévaló előtt,
mert ő felkelt trónjáról!
A főpap pere és felmentése
3 Azután megmutatták nekem Jósua főpapot, aki az Örökkévaló angyala előtt állt. Jósua jobb oldalán a Sátán állt, és vádolta[ae] őt.
2 Az Örökkévaló angyala azonban elhallgattatta a Sátánt: „Nem ad igazat neked, Sátán, és elutasítja vádjaidat az Örökkévaló, aki Jeruzsálemet kiválasztotta. Hát nem olyan ez, mint a tűzből kikapott, félig megégett fadarab?”
3 Jósua főpap piszkos ruhákat viselt, de 4 az Örökkévaló angyala ezt mondta az ott állóknak, akik parancsait várták: „Vegyétek le róla a piszkos ruháit!” Azután Jósuához fordult: „Nézd, levettem rólad bűneid terhét, és ünnepi ruhákba öltöztetlek!”
5 Ekkor én, Zakariás közbeszóltam: „Tegyenek a fejére tiszta turbánt is!” Akkor Jósuát gyönyörű ünnepi ruhákba öltöztették, és a fejére tették a turbánt. Eközben ott állt mellette az Örökkévaló angyala.
6 Ünnepélyesen megerősítette Jósuát főpapi tisztségében e szavakkal: 7 „Ezt mondja neked az Örökkévaló, a Seregek Ura: Ha útjaimon jársz, és elvégzed, amit rád bíztam, akkor te fogod igazgatni a Templom szolgáit, és felügyelsz a Templom udvaraira, sőt szabad bejárást kapsz jelenlétembe azok között, akik itt állnak. 8 Most pedig jól figyeljetek rám, te is, Jósua főpap és ti is, akik Jósua irányítása alatt teljesítitek a papi szolgálatot! Ti együttesen előre jelzitek azt, ami következik: el fogom hozni szolgámat, akit így hívnak: Csemete. 9 Nézzétek! Ez az a kő, amelyet Jósua elé állítok! Ezen a kövön hét szem[af] van. Én magam vésem bele a feliratot, és letörlöm a bűnt erről a földről egyetlen nap alatt — mondja az Örökkévaló, a Seregek Ura.
10 Abban az időben mindegyikőtök békességben és bőségben fog élni, és vendégségbe hívja barátait a saját szőlőjébe és gyümölcsöskertjébe” — mondja az Örökkévaló, a Seregek Ura.
Látomás az arany mécstartóról
4 Az angyal, aki beszélt velem, visszatért hozzám és felébresztett, mint mikor valakit az álmából ébresztenek föl. 2 „Zakariás, mit látsz?” — kérdezte.
Egy színarany mécstartót — válaszoltam —, amelynek olajtartója is van a tetején. Hét olajmécses[ag] van a mécstartón, amelyekhez egy-egy cső vezet az olajtartótól. 3 Az olajtartó mellett jobbról és balról egy-egy olajfa áll.
4 Mit jelent ez, uram? — kérdeztem az angyaltól, aki beszélt velem.
5 „Hát nem érted?” — kérdezett vissza.
Nem, uram — válaszoltam.
6 Akkor ezt mondta: „Amit látsz, az Örökkévaló üzenetét jelenti, amely Zerubbábelnek szól. Az üzenet pedig ez: »Nem hatalommal, sem erővel[ah], hanem csak Szellemem által« — mondja az Örökkévaló, a Seregek Ura.
7 Még ha egy nagy hegy emelkedne is Zerubbábel előtt, az is le fog lapulni, és síksággá változik! Zerubbábel pedig fölteszi a zárókövet, és befejezi a Templomot, miközben a nép ujjongva kiáltozik örömében: »Milyen csodálatos! De gyönyörű!«”
8 Ezután az Örökkévaló még ezt mondta nekem: 9 „Ezt a Templomot Zerubbábel kezdi el alapozni, és ő is fogja befejezni.”
Amikor ez megtörténik, Zerubbábel, akkor majd felismered és megérted, hogy engem az Örökkévaló, a Seregek Ura küldött hozzátok ezzel az üzenettel! 10 Mert vannak, akik kicsúfolják a kicsiny kezdetet, mégis örülni fognak, ha látják, hogy Zerubbábel kitartóan folytatja az építkezést![ai]
A kő hét oldala[aj] pedig az Örökkévaló szemeit jelképezi, amellyel áttekinti és szemmel tartja az egész földet.
11 Mit jelent a mécstartó jobb és baloldalán a két olajfa? — kérdeztem az angyalt. 12 Majd tovább faggattam: Mit jelent az olajfáknak az a két ága, amelyekből aranycsöveken keresztül folyik a mécstartóba az arany?
13 „Hát nem érted?” — kérdezte.
Nem, uram — válaszoltam.
14 „Azt a két személyt[ak] jelképezik,
akik az egész föld Ura mellett állnak, és szolgálják őt. Rajtuk keresztül folyik a tiszta olaj” — magyarázta az angyal.
Látomás a könyvtekercsről
5 Azután fölnéztem, és látomásban egy könyvtekercset láttam, amely lebegett az égen. 2 Az angyal megkérdezte: „Zakariás, mit látsz?”
Egy nyitott könyvtekercset, amely lebeg az égen. Húszkönyöknyi lehet a hossza, és tíz a szélessége[al] — válaszoltam.
3 Ő pedig így folytatta: „Látod, erre a könyvtekercsre átok van írva, amely érvényes az egész országban. Az egyik oldalán azokra vonatkozik az átok, akik lopnak, a másik oldalán pedig azokra, akik hazudnak és hamisan esküsznek. Akiket elér az átok, azokat az Úr kigyomlálja népe közül.”
4 Azt mondja az Örökkévaló, a Seregek Ura: „Kiküldtem ezt az átkot, hogy rászálljon mindazoknak a házára, akik lopnak, vagy hamisan esküsznek az én nevemre. Bizony, rászáll, ott is marad, és elpusztítja azt a házat, falait és gerendáit.”
Látomás a mérőedényről
5 Hozzám lépett az angyal, aki beszélni szokott velem, és ezt mondta: „Nézz csak föl! Látod, mi az, ami közeledik?”
6 Látom, de vajon mit jelenthet? — válaszoltam.
„Ez egy mérőedény[am] — felelte az angyal —, és Júda népének bűnét jelképezi.”
7 Mikor az angyal fölemelte a mérőedény ólomból készült fedelét, láttam, hogy egy asszony ül az edényben. 8 „Látod, ez az asszony a gonoszságot jelképezi” — mondta, és visszanyomta az asszonyt a mérőedénybe, majd az ólomfedőt rádobta az edény szájára.
9 Azután fölnéztem, és két asszonyt láttam, amint repülve közeledtek. Nagy szárnyaik voltak, mint a gólyáknak. Fölemelték a mérőedényt az ég és föld közé, és elrepültek vele.
10 Hová viszik? — kérdeztem az angyalt.
11 „Sineár[an] földjére — felelte —, hogy ott házat építsenek a számára. Amikor az elkészül, abban helyezik el a mérőedényt.”
Az ég négy szele
6 Azután ismét fölnéztem, és négy harci szekeret láttam, amelyek két bronzhegy közül jöttek elő. 2 Az elsőt vörös lovak húzták, a másodikat feketék, 3 a harmadikat fehérek, a negyediket pedig szürkék. 4 Megkérdeztem az angyalt, aki beszélt velem: Uram, mit jelent ez?
5 Ezt felelte: „Ez az ég négy szele[ao]. Az egész föld Urának színe előtt állnak, hogy parancsait teljesítsék. Most jöttek ki onnan, és indulnak a négy világtáj felé. 6 A fekete lovak szekere észak földjére indul, s a fehérek követik őket[ap]. A szürkék a déli földre mennek.”
7 Ezek az erős lovak türelmetlenül várták, hogy útjukra indulhassanak, ezért az angyal szólt nekik: „Menjetek, járjátok be a földet!” Ekkor elindultak, hogy bejárják a földet.
8 Majd valaki kiáltott nekem: „Nézd azokat, amelyek észak földjére mentek! Ők lecsendesítették haragomat.”[aq]
Prófécia a Csemetéről
9 Ezt az üzenetet kaptam az Örökkévalótól: 10 „Heldaj, Tobíjjá és Jedajá ajándékot hoztak a Babilóniában élő száműzöttektől.[ar] Most hát, Zakariás, még a mai napon menj el Jósíjjá, Cefanjá fia házához, hogy találkozz ezzel a három férfival! 11 Vedd át tőlük az ezüstöt és az aranyat, és készíttess abból koronát! Azzal pedig koronázd meg Jósua főpapot, Jócádák fiát, 12 és mondd neki:
»Ezt mondja az Örökkévaló, a Seregek Ura:
Nézzétek a férfit,
kinek neve Csemete![as]
Naggyá növekszik,
és fölépíti az Örökkévaló Templomát.
13 Bizony, ő lesz az,
aki fölépíti az Örökkévaló Templomát!
Dicsőségben ül trónján,
és királyként uralkodik.
Bizony, papként fog ülni trónján!
A kettő között pedig békesség
és harmónia uralkodik.«
14 Ezután a koronát tegyétek az Örökkévaló Templomának kincsei közé, és őrizzétek meg! Emlékeztessen mindenkit Heldajra, Tobíjjára, Jedajára és Jósijjá, Cefanjá fia vendégszeretetére.
15 Akik távol laknak, azok közül is eljönnek, és segítenek majd az Örökkévaló Templomát építeni.”
Amikor ezek megtörténnek, akkor majd felismeritek és megértitek, hogy engem az Örökkévaló, a Seregek Ura küldött hozzátok ezzel az üzenettel!
Bizony így lesz ez, ha engedelmesen hallgattok az Örökkévalónak, Isteneteknek szavára!
Amit az Örökkévaló kíván tőletek
7 Dárius király uralkodásának 4. évében[at], a 9. hónap, vagyis Kiszlév 4. napján az Örökkévaló szólt Zakariáshoz.
2 Ez a következőképpen történt: Bétel városának lakói követségbe küldtek Jeruzsálembe néhány embert: Száracert, Regem-Meleket és másokat. Azzal bízták meg őket, hogy imádkozzanak és könyörögjenek az Örökkévaló előtt, 3 és kérdezzék meg az Örökkévaló, a Seregek Ura Templomában szolgáló papokat, meg a prófétákat is, hogy választ kapjanak a kérdésükre, amely így szólt: „Sok éven keresztül, minden év ötödik hónapjában böjtöléssel és gyászolással emlékeztünk meg a Templom lerombolásának évfordulójáról. Folytassuk ezt, vagy abbahagyjuk?”
4 Akkor az Örökkévaló, a Seregek Ura ezt mondta nekem: 5 „Ezt mondd a népnek és a papoknak: »Az elmúlt 70 évben valóban böjtöltetek és gyászoltatok az ötödik és a hetedik hónapban. De vajon ezt az én kedvemért tettétek? 6 Amikor pedig esztek-isztok, nem magatoknak esztek és isztok? 7 Hiszen az Örökkévalónak ugyanezt az üzenetét hirdették nektek a régebbi próféták is, amikor Jeruzsálem még virágzó és népes város volt, falvak vették körül, s amikor még a déli és a nyugati dombvidék is megművelt és lakott terület volt.«”
8 Az Örökkévaló szólt Zakariáshoz: 9 „Ezt mondja az Örökkévaló, a Seregek Ura: Minden helyzetben az igazságosságnak megfelelően döntsetek és cselekedjetek! Bánjatok egymással szeretettel és együttérzéssel! 10 Ne éljetek vissza az özvegyek, árvák, idegenek és szegények kiszolgáltatott helyzetével! Egymás ellen még csak ne is tervezzetek semmi rosszat!”
11 De hiába mondtam nekik, ők nem hallgattak rám, lázadoztak és vonakodtak engedelmeskedni, sőt bedugták a fülüket, hogy ne is hallják, amit mondok nekik. 12 Megkeményítették a szívüket, hogy az olyan lett, mint a kő, mert nem akarták meghallani a Törvény tanítását, sem a próféták üzeneteit, amelyeket az Örökkévaló, a Seregek Ura küldött Szelleme által a régi prófétákon keresztül. Emiatt haragudott meg rájuk oly nagyon az Örökkévaló, a Seregek Ura.
13 „Mivel hiába kiáltottam nektek, nem akartátok meghallani — mondja az Örökkévaló, a Seregek Ura —, majd ti is kiáltoztok hozzám segítségért, de akkor én sem fogom meghallani!
14 Ezért szórtalak szét titeket idegen nemzetek közé, mint a forgószél a polyvát! Földetek pedig lakatlan és puszta lett, amelyen még utazó sem jár keresztül. Így lett lakói miatt a gyönyörű föld kietlen pusztasággá!”
Próféciák Jeruzsálem boldog jövőjéről
8 Az Örökkévaló, a Seregek Ura ismét szólt hozzám: 2 „Ezt üzeni az Örökkévaló, a Seregek Ura:
Izzó és féltékeny szeretettel
szeretem Siont!
Annyira szeretem,
hogy nagyon megharagudtam rá,
mikor hűtlen lett hozzám!”
3 Ezt mondja az Örökkévaló:
„Visszatértem a Sionra,
újra Jeruzsálem a lakóhelyem.
Ezért Jeruzsálemet így hívják:
»Hűséges Város«,
az Örökkévaló, a Seregek Ura hegyét
pedig így: »Szent Hegy.«”
4 Ezt mondja az Örökkévaló, a Seregek Ura:
„Akkor majd újból idős férfiak
és asszonyok üldögélnek
Jeruzsálem utcáin,
a kapuk előtt.
Kezükben bot,
hajlott koruk miatt,
5 s előttük játszadozó gyereksereg.
Bizony, ismét megtelnek a város
utcái és terei
futkosó gyermekekkel.
6 Ezt mondja az Örökkévaló,
a Seregek Ura:
Bár e nép hazatért maradéka
most elképzelni sem tudja ezt,
oly csodálatosnak tűnik számukra,
de van-e valami lehetetlen nekem?”
7 Ezt mondja az Örökkévaló, a Seregek Ura:
„Megszabadítom népemet
a keleti országokból,
kimentem őket
nyugat földjéről.
8 Hazahozom őket Jeruzsálembe,
hogy ott lakjanak.
Akkor ismét a saját népemmé lesznek,
én pedig igazán az Istenük leszek.”
9 Ezt mondja az Örökkévaló, a Seregek Ura: „Legyetek erősek és bátrak, hiszen hallottátok a próféták üzenetét, amikor az Örökkévaló, a Seregek Ura Templomának újjáépítése megkezdődött, és az alapozáshoz hozzákezdtetek! Most ugyanezt mondom nektek: 10 A Templom alapjának megépítése előtt nem volt eredménye sem az emberek, sem az állatok munkájának. Azelőtt nem volt biztonságban az ellenségtől senki, aki egyik városból a másikba ment. Azelőtt minden embert a társa ellen fordítottam.
11 De mostantól kezdve minden másképpen lesz! Ezentúl nem úgy fogok bánni e nép maradékával, mint a Templom alapozása előtti időben — mondja az Örökkévaló, a Seregek Ura. — 12 Mert békességben fognak vetni, a szőlő is gazdag termést hoz, a szántóföld is bőségesen terem, mert esőt ad az ég is kellő időben. Én pedig mindezeket örökségül adom e nép maradékának.
13 Izráel és Júda népe! A Templom alapozása előtt a nemzetek Izráel pusztulását emlegették, ha átkozni akartak valakit. De ezentúl másképp lesz! Olyan bőségesen megáldalak titeket, hogy áldásként fogják említeni neveteket! Legyetek erősek, bátrak, és ne féljetek!”
14 Mert ezt mondja az Örökkévaló, a Seregek Ura: „Amikor őseitek magukra haragítottak, elhatároztam, hogy veszedelmet hozok rájuk, és úgy is tettem — az Örökkévaló, a Seregek Ura mondja ezt! 15 Ugyanígy, most elhatároztam, hogy jót teszek Jeruzsálemmel és Júda népével — ezért hát ne féljetek!
16 Ti viszont tartsátok magatokat a következőkhöz: Mondjatok igazat egymásnak! Peres ügyekben szolgáltassatok igazságot, s ezzel teremtsetek békességet! 17 Még csak ne is tervezzetek semmi rosszat egymás ellen, és ne esküdjetek hamisan, mert ezeket gyűlölöm!” — mondja az Örökkévaló.
18 Az Örökkévaló, a Seregek Ura ismét szólt hozzám: 19 „Ezt üzeni az Örökkévaló, a Seregek Ura: Eddig böjtöt tartottatok a negyedik, ötödik, hetedik és a tizedik hónapban[au]. De mostantól fogva ezek az ünnepek Júda népe számára az örvendezés és boldogság vidám ünnepei lesznek. Csak szeressétek az igazságot és a békességet!”
A nemzetek fölmennek Jeruzsálembe az Örökkévalót imádni
20 Ezt mondja az Örökkévaló, a Seregek Ura: „Eljön még az idő, mikor a nemzetek városaiból sokan jönnek Jeruzsálembe. 21 Az egyik városból jövők így biztatják a másik város lakóit: »Gyertek velünk ti is, menjünk föl Jeruzsálembe, az Örökkévaló előtt imádkozni, és az Örökkévalót, a Seregek Urát keresni!« Azok pedig felelik: »Megyünk mi is veletek!«
22 Bizony, azokban a napokban erős és nagy nemzetek fiai jönnek[av] sok-sok nemzetből Jeruzsálembe, hogy az Örökkévalót, a Seregek Urát keressék, és az Örökkévaló előtt imádkozzanak.”
23 Ezt mondja az Örökkévaló, a Seregek Ura: „Abban az időben oly sokan jönnek az idegen nyelvű nemzetek közül, hogy minden zsidó férfi ruháját tíz nem zsidó jövevény ragadja meg, így kérlelve őket: »Hadd menjünk veletek, mert hallottuk, hogy Isten veletek van!«”
Fenyegető próféciák Izráel szomszédai ellen
9 Az Örökkévaló üzenete Hadrák földje és annak fővárosa, Damaszkusz ellen. Mert az Örökkévaló szemmel tartja az embereket az egész földön mindenütt, ugyanúgy, mint Izráel törzseit. 2 Ez az üzenet Hamát városa ellen is szól, amely szomszédos Damaszkusszal, meg Tírusz és Szidón ellen is, bármilyen bölcsek is annak lakói.
3 Várat épített magának Tírusz, és magas kőfallal vette körül. Nagy gazdagságot gyűjtött össze: annyi az ezüstje, mint a por, és aranya, mint a sár. 4 De az Úr bizony megfosztja Tíruszt minden gazdagságától, hajóhadát a tengerbe süllyeszti, a várost pedig tűzzel pusztítja el[aw].
5 Látják ezt Askelón lakói, és megrémülnek. Gáza is megijed, és fájdalmak fogják el. Ekron lakói Tíruszban bíztak, és most keservesen csalódtak. Gázában nem uralkodik többé király, és Askelón trónján senki sem ül. 6 Asdód trónját pedig törvénytelen gyermek foglalja el.
„Bizony, véget vetek a filiszteusok büszkeségének! — mondja az Úr. — 7 Kiveszem szájukból és fogaik közül a bálványoknak áldozott véres húst! Azután, akik a filiszteusok közül megmaradnak, beolvadnak Júda népébe. Olyanok lesznek, mint Júda egyik nemzetsége. Ekron lakói is olyanok lesznek, mint a jebúsziak, akik beolvadtak Júdába. 8 Akkor majd én magam védem meg népemet és földjüket. Nem engedek többé átvonulni rajtuk ellenséges hadsereget, nem foglalja el földjüket többé idegen elnyomó. Most már szemmel tartom, és megőrzöm népemet!”
Nézd, Sion, Királyod jön hozzád!
9 Teljes szívvel örülj,
Sion leánya!
Ujjongj Jeruzsálem népe,
örvendezve kiálts!
Nézd, Királyod jön hozzád!
Győztes Királyod jön,
az Igazságos.
Mégis alázatos és szelíd,
szamárháton ül, nem lovon.
Szamárcsikón jön,
teherhordó állat csikóján.
10 „Kipusztítok Efraimból
minden harci szekeret,
kiirtom Jeruzsálemből
a harci méneket,
széttöröm az íjakat és a nyilakat!
Királyod békességet hirdet
a nemzeteknek,
uralma tengertől tengerig ér,
hatalma az Eufrátesztől
a föld széléig terjed.”
Megjelenik serege fölött az Örökkévaló
11 „Lásd Sion!
Veled kötött szövetségemért,
melyet vérrel pecsételtünk meg,
még foglyaidat[ax] is kiszabadítottam
a száraz sziklabörtönből.[ay]
12 Ti száműzöttek és rabok,
akikben még él a reménység,
jöjjetek vissza,
hegyen épült erős váratokba!
Most azt hirdetem nektek,
hogy megáldalak benneteket,
kétszeresen kárpótollak
minden szenvedésért!
13 Mert megfeszítem íjamat, Júdát,
kezembe veszem Efraim fiait,
mint éles nyílvesszőimet.
Bizony, Sion lesz a jó kardom,
mint a hős kezében fegyvere.
Megforgatom kardomat Jáván[az] fölött,
megfenyegetem a fiait.”
14 Megjelenik serege fölött az Örökkévaló,
és villámló nyilait szétrepíti.
Uram, az Örökkévaló megfújja a sófárt,
és serege rohamra indul,
mint a délről támadó homokvihar.
15 Megoltalmazza népét az Örökkévaló,
a Seregek Ura,
hogy földre tiporják ellenségeiket,
és letapossák a parittyaköveket.
Győztes csatakiáltásuk hangzik,
mintha bortól lennének ittasak.
Megtelnek a győzelem örömével,
mint vérrel az áldozati kehely,
mint az oltár szögletei és árkai.
16 Istenük, az Örökkévaló
megmenti népét azon a napon,
mint a pásztor megvédi nyáját.
Népe dicsősége
úgy ragyog akkor a földön,
mint szikrázó ékkövek
a királyi koronán.
17 Milyen jó az Örökkévaló hozzánk!
Milyen nagy dicsősége és szépsége!
Bőven ad nekünk búzát és bort,
virulnak az ifjak és leányok!
Az Örökkévaló összegyűjti Izráel szétszórt népét
10 Az Örökkévalótól kérjetek esőt
tavasz idején!
Mert ő küld nektek viharfelhőket,
és bőséges záporesőt,
megnöveszti a gabonát,
és a legelő füvét.
2 A házibálványok csak becsapnak,
a jósnők mind hazudnak,
értelmetlen álmokat magyaráznak,
üres ígérettel hitegetnek!
Miattuk tévelyeg népem,
szanaszét kóborolnak,
tévelyegnek,
mint a juhok,
ha nincs pásztoruk.
3 Ezt mondja az Örökkévaló:
„Haragra lobbantam
népem pásztorai ellen,
és megbüntetem
a bak-természetű vezetőket,
mert az Örökkévaló, a Seregek Ura
gondot visel Júda népére,
ahogy az igazi pásztor
a maga nyájára.
Bizony, felkészíti őket,
mint jól felszerelt harci paripáját!
4 Mert azok közül a vezetők közül
származnak azok,
akik olyanok, mint a sarokkő,
megbízhatók, mint a sátorszeg,
erősek, mint harcban az íj[ba].
5 Együtt küzdenek,
mint hősök a csatában,
letapossák ellenségeiket,
mint az utca sarát.
Harcolnak, mert az Örökkévaló
velük van,
s legyőzik még a lovasokat is.
6 Megerősítem Júda népét,
megsegítem József családját,[bb]
hazahozom a száműzetésből,
és letelepítem őket,
mert megkönyörültem rajtuk.
Olyanok lesznek,
mintha el sem
fordultam volna tőlük,
mert én, az Örökkévaló
vagyok Istenük,
ezért meghallgatom őket,
ha hozzám kiáltanak!
7 Akkor Efraim népe olyan lesz,
mint a hős.
Szívük felvidul, és örül,
mint aki bortól megittasul.
Látják ezt fiaik,
és ők is örülnek,
együtt örvendeznek az Örökkévalóval.
8 Jelt adok nekik,
és összegyűjtöm népemet,
hiszen megváltottam őket,
ismét megsokasodnak,
mint régen.
9 Noha szétszórtam őket
a nemzetek közé,
mégis megemlékeznek rólam
a távoli földeken,
és gyermekeket nevelnek,
akik majd hazatérnek.
10 Hazahozom népemet Egyiptomból,
összegyűjtöm őket Asszíriából.
Letelepítem őket Gileádban
és Libanon földjén,
de még ez sem lesz elég nekik.
11 Átvonulnak a nyomorúság tengerén,
amikor az Örökkévaló rácsap
a tenger hullámaira.
Kiszárítja a Nílust fenékig,
Asszíria büszkeségét megalázza,
s Egyiptom kezéből
kiveszi a királyi jogart.
12 Bizony, megerősítem népemet
az Örökkévalóban,
hogy nevében járjanak”
— mondja az Örökkévaló.
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center